Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-07 / 235. szám
MEGYEI HÍRLÁP m ; ; ............................................. ............■- ... XÉ XVIÓ. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Ára: 17,5Ó forint 1994. OKTÓBER 7., PÉNTEK Államférfi Szüreti Hová tűnt állam nélkül kényszerszünet a Tlgáz Sándor András írása Budakeszin pénze? (2. oldal) (5. oldal) (16. oldal) Megverték a polgármestert Drámai események középpontjába került szeptember 30-án, pénteken este Majoros Tibor, Tápiószele polgármestere. Két ismeretlen férfi a háza előtt megtámadta, megverte, majd sietve tá; vozott a helyszínről. Ő maga így emlékszik a történtekre: — Éppen lent voltam a pincében, amikor a kutyák ugatni kezdtek, jelezvén, hogy idegen közeledik a házhoz. Ez este 9 és fél 10 között volt. Ebben nem volt semmi különleges vagy feltűnő, hiszen az emberek sokszor keresnek fel este a lakásomon ügyes-bajos dolgaikkal, ráadásul aznap éppen nem is voltam a faluban napközben. Tehát feljöttem a pincéből, amikor egy hangot hallottam a sötétből: „Jó estét!” Köszöntem, és elindultam a hang irányába, amikor az illető újra megszólalt: „Majoros Tibort keresem.” (Folytatás a 4. oldalon) Környezetvédelmi nap a megyeházán A főváros közelsége növeli a gondokat Összegzés, az eddig elvégzett szakmai munka áttekintése, á következő önkormányzati testületre hagyományozódó örökség számbavétele van soron a megyeházán. Miként az elmúlt napokban a gyermekvédelem területén megtett utat tekinthették át az érintettek, tegnap — égy szakmai nap és egy, a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság által rendezett kiállítás segítségével — a települési polgármesterek és az érdeklődők az említett témában, az elmúlt négy esztendőben végzett munkát összegezték. Mindezt annak érdekében is tették, hogy Erdélyi László főjegyző megnyitó szavait idézve „a megye számára most sokkal kedvezőbb politikai légkörben”, remélhetőleg az eddig elért eredmények birtokában tudnak majd a szakemberek tovább dolgozni. Nem rajzolódott ki túlzottan rózsás kép a tegnapi szakmai nap előadóinak beszédei alapján Pest megye területfejlesztési és környezetvédelmi helyzetéről, állapotáról. Miként az utóbbiról, a fómmmal párhuzamosan, ugyancsak a megyeházán megrendezett kiállítás képes és írott anyaga is tanúskodott, a számtalan erőfeszítés ellenére is gondok vannak a térség ivóvízkészletének mennyiségével és minőségével, egyes régiókban a környezet állapotával, a hulladékelhelyezéssel és a veszélyes anyagok ártalmatlanításával. Hasonlóan kifogásolható a megye levegője is: a kiállításon feltüntetett adatok tanúsága szerint a térség településeinek több mint a felén kifogásolható a levegő minősége. Ugyanez vonatkozik a porszennyezettségre (ebben Vác jár az élen), vagy a zajszint magasságára. (Utóbbitól a 182 település fele szenved.) ElszoKossuth-dombormu Pilisvörösváron Takács Erzsébet Munkácsy-díjas szobrászművész Kossuth-domborművet adományozott a pilisvörösvári Templom Téri Általános Iskolának. Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között leplezték le az iskola falára került értékes műalkotást. Avatóbeszédet Gordos Dénes iskolaigazgató mondott, ennek során felolvasta a művésznő adományozó levelét is, melyben többek közt ezeket írja: „Nagy örömmel töltene el, ha a tanulók a Kossuth Lajos-domborművemnek ifjúsághoz szóló üzenetét megismernék, és a hazafias nevelés szimbólumaként azt a funkciót is betöltené, amelyet humanista művészként az utókornak hagyok örökül.” Erdősi Ágnes felvétele morító az a számadat is, mely szerint csupán a megyei települések kétharmada rendelkezik egészséges ivóvízzel, s 22 helyen (ez 63 ezer lakost érint) nitrá- tos. Sokat elárul a megye területfejlettségi állapotáról az is, hogy a 182 település 75 százalékán nincs hálózati szennyvízelvezetés. A fenti hiányoságok, gondok nagy részét tovább növeli a megyében a főváros vonzása. Ez a földrajzi közelség elsősorban a levegő szennyezettségében, a zaj- szintemelkedésben, s a háztartásokban, illetve az iparban keletkező ártalmas, s kevésbé káros hulladékok felgyülemlésében jelentkezik. Természetesen az elmúlt négy esztendő munkáját számba vevő önkormányzat nem csak a fenti negatív adatokat szándékozik utódaira hagyni. (Folytatás a 4. oldalon) Fogolycsere Szarajevóban A szerb és a muzulmán háborús ellenfelek képviselői tegnap Szarajevóban kicseréltek négyszáz