Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER I., CSÜTÖRTÖK Elsüllyedt a hírhedt Achille Lauro Egyelőre nincs palesztin sajtószabadság Szomália vizein lángba borult és elsüllyedt egy olasz hajó, amelyet kilenc évvel ezelőtt palesztin fegyveresek kerítettek hatalmukba. Az utasokat Dzsibutiba menekítették. A nemrég létrehozott palesztin autonómia rendőrsége súlyosan megsérti a sajtószabadságot. II. János Pál pápa a közeljövőben valószínűleg a Szentföldre látogat. Végszó előtt a délszláv válság Gittegylet és papírtigris Az Achille Lauro olasz hajó neve kilenc esztendővel ezelőtt járta be először a világsajtót, miután palesztin fegyveresek eltérítették, s fedélzetén megöltek egy amerikai zsidót. A hajó pár nappal ezelőtt Genova városából ismét elindult a Közel-Keletre. Tegnap Szomália partjaival szemben a nyílt tengeren kigyulladt, majd szép lassan süllyedni kezdett. A köze! ezer utast gumicsónakokon mentették át egy közelben tartózkodó panamai tartályhajó fedélzetére. A tartályhajó a kimentett utasokat és a személyzetet Dzsibouti kikötőjébe szállította. A palesztin autonómia rendőrsége tegnap ismét megtiltotta az Al-Kudsz (Jeruzsálem) és az An-Nahár (Mai Nap) című Kelet-Jeru- zsálemben megjelenő két arab nyelvű napilap terjesztését a Gáza-övezet területén. A két újság „bűne” abban áll: részletesen beszámoltak arról, hogy a palesztin rendőrség miként lőtt a fegyvertelen tömeg közé a két héttel ezelőtt végbement gázai vérfürdő idején. Izraelben, a palesztin autonóm területeken, illetve a megszállt területeken élő palesztin intellektue- lek az elmúlt napokban már többször is figyelmeztették a Jasszer Arafat vezetése Tegnapra virradó éjszakára Pozsonyban betörtek az Együttélés Politikai Mozgalom központi irodájába. Mint Dolnik Erzsébet, az Együttélés titkára elmondta, az ismeretlen tettesek a magyar szervezet irodájából elvitték a számítógépeket, elalatt álló autonóm hatóságot arra, hogy ne essenek az arab országok hibájába, ahol a sajtószabadság mindmáig szinte ismeretlen fogalom. Érdekes módon a palesztin rendőrség letiltó intézkedését tegnap még Jászir Abed- Rabbu, a Palesztin Autonóm Hatóság tájékoztatási minisztere is elítélte. Abed-Rabbu szerint az említett újságok letiltása nem használ a palesztin autonómia külső megítélése terén. Simon Peresz izraeli külügyminiszter Olaszországban részt vesz a három mo- noteista világvallásnak a Közel-Kelet békéjéért ösz- szeülő konferenciáján. Peresz külügyminiszter római tartózkodása idején megbeszélést folytat II. János Pál pápával, illetve az olasz kormány vezetőivel. A Szentatyával Peresz elsősorban Jeruzsálem jövőbeni státusáról kíván értekezni. Az izraeli külügyminiszter találkozik a Szentszék külügyminiszterével is, akivel az antiszemitizmus elleni közös katolikus—zsidó küzdelem lehetőségeiről tárgyal. A Vatikánból származó hírek szerint szinte már biztosnak mondható, hogy a pápa a közeljövőben ellátogat Izraelbe. Hering József vittek egy fénymásolót, néhány apróbb műszaki berendezést, valamint néhány ezer korona készpénzt. Az Együttélés a kárt 220 000 koronára becsüli. Egyelőre nincs jele annak, hogy a mozgalom dokumentációjából bármi is eltűnt volna. Az északnyugat-boszniai Bihac város elleni szerb of- fenzíva végképpen bebizonyította, hogy a balkáni vérzivataros terep csupán játékszer a nemzetközi közösség kezében. Tény, hogy a muzulmán kormánycsapatok ebből, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által védett övezetnek nyilvánított térségből készítették elő legutóbbi hadjáratukat, tehát gyakorlatilag semmibe vették a világszervezet döntését. Az is bizonyos volt, hogy a szerbek nem hagyják annyiban a dolgot, és keményen visszavágnak. Arra azonban — úgy tűnik — sem az ENSZ, sem a NATO nem számított (?), hogy Karadzicék beváltják fenyegetésüket és a kéksisakosok foglyul ejtésével élő védőpajzsot alakítanak ki maguknak az Észak-atlanti Szövetség bombázói ellen. • • Üzemanyagcsempészet Montenegróból naponta több tucat benzin- és gázolajszállító tehergépkocsi érkezik Hercegovina szerb ellenőrzés alatt lévő területeire — jelentette a Montena Fax hírügynökség szemtanúk beszámolóira hivatkozva. A montenegrói hírügynökség értesülései szerint az üzemanyaggal töltött tartály- kocsik Bobovo falu közelében, valamint