Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-29 / 254. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. OKTOBER 29., SZOMBAT Pénz nélkül ez sem fog menni... Kisebbségi önkormányzatok alakulnak Ácsán % Kijelölték a jövőbeni feladatokat Szerény örökségből gazdagodik Maglód Az elmúlt hét hétfőjéig jelenthették be az igényüket a magyarországi nemzetiségek a kisebbségi önkormányzatok alakítására. Megyénkben számtalan településen éltek a lehetőséggel, néhány helyen több kisebbség is. Ácsán például szlovák és cigány kisebbségi önkormányzat is fog alakulni december 11-ét követően. —A falu lakosságának mekkora része tartozik a két nemzetiség valamelyikéhez? — kérdeztem Miron Lajosné Kecskeméti Magdolna jegyzőt. — Pontos számokkal majd csak december 11-e után fogok tudni szolgálni, amikor is a törvény értelmében a választáson részt vevőket megkérdezzük a nemzetiségi hovatartozásáról. Annyi viszont már most is biztosnak tűnik, hogy az 1700 acsai polgár fele a szlovák, egyharmada pedig a cigány kisebbség tagja. ■—Akkor itt nem is volt kérdés, hogy igénylik-e a kisebbségi önkormányzat megalakítását... — Ez azért nem tűnt olyan természetesnek... A törvény megjelenésétől számított tíz nap ugyanis rendkívül rövid idő volt az igények bejelentésére. — Annak ellenére, hogy mindössze öt aláírást kellett összegyűjteni hozzá? — Sajnos igen. Már csak azért is, mert a Magyar Közlöny, amelyben a törvény hivatalos szövege olvasható, általában többnapos késéssel jut el hozzánk. így tehát alig egy hét maradt arra, hogy a nemzetiségek megértsék a kisebbségi önkormányzatok alakulásának a jelentőségét. — S mivel érvelt, milyen előnyük lesz az acsaiaknak abból, hogy a már évek óta működő önkormányzat mellé kisebbségit is választhatnak? — A törvény egyértelműen szabályozza a kisebbségi önkormányzatok feladatait, lehetőségeit. Eszerint mindenféle ügyben, amely a kisebbségeket érinti, kezdeményezési, egyetértési, véleményezési joguk van. Mindez a kultúrájuk, azonosságtudatuk megőrzését segíti elő. További haszna a kisebbségi önkormányzatoknak az is, hogy általa a nemzetiségek köny- nyebben tájékozódhatnak a falu ügyeiről, ellenőrizhetik például a szociális segélyek elosztását. — Ha már a pénznél tartunk: mekkora összeg áll a rendelkezésükre a kisebbségi önkormányzatok működtetéséhez? — Egyelőre semekkora. Reméljük azonban, hogy a törvényalkotók a kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges anyagi feltételekről sem fognak megfeledkezni a jövő évi költségvetés megalkotásakor. — De nem csupán pénz szükséges a kisebbségi ön- kormányzatok működéséhez, hanem megfelelő szakértelem is... — Ez így van. Mondok egy példát: mivel a kisebbségek jogainak biztosításakor fokozottan előtérbe kerül majd az anyanyelv használatának a kérdése is, fontos szempont lesz a megfelelő nyelvtudással rendelkező munkaerő alkalmazása a többletfeladatok ellátására. — S ön szerint miképpen lehetne segíteni az említett gondon? — Úgy, hogy az Államigazgatási Főiskolán és a továbbképző intézetekben az ilyen irányú képzettség megszerzését is biztosítják a szakembereknek. Csak reménykedni tudok abban, hogy erre föl vannak készülve. Mert angolul eddig is lehetett tanulni, de szlovákul, cigányul legjobb tudomásom szerint csak kevés jegyző beszél. Főállású tolmács alkalmazása pedig egy egyébként is szűk ön- kormányzati költségvetésből: luxus. Hardi Péter Piarista építőmester Oswald Gáspár ) (1727—1781) piaris- *, ta építész, a váci székesegyház és több hazai templom, palota tervezője és építője — olvasható azon a nemrégiben elkészült utcanév-ismertető emléktáblán, melyet csütörtökön avattak fel Vácott. Oswald Gáspár Morvaországban született, s már nagyon fiatalon elhatározta, hogy piarista szerzetes lesz, illetve, hogy a rend tagjainak többségétől eltérően nem tanítóként, hanem építőmesterként fogja szolgálni az egyházat. Annak érdekében, hogy választott hivatásának könyvekből elsajátítha- tatlan fortélyait