Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-30 / 281. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 30., SZERDA Norvégia elutasította csatlakozását az EU-ba Norvégia lakossága a vasárnap és hétfőn tartott népszavazáson elutasította az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozását —jelentette a DPA és a Reuter. A leadott szavazatok 82 százalékának összeszámlálá- sa alapján végzett felmérések azt mutatták, hogy a választók 52,2 százaléka voksolt a belépés ellen, míg 47,8 százalék a csatlakozást részesítette előnyben. A skandináv ország ezzel 1972 után másodszor mondott nemet a kormány csatlakozási szándékára, amikor 53,5 százalék adott nemleges szavazatot, a belépést pedig mindössze 46,5 százalék pártolta. A részvételi arány a vártnál magasabb volt — 87,8 százalék. Ez 8,7 százalékkal múlja felül az 1972-es részvételi arányt. Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszony tegnap hajnalban tett televíziós nyilatkozatában elismerte kormányának vereségét, és közölte, hogy a kabinet tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Hozzáfűzte, hogy az elszenvedett vereség ellenére továbbra is hivatalában marad. Követelmény a polgári ellenőrzés Hazánkat várják a NATO-ba A NATO és az Európai Unió vezető tisztviselőivel folytatott eszmecserét Szent- Iványi István külügyi politikai államtitkár hétfőn és tegnap Brüsszelben. Mint az államtitkár az MTI munkatársának utóbb elmondta, az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjában tett látogatása során találkozott egyebek között Robin Beard főtitkárhelyettessel, valamint Robert Hunter amerikai, és Sir John Weston brit nagykövetekkel. Mindegyik esetben mindenekelőtt a NATO majdani kibővítéséről folytattak eszmecserét, amelyek során partnerei kilátásba helyezték: részint Warren Christopher amerikai külügyminiszter külön nyilatkozatban várhatóan megerősíti a szövetség kibővítése melletti politikai elkötelezettséget, részint a szövetség egyfajta eljárásbeli menetrendet fogalmaz majd meg a NATO-hoz való eljutás pontos és lehetséges „útvonaláról”. Szent-Iványi szerint ez utóbbi kapcsán partnerei hangsúlyozták; a kritériumok teljesítése fontos feltétel lesz majd, de maga a teljesítés nem feltétlen von maga után automatikus tagságot. A tagságra „érettséghez” benyomásai szerint szövetségi részről mindenképpen fontosnak tartják a védelmi rendszerek fölötti polgári ellenőrzés érvényesülését; a védelmi szervezetekben az európai normák szerinti intézményi feltételek biztosítását, valamint a „békepartnerség” teljes útvonalának a végigjárását. Ez utóbbi kapcsán külön is utaltak a hadgyakorlatok fontosságára — jegyezte meg Szent-Iványi István. Afelől egyébként megnyugtatták a magyar álllamtitkárt, hogy szövetségi körökben Magyarországot a potenciális tagjelöltek „élbolyában” tartják számon. Oroszország és Japán békekötés előtt? Közös nyilatkozat a Kuril-szigetekról Japán és Oroszország tegnap nyilatkozatban vállalt kötelezettséget az évtizedek óta húzódó területi vitája megoldására és arra is, hogy amilyen hamar csak lehetséges, megkötik a béke- szerződést. A nyilatkozatot egy nappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy Oleg Szoszkovec orosz miniszterelnök-helyettes befejezte a japán vezetőkkel — köztük Murajama Tomiicsi kormányfővel, Kono Johei külügyminiszterrel és Hasimoto Rjutaro nemzetközi kereskedelmi és ipari miniszterrel — Tokióban folytatott tárgyalásait. A megbeszéléseken mindkét fél megerősítette, hogy a Japánban „északi területek” néven ismert Ku- ril-szigetek hovatartozása körüli vitát az orosz elnök tavaly októberi látogatásakor kiadott tokiói nyilatkozattal összhangban, vagyis „a jog és az igazságosság” elvei alapján kívánja rendezni. Azt is kinyilvánították, hogy a volt Szovjetunió és Japán