Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-26 / 278. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. NOVEMBER 26., SZOMBAT Horn Gyula Bárki Aki az ördöggel visszautasította megtanulhat szerződik... Klaus vádjait repülni Sándor András írása (2. oldal) (5. oldal) (12. oldal) Az utolsó ülés Battán Utolsó önkormányzati ülését tartotta csütörtökön a százhalombattai képviselő- testület. A napirendi pontok között szerepelt a közeljövőben építendő katolikus és református templom ügye. Mindkét egyház megkapta végre az építési telket, a polgármester a testületi ülésen írta alá az ajándékozólevelet. A templomok építése még nem kezdődhet meg, ugyanis az építési engedély megszerzését is el kell intéznie az egyházaknak. Sokak örömére újra jár a komp a Dunán Batta és Tököl között. Ezúttal egy tököli vállalkozó nyerte el pályázat útján az utaztatás jogát. A testületi ülésen részt vevő tököli polgármester hangsúlyozta: településük számára rendkívül fontos, hogy zavartalan legyen a dunai átkelés. Mivel a téli időszakban havonta hetvenezer forint veszteséggel jár a komp üzemeltetése a gyér utas- és teherforgalom miatt, a két önkormányzat vállalta, hogy támogatja anyagilag a vállalkozót. (Folytatás a 4. oldalon) Rendkívüli közgyűlés a megyeházán Nem kap pénzt Veresegyház Csupán egy napirendi pontja volt annak a tegnapi rendkívüli közgyűlésnek, melyet a népjóléti és a kulturális bizottságok javaslatára hívott egybe a Pest Megyei Ön- kormányzat vezetése. A képviselőknek arról a 21 millió forintos költségtúllépésről kellett dönteni, melyet Pásztor Béla veresegyházi polgármester — Szegedi Pálnak, a gazdasági bizottság vezetőjének a beleegyezésével — költött el a helyi gyermekliget új bútorzatára. A képviselők nem szavazták meg a pénzt Veresegyháznak. rendkívüli ülést kezdeményez annak érdekében, hogy még a négyéves ciklusnak a végén pont kerüljön ennek a sokat vitatott ügynek a végére. Tegnap — mint történt az november negyedikén is — a hozzászóló képviselők többsége a gyermekliget bekerülési összegét vitatta, illetve az arról készített elszámolást nem tartotta eléggé részletesnek. (Folytatás a 4. oldalon) Latorcai János a fővárosról Átgondolt döntésekkel Budapestért Bár a közszolgálati televízióban az egyes jelöltek között nincs meg a kellő egyensúly, az elmúlt két hét szerencsére mentes volt a személyeskedéstől — mondotta a kampány félidejét értékelve Latorcai János, a KDNP, az MDF és a Fidesz által támogatott főpolgármester-jelölt. szemben hátrányos helyzetbe került. A város mindjobban kezd a külső kerületek felé terjeszkedni, ám ezzel egy időben a közlekedés fejlesztése lelassult. Az elmúlt négy évben a megfelelő parkolást sem sikerült megoldani, hiszen egyetlen föld alatti vagy föld feletti garázs sem épült. (Folytatás a 3. oldalon) Butaság Emlékszünk, annak idején milyen felháborodást váltott ki, hogy a hatvanéves Antall József valami kis fir- kász kijelentésére — kicsit tanárosan — azt merte mondani: szamárság. A minap az alig több mint feleannyi évet számláló kultuszminiszterünk az „apja lehetne” Surján László véleményét -keresetlen egyszerűséggel butaságnak nevezte. Mit is mondott a volt népjóléti miniszter? Mint közismert, a művelődési tárca téves információja alapján a miniszterelnök több mint tízmilliárd forintot ígért a pedagógusoknak egyik beszédében. Surján szerint ilyen kapitális tévedés után nem (az információt továbbító) államtitkárnak, hanem a miniszternek kellett volna lemondani. Fodornak persze esze .ágában sincs fölállni a bársonyszékéből (majd bolond lesz; mikor lehet ő még egyszer SZDSZ-es miniszter?). De hát hogy is van ez? Nem ó' írta alá az ügyiratot, só't nem is volt benn a minisztériumban. Mondjon csak le az államtitkár, aki kézjegyével hitelesítette az átiratot. Nincs igaza? Nincs! Ha egy üzem selejtet gyárt, azért az igazgató a feleló's, pedig hozzá sem nyúlt a selejtes termékhez. Amikor vagy húsz évvel ezelőtt Japánban tisztázatlan körülmények közölt lezuhant egy (!) repülőgép, azonnal lemondott a közlekedési miniszter. Nem várt arra, hogy a sajtó figyelmeztesse „kötelességére”. Érdekes, hogy akkoriban hullott le a Malév gépparkjának majdnem a fele, de az akkori közlekedési miniszternek meg sem fordult a fejében a lemondásnak még a gondolata sem. De a sajtónak sem volt olyan munkatársa, aki fölvetette volna ezt a lehetőséget, pedig az említett japán hírt az ö lapjaik is közölték. (És még azt mondják, hogy az igazi újságíró csak ellenzéki lehet. Vagy a kommunista sajtó munkatársai nem voltak igaziak?) 