Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-07 / 235. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER 7., PENTEK Magyar—román párbeszéd Brassóban Holnap ül össze Brassóban, a pojanai üdülőközpontban a 2. román—magyar polgárfórum. A romániai Pro Democratia társaság és a pécsi székhelyű Magyar—Román Baráti Társaság közös rendezvényén a Brassóban megtartott tájékoztató szerint harmincöt tag képviseli a pécsi társaságot, és a romániai kisebbségi problémák iránt érdeklődő különböző magyar kormányszervek tíz reprezentánsa vesz részt. Romániából a Magyar—Román Baráti Társaság romániai tagozatának tagjai mellett a politikai pártok helyi vezetői lesznek jelen meghívottként, továbbá vegyes lakosságú városok, települések polgármesterei, elsősorban Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékből. Szociális bizonytalanság térségünkben Megnőtt a halandóság A kommunizmus összeomlása Kelet-Európábán olyan egészségügyi — a halandóság nagyarányú növekedésében is kifejezésre jutó — válságot szült, ami könnyen „kisiklathatja” a beindult reformfolyamatot — állítja az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. A szociális bizonytalanság okozta stressznek jelentős szerepe van a főként fiatal- és középkorúaknái a szívbetegségek, valamint az öngyilkosságok és gyilkosságok megszaporodásában. Az elmúlt években a halálozási többlet több mint nyolcszázezer fő volt a térségben, és főként a 30 és 55 közötti népességet érintette. Ennek a boldogtalan Magyarországnak volt már Czilleije, Gritti- je, Fortunátusza, Szamuelyje, Szá- lasija, Rákosija, s most íme, új „Hannibál a kapuk előtt”, új parve- nü vetett szemet „a magyar trónra”, s pénze annyi, hogy még a Szent Koronát is megveheti, ha lesz, ki eladja neki. Ugyan mi vár még ránk Európa-szórakoztató lelencekre, bankárfütty-táncosokra, emlékezet nélkül maradottakra, mindenükből kifosztottakra? Bús koldusok Magyarországa úri házak kapuján kopogtatsz be- bocsáttatásért a cselédszobába, s eközben kezét csókolod annak, ki kalapodba alamizsnákat hullajt. Az efféle reliktumlélek, ki e sorokat rója, honának hűlt helyét keresve, mint a madár, mely alól kifűrészelték az erdőt, kedvetlenül „személyeskedik”; hiszen vérében van, amit beléneveltek: mindenkinek privátszféráját tisztelni kell, mindenki megkövetelheti az udvariasságot, ha közelednek hozzá. George Soros úr is szuverén egyéniség, dol- lármilliárdjaitól függetlenül, s az lenne akkor is, ha tizenhatezer forint nyugdíjból élne. Minden ember király a maga személyes, szuverén körén belül, George Soros úr is. Ha önkörén belül marad, jogsértés minden támadás ellene. Ám neki, éppen neki, eszébe jut-e: az, ki hívatlanul embermilliók fölött akar király lenni, ezzel kilép az őt jogosan megillető körből. Betör milliók emberi szuverenitásának körébe; mint kukoricával a ludat, megtörni őket adományaival, hogy megvásárolja őket, mint rabszolgákat; pénzéért (amelyhez ki tudja, mi tapad) ideológiát injektál beléjük, értelmiséget nevel a nyakukra, engedelmes szolgahadat, mely „intelligensen” programozza át őket szolgák szolgáivá, hogy az ő képe előtt áldozzanak. így züllik egy egész nép világuralomra törő Olympos-bitorlók néhány ezrének talpnyalásra idomított, vinnyogó ebfalkájává. Véli-e? Ha tükörbe néz, tudja-e mit lát? A Szent Korona, mint metafora is, még titok. Egyelőre egy Középkeresztet kapott előlegbe, mint szerénykedő Louis Bonaparte a budapesti Kőrútról és Long Islandról. Soros úr immár belépett az Országházba is, részt vett a parlament külügyi bizottságának ülésén, és atyai tanácsokat adott ő, a világ urainak egyike, a jelentéktelen zöldfülűeknek. Joggal fölvetődhetik a kérdés: honnan veszi egy ilyenolyan „szélsőjobboldali úszító”, hogy George Sorosnak, minden idők legnagyobb filantrópjának tervei vannak a magatehetetlen Magyarországgal? Nos, a Wall Street Journalban mintegy két hónappal ezelőtt megjelent egy cikk Ernest Beck tollából, aki George Sorost keleti útján kísérgette, mind Tbilisziig, amikor is a Filantróp, „gazda