hadifoglyot. Az eseményt az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának több hónapon át tartó közvetítése előzte meg. A DPA hírügynökség szerint az eredetileg szerda estére tervezett cserét azért halasztották el, mert szerb katonák megtévesztő cselt alkalmaztak. A szerbek ugyanis a korábban egyeztetett muzulmán hadifoglyok helyett száz olyan muszlimot állítottak elő, akiket nem sokkal korábban űztek el szerb területen lévő szállásaikból, házaikból. A fogolycsere helyszínéül a Testvériség és Egység hídja szolgált. Egy vöröskeresztes szóvivő szerint némely férfiak több mint két éve voltak már fogságban. Az ENSZ oltalmazási erőinek katonai ügyeltek a csere lebonyolítására. Szintén ők kísérték el a szabadon bocsátott szerbeket és muzulmánokat a „senki földjén” át a hídra. 1945. október 7. Negyvenkilenc évvel ezeló'tt, 1945. október 7-én törvényhatósági, mai szóval önkormányzati választás volt Budapesten. A mielőbbi átalakulást előírta a jaltai megállapodás, s ennek alapján a kisgazda- párt vezetői, különösen Nagy Ferenc, Kovács Béla és Varga Béla szorgalmazták a választások mielőbbi kiírását. Bár a kommunisták tele voltak illúziókkal a szavazási eredményt illetően, azt azonban ők is világosan látták, hogy egy paraszti többségű országban nem ésszerű a baloldal győzelmét várni. Ezért elhatározták, hogy javasolják: csak Budapesten tartsanak törvényhatósági választást. Úgy gondolták, hogy a munkástöbbségű fővárosban a közös listával induló két munkáspárt, a nagy hagyományú szociáldemokrata párt és a szovjet hadsereg támogatását élvező kommunista párt megszerzi a többséget, és a győzelem a baloldal szempontjából kedvező lélektani hatást gyakorol az országos választások eredményére. Ez a kombináció annyira reálisnak látszott, hogy sokan féltették a kisgazda- pártot. Nagy Ferencék azonban vállalták a kockázatot. A választási harc legfőbb irányítója Varga Béla, a kisgazdapárt alelnöke volt. Szeptember 2-ai beszédében foglalta össze azokat az alapvető politikai elveket, amelyek meghatározták a párt politikáját, íme, a beszéd néhány tétele: „A kisgazdapárt embe- ries, biztonságos magyar életet akar minden magyar számára”,„Követeljük a munkához és a munka igazságos béréhez való jogot”, „Ma súlyos tapasztalatokkal gazdagon hirdetjük az ember méltóságának megbecsülését, nevezetesen az ember erkölcsi személyének respektálását, becsületének, jó hírnevének, személyi tulajdonainak, hagyományos tisztes szokásainak, szerzett jogainak, kultúrértékei- nek, anyanyelve használatának tiszteletben tartását”, a kisgazdapárt „harcol az emberi szabadságjogokért minden magyar számára, s követeli a sajtó és gyülekezés teljes szabadságát”,„Követeli ...a magántulajdonhoz való jogot, de csak addig, amíg a magántulajdon a magyarság szolgálatában áll”, „Jaj annak — egyénnek vagy közületnek —, amely a magyar paraszt földtulajdonához nyúl.” A választás — eme eszmék jegyében — a kisgazdák győzelmét hozta a proletár többségű Budapesten. A 240 mandátumból ők szereztek meg 121-et, a munkáspártok eredménye mindössze 103 volt. A főváros népe megértette a tiszta beszédet és azt az elszántságot, amit Varga Béla vezetésével az akkori kisgazdapárthoz tartozó politikusok képviseltek. Emlékezzünk rájuk! Török Bálint Befejeződik a monori telefonfejlesztés Dollárkölcsön távközlésre Háromnapos látogatást tett hazánkban az Overseas Private Investment Corporation (OPCI), azaz a Tengerentúli Magánbefektetések Társasága delegációja. Az üzleti út során harminc amerikai nagyvállalat — köztük olyan jelentős cégek, mint a Honeywell, a Tenneco Gas, a Searle European Inc. — képviselője tájékozódott az idáig privatizált magyar iparágakban rejlő befektetési lehetőségekről. Az OPCI szakemberei elsősorban az elektromosáram-előállítás- sal, a gáz- és olajkitermeléssel, a földgáztárolással és -elosztással, a távközléssel, valamint a gyógyszerkészítéssel foglalkozó gazdasági szervezetek tevékenysége •iránt érdeklődtek. „Hetvenötmillió dolláros támogatást nyújtunk két magyarországi távközlési projektnek, melyek megítélésünk szerint nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a telefonszolgáltatás színvonala rövid időn belül látványosan javuljon” — jelentette be Christopher Finn, az OPCI alelnöke azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen tárgyalásaik eredményeit ismertette az újságírókkal. (Folytatás az 5. oldalon)