más, nem hivatalos határátkelőhelyen lépik át Montenegró és Bosznia-Hercegovina határát. A térségben nincsenek jelen azok a külföldi megfigyelők, akik ellenőrzik a boszniai szerbek ellen augusztus 4-én bevezetett jugoszláv gazdasági zárlat hatékonyságát. A Montena Fax arról is beszámolt, hogy a Hercegovinába szánt üzemanyagot Albániából csempészik be Montenegróba. Nos, ez is megtörtént, s a négyszáz békefenntartó egyelőre akaratlanul is megóvja a szerbeket a további bombázásoktól. A jelek szerint ezzel végéhez közeledik a balkáni vérontás, és az eredmény szöges elentétben fog állni a gyerekmesék happy end- jével: a rossz ugyanis nem nyeri el méltó büntetését. Sőt! Az általa elfoglalt területekből aligha fog akár egy talpalatnyit is visszajuttatni jogos tulajdonosuknak. A volt Jugoszlávia térségében dúló háború ezúttal egyértelműen bebizonyította, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tehetetlen, és akár egy viszonylag kis, de annál arrogánsabb sereg is porig rombolhatja tekintélyét. Az évekig tartó egyezkedés, békeközvetítés semmilyen eredményt A csecsen vezérkar szerint tegnap hajnalban repülőgépek zaja volt hallható a fővárosban. A harci gépek állítólag ejtőernyős egységek bevetését gyakorolták. A csecsen hatóságok közlése szerint a keddi rakétatámadások és bombázások során az orosz felség- jelzést viselő gépek a groz- niji repülőtér, valamint a nauri járás Kalinovszkoje nevű települése közelében lévő légibázis ellen intéztek támadásokat. Találatok érték Groznij lakónegyedeit is. A támadás következtében tizennégy ember meghalt. A groznij i repülőtéren álló repülőgépek, köztük Tu—134-es utasszállító gépek is megsemmisültek. Tegnap délelőtt folytatódott a tüntetés a csecsen főváros központi terén. A megmozdulás résztvevői támogatásukról biztosították Dzsohar Dudajev elnököt, és hangoztatták, hogy késem hozott, és az ENSZ ebben az esetben giUegyletté degradálódott. A NATO sem úszta meg presztízs- veszteség nélkül, hiszen nagyjából a fenyegetések szintjén megrekedt. Azt a néhány, általában semmit sem jelentő légitámadást is csak amolyan papírtigrisként hajtotta végre, hiszen a célpontok megsemmisítése semmit sem jelentett a boszniai szerbeknek. Ezek után vajon az következik-e, hogy a kéksisakosok hazamennek, a világ pedig magára hagyja a szemben álló feleket? Ez gyakorlatilag a háborút kirobbantók, az etnikai tisztogatást és a területrablást végrehajtók megjutalmazá- sa lesz, és megsemmisül az emberiség ama reménye, hogy gaztetteket nem lehet büntetlenül megúszni. szek a végsőkig kitartani Csecsenföld szabadságának védelmében. A csecsen hatóságok felhívást intéztek az ellenzéki fegyveresekhez is, szorgalmazva, hogy szánjanak szembe az orosz csapatokkal, ha Moszkva katonai erőt vezényelne a térségbe. Az ellenzék egyelőre nem döntött arról, hogy engedelmeske- dik-e Jelcin elnök felhívásának és leteszi-e a fegyvert. Közben Ivan Ribkin, a duma elnöke az Interfax- nak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy amnesztiában kellene részesíteni azokat a csecseneket, akik a Jelcin ultimátumában szereplő határidőig leteszik a fegyvert és beszüntetik a harci cselekményeket. Azokkal szemben viszont, akik nem teljesítik az elnök követeléseit, a törvény teljes szigorával kell fellépni. A nagyvilág hírei ■ Kitartok a stabilizációs program mellett, de egyúttal fel kell valamit mutatnunk, mert különben nem kérhetünk áldozatokat az emberektől — jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Süddeutsche Zeitung című német lap tegnapi számában megjelent interjújában. ■ Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad vezetői kilenc éve nem jelennek meg a parlament védelmi és külügyi bizottsága előtt, s titokzatos távolmaradásukat azzal a félelmükkel indokolják, hogy a képviselők netán „kikotyognak” valamit. ■ Három idősebb utas meghalt, és további nyolc személy megsérült, amikor tegnap a kelet-afrikai partok közelében eddig ismeretlen okokból kigyulladt az Achille Lauro olasz óceánjáró. A hajón tartózkodó mintegy ezer emberből 900-nak — köztük valamennyi utasnak — mentőcsónakokkal sikerült elhagynia az óceánjárót. ■ Dél-Korea átvette az Egyesült Államoktól hadserege békeidőben történő hadműveleti irányításának jogait, amelyeket a koreai háború óta az amerikai