Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-28 / 253. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. OKTOBER 28.. PENTEK A kormány nem tervezi a földadót Jogsegélyszolgálat Lakos—Podmaniczky találkozó az FM-ben Mint arról egy előbbi szá­munkban hírt adtunk. La­kos László földművelés- ügyi miniszter fogadta Pod­maniczky Bélát, a Pest Me­gyei Gazdakörök Szövet­ség elnökét, akit utólag megkértünk, tájékoztassa olvasóinkat a beszélgetés során elhangzottakról. — Elnök úr! Milyen apropó kapcsán került sor erre a találkozóra? — A Pest Megyei Hírlap­ban augusztus 26-án megje­lent Lakos-interjúban el­hangzott néhány olyan mondat is, ami közvetlen érintette a gazdaköröket. Ezekre szerettem volna rea­gálni, elmondani a minisz­ter úrnak a véleményemet. Levelet írtam hozzá, ami­ben alkalmat kértem egy személyes találkozásra. En­nek folytatása lett a meghí­vás, aminek örömmel tet­tem eleget. — Gondolom, elsősor­ban a gazdakörök jövőjét taglalták? — Arról is szó esett, de mindenek előtt a mezőgaz­daság működtetésének problémáit vitattuk meg. Abban mindketten egyetér­tettünk, hogy a fő cél a gaz­dasági helyzet stabilitása, s ezen keresztül a gazdák helyzetének javítása. En­nek során kifejtettem, mi­lyen elképzeléseink van­nak a piacszabályozásról, vagy hogy milyen méretű az az állami támogatás, ami szerintünk érezhetően lendítene a kis- és közép­gazdák helyzetén. Én egy átfogó integrációban gon­dolkodom, ami a piaci meg­mérettetés feltétele. Az ér­tékesítésről, garantált és vé­dőárakról úgyszintén be­széltünk, amik hiányában nagy a bizonytalanság, a termelők úgy itthon, mint külföldön, ki vannak szol­gáltatva. Véleményt cserél­tünk a terméktanácsok sze­repéről. A szaktanácsadási rendszerről, vagy hogy mi­ként kell javítani az infor­mációáramlást a mezőgaz­dasági szférában. Termé­szetesen a várható törvény- módosítások és új törvé­nyek felől is érdeklődtem, s ezen belül a földadóról. A miniszter úr megnyugta­tott, az elkövetkező évek­ben a kormány nem kíván­ja plusz tehertétellel, vagy­is földadóval sújtani a gaz­dákat. — A támogatásokat ille­tően mi hangzott el? — 1994-ben 16 ezer ké­relem érkezett be az FM- be, ebből 11 ezer nyert po­zitív elbírálást. A minisz­ter úr kevésnek találja, eb­ben is egyezett a vélemé­nyünk. ígéretet tett, hogy 1995-ben folytatódik a tá­mogatási akció, az eddigi­nél jóval több kérelmezőt terveznek támogatni. Első­sorban azokat, akik a fej­lesztést célozzák, gépvásár­lásra vagy gazdasági épüle­tek építésére kívánnak be­ruházni. — A beszélgetésből kö­vetkeztetve el tudja képzel­ni, hogy a szövetség szót ért a tárcával? — Mindkét fél érdeke, hogy szót értsünk. A prob­lémákat nem a politikai csatározások, hanem a kompromisszumos párbe­szédek oldják, oldhatják meg. Az senkinek nem szolgál javára, ha a mező- gazdaság is politikai had­színtérré változik. A mi­niszter úr világosan kifej­tette, a gazdakörök arcula­tát, tekintélyét a szakmai téren kifejtett tevékenység fogja meghatározni. — Mint említette, az in­formációáramlásról is be­széltek. Úgy tudom, ezzel kapcsolatban konkrét ter­vei vannak. — Igen. A Magyar Gaz­da hetilapnál tulajdonosi váltás történt, Hegedűs Pé­ter megvette, s a további­akban Gazda címen jele­nik meg, mint az agrárvál­lalkozók információs bázi­sa. Ebben lettem magam is — és rajtam keresztül a szövetség is — érdekelt mint lapigazgató. A Gazda jelenleg 52 ezer példány­ban jelenik meg, s ebből 30 ezer az előfizető. Erről, valamint az új szerkesztő- gárda koncepciójáról is tá­jékoztattam a miniszter urat, aki a támogatását ígérte. Tévedések elkerülé­se végett nem anyagi támo­gatásról van szó, amiért cserébe a lap elkötelezi magát a tárcának. — Ez első hallásra jól hangzik, csakhogy túl sok a sajtóorgánum a mezőgazda- sági szférában. Nem félnek a megmérettetés kockázatá­tól, ha nincs potenciális tá­mogatójuk? — Mi nem mérkőzni aka­runk, hanem korrekt, napra­kész hírekkel szolgálni a gazdáknak, a gazdakörök tagjainak. Számunkra ők ké­pezik a potenciális támoga­tót. A sikerünk attól függ, hogy ez a réteg mennyire érti meg: a Gazda nekik szól, s lényegében ez is egyik eszköze az érdekvé­delmi szolgálatnak. Itt raga­dom meg az alkalmat, hogy