megismerje, szülőföldjét elhagyva Németországba, illetve Itáliába utazott tanulmányozni az ottani építészetet. „Kalandozása” nem tartott sokáig, ugyanis ' Migazzi püspök hívására hamarosan Vácra költözött, s az egyházmegye építkezéseinek, felújítási munkálatainak vezetője lett: egyebek mellett ő irányította például a francia Canevale Izidor tervezte méltán híres váci székesegyház építését is. E legjelentősebb munkája mellett az egyházmegye számos templomának felújítását, illetve több új, nem egy esetben saját maga tervezte Istenháza építését is ő irányította, s jelentős szerepet játszott Vác akkori, ma is meghatározó ámulatának kialakításában. , (rib^y) Krasznahorka „büszke” várában, a helyi tanácskozóteremben, az asztal körül egymástól eltérő méretű székek állnak. E furcsaságnak a lehető legtermészetesebb oka van: azért magasabb, illetve alacsonyabb az egyik szék a másiknál, hogy a rajta ülők feje egy vonalban legyen. Mindezzel azt kívánták a négyszáz évvel ezelőtt megvalósított ötlet gazdái hangsúlyozni, hogy egy település vezetői egységesen, egy emberként, azonos mértékben vehetnek részt a helyi ügyek intézésében, s ugyanakkor egyformán kell osztozniuk a felelősségben is. A példát — feltételezhetően nem minden célzás nélkül — Bezzegh István, Maglód polgármestere mondta el, amikor a lassan véget érő önkormányzati ciklusban a településen elért eredményekről beszélt. Regionális beruházások — Szerencsésnek mondhatom magam: olyan jó összetételű képviselő-testülettel volt alkalmam e csaknem négy esztendő alatt dolgozni, akik egy emberként tették dolgukat a település érdekében. Az első hónapok kezdeti, mondhatnám természetes vitái után összeková- csolódott ez a testület, s így valamennyien egyetértettünk abban, hogy a képviselők, a polgármester, sőt azok családtagjai sem vállalnak e településen vezető szerepet egyetlen gazdasági szervezetben sem. így már indulásnál elértük azt, hogy senkit sem lehessen megvádolni az önkormányzatban végzett személyes haszonnal járó munkával, illetve hogy senkinek a döntéseit nem befolyásolja a családja vagy a saját érdeke. ^ Regionális beruházások — Milyen örökséget vett át az önkormányzat 1990-ben? — Különös kettősség jellemezte Maglódot: ez a település hazánk egyik legjobb levegőjű vidékén található, ugyanakkor ezen a kiemelkedő értéken kívül szinte semmink nem volt. Még a vezetékes ivóvízhálózatot s az áramszolgáltatást is hiányos állapotban örököltük meg. Könnyű volt tehát a kezdés: tudtuk, mihez kell nyúlnunk. Az első lépés a helyi biztonságos, s más településektől, illetve az időjárás viszonyaitól független elektromos hálózat kiépítése volt. Ezt követte az egészséges, s minden portára eljutó vezetékes ivóvízrendszer kiépítése. Ugyanakkor hasonlóan kezdeti feladataink közé tartozott a helyi szilárd és folyékony szennyezőanyag gondos elhelyezésének biztosítása. Már ennél az elsők között megtett lépésnél rájöttünk: Maglód egymagában | nem fesz képes jnegoldani az előtte álló feladatokat. így a legtöbb beruházás regionális szinten valósult meg. — Kezdődött tehát a szemétteleppel. .. — E témában négy település fogott össze egymással. Olyan megoldást sikerült találnunk, mely — a jelenleg még csak induló csatornázás, illetve a szennyvíztisztító állomás megépítéséig — megoldja a falu folyékony szennyezőanyagainak fogadását is. Ami az utóbbi együttes beruházását illeti, ezt is állami, azaz pályázatok útján elnyert támogatásból, a lakosság és az önkormányzat pénzéből sikerült megvalósítani. Ugyanez igaz a gázvezeték és a telefonhálózat helyi kialakítására is. — Úgy tudom, az utóbbi kettőben példaértékűnek is tekinthető a maglódi modell. — Ismét csak szerencsésnek mondhatjuk magunkat: szinte valamennyi nagyobb beruházásunk során sikerült olyan beruházókat és működtetőket találnunk, akikkel a község számára anyagi tekintetben előnyös szerződéseket tudtuk megkötni. Ami a gáz bevezetését illeti, egyre sürgetőbb helyi igény felmérése után