szeme hizlalja a jószágot” elvi alapon, ellenőrizte alapítványainak működését. A cikket átvette a „Budapest Week” című orgánum szeptember 15-i száma, „Aranyos”olasz szocialisták A párt tagad, a széf teli Antonio Di Pietro, az olasz korrupció ügyében nyomozó legismertebb milánói ügyész szerint Bettino Cra- xi volt olasz miniszterelnök kenőpénzekből szerzett vagyonát képezi az a 15 kilo- grammnyi arany, melyet az Olasz Szocialista Párt Svájcban nyitott titkos bankszámlájára befolyt pénzekből vásároltak. Di Pietro szerdán, az Enimont megvesztegetési ügy Milánóban zajló tárgyalásán közölte, hogy a 15 darab, egyenként 1 kilogrammos aranyaidat minMúltmentés Kétnapos tudományos konferencia kezdődött tegnap a szlovákiai Rév-Komá- romban, ahol szlovák, magyar és cseh műemlékvédelmi szakemberek, történészek vizsgálják az országaikban található erőd- rendszerek felújításának, állagmegóvásának és mu- zeológiai hasznosításának lehetőségeit. den valószínűség szerint á genfi repülőtéren bérelt egyik biztonsági széfben őrzik. Az Olasz Szocialista Párt titkos svájci bankszámláiról a hét elején tett vallomást Craxi egyik bizalmas barátja. Giorgio Tradati üzletember elmondta, hogy 1981-ben Craxi kérésére nyitotta meg a számlákat, de azok kezeléséről 1992-ben lemondott, mert Craxi a számlák felszámolására szólította fel őt. A két számlára több mint A világ országainak rendkívül óvatosnak kell lenniük és meg kell érteniük a Belg- rádból érkező fontos jelzéseket — jelentette ki szerda este Belgrádban Vitalij Csurkin, az orosz elnök délszláv ügyekben illetékes képviselője. 15 millió dollár folyt be. Tradati védői átadták Di Pi- etrónak azokat a dokumentumokat, melyek igazolják, hogy a pénz egy részéből 1993 februárjában 15 kilogramm aranyat vásároltak. A börtön fenyegetése elől Tunéziába menekült Craxi azt állítja, hogy a számlákon lévő pénz pártjáé volt. A szocialista párt jelenlegi vezetői kijelentették,, hogy a párt mostani vezérkarából senkinek sem volt tudomása erről a két számláról. A Slobodan Milosevic szerb elnökkel folytatott két és fél órás tárgyalást értékelve Csurkin kijelentette: jelentős részt az orosz diplomáciának köszönhetően olyan fejlemények figyelhetők meg a térségben, amelyek közelebb hozhatják a boszniai békét. A nagyvilág hírei % Kilencven békés polgárt gyilkolt le egy helyi kórházban, Libéria északkeleti részén, egy fegyveres csoport. ¥ Postai csomagküldeményként feladott, 663 kilogramm Semtex robbanóanyagra bukkantak a cseh vámosok keddre virradó éjszaka az osztrák határ közelében fekvő' Horni Dvoriste vasútállomásán. % A boszniai szerbek beleegyeztek a szarajevói repülőtér újbóli megnyitásába — jelentette ki szerdán késő este Akasi Jaszusi, But- rosz Gáli ENSZ-főtit- kár délszláv ügyekben illetékes külöiimegbí- zottja. ík Újabb áttörés történt szerdán az arab—zsidó közeledésben: Faruk as- Saraa szíriai külügyminiszter először találkozott hivatalos formában amerikai zsidó vezetőkkel. Csurkin esélyt lát a békére VÉLEMÉNY / Államférfi állam nélkül, kalandor és vezér címlapon közölve Soros úr szendén-szűziesen piruló képét, „a Nagy George Papa” (eredetiben: Big Daddy George) felirattal. Végre megint van egy „nagy”-unk. A Nagy Sztálin után a Nagy George. A cikk eredeti címe viszont a következő: „Utazások Szent Györggyel”. Sztálin nem volt szent. Ennyivel az új nagyság több: „Soros Nagy Szent György”. Mi több, a cikkből kiderül, hogy nevéhez még a következő díszítő jelzők tapadnak: isten, Robin Hood, Midász király (a görög mitológiában arannyá vált, amihez hozzáért), a Bank of England legyőzője. Beck kolléga úr megkérdezi őt (nem nagy betűvel kellett volna írni?), mit gondol saját magáról. íme, a válasz: — Államférfi vagyok állam nélkül. Az államférfinek tehát állam kell, a futballistának pálya, a színésznek színpad, a huszárnak ló. Melyik legyen ez az állam? Középkeresztet nem adtak neki Csehországban, Ukrajnában, Belorussziában, Nagy-nagy Szerbiában. Valahol azért adtak neki, s „egy talpalatnyi hely elég nekem, hol a