Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-11 / 265. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 11., PÉNTEK 3 Állásfoglalás az expó lemondásáról A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség ötéves, következetes álláspontja szerint az expó megrendezése is hozzájárulhat a magyar gazdaság olyan megújhodásához, amely — a munkanélküliséggel szemben — reális közelségbe hozza a foglalkoztatási gondok enyhülését. A világkiállítást ellenzők valójában politikai ragacsba fulladtak, amikor az expóval kapcsolatban költségszámháborút indítottak: a munkanélküliség kezelésének százmilliárdokat felemésztő' költségén ugyanis több expót lehetne rendezni. Ezért az 1996-os világkiállítás magyarországi megrendezését elutasító parlamenti döntés annak bizonyítéka, hogy minden idők legcinikusabb kormánykoalíciójával és parlamenti pártjaival szembesül a magyar nép! A kormánykoalíciónak a parlamenti döntésre irányuló sietsége valójában félelemről ad jelzést az elkerülhetetlen népszavazás várható eredménye miatt: a magyar állampolgároknak keserves hétköznapokat okozó kormánykoalíció és pártjaik bizonyára számoltak azzokkal a következményekkel, amelyek a népszavazás időpontjában a felháborodás indulatainak tetőzését fogják jelenteni. Ez a népszavazás a hamis választási ígéretekkel becsapott állampolgárok részéről várhatóan igényelni fogja azt is, hogy az új kormánykoalíció tegyen eleget a valóságos demokráciákban népfelségjogot elismerő rendnek: a lemondásnak! A jövő év februári népszavazás ilyen hatását a Szolidaritás a maga szervezetei útján fel kívánja erősíteni, mivel meggyőződése, hogy a szociálliberális kormánykoalíció — a magyar munkavállalók elárulását tekintve — minden elődjén túltesz. Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség Bátonyi Sándor elnök Kisebbségi sorsfordító lehetőségek Külhoni akadémiák Első alkalommal ülhettek egy asztalnál az utódállamokban élő magyarságnak a helyi közigazgatásban tevékenykedő képviselői. Általános megítélés szerint a két napon át tartó tanácskozásuk rendkívül hasznos volt. A konferencia zárórészeként megtartott sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba államtitkár, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Kolumhán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke és Göncz László, a szlovéniai magyarok nemzeti és művelődési intézetének igazgatója egyaránt hangsúlyozták a helyi politizálásban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, azzal a megjegyzéssel, hogy az érdekvédelmi szervezeteknek és a helyi önkormányzatoknak a kisebbségi jogok kivívásában még inkább együtt kell működniük. A tanácskozáson felmerült annak gondolata is, hogy a határon túli régiókban — magyarországi szakemberek bevonásával — önkormányzati akadémiákat hoznak létre, hogy az önkormányzatok szakszerűbben képviselhessék a magyar kisebbség érdekeit. S. P. Kormányjavaslat a szociális törvény módosítására s Állampolgári jogon járna a gyes A kormány sürgős tárgyalást kérve javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a szociális törvény módosítására. A változtatások a nehéz körülmények között élő többgyermekes családok, valamint a munkanélküliek helyzetén javítanának — jelentette be Kovács Pál népjóléti miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy a kormányzat két ütemben tervezi módosítani a szociális igazgatásról és az ellátásokról szóló szabályozást. A mostani kisebb léptékű változtatásokon túl jövőre szociális kerettörvényt kívánnak kidolgozni, amely rögzíti a szociális állampolgári jogokat és a szociálpolitika szereplőinek feladatát. A jelenlegi módosítási terveket részletezve a miniszter elmondta, hogy a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás feltételei közül törölni kívánják a jogosultsághoz szükséges 180 napos biztosítási időt. Ezzel lényegében állampolgári jogon járna a gyes. Erre épül rá a gyet, amely a három, vagy több kiskorút nevelő anya számára nyújt támogatást a legkisebb gyermek harMédiatörvény még az idén? Közeledő álláspontok Nem tudom, hogyan került a köztudatba az a vélemény, miszerint az ellenzéken múlna: lesz-e költség- vetés az év végéig vagy sem — válaszolta István József, az