fogtunk ebbe bele. Előbb három, majd tovább két település csatlakozásával, Öt társközség regionális fejlesztéseként valósult meg e beruházás, a tervezett határidő előtt mintegy három hónappal. A lakosságnak ingatlanonként — a visszatérítés után — mindössze 34 ezer forintjába került ennek a korszerű szolgáltatásnak a megvalósulása. Amiről beszéltem, azt a kedvező üzleti lehetőséget a Fővárosi Gázmüvekkel kötött egyezség kínálta számunkra: annak fejében, hogy a budapesti cég használja a helyi lakosság által megvalósított beruházást, évi 8—10 millió forinthoz jut Maglód. Ugyancsak közvetlen hasznunk van a Matávval kötött egyezségből is: a hat település összefogásából 1993-ra megvalósult hálózatkiépítés révén a település több tízmillió forinthoz jut évente. Ez az utóbbi ugyancsak az általunk megvalósított beruházás bérleti díjából alapszik. Kevesebb a bűnözés — Hasonlóan messzire jutott a híre az egészségügyben megvalósított beruházásnak is. — Erre már elődeink is gondoltak. Tizenötmillió forintot örököltünk a tanácsi rendszerből, melyhez mintegy húszat raktunk hozzá. Ebből épült meg az az egészségház, mely több település betegeit is képes ellátni a gyermekektől a terhes anyákon át a legidősebbekig. Ugyancsak nagy eredmény, hogy kialakítottunk itt helyben egy fogorvosi rendelőt s egy gyógyszer- gyárat is. —Jutott-e ezen nagyberuházások mellett a községi épületek fenntartására, bővítésére? — Ami az alapvető intézményeinket, az óvodákat, az iskolákat illeti, azokat a folyamatosan megvalósuló beruházások mellett sikerült fenntartani, a támogatásukra szánt összeget növelni, s,őtl7--rá? oktatás sz;ínvoA világháborús emlékmű felújítására jutott pénz Krekács Róbert felvétele nalának emelése érdekében — javítani azok tárgyi feltételein. A községi intézmények területén az egyik legnagyobb büszkeségünk a helyi rendőrőrs kialakítása. Jogosan vetődött fel településünkön a lakosság részéről az igény, hogy a főváros közelsége miatt elszaporodott bűnesetek visszaszorítására helyben is állomásoztas- sunk rendőri szolgálatot. Ma már számokkal tudjuk igazolni, hogy az önkormányzat közreműködésével, technikai felszerelésekkel és gépkocsival ellátott rendőrség munkájának köszönhetjük, hogy Maglódon mintegy 30 százalékkal csökkent a bűnesetek száma. A lakosság megelégedésére Bár egyesek csak legyintenek, amikor eredményeink felsorolása közben olyan dolgokat is megemlítek, mint például a katolikus, a református, az evangélikus közösség anyagi megsegítése, helyi faluvédők támogatása, a közutak — természetesen a csatornahálózat kiépítésével összefüggő javítása, a helyi hagyományőrzők munkájának elismerése. Ugyanakkor szilárd meggyőződésem, hogy ezek a pénzügyi tekintetben kisebb jelentőségű ügyeink, a már említett nagyberuházásokhoz mérhető szinten alakítják, befolyásolják — jó irányba — a maglódiak mindennapjait. Ugyanez indított bennünket arra is, hogy bár nem sikerült a II. világháborús áldozatainknak méltó emlékművet állítani, a meglévő I. világháborús oszlop felújításával, s a történelmi időszak érintett neveinek felvésésével sok sebet begyógyítsunk. — Egy önkormányzati ciklus utolsó heteiben arra készülnek, hogy pontosan ki legyenek jelölve a feladatok a következő testület számára. — Ebben a tekintetben is naprakészek vagyunk: minden jelenleg is folyó beruházásunkat úgy terveztük meg, hogy annak folyamatossága — az esetleges vezetőváltás után is — magától értetődő, zökkenőmentes legyen. így rajzolódnak ki az elkövetkező négy esztendő feladatai: a villamos- energia-szolgáltatás biztonságosabbá tétele, a közvilágítás korszerűsítése, a helyi közmunkaszolgálat szervezettebbé tétele, egy új tornacsarnok megépítése — melyhez még ez év végén szeretnénk hozzákezdeni, hogy mind a megvalósult, mind pedig a következő ciklusra tervezett, a fentiekben felsorolt feladataink a maglódi lakosság jólétét, e településen, a kis közösségekben való nagyobb elégedettségét növelték, s növelik. (.JVIallúr ,É,ya