tagadás lábát megveti, világodat meg fogja dönteni”. S ráadásul ott adtak neki, ahol diadalmas Nagy Sándor-i, napóleoni útjára elindult. Ahová 1984-ben szerényen másológépeket küldött, melyekért egy Demszky Gábor nevű fiatalember hősiesen megverekedett a naiv rendőrökkel, kik nem tudták, mit beszélgetnek meg a fejük fölött az istenek tanácsában. A parvenük tulajdonsága, hogy szeretnek sokat beszélni. Az úriét nem természetes nekik, mint egy Habsburgnak vagy egy Bourbonnak, hanem minden percben világgá szeretnék kiáltani. S jótékonykodnak nagy harsogással. Tri- malchio pazarabb lakomát rendez, mint bármelyik patrícius. Hallgassuk csak, mi mindent mond még magáról Soros úr, akinek „gyaníthatólag — a világon legjobban tetszik Soros úr, és akire a történelemben a legnagyobb hatást Soros úr tette. „A szentet húzza ki. Istenről ne legyen szó. Én magamat „pénzügyi és filozófiai spekulánsnak” szoktam nevezni. Mégsem... A spekulánsnak negatív mellékjelentése van. Vagyis hát, szerintem, inkább gyakorlati gondolkodó és kalandor vagyok. Óvatos kalandor, de azért az.” Soros úr mondta Soros úrról. Mindamellett a „kalandor” rokonszenvesebb, mint az „állam nélkül való államférfi”. Ez veszélyes. Idézzünk tovább Soros úrtól. „Nem tudom többé elválasztani énemet alapítványaimtól. Úgy tűnök fel magamnak, mint egyfajta vezér (leader), s lassanként mindinkább otthon leszek ebben a szerepben.” Ha németül beszélt volna és nem angolul, a megjelölés Führerként hangzott volna. Nem kétséges, hogy magyar királyi ambíciói már szerényebb igényekre mutatnak. Eredetileg nagy tervei voltak, mint egy Kelet-, illetve Közép-európai Birodalom imperá- torának. Ebben a tekintetben azonban túlbecsülte a pénz hatalmát és lebecsülte a tömegpszichológiai tényezőket. Nagy-szent-isteni-Midász-Robin-Hood egyfelől, nem szívesen látott vendég másfelől. Szerbiában CIA-ügynöknek tekintik, Belomssziából ki akarják utasítani, mint a diákok agymosóját, és csak saját alapítványigazgatói nyújtanak neki vigaszt, amikor kijelentik, hogy „sok embernek mi vagyunk az egyetlen remény” (Elizabeth Smedley), és „könyörögjünk Istenhez, hogy semmi se történjék vele, milliókat éltet irgalmassága és nemes tevékenysége” (Bohdan Budzan). Elképzelhető,-hogy fájhat ez egy világtőzsde-lovag filozófusnak. Úrrá lesz rajta a pesszimizmus: „Végül is minden intézmény eltorzítja az eszmét, melynek szentelték, egyetlen céljukká válik, hogy fenntartsák magukat. Amennyire csak lehetséges, magam akarom elkölteni összes pénzemet, s amilyen hamar csak lehet, ki akarok dobálni minden pénzt, ez az, amiért az ilyen nagy, pénzfölemésztő alapítványi projektumokat kedvelem. Nem akarom ezeket másokra hagyni.” S most figyeljünk: „Nem hiszem, hogy ma valóban el lehet velük érni valamit, mégis egy kivétellel, s ez Magyarország. Ez az ország jobban fölkészült a demokráciára, mint a többiek.” Soros úr ambíciói számára az egyetlen remény Magyar- ország, mivel a másik reménység, Csehország, kihunyt. A csehek bizony nacionalistábbak, mint az ezeréves szerencsétlenségbe belefáradt magyarok, de nem romantikus nacionalisták. Pragmatikusak, üzletiesek, kereskedők. Magyar- ország tálcán kínálja magát a legújabb kalandornak. Talán még magyarnak lenni is hajlandó lesz, ha megéri. Ez ugyanis eddig hiányzik önjellemzéséből: ő, saját bevallása szerint, egy kozmopolita és ugyanakkor zsidó gyakorlati pénzügyi és filozófiai gondolkodó kalandor és leader, illetve államférfi állam nélkül. Hihetetlen önzetlensége már eddig is sokat nyújtott az önnön nemes leikéből amúgy kitagadott magyarnak, a cigány népek e langyszívű sihederjének (Adytól átvéve). Miért is nem teszik közzé a névsort, kik részesültek eddig a Soros-alapítványból? Szem nem maradt szárazon, amikor Big Daddy George a milliónyi képernyő országot beragyogó sugárözönében átvette a Középkeresztet Kovács Béla egykori csodálójá- nak, a valamikori 1956-os elítéltnek, Bibó István volt titkárának, Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének kezéből. /\ / (Sándor András)
