Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-26 / 278. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 26., SZOMBAT Palesztin testvérháború Dél-Libanonban Halálbüntetés Izraelben? Izraelben élénk politikai és közéleti vita folyik arról, hogy végrehajtsák-e a katonai bíróság által egy palesztinra kimondott halálos ítéletet. A mérsékelt politikusok attól tartanak, hogy kivégzett palesztinok másokat is mártíromság vállalására sarkallhatnak. Dél-Libanonban fegyveres harcok dúlnak a különböző palesztin irányzatok között. Horn visszautasította Klaus vádjait Szabadkereskedelmi csúcs Poznanban Poznanban tegnap délelőtt megkezdődött a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) első miniszter- elnöki csúcstalálkozója. A résztvevők külön egységként kezelik a visegrádi csoportot és az eredetileg annak gazdasági együttműködését szabályozó CEFTA-t. Az üy módon önálló életre kelő szervezet tanácskozására meghívták Ja- nez Drnovsek szlovén kormányfőt is. Horn Gyula magyar kormányfő Varsóból érkezett Poznanba. Az izraeli katonai bíróság csütörtökön halálbüntetésre ítélt egy palesztint, akit két izraeli rendőr meggyilkolásának kitervelésé- vel vádoltak. A zsidó államban már évtizedek óta vitatkoznak a halálbüntetés bevezetésének a lehetőségéről, de a biztonsági szolgálat berkeiben úgy vélik, hogy az ítélet végrehajtása nem rettentené el az iszlám fundamentalistákat, akik nemegyszer öngyilkos akciókat is elkövetnek. Az Amerikából hazatért Jichak Rabin, izraeli miniszterelnök tegnap kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a bíróság által csütörtökön kimondott halálos ítéletet végre is hajtanák. Izraelben pedig csupán egyetlen emberen, a háborús bűnös Adolf Eich- mannon hajtották végre a halálos ítéletet a hatvanas években. Jichak Rabin miniszterelnök pénteken Spanyolországban többórás megbeszélést folytatott Jasszer Ara- fattal, a PFSZ vezetőjével. A megbeszélésen elsősorban arról volt szó, hogy miképp lehetne minél előbb átadni a palesztinoknak a cisz- jordániai települések köz- igazgatási teendőit. A Dél-Libanonban lévő Ain al-Hilua nevű palesztin menekülttáborban tegnap véres fegyveres összeütközésekre került sor az Al-Fa- tah szervezet és ellenzői között. A Szidon városa melletti nagy menekülttábor területén a Jasszer Arafat parancsnoksága alatt lévő Al- Fatah egységei tegnap támadást intéztek az izraeli—palesztin autonómiaegyezményt elvető ellenzéki csoportok ellen. A kézifegyverekkel és rakétákkal vívott harcban tegnap tizenkét ember életét vesztette, s mintegy ötven pedig megsebesült. A táborlakó palesztin lakosság a harcok elől pánikszerűen menekül a helyszínről. A reguláris libanoni hadsereg pedig igyekszik megakadályozni, hogy a palesztin belharc a többi menekülttáborra is átterjedjen. Tegnap késő délután Arafat ellenzői ellentámadásba lendültek át. Hering József A tanácskozást megnyitó beszédében a vendéglátó Waldemar Paxvlak lengyel miniszterelnök állást foglalt a kereskedelmi korlátok további csökkentése mellett. Javasolta, hogy a megbeszélés központi kérdése a regionális együttműködés és az európai integráció problémaköre legyen. Úgy vélte, időszerű volna a CEFTA kibővítése új tagokkal. Bírálta az Európai Uniót, amiért az esseni csúcsra nem hívták meg a társult országokat. Václav Klaus cseh miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden korlátot le kell bontani a CEFTA országai között, és új lendületet kell adni ennek az együttműködésnek. Bírálta a magyarokat, amiért — állítása szerint — előzetes figyelmeztetés és egyeztetés nélkül döntöttek a mezőgazdasági termékek importvámjának emelése mellett. Mint mondotta, e döntés jogilag valószínűleg védhető, mégis visszalépés a CEFTA célkitűzéseihez képest. Horn Gyula felszólalásában emlékeztetett arra, hogy csupán nemrégiben módosították a CEFTA-t, és nem lenne célszerű már most újabb változásokat bevezetni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy híve a további liberalizálásnak, de annak ki kell terjednie a mezőgazdasági termékekre is. Visszautasította Klaus vádjait. Közölte, hogy előre tájékoztatták a CEF- TA-országokat, de egyik sem tartott igényt konzultációra a mezőgazdasági vámok ügyében. Rámutatott, hogy másutt vámokon kívüli egyéb, de gyakran szigorúbb eszközökkel védik a hazai termékeket. A magyar kormányfő támogatta a CEFTA kibővítéséről szóló lengyel