Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-18 / 271. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 18., PÉNTEK 5 Emléktáblát avatott Ketrecben a volt ketrecgyártók a városvédő egyesület Megvennék az üzemet £ Galcsek György ) (1864—1917): pá- \ pai prelátus, kano­nok, szemináriumi rektor. Kiemelkedő a köz- művelődési és jótékonysá­gi tevékenysége. A város pénzügyi bizottságának el­nöke. A közélelmezés biz­tosa. A Honvéd-Hadikór- ház lelkipásztora — olvas­ható azon a nemrégiben el­készült utcanév-ismertető emléktáblán, melyet a mi­nap avatott fel Vácott az emléktáblát készíttető Váci Városvédők és Városszépí- tők Egyesülete. Galcsek György, aki a Trencsén vármegyéhez tar­tozó Zsolnán született, szü­lővárosában illetve Vácott járt középiskolába, a teoló­giát pedig a méltán híres bécsi Pázmáneumban vé­gezte. A császárvárosi tanu­lóévek illetve 1888-ban tör­tént pappá szentelése után előbb kisebb településeken szolgált, majd 1892-ben Vácra került. Itt a papi sze­minárium rektora s egyben jog—történelem—filozófia­tanára lett. Később teológiai doktori fokozatot nyert s mind ma­gasabbra emelkedett az egyházi hierarchiában: előbb pápai káplán, majd kanonok, végül pápai prelá- tusnak nevezték ki. Élete a tanítás és a szoci­ális munka jegyében telt. Utóbbi téren váci önkor­mányzati képviselőként, a város pénzügyi-közélelme- zésügyi bizottságának elnö­keként az I. világháború idején pedig a váci hadikór­ház lelkipásztoraként tevé­kenykedett. (r-y) Testületi ülés Biatorbágyon Új utcákat nyitnak A november 24-ére tervezett cikluszáró ünnepi össze­jövetel előtti utolsó ülését tartotta meg a minap a bi- atorbágyi testület. Palovics Lajos polgár- mester napirend előtti tájé­koztatójából kiderült: a község belterületének 95 százalékán elkészült a csa­tornahálózat, és a gázkivi­telezés is a végéhez ért. Az utóbbi szépséghibája csak az, hogy a tizenhá­rom települést összefogó gázhálózatot megvásárló Mól Rt. által kifizetett ösz- szeget a kivitelező Inno- terv Rt. nem utalja át az önkormányzatoknak, ezért Biatorbágynak is már a fi­zetési meghagyás eszközé­hez kellett nyúlnia. Elfogadták a képviselők a VMK Kft. által benyúj­tott rendezési tervet, amely a község felső végé­ben kialakítandó telephe­lyüket foglalja magában. Ezzel együtt egy régóta húzódó gond is megoldó­dik, ugyanis a szolgáltató cég és a MÁV által a köz­ségnek átadott területeken utcák nyitására is lehető­ség nyílik. így olyan tel­kek jutnak kijárathoz, amelyekre még a tanács adott annak idején utca hí­ján is építési engedélyeket. A II. világháborús em­lékmű sorsa is végre sínre került a testület utolsó ülé­sén. A Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus szakvé­leményének helyet adva a műalkotás helyét a polgár- mesteri hivatal előtti park­ban jelölték ki. Tervezésé­re és elkészítésére pedig a neves művészt, Csik- szentmihályi Róbertét kéri fel a község önkor­mányzata. N. T. Majosházán tevé­kenykedik a Syncro­mad Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. üzeme. A kft. 51 százalékos tulajdonosa a Klaus-Grits- teinwerk nevű német cég, amely kisállattenyésztési cikkeket gyárt és forgal­maz. Elsősorban a postaga- lambsporttal foglalkozók számára kínálja termékeit. A cég Németországban évente mintegy nyolcmillió márkás forgalmat bonyolít le, nem csoda hát, hogy He­gedűs Csaba, a 49 százalék magyar tulajdonosa két és fél évvel ezelőtt nagy lehető­séget látott egy közös vállal­kozás megalakításában. Bérbe vették Hegedűs Csabának már ré­gebben volt egy cége, ezen keresztül került kapcsolatba a német partnerrel. Évekkel ezelőtt szállított oda és im­portált is