Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-04 / 259. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. NOVEMBER 4.. PENTEK Együtt a fenntartható agrárfejlődésért Lakos László földművelésügyi miniszter megnyitó beszéde a III. országos agrár-, környezetvédelmi konferencián. Bevezetésként hadd emlékeztessek egy másik nagy horderejű fórumra, az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) kongresszusára. A 21 európai ország több mint 100 nemzeti és regionális szervezetét tömörítő, mintegy 15 millió mezőgazdasági üzemet képviselő szervezet szeptemberben — 60 év után először — ismét Közép-Kelet-Európá- ban és Budapesten tartotta közgyűlését, amely alapvető célként a kelet—nyugati agrárgazdaság egységesítését jelölte meg. Ennek kiindulópontját képezi — az Európa Tanács megbízásából a CEA szakértők által elkészített és a közgyűlés által először Budapesten megvitatott — az Európa vidéki térségében élő emberek életének jobbítását célzó karta. A szakértők elsősorban az Európai Unió vidéki problémáiból indultak ki, de hangoztatták, hogy a vidék gondjai Nyugaton és Keleten azonosak: mindenhol zuhantak az értékesítési árak, a mezőgazdaság jövedelmezősége csökkent, a falu megtartó ereje szinte eltűnt, a környezetszennyezés mértéke a korábbi időszak sokszorosára növekedett. A CEA-közgyűlés megállapította, hogy a régióktól függetlenül jelentkező válság kezelése egységes, az összes európai országra kiterjedő intézkedéscsomagot igényel. Az európai államok kormányainak mindent el kell követniük a vidék modernizációjáért, a falusi életkörülmények javításáért. A világnak egységes európai mezőgazdaságra van szüksége, amely környezetével összhangban állítja elő termékeit. E konferencia jelmondata, az „Együtt a fenntartható agrárfejlődésért” egybecseng a hivatkozott CEA- kongresszus céljaival. * * * Gazdaságpolitikusaink számára a következő évtized legnagyobb kihívása, hogy olyan agrárpolitikát alakítsanak ki, amely elsődleges céljául — a fenntartható fejlődés elvének megfelelően — a természeti erőforrások hosszú távú megőrzését tűzi ki; a fogyasztó számára egészséges élelmiszerekből megfelelő minőségű és összetételű ellátást biztosít; képes fenntartani az ágazat jövedelmezőségét; megteremti a vidék szociális biztonságát; elősegíti a környezet állapotának, a vidék arculatának megőrzését vagy javítását. Ezért az ágazat fejlesztési és támogatási eszköz- rendszerében a természeti erőforrások védelmére következetesen érvényesíteni kell a fenntartható fejlődés alapelveit, különösen a „megelőzés” és a „szennyező fizet” elvet. A szankcionálás azonban nem lehet kizárólagos eszköz a környezet védelmében. A degradált termőföld, a sérült táj, a szennyezett élővizek helyreállítása ugyanis lényegesen nagyobb költséget igényel, mint az idejében tett környezetvédelmi intézkedések. Létkérdés tehát, hogy a mezőgazdaság struktúrájának átalakítása — különösen a környezetileg érzékeny területeken — környezetbarát módon valósuljon meg. Ágazatainkban a környezetvédelem és a gazdaságosság szempontjai egyaránt a hulladékszegény, anyag- és energiatakarékos, a kemikáliák használatát részben biológiai módszerekkel felváltó termelési eljárások bevezetését sürgetik. A mezőgazdaság átalakuló tulajdon- és termelési viszonyai részben előmozdíthatják, de önmagukban nem tudják megvalósítani a felsorolt elvek érvényesülését. A folyamatot az agrárkormányzat jogi és köz- gazdasági szabályozással, pénzügyi intézkedésekkel segíti. A konferencia tematikájával összefüggésben a legutóbbi évek jogalkotási munkájának eredményeiből a termőföldről szóló törvényre, az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényre, valamint az elfogaÖtvenkét forint kilója Képünk egy budai kiskereskedő standjánál készült, ahol magasabbak az árak a pesti átlagnál. De mint azt az árcédula jelzi, még itt sem érte el az ötven forintot a burgonya Vimola Károly felvétele Panelházak szorításában koszos kis pavilon áll, melynek ajtaja