tervezetet, de azt elválasztotta a visegrádi négyektől, amely politikai és gazdasági együttműködésének folytatását a CEFTA- tól függetlenül is fontosnak minősítette. Javasolta, hogy a CEFTA koordinálja az Európai Unióval kapcsolatos lépéseit, valamint azt, hogy kapcsolódjanak be a transzeurópai hálózatokba — a villanyáram, a környezetvédelem és a közlekedés terén. Felvetette: meg kellene vizsgálni azt a problémát, hogy egyes CEFTA-országok Európai Unióhoz való csatlakozásával bizonyos előnyöket országaink elvesztettek — Horn elsősorban Ausztriára célzott. Úgy vélte, az EU-nak jobban kellene méltányolnia a visegrádi országok eredményeit. A jelek ellenben arra utalnak, hogy az EU passzívabb lett. Ezt mutatja az is, hogy nem hívták meg a társult országokat az esseni csúcstalálkozóra. Horn támogatta Klaus javaslatát, hogy a CEFTA létesítsen kapcsolatokat más gazdasági régiókkal, így az ASEAN-nal és a Benelux államokkal. Jozef Moravcík Szlovákia képviseletében hangsúlyozta, hogy ez a CEFTA első miniszterelnöki tanácskozása. A többiekhez hasonlóan a kereskedelmi kapcsolatok további liberalizálása mellett foglalt állást, és javasolta, hogy e körön belül egyeztessék a mezőgazdasági politikát. Úgy vélte, hogy a visegrádi együttműködés elősegíti Szlovákia csatlakozását az Európai Unióhoz. A megnyitóbeszédek elhangzása után sor került a plenáris vitára. A nagyvilág hírei ^ Az északnyugat-boszniai bihaci védelmi övezetben annak ellennére is folytatódnak a harcok, hogy tegnap reggel 9-kor életbe lépett a tűzszüneti egyezmény. Részleges előrehaladás történt az olasz miniszterelnök és a három legnagyobb szakszervezti szövetség csütörtöki tárgyalásán. A késő éjszakába nyúló alkudozás eredményeként a kormány elviekben elfogadta, hogy a nyugdíjak kérdését kiveszik a jövő évi költségvetési törvényből. * Nyolcórás tárgyalás után csütörtök éjszaka az osztrák Szociáldemokrata Párt és a Néppárt — Vranitzky kancellár illetve Erhard Busek al- kancellár vezette — tárgyaló csapata megállapodott az utolsó vitás kérdésben a minisztériumok jövendő' illetékességének felosztásáról. V Az Európai Unió külügyminisztereinek jövő hét eleji brüsszeli tanácskozásán döntenek véglegesen arról, hogy a közép- és kelet-európai társult államok vezetőit meghívják-e az unió tagországainak esseni csúcsértekezletére. EGY HÉT H ála államfőnk bölcs döntésének, nyakunkon vannak az önkormányzati választások. Pontosabban (hála a törvénymódosítást végrehajtó parlamentnek) a választás, hiszen az egyes szám használata az egyfordulós szavazás miatt indokoltabb. Hová lesz advent meghitt csendje, belső várakozása, vagy az ezüstvasárnap zajos-taposós idegbeteg lihegése, nem számít, az urnák elé járulunk. Javában tart a kampány is, s már-már hiányérzetem támadt, hol vannak a közvélemény-kutatások, hová tűnt a sulykolás, amikor a Népszabadság — ki más lehetne — segítségemre sietett. Jólesett ez a figyelmesség, már hajlamos lettem volna az elbizonytalanodásra, és akkor jön a Medián (és remélhetőleg hamarosan a Sonda Ipsos is). És máris feloszlik a köd, világosan láthatjuk, mi a helyzet. A Népszabadság első oldalán ott a főcím, nyugodjon meg ország-világ, Demszky Gábor vezet. Alatta a grafikonon két, nem túl sikeres habostorta, melyekből megtudhatjuk, hogyan változott a megítélés röpke két hét, november 4—6. és 18—20. között. Mert változott ám! A két időpont között Demszky (még az első oldalon vagyunk) százaléka 37-ről 41-re emelkedett, amihez csak gratulálni lehet. Latorcai János, az ellenzék közös jelöltje viszont 15-ről 12-re, a BudapestBaráth Etele, egykori expóbiztos pedig 19-ről 13-ra csúszott le. De mielőtt hanyatt esnénk, ott a MIÉP-es-kisgazda Szabó János, aki — most tessék megkapaszkodni — 2-ről 4 százalékra tornászta fel magát, míg a nem tudom-szavazók száma 27-ről 30-ra emelkedett. Lapozzunk gyorsan a hetedik oldalra, Demszky továbbra is vezet — nyugtat meg a cím. Ezt ugyan már az első oldalon is olvashattuk, de ha valaki netán lapozás közben elfelejtette volna, nem árt még egyszer kihangsúlyozni. Itt is látható két habostorta, ezekről a pártok megítélését olvashatjuk le. Érdekes, itt majdnem mindenki veszít, az MSZP négy, az SZDSZ három, a Fidesz—MDF—KDNP pedig hat százalékkal kapott kevesebbet két hét alatt. Ugyanakkor a MIÉP—FKGP 4-ről 5-re, a más párt (?) 3-ról 5-re, míg a nem tudja kategória 22-ről 32-re emelkedett. Milyen sikeresek lehetnek a kampányok, a sok felvilágosító munka, ha legerőteljesebben az elbizonytalanodó szavazók száma emelkedik. Van persze egy rejtett üzenete is a két-két grafikonnak. Némileg ellentétben- az országgyűlési- választásokkai, itt valóban a személyek, az egyéni tulajdonságok játszanak főszerepet, különösen a kistelepüléseken. A főváros persze nem nevezhető kistelepülésnek, ennek ellenére az egyéni kvalitások itt is fontosak (lásd például a Népszabadság címoldalát, ahol Demszky Gábor a listavezető). A felmérés komolyságát egyébként jól mutatja — . amit a Medián be is vall —, hogy 497 főt kérdeztek meg telefonon, s bizony minden harmadik budapesti a négy név közül egyet sem tudott megnevezni. Alig félezer felvilágosult honpolgár közül másfél száz nem hallott Demszky, Latorcai, Baráth és Szabó indulásáról, szép kis arány. Levonhatná a tanulságokat valamennyi párt és kampányfelelős, esetleg a szerkesztőség is, hogy ennyire megbízható adatok alapján címoldalára bigy- gyeszti ezt az agit-prop jellegű listát. A habostortákon kívül a szöveges magyarázat is ínyencségekkel teli. A budapestiek — olvasom — sokkal elégedettebbek a Fővárosi Önkormányzat eddigi tevékenységével, mint a kormányéval. Utóbbi 35, míg a városháza 47 pontot érdemelt. Nehéz összeszámolni, hány legyet is üt egy csapásra ez a közlés. Hogy durva kampányfogás, az nem érdekes. Felsejlik előttem az elégedett fővárosi milliók sokasága. Mi folyt négy évig a közgyűlésben, micsoda apparátus épült ki, hogy fest a városvezetés és a kerületi polgármesterek viszonya, ezeket ne firtassuk. Az a lényeg, hogy a fővárosiak elégedettek. Sok-sok zűrös ügy, a nagyvásárcsarnoktól az Ó utcáig, a közbiztonság, a hajléktalanok, a expókérdés, minek ezeket felhánytorgatni. A figyelmes olvasó meglepődhet azon is, hogy messze megelőzi a kormányt is a városháza. Eddig úgy értesültem a kutatási adatokból, hogy ha csökken is, de még mindig népszerű az új koalíció. az új stílust, a széles párbeszédet, az úri gőgöt felváltó szakértő kormányzást honorálják a választópolgárok, csak Szöllősiné ideges egy kicsit. Most, ha kampányidőszak is van, megtudhattuk, hogy a kormánynál is van tökéletesebb testület, mégpedig a városháza. Történt még egy páratlan sajtótörténeti ritkaság is, a közgyűlés e heti MDF-frakció-sajtótájékoztatóján elhangzott, Demeter—Manninger-féle érvekhez a távirati iroda hozzákapcsolta Székely és Demszky urak megjegyzéseit is. Van még egy gyöngyszem a szöveges magyarázatban, miszerint a főpolgármesterről alkotott véleményben alig játszanak szerepet a pártpreferenciák. Ezt elhiheti egy jó szándékú eszkimó, egy szicíliai halászmester, vagy a nemsokára Budapestre érkező Bili Clinton. Aki azonban az elmúlt négy évben akárcsak néhány hetet is itt töltött, azzal már nem lehet beetetni. Méghogy alig játszana szerepet a párt... Hát akkor miért volt kék zászlódíszben az egész főváros, miért voltak éveken keresztül ellenrendezvények nagy ünnepeinken, miért volt Koncert EGY MÁS-ért, hogy szegény Beethovent is belevitték a napi politikába. Aligha van Európában még egy főváros, amelynek vezetése ennyire pártosan, természetesen ellezéki minőségben működött volna, aligha van olyan főváros, ahol a megválasztott kormány és a megválasztott városvezetés viszonya ennyire hűvös, sok esetben ellenséges lett volna. S ezek után azt üzeni a szakma, hogy nem számítanak a pártpreferenciák. Oh, irgalom atyja, ne hagyj el. Töretlen ütemben folytatódik az ország beígért rendbetétele. Ha már Essenben nem kellünk (mert-e volna ilyet mondani Kohl kancellár Antall Józsefnek), a miniszterelnök Varsóba látogatott, elvégre a baloldalnak illik összefognia (vö. Varsó elesett). Elkészül lassan a kultuszminiszter dolgozószobája is, bevezetik a számítógépet, ami a modernizáció feltétele, így nem lehet akadálya, hogy a világnézetileg semleges iskolák számaránya egy gombnyomásra a képernyőre kerüljön. R endezi sorait a televízió is, megszűnik az az anomália, hogy néhány ember híradózik, krónikázik, naptévézik, múzsázik, kábelezik etc. állandóan. Ezután a főállású rádiósok nem szerepelhetnek a Híradóban. A bökkenő csak az, hogy a főszerkesztő csodálkozott a bejelentésen, mivel vele senki sem konzultált. Jó kis firma lehet ez a kék híradó, ahol a főnök értesül legutoljára a hírekről. • ■ - - ■ . . Székely- Ádání Beethoven és a habostorták