onnan. A közös üz­leti vállalkozás gondolata akkor született meg, amikor a Dunavarsányi Petőfi Tsz bérbe adta a volt ketrecgyár­tó üzemét. A bérbevétel fel­tétele az volt, hogy a még meglévő anyag- és raktár- készletet, valamint az ott dolgozókat is vegye át a kft. A Syncromad ezt teljesítet­te, később azonban kiderült, hogy az átvett anyagok nem illenek bele az új profilba, a mai napig raktáron feksze­nek, még értékesíteni sem tudják. A ketrecgyártó üzem a termelőszövetkezet legsikeresebb ágazata volt korábban, nyúl- és tojatóket- receket gyártottak, annak idején Egyiptomba komp­lett nyúltelepeket szállítot­tak. Hitel nincs A Syncromad tehát bérbe vette az üzemet a gépekkel együtt, s átvette a dolgozó­kat. Megkezdhették a terme­lést. Termékeik 98 százalé­ka exportra kerül, hazai for­galmuk elenyésző. Fennállá­suk első fél évében már 60 ezer márkát exportáltak, év­ről évre nő a termelés, 1996-tól várhatóan évi hat­százezer márkás exportfor­galmat bonyolítanak majd le. A baj csak az, hogy már az első lépéseiket nehezítet­te a kis alaptőke, a termelő- szövetkezet régi, elavult gépparkja, az öreg szerszá­mok, a magas bérleti díj, s az, hogy teljesen át kellett szervezni az üzemet a meg­változott profdra. Adósságu­kat a termelőszövetkezet felé a mai napig nem tudták teljes egészében kifizetni. Hegedűs Csaba ügyveze­tő hitelt próbált szerezni, Adomány a gyermekvárosnak A Fóti Gyermekvárosba láto­gat vasárnap délelőtt Mi­chael Carayon manilai ter­mészetgyógyász, aki harma­dik alkalommal tartott pszi­chológiai tanfolyamot „In­dulj a lelki fejlődés útján” címmel hazánkban. A világ­hírű tudós egyébként nem­csak tanít, hanem gyógyít is Magyarországon, rákos be­tegségekben szenvedőket ke­zel eredménnyel. Már az első kurzus kezde­tekor elhatározta, hogy a tan­díjat jótékony célra fordítja, s ajándékokat vásárol a fóti gyerekeknek. Mindhárom al­kalommal sokan látogatták előadásait, s mindenki annyit fizetett, amennyit jónak lá­tott. Volt, aki száz forintot adott, de nemritkán előfor­dult a foglalkozásonkénti ezer forint is, így összesen százezer forint gyűlt össze a játékokra. (v. cs.) Kivételesen fotózhattunk abban a sötétkamrában, ahol a fényképészeti filmeket te­kercselik. A váci Forte Fotokémiai Részvénytársaságnál évente két-hárommillió da­rab filmcsomagot készítenek hazai, távol-keleti, valamint újabban ázsiai piacra. A szalagvágó gép mellett Ballon József részlegvezető' olyan munkaműveletet végez, amelyet csak halványzöld fénynél tehet Vimola Károly felvétele Viteldíjat emeltek Ülést tartott tegnap dél­után Dunakeszi város kép- viselő-testülete. Napiren­den szerepelt többek kö­zött a jövő évi költségveté­si koncepció, s a testület 1995. évi munkaterve. Ez utóbbi csak három hóna­pot ölel fel, célja, hogy az új önkormányzat működé­sét segítse a kezdeti idő­szakban. Megtárgyalták még a lakások és helyisé­gek bérbeadására vonatko­zó rendelet módosítását, s határoztak a menetrendsze­rű helyi autóbuszjárat vitel­díja módosításának kérdé­sében. Eddig 28 forintba került egy autóbuszjegy, mely ezentúl 34 forint lesz. A fontosabb témákon kívül tizennyolc kisebb horderejű kérdést is megvi­tattak a tagok. (p. m.) ám a magyar bankok nem álltak vele szóba, mondván, nincs a kft.