elmondjam, technikai okok­ból a Gazda adminisztráció­ja egy időre Gödöllőn, a szövetség irodáiban műkö­dik. Reklámmegrendelést, hirdetésfeladást és előfize­tést itt fogadunk el, de min­den más levelezést is ide vá­runk az olvasóktól. Munkanélküliek felkarolása A Munkaügyi Minisztérium Országos Foglalkoztatási Alapítványa anyagi támogatá­sával indította el októberben a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség az agrár-munka­nélküliek információs szolgá­latát. Az új felkarolási forma keretében sokrétű segítséget nyújtanak a mezőgazdaság­ból kikerült állástalanoknak. Nemcsak panaszügyi orvos­lással segítik, de szaktaná­csot is adnak társadalombiz­tosítási problémákban, nyug­díjjal kapcsolatos ügyekben. Tájékoztatják az érdeklődő­ket az átképzési, valamint pá­lyázati lehetőségekről, vállal­kozások beindításának felté­teleiről, de üzleti tervek véle­ményezését is vállalják. Hírek — Események — Közlemények Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetsége és a lengyel gazdakörök szövetsé­ge. A megállapodás lényege: a tapasztalatok kölcsönös átadá­sa és a tagság számára kölcsönösen előnyös kereskedelmi kap­csolatok kialakítása. * A holland földművelésügyi minisztérium továbbra is szeretné kiemelt helyen kezelni a magyar—holland agrárkapcsolatokat —jelentette ki Nicholas Schelling, a holland mezőgazdasági, természetgazdálkodási és halászati minisztérium egyik vezető személyisége magyar újságírók jelenlétében. A sajtóbeszélge­tésre annak kapcsán került sor, hogy a holland agrártárca hol­land—magyar agrárüzleti együttműködési fórumot rendezett a magyar fővárosban. * A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége virágkötészeti tanfo­lyamok szervezését vállalja. A tanfolyam hathetes, heti két al­kalommal. Részvételi díj — anyaggal együtt — 8800 forint. Jelentkezéskor a részvételi díj 50 százalékát ki kell fizetni. * 700 mázsa kiváló minőségű étkezési rozsot kínál a szövetség eladásra, jutányos áron. Igény szerint, a szállítást is biztosít­ják. Ar- és szállításegyeztetés a gödöllői irodával. * 100 tonna jó minőségű szárazbabot keres a PMGSZ megvétel­re, illetve külföldi megrendelésre. Fehér bab kivételével min­den más fajtára várják a termelők jelentkezését. Ár megegye­zés szerint. Hódít a paci i Újra hódít a „négylábú traktor”. A milliós nagyságrendű traktorokat sokan nem tudják megvenni, ezért lovakat használnak iga vonási célra. Képünk Tököl térségében ké­szült, ahol lófogattal végzik az őszi búza vetését Vimola Károly felvétele Árajánlatok almára Döntött az Alma Termékta­nács az almaárakról. Az ex­portalma árát bruttó 25, az ipari feldolgozásra kerülő al­máét 8,50 forintban állapítot­ták meg kilónként. Az aján­lott exportár a 60 milliméter nagyságon felüli, kiváló mi­nőségű, a követelményeknek megfelelően csomagolt gyü­mölcsre vonatkozik. Mint megtudtuk, a vevők a Függet­len Államok Közösségéhez tartozó keleti országok közül kerül ki, akik várhatóan 100 ezer tonna almát vásárolnak az egyéni és társas vállalko­zóktól. A 400-450 ezer tonná­ra becsült össztermés nagyob­bik része a hazai piacokra ke­rül, illetve a feldolgozás után a sűrítmények itthon és a nyu­gati országokban találnak ve­vőre. Szakértők véleménye sze­rint, az almatermelés válsága tovább mélyül, ennek áthida­lásául az igényekhez igazodó fajtaváltást sürgetnek. Ennek elmulasztása vagy elodázása további piacvesztést vonhat maga után. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 76Ö-000960 Bemutatjuk Hajnal doktort Hajnal Károly személyében új taggal bővült a Pest Me­gyei Gazdakörök Szövetségé­nek stábja, októbertől ő látja el a szövetség és a tagok jog­segélyszolgálatát társadalmi munkában. Hajnal Károly 1938-ban született Szentmártonkátán egy kisparaszti családban, s így joggal mondhatjuk, hogy kisgyerek korától kezdve közvetlen kapcsolata volt a földdel, saját bőrén tapasztal­ta meg a földdel való küszkö­dés minden kínját és örömét. Az elemi iskolát szülőfalu­jában, a középiskolát Nagy- kátán végezte, s bár mindvé­gig eminens volt, az egyetem­re csak a harmadik nekifutás­ra jutott be. A Pécsi Jogtudo­mányi Egyetemen szerzett jo­gi-ügyvédi diplomát, s ezt kö­vetően egészen napjainkig