Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-28 / 253. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 199.4. OKTÓBER 28., PÉNTEK 7 Könyvespolc A Napördög Firenzében A nesztorok korosztályába lépett immár a május negyediké óta hatvanöt esztendős Kárpáti Kamii, de ezt csak a lexikon árulja el, hiszen jelen idejű költeményeiből is intenzív és barbár életerő árad. A letisztult, reneszánsz életbölcsesség pedig a legelső műveinek is jellemző sajátossága volt. Kárpáti Kamiit kivételes versírói talentummal áldotta meg az ég. Már első kötetének böngészője is láthatta, hallhatta, ha volt szeme és füle a vers örökkévaló muzsikájához, hogy tökéletes lírikusi vértezetben pattant elénk, már szinte akkor is nyilvánvaló, hogy a legnagyobbak között, a szintézisteremtők táborában van a helye. „A szárnyas idő? Késett évtizedeket / Forgószél-szárnya fiamért korán kapott. / Későn és korán — melyikünk kezéből I kell elfogadnunk a vakfehér botot? (Későn és korán). Kevesen képesek létfilozófiát ily határtalanul egyedi és ékes metaforaköntösbe öltöztetni. Nála senki tágabb lélekkel és megtisztultabb alázattal talán senki nem tud odatérdelni a szépség, az erkölcs és a hit oltára elé: „Bár ahogy áll / a fény öntözte / hátív s gereinc, / s alatta a bal láb a súlyt — a mártír előtt térdeplőből / kisugárzó ellenfényben — / egy gyönyörű állat, / egy láng- léptű ló / feszülő erejével / telítve tartja" (Egy római hátív tüzes leírása). Úgy komponál, pontoz és ellenpontoz szavakkal-monda- tokkal, mint ahogy az általa oly nagyra becsült Michelangelo teremtett dimenziókat, külső-belső tereket vésővel és ecsettel... Az itáliai, firenzei versekből is elő-előbukkanó recski haláltáboremlékek arról árulkodnak, hogy Kárpáti Kamii eddigi életében csak addig volt szerencsés, amíg a ragyogó tehetséget osztották. A szenvedésekből triplán jutott neki, hét és fél esztendőt töltött Rákosi falakkal és drótkerítéssel körülkerített, további harmincnégy észtendőt szocialista diktá- torocskák falak nélküli börtönében. Életműsorozatának második kötete, a Relief egy fegyház falára a börtön- és lágerversek, a Tengerre vetett ágy című nyitánya pedig a szerelmes költemények gyűjteménye. Idén, A Napördög Firenzébennel, az Itália bűvöletében keletkezett művek csokrával szinte egy időben látott napvilágot a Néma páva című irodalmi esszégyűjteménye. S előkészületben van az Ibolyántúli ember, a képzőművészeti ihletésű elmélkedések könyve is. Mint ahogy a mediterránu- mot idéző versremeklései is elárulják a képzőművészetre fogékony elmét, a képzőművészeti esszék is lépten-nyomon leleplezik a vérbeli költőt. (Cserépfalvi és Stádium könyvek, 1994.) Pósa Zoltán Balogh-képek Csepelen „Változatlanul hiszek a klasszikus művészet értékében, bízom hatásában — írja Balogh Gyula festőművész a november 1-jén nyíló kiállításának meghívójában, majd így folytatja: — Felületes megítélésből az anyag legyőzni látszik a szellemet. E nyomorult perspektívában sok embernek fokozottan szüksége lesz a művészet illuzionizmusá- ra.” Ennek a „legyőzött” világnak, az enyészet indái által közrefogott környezetünknek az üzenete Balogh Gyula Repkény és borostyán című olajfestménye is. A tárlatot a Csepel-szigeti Kék Iskola Galériában (XXI. kerület, Rákosi E. u. 138.) Fábián Gyula irodalomtörténész nyitja meg — délután 5 órakor; a kiállításra kerülő alkotások november 22 éig tekinthetők meg. Vendégek a gödöllői zeneiskolában Akiket a Duna nem választ el — Hogyan tarthattunk ki egymás mellett tizenöt évig az elmúlt nehéz időkben? — tette fel a kérdést Jaroslav Petr, a szlovákiai revucai (nagyrőcei) művészeti iskola igazgatója Gödöllőn növendékeinek a gödöllői művelődési központban rendezett hangversenye utáni találkozón. Tizenöt éve kezdődött testvérkapcsolatuk a gödöllői Chopin Zeneiskolával. A két iskola diákjai tanáraik vezetésével kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz, hangversenyeken mutatkoznak be egymás városának közönsége előtt, személyes ismeretségek alakultak ki közöttük. • — A gyerekek miatt és a barátság miatt érezzük fontosnak ezt a kapcsolatot — válaszolt meg a feltett kérdésre Jaroslav Petr, s nem fűzte hozzá, de aki részt vett a találkozón, a tanárok közötti beszélgetésen, tapasztalhatta: és a zene miatt. Ferenczi Anna, a Chopin Zeneiskola igazgatója újságolta, hogy most már nekik is van fúvószenekaruk, azt is megtudhattuk tőle, hogy másnap délután fellép ez a zenekar — s erre a revucaiak úgy igyekeztek vissza a másnapi kirándulásról, hogy tanúi lehessenek a szereplésnek. Egy jövőre tervezett hangversenyre vendégszerepelni hívta meg az egyik revucai tanárt — s a meghívott máris a partitúra után érdeklődött. A jelen lévő Fábián Zsolt gödöllői polgármester is lényegesnek tartotta megemlíteni: a zenével foglalkozók között a nyelvi nehézségek könnyebben leküzdhetők. Nagyra értékelte ezt a tizenöt éves kapcsolatot, mely úgy működik, hogy a város vezetésének sose volt vele semmi tennivalója. Ha a „kisemberek” ilyen kapcsolatok folytán megismerik egymást, már nem fordíthatja szembe őket a nagypolitikában esetleg kialakuló rossz viszony. Változatos zeneszámokból összeállított hangversenyt adtak a revucai nöKörösfői-Kriesh Aladár; Ex libris Kriesh Margit vendékek. Melankolikus és játékos dallamok egyaránt felcsendültek nemkülönben változatos hangszereiken. Számomra legemlékezetesebb maradt az Éva Kratochvillová által zongorán előadott Schubert Impromptu s Hacsa- turján Kardtánca, melyet harmonikán Juraj Lábaj játszott. Ezeken kívül mindketten több darabot is bemutattak, mint ahogy a másfél órás műsor során többször visszatértek más zenészek, azonkívül táncosaik is a színpadra. Művészeti iskolájukban zenén és táncon kívül előadóművészetet, valamint rajzot is tanulnak. Értesülve róla, hogy' a gödöllői zeneiskola átépítés alatt áll, rajzokat hoztak magukkal, hagytak itt ajándékba az újraépülő, szebb, nagyobb zeneiskola számára — melybe őket is várják ismét, hasonlóan mint korábban, majd a nyáron rendezendő zenei táborba. N. A. Egy képkiállítás elé A mű születésétől a látványig Ma nyílik meg három fiatal alkotó — Balázs János Balázs, Klement Zoltán és Újhegyi Molnár Gábor — közös kiállítása az RS 9 Színházban. Beharangozandó e jeles eseményt, ültünk le beszélgetni a tárlatról Balázs J. Balázzsal, aki a kiállítás kigondolója, s mint kezdeményezd, maga köré gyűjtötte festdbarátait. A Vörös és fekete a Madách Kamarában Julien Soréi becsvágyó francia fiatalember történetét követhetik nyomon a nézők a Madách Kamara Színház ma esti premierjén. Stendhal „Vörös és fekete” című regényét Pozsgay Zsolt állította színpadra. Az előadást Szirtes Tamás rendezte. A címszerepet Cvetko Sándor alakítja. De Renalnét Piros Ildikó, Mathildét Vasvári Emese, illetőleg Varga Klári felváltva játssza. A további szerepekben színpadra lép: Avar István, Lőte Attila, Pásztor Erzsi, Koltai János, Dunai Tamás, Dengyel Iván, Juhász Jácint, Csűrös Karola, Puskás Tamás, Men- szátor Magdolna, Horesnyi László, Szűcs Gábor és Bognár Zsolt. A díszletterveket Horesnyi Balázs készítette, a jelmeztervek Rátkai Erzsi munkái. Megtalált Stradivari Megtaláltak egy 30 éve eltűnt 262 éves