Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-18 / 271. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. NOVEMBER 18., PENTEK Háromszázötven hektár egy kézben A kartali borsókirály Magam sem tudom, hányadjára tanulom újra, hogy a falu lélektana más mint a városé. A kartali gazdakör elnöke többször is elmondta, ha keresem, a neve után az öcsit is tegyem hozzá. Igen ám, de egy magamfajtát, ha már negyven felé jár, városon nem öcsiznek. Amiért is én egyre csak azt hajtogattam: Kovács Józsefet keresem. — Abból bizony sok van Kartalon — mondta egy öregúr. — De nem mindegyik borsókirály — mondtam én. — Miért nem ezzel kezdte! — szólt közbe egy menyecske. — Maga az Öcsit keresi. — Hát így jutottam el a Kovács portára. Egy korábban félbemaradt beszélgetéssel kezdjük: miért pont Kartal és környéke a legintenzívebb borsótermelő vidék nemcsak Pest megyében, de egész Magyarországon? — A domborzati és a légköri viszonyok miatt. A gödöllői dombság és a Mátra közti térség klímáját szereti a borsó. Erre már az elődök is felfigyeltek, s nyilván a kon- zervkészítés elteijedésével vált hagyománnyá a zöldborsótermesztés, illetve a zölden való értékesítése ipari meny- nyiségben. Az, hogy ipari mennyiség, relatív fogalom. Mert már egy hektár föld is 50 mázsa borsót ad, amit kézzel leszüretelni komoly feladat. A borsót nem lehet napokig tárolni, s csak akkor indítani a gyárba, ha összegyűlt 10-15 mázsa. A leszedés napján a feldolgozóhoz kell kerüljön, különben veszít az értékéből. Ez bizony kemény követelmény még egy hektár esetében is, hát még 40-nél. Kovács József ennyin termelt az idén borsót, igaz egy része elszáradt. Ez volt a tanulópénz: ekkora földterülethez borsóbetakarító kombájn kell. Talaj-előliészítás bérmunkában — Tudja, mennyibe kerül egy ilyen masina? — kérdi fejvakargatva Kovács gazda. — Egy angol EMC ára 40 és 50 millió forint közt van. Nekem már gondom volt a talajelőkészítéssel is, mert rendelkezem ugyan két saját traktorral, de hiányoznak a kiegészítő gépek, eszközök. így kerültem kapcsolatba a Gödöllői Tangazdaság Rt.-vei, akiknél minden van, kivéve a borsóbetakarító kombájnt. Mintegy végszóra, befut Nagy Miklós, a tangazdaság igazgatója. — Délben kiküldők még két traktort a szántáshoz. Használjuk ki a jó időt, míg nem jön az esőzés — mondja Kovács Józsefnek. — Másnak is vállalnak bérmunkát? Nagy Miklós leül közénk, s a kérdésből félórás beszélgetés lett. — A tangazdaságnak 4000 hektár földje volt, s ehhez mérten a gépparkja. A kárpótlások után 1700 hektárral szegényebbek lettünk, eny- nyit kellett visszaadni a volt tulajdonosoknak. így tehát a gépi kapacitásunk mintegy 40 százaléka lefedezetlen volt. Múlt időben mondom, mert egyre több megrendelést kapunk az új földtulajdonosoktól. Jóskának közel 350 •hektár földet kell felszántania, s előkészítenie a tavaszi vetéshez. A szám meghökkent: Menynyit? — Jól hallotta — bólint rá a fiatal gazda. — Jövőre ösz- szesen 350 hektáron termelek borsót. Bérelt földeken — teszi hozzá, „megspékelve” egy fanyar tréfával. — Vagy borsónagyhatalom leszek, vagy bekaszliznak Vácra. Már annyi előleget vettem fel a jövő évi termésre, hogyha valami közbejön — sok vagy kevés csapadék, aszály, jégkár —, rámegy az egész va- gyonom. Lesz kombájn a betakarításhoz Sejtem, nem ilyen drámai a helyzet, Kovács József annál jobb gazda, mintsem a véletlenre bízná az egzisztenciáját. S az albertirsai Mirsa Hűtőipari Rt. is megnézi, hová teszi a pénzét. Ugyanis ők szerződték lé előre a 350 hektárról betakarítandó borsót, adták az előleget vetőmagra, műtrágyára, védőszerekre, sőt, ők biztosítanak FMC kombájnokat a betakarításhoz. —A Mirsa termékeinek egy része exportra megy. A zöldborsónál nem érvényesül a bioszemlélet? — Nagy területen, nagyipariig elképzelhetetlen a biotermelés — mondja Nagy Miklós. — Nem kifizetődő, vagy hiányoznak a tárgyi feltételei. Vegyük a szerves trágyát. Kartalon összesen nincs any- nyi állat, ami a Jóska 350 hektárnyi földjéhez szükséges trágyát biztosíthatná. A műtrágyáknál és a növényvédő szereknél a lezserség, a szakszerűtlen keverés, az indokolatlanul nagy dózisok és a rossz tarolás okozott környezeti károkat vagy befolyásolta