az agrár szférában dolgozott. Je­lenleg is Szentmártonkátán él, itt van ügyvédi irodája. Agrárintézmények és magán- személyek jogorvoslását és tanácsadását vállalja. Egyidő- ben a Pest Megyei Földműve­lésügyi Hivatal jogi tanács­adója volt, ahonnan — szava­ival élve — közös megegye­zéssel távozott. Mások vi­szont úgy tudják, politikai okok miatt kényszerült távoz­ni. Nevezetesen azért, mert egyesek nem nézték jószem­mel, amiért a Független Kis­gazdapárt tagjaként képvise­lőnek jelölték a körzetben. -Választania kellett. Vagy a je­löltség, vagy a jogtanácsosi státus. Az előbbit választotta, ami érthető. Politikai hovátar- tozását — és hitvallását — el­sősorban az motiválja, hogy az ügyvédség mellett maga is kisgazda, húsz hektár föl­det művel meg. A megye gazdaköreinek szervezéséből is jelentős részt vállalt. Ismerkedésünk során Haj­nal doktor elmondott egy ügyet, melyben egy dunaha- raszti nyugdíjas paraszt ér­dekképviseletét látja el. In­gyen, lévén, hogy az illető­nek nem volt pénze ügyvédet fogadni. — Nem szokványos, de nem is rendhagyó ez az ügy, tipikusan példázza a negyve­nes évek végi magyar köz- igazgatás visszásságait. Meg­bízómnak volt egy fogadója a hozzátartozó kocsiszínnel, ahová a vendégek, vásárosok álltak be, ha megszálltak vagy beültek a kocsmába ebé­delni. Az államosításkor az akkori, helyi közigazgatási szervek erről az ingatlanról is úgy döntöttek, hogy állami tulajdonba vonják. Felkerült tehát a listára, amit továbbí­tottak a földhivatalnak, ahol annak rendje és módja sze­rint, bejegyezték az állam ja­vára. Megbízóm legalábbis így tudta, s most, a tulajdon­jogok rendezésénél benyújtot­ta a kárpótlási igényét. Ekkor derült ki, hogy az ő ingatlan­járól nem készült kisajátítási végzés, következésképp nem valósult meg a jogsértés té­nye, csupán tévedés történt, ezért viszont nem jár a kár­pótlás. Bonyolítja a helyze­tet, hogy az idők során a ko­csiszínt átalakították lakóház­zá, négy család lakja, jólle­het nem leljük nyomát annak a dokumentumnak, ami az át­építést engedélyezte. Tisztá­zatlan tehát a négy lakó jogi helyzete, s tisztázásra vár, hogy megbízóm végül is kár­pótlást kap, vagy vissza száll rá a vitás ingatlan. Ami viszont nem vitás: is­merve a kárpótlások kusza helyzetét, Hajnal doktornak alighanem sok ügyfele lesz a gazdakörök részéről. Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár Nagy Tamás nyakkendői Színes képekkel illusztrált riportot olvastam a Kiskegyed 36. számában, mely arról számol be, hány öltönye, nyak­kendője van az ország legelegánsabb agrárpolitikusának, Nagy Tamásnak. Őszintén szólva a magam részéről ízlés­telennek tartom egy gardrób nagy nyilvánosság előtt való szellőztetését, de ez Nagy Tamás dolga. Azt viszont már sehogysem tudom lenyelni, hogy a nyolc öltöny és ötven nyakkendő eredőjeként a Gyál Holdingtól kapott fi­zetését jelölte meg Nagy Tamás, ami — a szépemlékű gyáli tsz jogutódja —: köztudottan távol áll a bizniszek csúcsától. Az összes többi — felsorolhatatlanul sok — társadalmi megbízatása, például az Agrárszövetség elnök­sége, hobbi — írja a riporter. Erre mondják jó pestiesen: meg kell a szívnek repedni! Nem tudom, pályatársam honnan vette ezt az állítást, de mély meggyőződésem, fogalma sincs azokról a lehető­ségekről, melyeket egy agrárszövetségi elnökség kínál — nem direkt, hanem indirekt. Nyilván arról a háttérben suttogott pletykáról sem hallott még, hogy kik milyen mértékben érdekeltek a Nagykőrösi úti nagybani zöld­ség- és gyümölcspiac fejlesztésében. Ha netán én készí­tem a nyakkendős riportot, feltétlen rákérdeztem volna erre is. Persze nem kizárt, hogy Nagy Tamás kitér a vá­laszadás elől, de talán visszafogottabban lengette volna a fotós előtt a zakóját, s a szerintem kissé giccses nyakken­dőkölteményt. Nem vitás, manapság Nagy Tamás a magyar agrárélet nagymenői közé tartozik. Azt nem tudom eldönteni, a ké­pességei, avagy a ruha teszi az embert elv alapján. Egy biztos. Számomra az agrárpolitikusok példaképe ma is az a Nagyatádi Szabó István, akinek a csizmás, parasztgú- nyás szobra a Földművelésügyi Minisztérium előtt áll, s őrzi a nagy előd emlékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom