Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-29 / 254. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTOBER 29.. SZOMBAT É Rajzok és kerámiák a falumúzeumban Csömöriek Nagytarcsán Bardócz Lajos: Kapualj (tus) Nagytarcsa, Csömör — már-már egybeépültek Budapesttel, mégis, aki meg akarja közelíteni őket, érezheti úgy, hogy lehetetlen dologra vállalkozik. Rossz a közlekedés mind a két községbe, de van ennek előnye is, talán ennek köszönhető, hogy — főként Nagytarcsán — még sokan járnak népviseletben, hogy Csömörön fennmaradt az űrnapja különleges pompával ünneplésének szokása. Hagyomány a kulturális együttműködés is Csömör és Nagytarcsa között, nem először állítanak ki csömöri képzőművészek a nagytar- csai falumúzeumban. Jelenleg Rimler Mária — aki nyugdíjba meneteléig rajztanárként dolgozott — két tizenéves tanítványa, Jenes Katalin és Kovács Zoltán képei, valamint Kuzman Mária jó kedélyű kerámiatárgyai láthatók a múzeum időszakos kiállításoknak helyet adó termében. Belépve Jenes Katalin két krétarajza késztet megállásra. Egyiken cserépben muskátli, másikon zöldmázas kancsóban piros tulipánok. A dús szirmok, levelek szinte lélegeznek a képeken. Beljebb vadvirágcsokrát, csendéletét fedezhetjük fel, ezek olajfestmények, de napsütötte fehérfalú házat, előtte füves, fás udvarral is ábrázolt olajjal. Kovács Zoltán szintén biztos kézzel kezeli az ecsetet, alkalmazza az olajfesték lehetőségeit. Tájképei — erdőket fest előszeretettel —, nem csupán lemásolásai a tájnak, de mondanivalója van velük, a rejtett szépségeket, az erdő hangulatát közvetíti a lombok finom színével, rajzával, a rajtuk átszűrődő, tisztásokat megvilágító fénnyel, a sudár fatörzsek távolba vesző sorával. Rimler Mária eredménynyel adta át tudását a fiataloknak. Hogy volt tőle mit megtanulni, arra saját kiállított festményei a bizonyságok, a „Présház”, a „Kékkúti zsellérház”, a „Zuglói ház”, a „Túristvándi malom”, a „Faluvége”. Épületeket ábrázol ezeken a képeken, ám nemcsak azt, egy- egy darab életet, más és másfajta világot finom pasztellszínekkel, fényekkel, árnyakkal. Drenyovszki Mi- hályné, a múzeum őre lekapcsolja a villanyt: látom? Most szinte világít a képen a zuglói ház tetejére, környékére rakódott hó... Szemlélődésem közben látogatók érkeznek, a nagy- tarcsai általános iskola 4. osztályosai. Osztályfőnökük, Virág Attiláné tanítja nekik a rajzot is. Felhívja a figyelmüket: nézzétek meg, hogy a képek stílusa alapján ki lehet választani, melyiket ki festette... Itt is megmutatja, amiről már tanultak: ez az önámyék, ez a vetett árnyék... Mivel Jenes Katalin krétarajzai készülésének módja különösen foglalkoztatja a gyerekeket, megígéri: majd mi is megpróbálunk rajzolni krétával sötét papírra... A szépre nevelés, tanítás folytatódik. így kezdhették mesterként, tanítványként a most kiállítók is. Nem lesz minden gyerekből, fiatalból festőművész, még csak jó rajzoló sem, de a szépre bizonyára fogékonyabbak lesznek, ha felnyitják rá a szemüket. Nádudvari Anna A Somogy Megyei Művelődési Központ, a Nyugdíjasok Országos Kamarája és a Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos és Megyei Szövetsége rendezésében Kaposvár adott otthont az „Őszikék” I. Országos Nyugdíjas Ki mit tud? döntőjének. Az ország tizenegy megyéjének 43 szólistája és 23 csoportjának 300 nyugdíjas amatőr művésze vers és próza, ének-zene, színpadi játék és egyéb kategóriában mutatta be tudását. Megyénket a versmondó Takács József- né Leányfaluból, a népdalénekes Győri Istvánná Túráról, a nagykátai nyugdíjasklub férfikórusa és tánccsoportja, a maglódi nyugdíjasklub népi játék csoportja, a dél- egyházi nyugdíjasklub népdalköre és a hé- vízgyörki nyugdíjasklub asszonykórusa képviselte. A szakértő zsűri tizenhat „nívódíjat” adott ki. Ezt kapta megyénkből a 19. versenyén induló Takács Józsefné Radnóti Miklós, „Nem tudhatom” című versének bemutatásáért; a délegyházi nyugdíjasklub három éve alakult népdalköre „Csángó koszorúzás” és Kodály „Ballada” című művének színpadra viteléért, valamint a hévízgyörki nyugdíjasklub 1993-ban alakult asszonykórusa az általuk gyűjtött és gyönyörűen előadott Galga menti népdalcsokorért. A döntő végén Krizsán Sándor, a Nyugdíjasok Országos Kamarája kulturális bizottságának elnöke köszönte meg Hegedűs Tibor művelődési központ igazgatónak, Csörsz Klára, Darabos Zsuzsanna. Berlik Mária népművelőknek és a központ összes dolgozójának az áldozatos munkát a vetélkedő sikeres megszervezéséért és lebonyolításáért. Hegedűs Tibor és munkatársai mozgalmat kívántak elindítani, kérték más megyék művelődési intézményeinek vezetőit, hogy folytassák ezt, az idősek életét megédesítő vetélkedőt és minden évben rendezzék meg a Nyugdíjas Ki mit tud? döntőjét. A szép napot a rendezők és szereplők közös éneklése, tánca, valamint a díjazottak gálaműsora zárta. Közművelődési konferencia / Állam és kultúra Jánosi György szerint az államnak ki kell vonulnia a kulturális irányításból, de részt kell vennie a kultúra finanszírozásában. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára csütörtökön Debrecenben, a hajdú-bihari közművelődési tanácskozás megnyitóján fontos értéknek nevezte, hogy a közművelődési intézményrendszer ma is működőképes. Ugyanakkor — hangoztatta — depolitizálni kell a kultúrát, az irányítást pedig a szakmai szervezetekre, a különféle alapiok, illetve alapítványok szakemberekből álló kuratóriumaira kell bízni. Igaz, az utóbbi területen van mit tenni: a kuratóriumokba csak jogszerű kinevezésekkel kerülhetnek ezentúl a szakemberek. A kulturális szféra finanszírozásáról szólva az államtitkár úgy vélekedett: az állam mellett egyre nagyobb szerep hárul e téren az önkormányzatokra és a magánmecenatúrára. Mint mondta: az önkormányzatok eddig sem bizonyultak rossz kultúrafinanszírozóknak. Miután jövőre a helyi személyi jövedelemadónak nem 30, hanem 35 százalékát tarthatják helyben, bizonyára több jut majd kultúrára is. Jánosi reményét fejezte ki, hogy az önkormányzatoknál maradó adóhányad később eléri a 40-45, esetleg az 50 százalékot. Csoóri Sándor szerzői estje Hazátlanul hazánkban Csoóri Sándor Hattyúdal ágyútűzben címmel megrendezett szerzői estjére szokatlanul nagy tömeg gyűlt össze a Fasori Rátkai Klubban. Szakolczay Lajos irodalomtörténész, az est házigazdája ünnepnek nevezte ezt az alkalmat, hiszen Csoóri utolsó verseskötete öt évvel ezelőtt jelent meg. Megjelent azonban csaknem fél évvel ezelőtt Tenger és diólevél címmel kétkötetes esszégyűjteménye, de annak sem volt kritikai visszhangja. Hacsak nem nevezhetjük annak az egyetlen rosszindulatú véleményt, amely egyetlen mondatban fejeződött ki: „Záhonynál még megvolt”. Sok támadás érte a költőt az elmúlt négy évben. Közérzetét a Hazátlanul hazámban verssor fejezi ki a legtalálóbban (nem véletlenül idézte ezt ő maga is az esten), de a támadásokra nem válaszolt, mert — mint mondotta: — ebben a térségben mines győztes, akkor pedig nem szabad háborúzni. Előbb- utóbb úgyis kiderül, hogy ezek a támadások gyaláz- kodások voltak. Normális, egészséges irodalmi légkörben érvek csatáznak, ahol lehet nyerni, vagy veszíteni, de a másik tisztességét soha nem vonják kétségbe. Ő tehát, Csoóri Sándor, a közéleti ember hallgatott az elmúlt négy évben, de amint mondta, többet tanult bárki másnál, megjárta a poklokat, s a legjobb barátaival kellett élethalálharcot vívnia. A hosszúra nyúlt estet nem vezette senki; a kitűnő irodalomtörténész nem tett fel valóságos kérdéseket a költőnek, így helyenként az esetlegesség nyomta rá bélyegét a szerzői estre, amelyen sokat megtudtunk azonban a költő életérzéséről, a mai helyzetről alkotott véleményéről, egy általa felvázolt új kultúra kibontakozásának lehetőségeiről. S valamit arról is, hogy a mai valóság irodalmi feldolgozása hihetetlenül nehéz. Ónody Éva Arthur Miller professzor Arthur Millert, az amerikai drámaírót kortárs színháztudományi professzorrá választotta az Oxford University. Az előkelő angol egyetem kortárs színháztudományi tanszékét 1989-ben alapították, s a 79 éves író januárban veszi át irányítását. A megállapodás szerint Miller nem költözik Oxfordba, hanem az Egyesült Államokból jár majd át, és egy év alatt legalább három előadást kell tartania. Előzetes hírek szerint fő témája az lesz, miként ábrázolja a különleges életpályákat az amerikai drámairodalom. Arthur Miller elődje volt e professzori székben egyebek közt Stephen Sondheim és Peter Shaffer is. (mészáros) FEG SZOLG. RT. L í. BEÜZEMELÉS KARBANTARTÁS, ÉRTÉKESÍTÉS CIRKÓ, KONVEKTOR, VÍZMELEGÍTŐ, TŰZHELY GARANCIÁLIS ÉS GARANCIÁN TÚLI JAVÍTÁSA KÖZPONT: BUDAPEST, XIII., PÁRKÁNY U. 6. "R 06-1-270-1522 KIRENDELTSÉGEK; SALGÓTARJÁN: ® 06-32-316-173 GYÖMRŐ: ® 06-60-331-172 KEREPESTARCSA: »06-30-415-866 KISZÁLLÁSI DÍJ TÁVOLSÁGTÓL FÜGGETLENÜL EGYSÉGES. NE FÁZZON. TELEFONÁLJON! ‘ Bardócz Lajos versillusztrációja (Arany János: A lantos) Bankó János művelődésiház-igazgató Hévízgyörki levél Mit tudnak a nyugdíjasok?