fölött hevenyészett pingálvány hirdeti: Zöldség és Gyümölcs Bolt. A kínálat nem túl biztató, hervadó káposzták, fony- nyadt répák és olyan saláta, mely rég megérett arra, hogy kidobják. Ezzel szemben az árak fölöttébb magasak, s a sunyi tekintetű, lompos főnökasszony szemlátomást kihasználja, hogy nincs konkurencia a közelben. Két kiló burgonyát kérek. Szó nélkül kiméri. Aztán, mintha maga is röstell- né, belesúgja a fülembe: az annyi mint száznégy forint, legyen máskor is szerencsém. Nézek rá, nem hiszek a fülemnek. Előtte való nap kint jártam a Nagykőrösi úti majd a dányi nagybani zöldségpiacon. Mind a két helyen 27-28 forintért kínálták az első osztályú burgonya kilóját. — Maga milyen árréssel dolgozik? — kérdem a szuty- kos nőszemélytől, aki ez alkalommal már nem suttog, hanem rikácsol. — Mi köze hozzá a kedves vevőnek?! Nem tartozom beszámolni senkinek! Ha nem tudná, elmúlt már az az idő, amikor a maszekot kötött árakkal szekálták. Nem vitás, azok az idők elmúltak. Csak a kora tavaszi hideg, a nyári tűző nap s az őszi esők maradtak. Amiben a paraszt megtermeli a búzát, burgonyát, káposztát, négyszeres ráfordítási költséggel és fele haszonnal. A panelek is maradtak, benne a bérből, fizetésből élők, a munka- nélküliekről nem is beszélve. Maradtak a víz-, villany-, gáz-, hőszolgáltatási díjakkal, no meg a mindennapi betevő falat gondjával. Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy a termelő mennyiért adja el a javait a kiskereskedőknek. Csak azt látják, érzékelik, hogy a pénzük zsugorodik, s hovatovább nemcsak a húst, de a burgonyát sem tudják már megvenni. Mit lehet tenni? Szidni a kormányt, Békésit, vagy magát az Úristent, jóllehet, ez mit sem javít a helyzeten. Battyogok, viszem a burgonyát, s magamban düny- nyögök: szép, szép a demokrácia. De miért pont a szabadáras kereskedelemben nyilvánul meg? dás előtt álló élelmiszertörvényre tértek ki. A termőföldről szóló új törvényt 1994 júniusában fogadta el az Országgyűlés. A törvény a termőföld tulajdoni valamint hasznosítási és védelmi szabályozásán túl — törvényi szinten első ízben — önálló fejezetben foglalja össze a talajvédelem szabályait, részleteiben meghatározza az állam feladatait, a földhasználó kötelezettségeit, a talajvédelmi hatóság jogkörét és feladatait, valamint rendelkezik a talajvédelmi bírságról. * * * Beszélnem kell arról, hogy miután hazánkban a földtulajdon privatizálása összekapcsolódik a kárpótlási intézkedésekkel, a törvények rossz végrehajtási technikája miatt a több százezer földtulajdonos földterületei rendkívüli mértékben szétaprózódnak a határban. A kialakult „birtokok” nagy része nem alkalmas önálló művelésre és az új tulajdonosok nagy része sem alkalmas „gazdának”. Ezért az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata az ésszerű nagyságú földbirtokok kialakítása és a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kör stabilizálása. Az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény megalkotásának célja a jogintézmény létrehozásával az erdő védelmének, a tartamos erdőgazdálkodásnak Növényorvosképzés Először 1941-ben vetődött fel az az igény, hogy az agrárképzés keretében a növényorvosképzést is be kéne vezetni. A háborús viszonyok miatt végül nem került rá sor, a háborút követő évtizedekben pedig megfeledkeztek róla. Ám szerencsére nem végleg. Az 1994-es tanévnyitón már a növényorvosi kar első évfolyamát is üdvözölték a Pannon Agrártudományi Egyetem keszthelyi Növényvédelmi Intézetében. Horváth József egyetemi tanár vezetésével egy 14 fős csoport kezdte el tanulmányait. A képzési idő három szemeszter. A felvétel feltétele agrár- vagy kertészeti mérnöki, illetve üzemmérnöki diploma és minimum öt év szakmai gyakorlat. A majdani növényorvosok növény- és környezetvédelmi feladatokat látnak el, az eddiginél magasabb elvárások szerint. Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár elősegítése átalakuló tulajdonviszonyaink között. A korszerű minőségi normák kialakítása az élelmiszer-szabályozás területén is folyamatban van. Az új élelmiszertörvény szövege elkészült, azt az előző kormány és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ■megtárgyalta, 1995 első félévében kerül az Országgyűlés elé. A törvény készítésével egyidejűleg felgyorsult a Magyar Élelmiszerkönyv — EU előírásaival harmonizáló — kidolgozása. A Magyar Élelmiszerkönyvet az ipari és kereskedelmi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetértésével adja ki a földművelés- ügyi tárca. Ily módon az élelmiszer-szabályozásban a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok egyaránt érvényesülnek. Az agrárgazdasági környezetvédelemmel összefüggő közgazdasági szabályozásából a földművelés- ügyi alapok jelenleg folyó korszerűsítését emelem ki. * * * Az elkülönített állami alapok helyébe jövő évtől az egységes mezőgazdasági alap kerül, melynek követelményrendszerébe beépülnek a környezetvédelem szempontjai is. Segítik például a termelésből kivont termőföld pótlását, minőségének védelmét, az átalakulás során létrejövő új vállalkozások szakszerű működéséhez szükséges szaktanácsadási tevékenységet, a biológiai alapok fejlesztését, az erdők fenntartását, a kitermelt faállomány pótlását. Támogatást nyújt a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföldek racionális, környezetkímélő hasznosításé-, hoz, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztéséhez, a regionális és kistérségi fejlesztési programokhoz, amelyek segítik a mezőgazdaságból élő lakosság helyben történő foglalkozását. A Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével most készül a földművelésügyi tárca új agrár-környezetvédelmi koncepcióját és intézkedési programját tudományosan megalapozó tanulmány. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődés koncepciójának és intézkedési tervének megvalósítását — összhangban az európai vidéki chartával és az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának reformjával — a minisztériumokban folyó munkák összehangolása és a területi szakigazgatási szervek operatív együttműködése alapozza meg. Ehhez kérem a közös munkában érintett valameny- nyi minisztérium alkotó közreműködését, és egyben kö- szönetemet fejezem ki a társtárcák vezetőinek és szakembereinek, hogy átérezve az együttműködés jelentőségét, ez évben is hatékony segítői voltak az agrár-, környezetvédelmi konferencia megrendezésének. MEGHÍVÓ Az Első Dánszentmiklósi Gazdakör november 5-én, szombaton almafesztivált rendez a helyi Művelődési és Sportházban. A rendezvénysorozat délben kezdődik árubemutatóval és vásárral, majd 20 órakor veszi kezdetét a kultúrműsor és bál. A részt venni kívánók az 53/371-494-es telefonon jelezzék asztalfoglalási igényüket Kocsisnénál. Nem csatlakoztak, közösen végezték Az október 21-én megjelent Sertés- és szarvasmarhajelző rendszer című cikkünk bevezetőjében — a fórumon elhangzottak alapján — a következőket írtuk: A Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási hivatala és a Gazdakörök Országos Szövetsége aláírta azt a közös megegyezést, mely a sertés és szarvasmarha folyamatos jelzőrendszerének létrehozását célozza az ország egész területén. Az akcióhoz csatlakozott a Parasztszövetség és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is. Ezzel szemben a szöveg így helyes: A Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási hivatala, a Gazdakörök Országos Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Parasztszövetség aláírták azt a közös megegyezést, mely a sértés és szarvasmarha folyamatos jelzőrendszerének létrehozását célozza az egész ország területén. Amiből az derül ki, hogy a Parasztszövetség és a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nem csatlakozott, hanem közösen végezték a szóban forgó feladatot. Túl nagy jelentősége nincs a dolognak, annak viszont őszintén örülünk, hogy a három szövetség e kérdésben szót tudott érteni. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960