hadvezetés gyakorolt — jelentette be tegnap a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője. ■ Hivatalba lépett tegnap Nepálban a kommunista párt alakította kisebbségi kormány. Man Mohan Adhikari miniszterelnök a fiatal többpárti demokrácia megvédését, mérsékelt gazdasági politikát, piacgazdasági reformokat ígért — írta a Reuter. Betörtek az Együttélés irodájába (B. M.) Még egyszer ’56-ról Bányász Kató, lapunk római tudósítója jelenti: Az idén az olasz sajtó megfeledkezett a magyar forradalomról, de hát 38 év nem kerek évforduló, viszont előre nem sejtett és nem remélt mértékben emlékezett meg nyolc évvel ezelőtt a 30; évforduló alkalmából ’56-ról. Újságok, tv, rádió bőven beszélt róla, és még két figyelemre méltó könyv is megjelent akkor. Az egyik könyv írója Adriano Guerra, az olasz KP központi bizottsága által irányított Nemzetközi Politikai Tudományos Központ igazgatója volt, 1966—72-ig pedig az Uni- tá moszkvai tudósítója, majd a Gramsci Intézet a szocialista országokra vonatkozó tudományos és dokumentációs központját vezette. „Amikor Hruscsov beszélni kezdett” című könyve, mint alcíme: „A XX. kongresz- szustól a magyar forradalomig” is mondja, nemcsak a magyar forradalom, hanem egész 1956 története. És a kommunista Guerra világosan kimondta, hogy szovjet részről jogtalan, igazságtalan agresszió volt a magyar forradalmat vérbe fojtott valóságos háború. A másik könyv két szerzője, Lorenzo Gianotti, akkori kommunista szenátor és Federico Argentieri történész, a Gramsci Intézet munkatársa, aki már jó ideje foglalkozik a kelet-európai országok problémáinak tanulmányozásával, különös tekintettel Magyarországra, amelyet személyesen ismer, mert valamikor az olasz kommunista ifjúsági szervezet képviselője volt Budapesten a DlVSZ-nél. Ez volt az első olasz szerzők tollából származó, pontosan és alaposan dokumentált történelmi monográfia az ’56-os forradalomról, amely a gyökereket is felkutatva, a második világháború végétől kezdve mutatta be Magyarország politikai történetét. Mindkét kötet kommunisták műve, de tárgyilagos kommunistáké, akik akkor sem nevezték forradalmunkat ellenforradalomnak, amikor Togliatti azt diktálta. Két évvel ezelőtt pedig, a 36. évforduló alkalmából Fede- rigo Argentieri egy folyóiratban közzétette azokat a Magyarországon előásott dokumentumokat, amelyekből többek között az is kiderült, hogy Togliatti helyeselte Nagy Imre és a többiek kivégzését. Csak Gomulka állt ki annak idején Nagy Imre mellett. Egy Varsóból érkezett, 1957. májusi keltezésű moszkvai okirat számol be Hruscsov és Gomulka heves párbeszédéről, amely során a lengyel pártvezér bátran védelmezte Nagy Imrét. Itáliában az ’56-os forradalom sem 10., 20. vagy 25. évfordulójáról sem emlékeztek meg olyan bőségesen, mint a 30.-ról, mert három évtized már történelmi távlatnak tekinthető, és közben az a generáció is felnőtt, amely ’56 után született, de a magyar októberre való emlékezés minden alkalommal ürügyet szolgáltat az olasz KP és Togliatti bírálatára is. Olaszország elsősorban azt nézte és nézi ma is, mit jelentett számára 1956; a baloldal kettészakadását, számos értelmiségi a kommunista pártnak való hátat fordítását. Togliatti mindent a pártérdek alá rendelt, és ahogy hallgatott Hruscsov 1956-os a sztálini személyi kultusz véget vetésére szóló parancsáról, úgy hallgattatta el pártjában azokat, akik az igazságot akarták kimondani a magyar forradalom vérbe fojtásáról. Az olasz politológusok szerint Magyarországon vívták meg 1956-ban először a jövő forradalmát. A külső szovjet elnyomás és a totalitárius rendezés rémuralma ellen felkelt nép ugyanis nem elégedett meg a nyugati demokrácia pluralizmusáért és szabad gazdasági mechanizmusáért küzdeni, hanem harca kiterjedt az egész kommunista hatalom és diktatúrája elleni küzdelemre. Magyarországon az a paradoxon történt, hogy bár diákok és értelmiségiek által kezdett, de valóságos proletárforradalom tört ki a proletárdiktatúra ellen. Hogy a nyugati kommunisták és a marxista baloldal zöme ezt nehezen tudta felfogni és megemészteni, érthető, akárcsak az, hogy a demokratikus pártoknak is fájdalmas emlékük maradt ’56, mert kénytelenek beismerni, hogy a Nyugat elmulasztotta az egyetlen, számára kínálkozott alkalmat. Szabadságharc az utolsó vérig