által megkötött valamennyi szerződés és nemzetközi megállapodás továbbra is érvényben marad a kétoldalú kapcsolatok területén. Japán visszaköveteli a Szovjetunió által a második világháború utolsó napjaiban megszállt szigeteket, a Hokkaidótól északra lévő Etoforut, Sikotant, Ku- nasirt és a Habomai sziget- csoportot. A két ország e területi vita rendezetlensége miatt nem kötött eddig béke- szerződést. A dokumentum rögzíti azt is, hogy Japán és Oroszország a közeljövőben hivatalos tárgyalásokat kezd a vitatott szigetek körüli halászati jogokról. Bizalmi szavazás Londonban Major helyzete megerősödött A brit kormány tegnap hajnalra — tűzzel-vassal ugyan, és saját kollektív politikai öngyilkosságát kilátásba helyezve vereség esetére — törvényes felhatalmazást szerzett a parlamenttől arra, hogy vállalt kötelezettsége szerint emelhesse éves hozzájárulását a Közös Piac költségvetéséhez. John Major már idejekorán bizalmi szavazásnak kiáltotta ki a tory jobbszárny által szívből utált befizetésemelés parlamenti voksolását és közölte: inkább lemond és kéri az uralkodótól a parlament feloszlatását, semhogy elnézze, amint saját parlamenti hátországának lázadói futtatják zátonyra a kormány törvénykezési programját. Nyolc tory honatya így is megtagadta voksát a kormánytól a szavazás első menetében. Elképzelhető, hogy a magukat megmakacsoló konzervatív képviselőket a tory vezetés megfosztja pártbeli parlamenti megbízatásuktól. A nagyvilág hírei * Nagy jelentőséget tulajdonítanak Ottawában a budapesti EBEÉ-konfe- rencia idején sorra kerülő kanadai—orosz csúcstalálkozónak — jelentette ki hétfőn egy sajtóértekezleten a kanadai külügyminisztérium egyik magas rangú munkatársa. ^ Szarajevóba látogat ma Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, hogy Alija Izetbegovic boszniai elnökkel és Radovan Karadác boszniai szerb vezetővel a válság megoldásának lehetőségeiről tárgyaljon. * Az Európai Unió külügyminiszterei Olaszország kérésére hétfőn ismét elhalasztották a Szlovénia társult tagságáról tartandó tárgyalások megkezdését. Róma véleménye szerint a december 4-én sorra kerülő szlovéniai helyhatósági választásokig nincs esély az olasz—szlovén vita rendezésére. ¥ Becslések szerint mintegy 60-80 ezer ember sztrájkolt Belgiumban tegnap, teljesen megbénítva a vasúti és légi közlekedést. A négy legnagyobb közszolgáltatás egybehangolt akciójához csatlakoztak az ország francia nyelvű rádió- és tv-állo- másának dolgozói, a Vörös- kereszt, valamint a vallon okatási intézetek tanárai is. VÉLEMÉNY Kérdezve csalni tudni kell Régi igazság, hogy kérdezni tudni kell. A klasszikus példa azokról a bócherekről (izraelita papnövendékekről) szól, akik szenvedélyesen vitatják a nagy kérdést: szabad-e talmudolva- sás közben dohányozni? Megkérdezték a bölcs rabbit, aki kifejtette: ilyen szent, emelkedett foglalatosság közepette bűn lenne, ha a hitsorsos olyan profán dolgot művelne, mint a dohányzás. Ekkor a legokosabb bó- cher bement a rabbihoz, és diadalmasan hozta a legújabb választ: szabad! Ugyanis így tette fel a kérdést: „Mondd, rebbe, szabad-e dohányzás közben talmudot olvasni?” A rabbi elgondolkozott, és így felelt: „Talmudot olvasni mindig, mindenfajta foglalatosság közben nemhogy szabad, hanem muszáj!” — Kérdezni tudni kell — mondta kollégáinak diadalmasan az okos bócher. Újabban a magyar liberális sajtóban sokasodnak azok az esetek, amikor a kérdező újságíró (tévériporter) már nem is szégyelli, mennyire nyuszivá válik mindjárt az első pillanatban, amikor hamis, őszintéden választ kap a stúdióba (lapszerkesztőségbe) behívott „nagyságtól”. A napokban a tévé híres Nap-kelte műsorában ezúttal nem Landeswoman, a szoknyás Landesz- mann, másik nevén KKK (a Kőkeményen Kérdező Kolléganő), hanem egy lassúbb felfogásúnak ismert, nyugodtabb férfi kollégája tanúsított olyan műsorvezetői magatartást, amelyet igazán tanítani kellene a MU- OSZ-iskolán. Pető Ivánnal csevegett, és nagy bátran megkérdezte az örökösen e-e-ző pártvezért, mi igaz a szocialistáknak abból az állításából, hogy Demszky Gábor sokkal nagyobb teret kap a tévé műsoraiban,, mint a szocialisták főpolgármester-jelöltje, Baráth Etele. Pető azt felelte, hogy ez tulajdonképpen természetes, mert hiszen Demszky jelenleg is főpolgármester, ezért szerepléseinek többsége nem nevezhető választási propagandának, mivel egy hivatalban lévő vezető gyakorta tesz hivatalos bejelentéseket, nyilatkozatokat a lakosság számára. „Most is éppen arról nyilatkozik, hogy milyen közlekedési korlátozások lesznek a december elején sorra kerülő csúcstalálkozó napjaiban, és ez nem választási agitáció, hanem közérdekű bejelentés” — hallottuk Petőtől. A műsorvezető habozás nélkül „lenyelte” ezt a kissé gyanús illatú választ, és más kérdéseket tett fel. A néző pedig szinte felkiált: miért nem kérdezi meg, hogy az ilyen forgalmi bejelentéseket nem tehetné-e meg a képernyőn egy fő- vagy alosztályvezető, vagy akár egy bemondó, térképekkel illusztrálva? Minek ehhez maga a főpolgármester? Nem sorsolunk ki egyetlen díszes Demszky-portrét sem ama éles szemű olvasóink között, akik öt másodperc alatt képesek megadni e furcsa riporteri magatartás valódi okát. A válasz ugyanis roppant egyszerű: elkötelezettség. Az SZDSZ iránt. Kőkemény vazallusi kapcsolat. Punktum. Vannak olyan épületes példák is, amikor a válaszadó egészen más kérdésre próbál felelni, mint amit a riportertől kapott. A riporter pedig annyira görcsösen koncentrál a következő kérdésére, annyira mereven a fogalmazáson töri a fejét, hogy oda sem figyel a mellébeszélésre. (Angol—amerikai „MUOSZ-iskolákon” ezt úgy hívják: complicity in evasion, azaz cinkosság a mellébeszélővel.) A „legkedveltebb napilap” november 25-i számában Máté Lászlóval, az MSZP alelnökével fordult elő ez az eset. Avval a Mátéval, aki egyébként vállalkozó; miniszter azért nem is akar lenni, mert „engem ez a kormány nem tudna megfizetni”. Máté még ezt is kijelenti (s tessék nagyon figyelni arra a megsemmisítő gúnyra, ahogyan a mai kormányt hasonlítja össze a korábbival): — Az Antall- és Boross-kormány idején elég sok privatizációs pályázatban vettem részt, néha nyertem, néha nem, de amióta ezek az újak vannak, nem merek csinálni semmit... Ezek után csak azt nem értjük, miért az MSZP alel- nöke ez a kapitalista, mit keres az általa is lesújtóan jellemzett „újaknál”, és miért nem valahol az ellenzéknél alelnökösködik. De mai témánk szempontjából egy másik izgalmas kijelentése az érdekes, és főleg az, ahogyan a riportot készítő két (!) újságíró készségesen beletörődik a totális mellébeszélésbe. Idézzük a vonatkozó részt: Riporterek: Ellenfeleik szemükre vetették, hogy a képviselők között nagyon sok az egykori KISZ- és pártfunkcionárius. Máté László: A szocialista párt megalakulása óta egyetlen napig sem voltam pártalkalmazott, társadalmi munkában láttam el a pénztárnoki feladatot, és most al- elnökként sem kapok fizetést az MSZP-től. Szeretek a saját fejem után menni, és addig maradok, amíg jól érzem magam. Ugye, milyen találó, frappáns válasz ez arra a kérdésre, hogy sok-e az egykori KISZ- és pártiunkéi a szocialista frakcióban? Olyan ez, mint amikor az utcán valakitől megkérdezik: „hány óra van?”, és az illető így válaszol: „igen, fürödni megyek”. De ami a legszebb: a fejlett, színvonalas, európai Bertelsmann-lap, a profi és „kedvelt” Népszabadság újságírói nemcsak hogy elfogadják ezt a választ, hanem még benne is hagyják az interjúban, nyomdába adják, meghagyják korrektúraolvasás közben is, sőt ki is nyomtatják. Mert alighanem úgy vélik: az olvasó annyira hülye, hogy észre sem fog-