1848. március 17-én Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök megalakította a kormányt, ahogy akkor mondták: „az első magyar felelős minisztériumot” Azóta hazánkban minden miniszter felelős azért, ami minisztériumában történik. Jogászkörökben hírlik (igaz, nem igaz?), hogy a Fodor Gábor vezette tárca majdnem beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amit már az előző parlament elfogadott. Persze ez csak egy kósza hír, de az tény, hogy Horn Gyulát félreinformálta a művelődési minisztérium. Jánosi György politikai államtitkár vállalta a felelősséget, Fodor Gábor ,Jelelős” miniszter nem. Szerinte a felelősség vállalása: butaság! Török Bálint Vegyes vállalat Tunéziában A Mezőgazdasági Termelők Szövetsége és tunéziai partnerei vegyes vállalatot hoznak létre — jelentették be tegnap egy termékbemutatóval egybekötött sajtó- tájékoztatón a Teszöv megyei székházában. (Tudósítás a 3. oldalon) Erdősi Agnes felvétele Szlovák jelöltek megyénk hat településén Saját költségvetést akarnak Ácsán, Csornádon, Dabason, Galgagyörkön, Pilisszántón és Pilisszentkereszten jelezték eddig ebbéli szándékukat a szlovák nemzetiségű polgárok, hogy a törvény adta lehetőséggel élve kisebbségi önkormányzatokat kívánnak alakítani — mondotta Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének titkára azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a helyhatósági választásokra való felkészülés jegyében rendeztek meg Budapesten. Alt Gyula az országos helyzetről szólva kifejtette: az Országos Választási Bizottság jelenlegi nem végleges adatai szerint 27 helységben összesen 218 szlovák nemzetiségű jelöltet állítottak. Közülük 161-en a kisebbségi, 57-en pedig a települési önkormányzati tagságért indulnak. — Azzal a kéréssel fordultunk a kormányhoz, hogy a kisebbségi önkormányzatok elkülönített pénzkeretből, és ne az adott település költségvetéséből gazdálkodhassanak, mert úgy véljük, ezzel sok nézet- eltérés előzhető meg — han- súlyozta Mata Mihály ügyvezető elnök, hozzátéve: a december 11-ei választásnak rendkívüli a jelentősége, mert gátat vethet a magyarországi szlovákság asz- szimilációjának. A kisebbségi önkormányzatok tényleges hatáskörrel rendelkeznek majd az oktatás és a kultúra területén, nem beszélve arról, hogy a helyi érdekvédelem kérdése is megoldottá válik. Mint arra Mata Mihály rámutatott: az önkormányzati törvény lehetőséget teremtett arra, hogy a városokban, falvakban nemzetiségbarát légkör teremtődjék meg. Természetesen ennek alapvető feltétele, hogy egyenrangú félként kezelje egymást a két önkormányzat. Lapunk kérdésére válaszolva Alt Gyula rámutatott: Csővár, Kóspallag, Sóskút és Tárnok esetében lehetőség nyílik a helyhatósági választások után 60 nappal (mivel az említett községekben nem akarnak kisebbségi ön- kormányzatokat alakítani, de érdekeiket érvényesíteni kívánják a képviselő-testületben) elektorválasztásra, akit a törvény ugyanazokkal a jogokkal ruház fel, mint egy képviselőt. (klug) Ez a kérdés már szerepelt egyszer a közgyűlés előtt: a november negyedikéi utolsó, érdemi munkaülés napirendjén. Akkor a képviselők a helyszínen felvetett aggályok, kételyek miatt kérték az ügy halasztását. Ezután döntött úgy a két illetékes bizottság, hogy Latorcai János a főváros közlekedéséről és környezetvédelméről szólva elmondta: a két téma egymással szorosan összefügg. Budapest történelmileg sugaras közlekedéssel rendelkezik, a körútrend- szer viszont sajnos nem alakult ki. A tömegközlekedés az egyéb közlekedési módokkal