FKGP alelnöke arra a kérdésre, hogy obst- ruálja-e a párt a törvényt. A tegnapi sajtóbeszélgetésen az alelnökön kívül Szabó János, a kisgazdapárt főpolgármester-jelöltje és Lányi Zsolt, a frakció szóvivője válaszolt az újságíróknak. István József többek közöt elmondotta: pártja kész éjt nappallá tenni azért, hogy év végéig elkészüljön a költségvetési törvény, de ez valójában a kormányon múlik. Kiszámolták egyébként, hogy az új házszabály szerint képtelenség a hátralevő időben végigtárgyalni a törvényt. Szekeres Imre azt ígérte, hogy ez ügyben megkeresik a héten a kisgazdapártot, de mind ez ideig hiába várták az MSZP-seket. Lányi Zsolt a médiatárgyalások jelenlegi állásáról tájékoztatott. Elmondotta, hogy azért vettek részt újra a megbeszéléseken, mert az utóbbi időben közelítettek az álláspontok. A kisgazdapárt támogatja azt az elképzelést, miszerint egy független kuratórium látná el a médiumok felügyeletét. A kuratórium kilenctagú lesz, négy ellenzéki és öt kormánypárti politikus alkotja. Országgyűlési képviselő nem lehet a tagja. A pénzt, amelyet a médiumok fenntartására a költségvetésből kap, a kuratórium osztja szét a tv, a rádió és a Duna Tv között. A műsorok pártatlanságát ellenőrizendő felállítják a társadalmi ellenőrzőbizottságot, amelyben a pártok, a szakmai szervezetek és a társadalmi szervezetek azonos arányban képviseltetik magukat. A kuratóriumnak kötelessége lesz meghallgatni a bizottság véleményét, és ha szükséges, intézkedni. A méditörvényt szerinte — a még meglévő vitás kérdések ellenére — akár ebben az évben is el lehet fogadni, de ez attól függ: lesz-e költségvetési törvény. (Banos) MDF-távirat George Patakinak Ellentmondás az Alkotmánybíróságon A Magyar Demokrata Fórum új összetételű elnöksége második ülésén örömmel konstatálhatta, hogy a közelgő választásokat illetően az aláírások begyűjtése a tervek szerint halad, s a párt legtöbb jelöltje már rendelkezik a szükséges meny- nyiségű ajánlócédulával. Minderről Herényi Károly számolt be a tegnap megtartott sajtóértekezleten. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a budapesti választási szövetség, azaz az MDF, a KDNP és a Fidesz közös főpolgármester-jelöltjének példája követendő mintaként szolgált az ország számos településén. Budapesten november 20-án tartanak kampány- nagygyűlést a három ellenzéki párt jelöltjei. Az előtte való napon viszont — már az új alapszabály szerint — ülésezik az MDF országos választmánya, hogy előkészítse az elnökség megválasztását. Az elnökség foglalkozott az expó parlamenti leszavazásával is, s megállapította: ezzel Magyarország újkori történetének szomorú fejezete ért véget; kiderült, hogy a világkiállítás-pártiak a nemzet hosszú távú érdekeit szolgálják, míg az ellenzők a nemzet érdekeit a napi politikai érdekeknek rendelik alá. A szóvivő ezután elmondta, az elnökséget aggodalommal tölti el, hogy az Alkotmánybíróság négy éven belül két ellentétes álláspontra helyezkedett, s most már összeegyeztethetőnek tartja az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztséget. Az Alkotmánybíróság az ellenzék kisebb súlya miatt, mint a demokrácia megőrzésének legfontosabb intézménye felértékelődik. A testület döntései eddig soha nem mondtak egymásnak ellent, a mostani állásfoglalás azt sejteti, hogy az Alkotmánybíróság a többség politikai elvárásainak vetette alá mostani határozatát. Az elnökség végül foglalkozott az amerikai választásokkal, s táviratban köszöntötte George Patakit, New York állam most megválasztott kormányzóját, s egyben magyarországi látogatásra hívta meg. Zsigmond: Három kuratóriumot! A jövő év első negyedévére várható a médiatörvény megszületése — jelentette ki Zsigmond Attila, a parlament kulturális bizottságának elnöke tegnap egy kábeltelevíziós konferencián. Az MDF-es képviselő elmondta, hogy a tervezett médiatörvény szerdai parlamenti hatpárti egyeztetésén a pártok egyetértettek abban, hogy a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna Televíziót üzemeltető részvény- társaságot a parlament által alapított közalapítvány hozza létre. Ugyanakkor elképzelhetetlennek tartják, hogy a Duna Televízió azonos közalapítványi formában működjön az MTV-vei és az MR-rel. Ehelyett az MDF három kuratóriumot és három külön részvény- társaságot javasol az állami médiumok működtetésére. madik életévétől a nyolcadik életévéig. Egy másik tervezett módosítás a munkanélküliek jövedelempótló támogatásban részesülő személyeket érinti: számukra a jövőben megengednék az olyan munkavégzést, alkalmi munkát, amelynek ellenértéke nem éri el a jövedelempótló támogatás felét. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár bejelentette, hogy a kormány elfogadta a társadalmi-gazdasági megállapodás szerződés- tervezetét. Ennek alapján már az Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén megkezdődhetnek a tárgyalások a végleges szövegről. A dokumentum tartalmazza azt a szerződéstervezetet, amely négyéves ciklusra szól, s politikai stratégiát, célokat, követendő irányokat rögzít. Ehhez függelékként csatolja a kormány az 1995-ös konkrét gazdaságpolitikai, költségvetési lépésekre vonatkozó megállapodástervezetet. Az általános politikai megállapodást a kormányzat egyszer megkötendő egyezségnek tekinti, a konkrét intézkedéseket rögzítő szerződéseket pedig évente kötnék. A tévé nem kékben, már sárban úszik Megértem liberális barátaimat (a liberális szó nem klasszikus értelmében értendő), hogy most kissé lógatják az orrukat. Szomorúak, hiszen a liberális blokk fellegváráról, a példaként olyannyi- szor emlegetett nyílt társadalmú Amerikáról derült ki, hogy ott sem mindenki lelkesül mindazért, amit például George Soros, mint amerikai példát próbált meg magyarországi liberális barátain keresztül nekünk, bő gatyásoknak eladni. Nem mondom, itt némi sikerrel jártak, kiváltképpen olyan helyeken, ahol a kelleténél több fütyülős barackot fogyasztottak. Az Államokban vesztettek hát a liberálisok, s emiatt én egy kicsit búbánatos vagyok, elsősorban azért, mert félek, az ott vesztes liberálisok esetleg Magyarországra fognak áttelepülni, menedékjogot kérnek itt, s a kormánypárti SZDSZ köpönyege alatt terjesztik tovább azt a programot, amellyel, lám csak, a tengeren tűi megbuktak. Itt még lenne nekik mindenféle lehetőségük, például a Nap-kelte című televíziós műsorban, amelyben tegnap reggel is három liberális beszélgetett a negyedikről. Kéri és Gerő politológus urakat „faggatta” Forró szerkesztő úr, arról, hogy mitől olyan jó ember Pető pártelnök úr. Mi jut a nevéről, mármint Petőéről először a politológus urak eszébe, tette föl a fogós kérdést a riporter. Kéri politológus úr válaszát nem értettem, mert őrá jellemző, hogy a magyart icipicit érthetetlenül beszéli, miért is javasolni tudnék számára egy jó logopédust, ám Gerő politológus úr tömören csak ennyit mondott: neki először is a politikus mosolya jut az eszébe. Nos, az ilyen jellegű ügyek tisztázása után kiderült az is, hogy a pártelnök erényei közé tartozik: méltósággal viselte a családját ért támadásokat, s ekkor egy pillanatra föltűnt Kéri Edit a képernyőn, aki csak névrokona a stúdióban üldögélő politológusnak. (Egyébként a nyugdíjas színésznőtől is vehetne Kéri úr beszédtechnika-órákat.) De térjünk vissza a családot ért támadás emelt fővel való fogadására, amelyre én másképpen emlékezem. Nekem nem Pető Iván méltósága jut eszembe erről, hanem az, hogy a pártelnök a hír vételekor egy hazugságso- rozatba bocsátkozott, ami lehet, hogy liberálisék- nál méltóságot jelent. A hazugságsorozat azzal vette kezdetét, hogy a tegnap reggeli tévéműsorban oly sok pozitív jelzőt kapott pártelnök rosszul emlékezett arra, hogy édesapja a kék, avagy a zöld ávónál szolgált-e? A bíróság idővel bebizonyította, hogy a rettegett alakulatnál szolgált, nevezetesen annál, amelyik éveken át emberek százezreit hurcolta meg, sokakat közülük a halálba kergetett, s legtöbbjüket mindenüktől megfosztva földönfutóvá tett. Minderről úgy beszélni a televízióban, ahogy az tegnap három értelmiségi szájából elhangzott, már nem könyvelhető el másként, mint úgy, hogy ezek az urak azt a tevékenységet folytatják, amelyet utáltunk és utálunk, vagyis meghamisították a magyar történelmet, a történelmünk nagy alakjait besározták, míg nagyon sok senkiháziból történelmi személyiséget csináltak. Mindezt ma a televízióban nagy nyilvánosság előtt folytatni az aljasság kategóriájába tartozik. (Vödrös)