-nek annyi va­gyona, amit fedezetnek elfo­gadnának. A német társ ga­ranciafedezete is csak ab­ban az esetben lenne elégsé­ges, ha márkát utalna át és zároltatná egy évre, csak­hogy a magyar bankok olyan alacsony kamatot fi­zetnek, hogy a német part­ner nem hajlandó itt elhe­lyezni a pénzét. A kör bezá­rult, a kft. vergődik. Nyere­sége nincs, pénze éppen csak annyi, hogy ki tudja fi­zetni a dolgozók alacsony bérét és annak járulékait, a bérleti díjat, az energiát, s meg tudja venni az anyagot, amit feldolgoz. Nincs pénz, nincs beruházás, pedig ez nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a kft. versenyképes ter­mékeket állíthasson elő. Még reménykednek A hazai infláció is súlyosan érinti az üzemet, a német partner ugyanis csak a kül­földi inflációs rátával enge­di emelni az árakat, amely évi 6-7 százalék, s ez az itt­honi viszonylatban nagyon kevés. — Nem próbálták felszá­molni a kft.-t? — Felmerült ez a gondo­lat is — válaszolta Hegedűs Csaba —, de a dolgozókkal megbeszéltük, s közösen úgy határoztunk, hogy a jövő évet még megvárjuk. Talán ez év végére teljesen kifizetjük a termelőszövetke­zetnek az adósságunkat, s re­méljük, hogy 1995-ben meg tudjuk vermi az üzemet. Ak­kor lenne remény magyar hi­telre, beruházásokra, lét­számnövelésre és bérfejlesz­tésre. Addig sajnos minderre nincs lehetőség, a dolgozók keresete alig haladja meg a létminimumot. Talán ismét fellendül a hazai nyúlte- nyésztés is, s ezzel növeked­het forgalmunk. — Mi lesz, ha nem való­sulnak meg ezek a remények? — Ha nem fejleszthetünk, ha nem fordíthatjuk nyeresé­gesre a vállalkozásunkat, ak­kor sajnos nincs más válasz­tásunk, be kell zárnunk az üzemet. Különös helyzetbe kerül­tek a majosházi volt ketrec­gyártók. Miközben több százezer márkás exportot bo­nyolítanak le évente, a dolgo­zók a létminimumon vagy éppen hogy fölötte tengőd­nek. Az üzem dolgozik, nagy értéket termel, huszon­egy embert foglalkoztat, ezenkívül munkát ad bedof- gozóknak és alvállalkozók­nak is. Vajon tényleg nincs kiút ebből a helyzetből? Pável Melinda Négy esztendős munka eredménye Harmadik helyen áll a megyei listán Hosszas gondolkodás után a felkéréseknek en­gedve döntöttem úgy, hogy újra indulok a vá­lasztáson — nyilatkozta lapunknak Palovics La­jos, Biatorbágy polgár- mestere. Akik eddig segí­tettek, azok most is mel­lettem állnak, jelenleg a KDNP és az FKGP kö­zös polgármesterjelöltje vagyok, és úgy érzem, számos társadalmi és kul­turális szervezet támoga­tását is sikerült elnyer­nem négyéves munkám­mal. Amit elértem, az nem csak az én érde­mem, és az általam képvi­selt, következő négy évre szóló program is a közös munkálkodás gyü­mölcse — jelentette ki a polgármester. Mint megtudtuk, a ke­reszténydemokraták he­lyi jelöltjeinek mindegyi­ke rendelkezik már a szükséges számú ajánlás­sal. A párt községi szer­vezetének jelmondata: „Az építkezést folytatni kell!” A program főbb pont­jai is a házépítés művele­teit tükrözik: az elmúlt négy évben sikerült az alapozás, de ez nem ele­gendő, folytatni kell: épí­teni, tető alá hozni és csi­nosítani az elért eredmé­nyeket. Az úthálózatra és a közművekre is ráfér a to­vábbi fejlesztés. Jelentős lépéseket szükséges ten­ni az egészségügy, az ok­tatás, a közművelődés és a sport területén is: a kö­vetkező ciklusban el le­hetne készíteni a színház- termet, az uszodát, új postát és az orvosi rende­lőket. A vállalkozók mozgás­terét bankok, biztosítók számának növelésével le­hetne bővíteni. Javítani kell az óvodák és iskolák állapotán is. A csinosítás körébe pedig a falukép és tájkép gondozása, a természet- és környezet- védelem szempontjai tar­toznának bele. Szakmai felkészültsé­gének és az önkormány­zati munka során elért si­kereknek tulajdonítja a polgármester a KDNP megyei listáján elfoglalt előkelő harmadik helyét is. Hangsúlyozta: erős me­gyei önkormányzatra len­ne szükség, mert ellenke­ző esetben a főváros érde­kei könnyen lesöpörhetik az asztalról a falvak és kisvárosok gondjaival való törődést. (nánási)

Next

/
Oldalképek
Tartalom