a termékek minőségét. Ha betartják az előírásokat, nem borul fel a természet rendje. Persze ez fordítva is érvényes. Ami szükséges, azt nem szabad elspórolni. Mert megbosszulja magát a végeredményben. Ez a borsónál kivált érvényes. Nézze meg a Mirsa szerződési mellékletét. Pontosan előírják, mit, miből, mennyit. És nemcsak előírják, de menet közben ellenőrzik is. A jovo a szövetkezeteké — A hazai piacokon egyre több a külföldi vetőmagkínálat, a borsóban a hollandok és az amerikaiak vezetnek. Maga melyik mellett döntött, Kovács gazda? — Még nem döntöttem, mert nem teljes a kínálat. Több fajtát kell vessek, a koraérőtől a későn érőig. Különben nem biztosított a szakaszolt betakarítás. Az FMC-k óránkénti kapacitása egy hektár, vagyis 50 mázsa borsó. Amennyiben 12-14 órát dolgozik egy kombájn naponta, a 350 hektárhoz 27-28 nap kellene, ha egy fajtát vetnék. Ez tehát nem jó. Fajtasort alkalmazva folyamatosan arathatunk és szállíthatunk minőségromlás nélkül. így is, csúcsidőben háromóránként indítunk majd egy szerelvényt 110 mázsa terűvel. — Nem fél ettől a megmérettetéstől? — Ha félnék, nem vágtam volna bele. Azzal viszont számot vetettem, hogy hosszú távon, ekkora területen nem tanácsos egyedül dolgozni. Most tanulmányozom a dán és a holland szövetkezetek működési formáját, s tavasszal kiutazok, hogy helyben, személyesen lássam, miként boldogulnak az ottani gazdák. E tapasztalatok birtokában, a kartali gazdakör tagjaival szeretnék egy szövetkezetét létrehozni. Akkor aztán tényleg Kartal lesz a zöldborsókirályság! Matula Gy. Oszkár Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Az albertirsai Mirsa RL termékkínálatában a zöldborsó vezető helyen szerepel. Ezért a kartaliak jövő évi borsótermésé- nek túnyomó része mélyhűtött állapotban kerül majd a hazai és a külföldi fogyasztókhoz Együtt gondolkodva és cselekedve a megyéért Azok, akik ismerik megyénk történelmi múltját, tudják, hogy Pest megye elsősorban virágzó mezőgazdaságáról és kéziiparáról volt nevezetes mindig. Hazánk jelenleg olyan állapotban van, hogy az eddiginél is fontosabb kérdéssé vált múltbeli értékeink, örökségünk birtokbavétele, mert csak szilárd alapokon építhetünk új hazát, így leszünk képesek az új értékek megteremtésére és válunk majdan — reméljük — gazdaggá, lélekben és anyagiakban egyaránt. Ezért alakítottuk meg 1992. március 3-án a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségét, s vagyunk ma már több mint hatezren tagok. Most a helyhatósági és a megyei önkormányzati választások kapcsán keressük meg Önöket, függétlenül minden politikai konjunktúrától. Gazdának lenni — hitünk szerint — ma új, korszerű tartalmat nyert fogalom. Nem csak az a gazda, aki ténylegesen gazdálkodik. Mindenki gazda, aki gazdaszemmel nézi környezetét, jó gazdaként gondját viseli saját javainak, a közösség vagyonának, értéket teremt és őriz meg, tájékozott környezete dolgairól függetlenül attól, hogy mezőn dolgozik, műhelyben vagy irodában. Ezért szeretnénk megyénk minden ilyen szemléletű lakójával együttműködni, kapcsolatot teremteni, hogy településeinken otthonos, rendezett, kulturált élete legyen az ott lakóknak. Adjon kenyeret, biztos megélhetést, lelki harmóniát és egymás iránti megbecsülést valamennyiünknek. * * * Függetlenek akarunk lenni lélekben, mentesek az előítéletektől. A józan ész, a hosszú távú érdekek alapján kell értelmesen rendezni életünket, dolgainkat: egységben minden polgártársunkkal, aki építeni, teremteni szeretne. Ma is alapkérdés Magyar- országon az élelmiszer-termelés és élelmiszer-gazdaság. Éppen ezért mi erről az oldalról közelítjük meg a közügyét: legyen több munkaalkalom, olcsóbb és jobb élelmiszer. Ehhez elsősorban azt tartjuk szükségesnek, hogy a termelés, feldolgozás, eszközellátás, sőt az ismeretek bővítése egységet alkosson. Alakuljon ki ezeken a területeken valós érdekeltség, a lakosság és a termelők érdekeit egyaránt szolgáló versengés, érvényesüljön a hozzáértés, a felkészültség, a becsületesség. Ne torzítsa el mindannyiunk tetteit az öncélú politikai beavatkozás. Meggyőződésünk szerint a politika feladata annyi, hogy a megfelelő kereteket kialakítsa és őrizze, ezért akarunk fellépni jogi, parlamentális, azaz tisztességes eszközökkel. Mindezen ügyek érdekében már tettünk lépéseket, nem is keveset. Független szervezetünk elsősorban érdek-képviseleti szervként szeretne funkcionálni. Úgy gondoljuk, hogy minden dolgunknak a józan meggondoláson és az anyaföldön kell szilárdan alapulnia. Ezzel a felfogással kívánunk hozzászólni megyénk dolgaihoz is. Azt akarjuk, hogy megyénk településeinek felkészült, hozzáértő ön- kormányzatai legyenek, hatékony, szakmailag megfelelő, erélyes, de humánus közigazgatással. * * * Haladjanak előre a települések közművesítési és egyéb értékteremtő ügyei, termelődjön ezekhez anyagi alap. Mindezekhez munkával, szakértelemmel járulunk hozzá, munkánkat vállalkozói szellemben kívánjuk végezni. Meg kell védeni a közrendet és a tulajdont, legyen végre rend, kapjon védelmet a tisztességes, kötelességtudó polgár. Úgy gondoljuk, hogy jövőnk az iskolaügyön fordul meg. Azon, hogy kinevelődjön egy munkaszerető és munkabíró, erkölcsös ifjúság, hogy nevelőink nemes igyekezete ne mehessen kárba a rossz körülmények és a megbecsülés hiánya miatt. Ifjúsági egyesületekre van szükség, olyan alkalmakra és helyekre, ahol valóban kulturáltan, züllesztő hatások nélkül művelődhetnek, szórakozhatnak gyermekeink. Megyénk lakóinak jogos igénye, hogy az egészség- ügyi vizsgálatokat lehetőleg minél szélesebb körben helyben lehessen elvégezni, ne kelljen ezekért órákat utazni. Az egészségügy is olyan terület tehát, amit előre kell sorolni. Az egészséges életmódhoz egészséges környezetre van szükség. De ne csak szűkén felfogott gazdasági racionalitással nézzük a természeti környezet ügyét. Szükségesnek tartjuk komplex környezetvédelmi program kidolgozását, s arra is gondolunk, hogy hosszabb távon üdülőkörzetek kialakítására is sort kell keríteni, ami munkaalkalmakat teremtő idegenforgalmat is jelent. * * * Nagy lehetőséget látunk a kedvező termőhelyi adottságok alapján a gazdálkodás minden területén. Mindezekhez azonban olcsó és nem elnyomorító hitelekre van szükségünk, ezért sürgetnünk kell az ehhez szükséges parlamenti és kormányzati döntéseket. Mindez csupán egy rövid vázlat, kísérlet arra, hogy szemléltessük, hogyan képzeljük el megyénk dolgairól az együttes gondolkodást. Hangsúlyozzuk, hogy ezt az együttgondolkodást nemcsak a választások időtartamára indítványozzuk, hanem állandó és kötelező jelleggel. A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége a megye területén 11 fős listát indít, amelyre kéijük, hogy a fentiek megvalósítása érdekében minél többen szavazzanak. A választási időszakban, november 6-tól december 23-ig állandó ügyeletet tartunk a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének irodájában. (Gödöllő, Ganz út 2. I. emelet. Tel./fax: (06-28)- 310-288). Podmaniczky Béla a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke A Földművelésügyi Minisztérium közleménye Mintegy félmillió hektáron erős a mezei- pocok-fertőzöttség. A rágcsálónépesség helyenként meghaladja a 100 négyzetméterenkénti 30 lakott lyuk egyedszámot is. Szaporodásuk folyamatos, így mindinkább veszélyeztetik az őszi gabona- és repcevetéseket, melyek kizárólagos táplálék- forrásukká válnak az őszi fagyok beállta után. Közel egymillió hektár kalászos gabona és háromszázezer hektár őszi káposztarepce jövő évi terméscsökkenésén túl a gyökgumósok idei termésének egy része is veszélyben van, melyeket a földeken prizmákban tárolnak. A termelők ez idáig mintegy 240 ezer hektáron védekeztek a mezei pocok ellen, a külön engedéllyel, illetőleg szakképesítéssel alkalmazható 77»- odán és Thionex szerrel, valamint a szabadon vásárolható és felhasználható a Redentin 75 nevű termékkel. A Földművelésügyi Minisztérium felhívja a termelőket és a közterületeket fenntartó szerveket, hogy az ország jövő évi gabonatermésének biztosítása érdekében, a 100 négyzetméterenként 5 lakott pocoklyukat meghaladó fertőzöttségű területeken hajtsák végre a védekezéseket. Ennek megtörténtét a területileg illetékes hatóságok ellenőrizni fogják, és a mulasztók esetében kiszabható 10 ezer forintig terjedő bírságon túl a termelő költségére közérdekű védekezést fognak végrehajtani. Veszélyben az őszi gabonák!