Stradivari hegedűt, és az értékes hangszer visszakerült a kaliforniai egyetem tulajdonába. A 800 ezer dollárt érő hegedű azon ritka hangszerek egyike, amelyeket a legendás olasz Antonio Stradivari mester készített, 1967-ben tűnt el egy zenész kocsijából. Az előző tulajdonos, aki egy autópálya mentén találta meg a ritka hangszert, meleg kendőkbe göngyölve, akárcsak egy bébit, nem volt hajlandó visszaadni jogos tulajdonosának, az egyetemnek. Az ügyben a bíróság fog dönteni. — 1989-ben merült föl az igény egy olyan szerveződésre — mondotta —, amelynek gerincét az azóta már megszűnt Havasok című folyóirat alkotta. Irodalmi lapunk tág teret biztosított a képző- és fotóművészeteknek — a velünk küszködő fiatal alkotók folyamatos megjelenését támogatván. így indult el akkortájt saját szervezésű kiállítássorozatunk is. Sajnálatos, mindezen próbálkozások 1992-ben a politikai csatározások miatt elvéreztek. E mostani tárlat létrehozásának oka: az elmúlt két év hallgatásának megtörése, valamint kísérlet arra, hogy a korrupciótól és a tájképektől zsúfolt, úgynevezett „magyar képző- művészetben” szerény jelenlétet vívhassunk ki magunk és a mételytől idegenkedők számára. — Kiállításuknak a Feljutások címet adták. Miért? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a megmérettetés az elsődleges célunk. A képek mondanivalója, története az, ami közönséget követel. „Feljutások”. E cím nem művészeti törekvéseinket takarja, hanem a képek létezésének útját jelenti. Amint az anya is megszüli gyermekét, táplálja, neveli, formálja s tudja, egyszer (ő és Isten közös) teremtménye tudatára ébred, s önálló, független útra indul, ugyanúgy a képek is elhagyják az alkotói, szülői házat, hogy betöltsék szerepüket, szerves alkotórészévé, tükrévé váljanak a körülöttünk lévő világnak. — A teremtést és a születést miképp lehet megjeleníteni nekünk, kívülálló nézők számára? — Az állatvilágban is a születés a létezés egyik legintimebb pillanata, melynek az anya és a belőle kibúvó új élet a kizárólagos átélője. így a festmény is magában hordozza — természetszerűleg — a születésélményt; elkerülhetetlenül tükrözi alkotójának „génjeit”. De létezik más megjelenítési forma, a képek egymás után érkezése: a film. — Eszerint a film is szerepel eszközei között? — Igen. Tervem egy film, melynek saját „születése” már két éve húzódik. Az igaz, hogy a lehetőségek nyitottak voltak számomra — gondolok itt a pályázatokra —, de mint a végeredmény mutatja — a magyar kísérleti film reménytelen állapotai közepette filmtervem veszni látszik. A forgatókönyv a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának (1993ban) és a Balázs Béla Stúdiónak a pályázatán (1994-ben) is támogatást nyert, de mint tudni lehet, mindkettő megszűnt! A film címe egyébként Képperdület; hiszen a cél, hogy megmutassuk a festőt alkotása közben, és rögzítsük az alkotó szeme mögötti „médiumkihallgatást”, követve a tudat és a tudattalan eszeveszett, vil- lódzó képperdületét. — Visszatérve a kiállításra, kérem, meséljen festőbarátai munkáiról. — Klement Zoltán alkotásai az alulemez és az olaj meglepően expresz- szív ötvözetei. A szinte grafikai úton megjelenített képek a fém fényhatásaival teszik mozgalmassá a __ benyomást. Ugyanígy Újhegyi Molnár Gábor is az őt körülvevő élettérből meríti témáit, ott fönn a Badacsony hegyén, az égbe meredő bazaltok tövében. (A megnyitó ma, október 28-án este hat órakor lesz az RS 9 Színházban — Budapest VII., Rumbach Sebestyén utca 9. alatt: közreműködik Fülöp György gitárművész. A kiállítás november tizedikéig tekinthető meg.) (novák) f