Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-30 / 281. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 30., SZERDA Norvégia elutasította csatlakozását az EU-ba Norvégia lakossága a vasár­nap és hétfőn tartott népsza­vazáson elutasította az or­szágnak az Európai Unió­hoz való csatlakozását —je­lentette a DPA és a Reuter. A leadott szavazatok 82 százalékának összeszámlálá- sa alapján végzett felméré­sek azt mutatták, hogy a vá­lasztók 52,2 százaléka vok­solt a belépés ellen, míg 47,8 százalék a csatlakozást részesítette előnyben. A skandináv ország ezzel 1972 után másodszor mon­dott nemet a kormány csat­lakozási szándékára, ami­kor 53,5 százalék adott nem­leges szavazatot, a belépést pedig mindössze 46,5 száza­lék pártolta. A részvételi arány a várt­nál magasabb volt — 87,8 százalék. Ez 8,7 százalék­kal múlja felül az 1972-es részvételi arányt. Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszony teg­nap hajnalban tett televíziós nyilatkozatában elismerte kormányának vereségét, és közölte, hogy a kabinet tisz­teletben tartja a népszava­zás eredményét. Hozzáfűz­te, hogy az elszenvedett ve­reség ellenére továbbra is hivatalában marad. Követelmény a polgári ellenőrzés Hazánkat várják a NATO-ba A NATO és az Európai Unió vezető tiszt­viselőivel folytatott eszmecserét Szent- Iványi István külügyi politikai államtit­kár hétfőn és tegnap Brüsszelben. Mint az államtitkár az MTI munkatársá­nak utóbb elmondta, az Észak-atlanti Szövet­ség brüsszeli központjában tett látogatása so­rán találkozott egyebek között Robin Beard főtitkárhelyettessel, valamint Robert Hunter amerikai, és Sir John Weston brit nagyköve­tekkel. Mindegyik esetben mindenekelőtt a NATO majdani kibővítéséről folytattak esz­mecserét, amelyek során partnerei kilátásba helyezték: részint Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter külön nyilatkozatban várhatóan megerősíti a szövetség kibővítése melletti politikai elkötelezettséget, részint a szövetség egyfajta eljárásbeli menetrendet fogalmaz majd meg a NATO-hoz való elju­tás pontos és lehetséges „útvonaláról”. Szent-Iványi szerint ez utóbbi kapcsán part­nerei hangsúlyozták; a kritériumok teljesíté­se fontos feltétel lesz majd, de maga a telje­sítés nem feltétlen von maga után automati­kus tagságot. A tagságra „érettséghez” be­nyomásai szerint szövetségi részről minden­képpen fontosnak tartják a védelmi rendsze­rek fölötti polgári ellenőrzés érvényesülé­sét; a védelmi szervezetekben az európai normák szerinti intézményi feltételek bizto­sítását, valamint a „békepartnerség” teljes út­vonalának a végigjárását. Ez utóbbi kapcsán külön is utaltak a hadgyakorlatok fontossá­gára — jegyezte meg Szent-Iványi István. Afelől egyébként megnyugtatták a ma­gyar álllamtitkárt, hogy szövetségi körök­ben Magyarországot a potenciális tagjelöl­tek „élbolyában” tartják számon. Oroszország és Japán békekötés előtt? Közös nyilatkozat a Kuril-szigetekról Japán és Oroszország teg­nap nyilatkozatban vállalt kötelezettséget az évtizedek óta húzódó területi vitája megoldására és arra is, hogy amilyen hamar csak lehetséges, megkötik a béke- szerződést. A nyilatkozatot egy nappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy Oleg Szoszkovec orosz miniszterelnök-helyet­tes befejezte a japán veze­tőkkel — köztük Murajama Tomiicsi kormányfővel, Kono Johei külügyminisz­terrel és Hasimoto Rjutaro nemzetközi kereskedelmi és ipari miniszterrel — To­kióban folytatott tárgyalása­it. A megbeszéléseken mindkét fél megerősítette, hogy a Japánban „északi te­rületek” néven ismert Ku- ril-szigetek hovatartozása körüli vitát az orosz elnök tavaly októberi látogatása­kor kiadott tokiói nyilatko­zattal összhangban, vagyis „a jog és az igazságosság” elvei alapján kívánja rendez­ni. Azt is kinyilvánították, hogy a volt Szovjetunió és Japán által megkötött vala­mennyi szerződés és nem­zetközi megállapodás to­vábbra is érvényben marad a kétoldalú kapcsolatok te­rületén. Japán visszakövete­li a Szovjetunió által a má­sodik világháború utolsó napjaiban megszállt szigete­ket, a Hokkaidótól északra lévő Etoforut, Sikotant, Ku- nasirt és a Habomai sziget- csoportot. A két ország e te­rületi vita rendezetlensége miatt nem kötött eddig béke- szerződést. A dokumentum rögzíti azt is, hogy Japán és Oroszország a közeljövő­ben hivatalos tárgyalásokat kezd a vitatott szigetek kö­rüli halászati jogokról. Bizalmi szavazás Londonban Major helyzete megerősödött A brit kormány tegnap hajnalra — tűzzel-vassal ugyan, és saját kollektív politikai öngyilkosságát kilátásba helyezve vere­ség esetére — törvényes felhatalmazást szerzett a parlamenttől arra, hogy vállalt kötelezettsége sze­rint emelhesse éves hozzá­járulását a Közös Piac költségvetéséhez. John Major már ideje­korán bizalmi szavazás­nak kiáltotta ki a tory jobbszárny által szívből utált befizetésemelés par­lamenti voksolását és kö­zölte: inkább lemond és kéri az uralkodótól a par­lament feloszlatását, sem­hogy elnézze, amint saját parlamenti hátországának lázadói futtatják zátonyra a kormány törvénykezési programját. Nyolc tory honatya így is megtagadta voksát a kormánytól a szavazás első menetében. Elképzelhető, hogy a magukat megmakacsoló konzervatív képviselőket a tory vezetés megfosztja pártbeli parlamenti megbí­zatásuktól. A nagyvilág hírei * Nagy jelentőséget tulaj­donítanak Ottawában a budapesti EBEÉ-konfe- rencia idején sorra kerülő kanadai—orosz csúcstalál­kozónak — jelentette ki hétfőn egy sajtóértekezle­ten a kanadai külügymi­nisztérium egyik magas rangú munkatársa. ^ Szarajevóba látogat ma Butrosz Gáli, az ENSZ főtit­kára, hogy Alija Izetbego­vic boszniai elnökkel és Ra­dovan Karadác boszniai szerb vezetővel a válság megoldásának lehetőségei­ről tárgyaljon. * Az Európai Unió kül­ügyminiszterei Olaszor­szág kérésére hétfőn is­mét elhalasztották a Szlo­vénia társult tagságáról tartandó tárgyalások meg­kezdését. Róma vélemé­nye szerint a december 4-én sorra kerülő szlové­niai helyhatósági választá­sokig nincs esély az olasz—szlovén vita rende­zésére. ¥ Becslések szerint mint­egy 60-80 ezer ember sztráj­kolt Belgiumban tegnap, tel­jesen megbénítva a vasúti és légi közlekedést. A négy legnagyobb közszolgáltatás egybehangolt akciójához csatlakoztak az ország fran­cia nyelvű rádió- és tv-állo- másának dolgozói, a Vörös- kereszt, valamint a vallon okatási intézetek tanárai is. VÉLEMÉNY Kérdezve csalni tudni kell Régi igazság, hogy kérdezni tudni kell. A klasszikus példa azokról a bócherekről (izraelita papnövendékekről) szól, akik szenvedélyesen vitatják a nagy kérdést: szabad-e talmudolva- sás közben dohányozni? Meg­kérdezték a bölcs rabbit, aki ki­fejtette: ilyen szent, emelkedett foglalatosság közepette bűn len­ne, ha a hitsorsos olyan profán dolgot művelne, mint a dohány­zás. Ekkor a legokosabb bó- cher bement a rabbihoz, és diadalmasan hozta a leg­újabb választ: szabad! Ugyanis így tette fel a kérdést: „Mondd, rebbe, szabad-e dohányzás közben talmudot olvasni?” A rabbi elgondolkozott, és így felelt: „Tal­mudot olvasni mindig, mindenfajta foglalatosság köz­ben nemhogy szabad, hanem muszáj!” — Kérdezni tudni kell — mondta kollégáinak diadal­masan az okos bócher. Újabban a magyar liberális sajtóban sokasodnak azok az esetek, amikor a kérdező újságíró (tévéripor­ter) már nem is szégyelli, mennyire nyuszivá válik mindjárt az első pillanatban, amikor hamis, őszintéden választ kap a stúdióba (lapszerkesztőségbe) behívott „nagyságtól”. A napokban a tévé híres Nap-kelte műso­rában ezúttal nem Landeswoman, a szoknyás Landesz- mann, másik nevén KKK (a Kőkeményen Kérdező Kolléganő), hanem egy lassúbb felfogásúnak ismert, nyugodtabb férfi kollégája tanúsított olyan műsorveze­tői magatartást, amelyet igazán tanítani kellene a MU- OSZ-iskolán. Pető Ivánnal csevegett, és nagy bátran megkérdezte az örökösen e-e-ző pártvezért, mi igaz a szocialisták­nak abból az állításából, hogy Demszky Gábor sokkal nagyobb teret kap a tévé műsoraiban,, mint a szocialis­ták főpolgármester-jelöltje, Baráth Etele. Pető azt felelte, hogy ez tulajdonképpen természe­tes, mert hiszen Demszky jelenleg is főpolgármester, ezért szerepléseinek többsége nem nevezhető választá­si propagandának, mivel egy hivatalban lévő vezető gyakorta tesz hivatalos bejelentéseket, nyilatkozatokat a lakosság számára. „Most is éppen arról nyilatkozik, hogy milyen közlekedési korlátozások lesznek a de­cember elején sorra kerülő csúcstalálkozó napjaiban, és ez nem választási agitáció, hanem közérdekű beje­lentés” — hallottuk Petőtől. A műsorvezető habozás nélkül „lenyelte” ezt a kissé gyanús illatú választ, és más kérdéseket tett fel. A néző pedig szinte felkiált: miért nem kérdezi meg, hogy az ilyen forgalmi bejelentéseket nem tehetné-e meg a képernyőn egy fő- vagy alosztályvezető, vagy akár egy bemondó, térképekkel illusztrálva? Minek eh­hez maga a főpolgármester? Nem sorsolunk ki egyetlen díszes Demszky-portrét sem ama éles szemű olvasóink között, akik öt másod­perc alatt képesek megadni e furcsa riporteri magatar­tás valódi okát. A válasz ugyanis roppant egyszerű: el­kötelezettség. Az SZDSZ iránt. Kőkemény vazallusi kapcsolat. Punktum. Vannak olyan épületes példák is, amikor a válasz­adó egészen más kérdésre próbál felelni, mint amit a ri­portertől kapott. A riporter pedig annyira görcsösen koncentrál a következő kérdésére, annyira mereven a fogalmazáson töri a fejét, hogy oda sem figyel a mellé­beszélésre. (Angol—amerikai „MUOSZ-iskolákon” ezt úgy hívják: complicity in evasion, azaz cinkosság a mellébeszélővel.) A „legkedveltebb napilap” november 25-i számában Máté Lászlóval, az MSZP alelnökével fordult elő ez az eset. Avval a Mátéval, aki egyébként vállalkozó; mi­niszter azért nem is akar lenni, mert „engem ez a kor­mány nem tudna megfizetni”. Máté még ezt is kijelenti (s tessék nagyon figyelni arra a megsemmisítő gúnyra, ahogyan a mai kormányt hasonlítja össze a korábbival): — Az Antall- és Boross-kormány idején elég sok pri­vatizációs pályázatban vettem részt, néha nyertem, néha nem, de amióta ezek az újak vannak, nem merek csinálni semmit... Ezek után csak azt nem értjük, miért az MSZP alel- nöke ez a kapitalista, mit keres az általa is lesújtóan jel­lemzett „újaknál”, és miért nem valahol az ellenzéknél alelnökösködik. De mai témánk szempontjából egy má­sik izgalmas kijelentése az érdekes, és főleg az, aho­gyan a riportot készítő két (!) újságíró készségesen be­letörődik a totális mellébeszélésbe. Idézzük a vonatko­zó részt: Riporterek: Ellenfeleik szemükre vetették, hogy a képviselők között nagyon sok az egykori KISZ- és pártfunkcionárius. Máté László: A szocialista párt megalakulása óta egyetlen napig sem voltam pártalkalmazott, társadalmi munkában láttam el a pénztárnoki feladatot, és most al- elnökként sem kapok fizetést az MSZP-től. Szeretek a saját fejem után menni, és addig maradok, amíg jól ér­zem magam. Ugye, milyen találó, frappáns válasz ez arra a kér­désre, hogy sok-e az egykori KISZ- és pártiunkéi a szo­cialista frakcióban? Olyan ez, mint amikor az utcán va­lakitől megkérdezik: „hány óra van?”, és az illető így válaszol: „igen, fürödni megyek”. De ami a legszebb: a fejlett, színvonalas, európai Bertelsmann-lap, a profi és „kedvelt” Népszabadság újságírói nemcsak hogy el­fogadják ezt a választ, hanem még benne is hagyják az interjúban, nyomdába adják, meghagyják korrektúraol­vasás közben is, sőt ki is nyomtatják. Mert alighanem úgy vélik: az olvasó annyira hülye, hogy észre sem fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom