Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-28 / 253. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER 28., PENTEK Az ártatlanok is bűnösök voltak? Szabadkán tilos az emlékezés Egyre nagyobb port kavar a szabadkai önkormány­zat döntése, hogy emlékművel, vagy emlékparkkal jelöli meg a Zentai temetőben azt a helyet, ahol 1944 őszén a bevonuló partizánok bírósági ítélet és válogatás nélkül végezték ki a magyarokat. A kör­zeti kormányhelytartó az utóbbi hetekben fűhöz-fá- hoz szaladozott, hogy megakadályozza az emlék­hely létesítését és törekvése nem is maradt ered­mény nélkül. A tartományi gazdasági titkárság ugyanis elrendelte, hogy huszonnégy órán (!) belül bontsák le az emlékművet, amely tulajdonképpen még kész sincs. Drágán Bozsinovic vehemenciájá­ra jellemző, hogy ő maga facholta a szerkesztősé­geknek a felsőbb határozatot. Szorosan a témához tartozik az is, hogy a szabad­kaiak Szegett szárnyú madár néven szándékoztak egy emlékművet emelni, de a rezsimet túllihegő na­cionalista szervezetek és vezérecskék, a belgrádi sajtó hathatós támogatásával, valóságos frontális tá­madásba lendültek. Folyamatosan és cinikusan azt hangoztatják, hogy a szabadkai magyarok egyenlő­ségjelet akarnak tenni a magyar megszállókkal együttműködő és a valóban ártatlan áldozatok kö­zött. A teljes igazság feltárása érdekében azonban eddig senki semmit sem tett, s ez érthető is, hiszen a történelem tárgyilagos feltárása igen kellemetlen adatokat juttatna napvilágra. Az önkormányzat joggal veti fel a kérdést, hogy a tiltás miért csak a magyar nemzetiségű áldozatok emlékművére vonatkozik, hiszen a még folyó dél­szláv háború kéttucatnyi elesettjének emlékét min­den gond nélkül egy emlékművel igyekeznek meg­őrizni, s a túlbuzgók még azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a sorkatonaként a frontra kényszerí- tett és ott elesett kiskatonák hozzátartozói élénken tiltakoztak az ellen, hogy fiuk, testvérük neve olya­nokkal szerepel egyazon emléktáblán, akik önkén­tesként meglehetősen gyanús alakulat tagjaként vet­tek részt Horvátország és Bosznia egyes részeinek „felszabadításában”. Mindezek ellenére marad a kérdés, hogy Szabad­kán (és más vajdasági városokban) szabad-e egyál­talán emlékezni azokra, akiket a második világhá­ború végén a „felszabadítók” (vagy bosszúállók) ki­végeztek? (b. m.) Jövőre közös hadgyakorlat Bővülnek NATO-kapcsolataink Magyarország jövőre a brit és a német hadvezetéssel közösen olyan nemzetközi hadgyakorlat rendezésére ké­szül, amelyen a tervek szerint további más országok részvételére is számítunk, és ezért is tanulságosak ma­gyar szempontból a hollandiai Harskamp körzetében tegnap véget ért szárazföldi békepartneri gyakorlat ta­pasztalatai — közölte Deák János vezérezredes, vezér­kari főnök. A Magyar Honvédség fő- parancsnoka az alapvetően békefenntartási feladatok gyakorlását szolgáló egyhe­tes műveletsorozat zárónap­ján keresett fel több egysé­get, majd maga is részt vett a rendezvény ünnepélyes záróaktusán. „Szerettem volna benyo­másokat szerezni egy ilyen gyakorlat lefolyásáról, at­moszférájáról, és amiket Bányászsztrájk A bértárgyalások idejére még nem hirdettek sztrájk­készültséget a donyecki bá­nyászok, de ha a kormány­zat nem hajlandó teljesíte­ni a követeléseket, akkor megint leáll az egész ága­zat — közölte Mihail Kri­lov, a kelet-ukrajnai szén­bányászok sztrájkbizottsá­gának elnöke. Krilov elmondta, hogy nem sok reményt fűznek a jelenleg is folyó tárgyalá­sokhoz. Szerintük ugyanis a kor­mányzat nem partner, sőt, az sem zárható ki, hogy tu­datosan elhallgatják a va­lós helyzetet. megtudtam, azok nagyon meggyőzően hangzanak” — mondta utóbb az MTI- nek nyilatkozva a magyar tábornok, majd hozzátette: valószínűsíthető ugyanak­kor, hogy „ezek a közös gyakorlatok a jövőben fo­kozatosan más minőséget kapnak majd. Példaként utalt a Magyarországon jö­vőre tervbe vett manőver­re, amely magyar szándé­Az Egyesült Államok soha­sem -ismeri el, hogy Orosz­országnak joga van határain kívül befolyási övezetekre szert tenni — jelentette ki Madeleine Albright asz- szony, az Egyesült Álla­mok ENSZ-képviselője a newporti haditengerészeti akadémián szerdán elmon­dott beszédében. Utalt arra, hogy a moszkvai vezetés mind nagyobb szerepet kí­ván játszani az Oroszország­gal határos államokban ke­letkezett háborús gócok fel­számolásában. Példaként hozta fel Grúziát és Tádzsi­kok szerint nem annyira konkrét békefenntartási szi­tuációk szimulálására össz­pontosít majd, hanem „ar­ra, hogy eközben mi törté­nik a törzsnél”. Azaz, alap­vetően „magasabb egység törzsvezetési gyakorlat ke­retében” zajlik majd az alegységek gyakoroltatása — tette hozzá. A mostani hollandiai mű­veletek során visszatérő gondként emlegetett nyelvi probléma kapcsán elismer­te, hogy ez elsősorban az alacsonyabb egységek köré­ben ma még Magyarorszá­gon is komoly kihívást je­lent, amin azonban, szavai szerint, „máris intenzíven dolgozunk”. kisztánt, ahol orosz béke- fenntartó alakulatok állomá­soznak, de mint fogalma­zott, az orosz katonák több más köztársaságból sem vo­nultak ki. Albright aszony hangsúlyozta: Washington nem azt ellenzi, hogy a szó­ban forgó térségek stabilitá­sának érdekében Moszkva igyekszik béketeremtő tevé­kenységet kifejteni, hanem egyebek között azt kifogá­solja, hogy túl sok előjogot követel magának a volt szovjet köztársaságokban kialakult helyzet rendezésé­re irányuló folyamatokban. A nagyvilág hírei * Andrzej Olechowski lengyel külügyminiszter tegnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy be­nyújtja lemondását. Dön­tését azzal indokolta, hogy szerdán — mint mondotta — a legfőbb ügyész a miniszterelnök tudtával megkérdőjelezte tisztességemet. ¥ A tűzoltóknak majdnem nyolcórás megfeszített küz­delem után tegnap hajnalra sikerült megfékezniük a ber­lini Német-dóm óriáskupo­lájában keletkezett tüzet. * Jacques Chirac párizsi polgármester tegnap an­nak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok és Japán nem­rég megszületett kereske­delmi megállapodásának nem csak e két ország, ha­nem Európa számára is hasznot kell hoznia. A cseh kormány jóvá­hagyta Stanislav Novotny országos rendőrfőnök le­váltását és áthelyezését a Cseh Köztársaság nyomo­zó hivatalához. Novotny a CTK hírügynökségnek nyilatkozva csodálkozásá­nak adott hangot, amiért elbocsátását továbbra sem indokolják. Egyúttal kije­lentette: nem akar belügyi állományban maradni. * Mintegy kétmillió kí­nai telepedett le az orosz Távol-Keleten, kihasz­nálva, hogy a Szovjet­unió összeomlása óta la­zult az ellenőrzés a kö­zös határon. Amerika rosszallása Megállj Oroszországnak VÉLEMÉNY A leghírhedtebb zárt társada­lom megalkotója, Joszif Vissza- rionovics Sztálin részben kö­zönséges rablásokkal alapozta meg politikai karrierjét. A nyílt társadalom királya, az állam nélküli államfő, George Soros is a bankszakmában vetette meg elméleteinek alapjait. Ily módon a zárt és a nyílt társadal­mak között, lám csak, van némi hasonlóság. Az utóbbiról szerdán este a televízióban, a soron kívüli miniszterelnöki in­terjú miatt későn közvetített, George Sorosról készült portréfilmből több mindent megtudhattunk. Megtudhat­tuk először is, hogy a nyílt társadalomhoz venni kell egy narrátort (lehet az egy másik világfi, mint esetünk­ben a nyílt tekintetű Bodor Pál), aki oly módon volt ol­vadékony ebben a beszélgetésnek csúfolt amatőr műsor­ban, hogy utána minden bizonnyal, hasonlóan egy peepshow-hoz, a vendég távozását követően föl kellett törölni a stúdiót. Ám a mellékfiguráról, akit zárt és nyűt társadalmakban úgy látszik, egyaránt lehet, mint mon­dom, megvenni és eladni, térjünk vissza a főhőshöz, ki ebben az ötven percben hol New Yorkban, hol Budapes­ten mondta el magvasnak egyáltalán nem nevezhető gondolatait. A film elején megemlékezett arról, hogy a londoni zsidó szervezet neki mint diáknak nem adott pénzt. Gyanítom, hogy Soros a derék londoni zsidóknak is elmesélte a nyílt társadalomról alkotott fikcióit, miért is azok elzárkóztak a zavaros fejű fiatalember támogatá­sától. Később aztán említést tett vigécmúltjáról, amely mintha a retikülértékesítés területén virágzott volna. Et­től kezdve George Soros számomra nem volt más, mint azok a leginkább a Rákosi-időkből ismert gondolkodók, akik a korábbi hivatásukat, teszem azt a cirokseprű-ké- szítést cserélték fel ideológiák gyártására. De a nyitott társadalom lovagjának tekinthetjük Magda Marinkót is annak okán, hogy mint a terrorista ténykedése mutatja, nemcsak országhatárokat, hanem ezeréves etikai normá­George Soros Pest Megyei Hírlap­ösztöndíjban részesül kát s még régebbi általános örök érvényű parancsokat söpört a szőnyeg alá. A nyílt társadalom különben — legalábbis a George Sorossal készített mű-interjú alap­ján gondolom így — dögunalmas társadalmi forma le­het. hiszen bár különösebben fáradt nem voltam, Geor­ge Sorost hallgatva alig-alig bírtam ébren maradni. Csu­pán azok a pillanatok tették némiképp szórakoztatóvá ezt az amatőr készítményt, amikor például George ezt mondta a riporternek: „Itt ül velem szemben, kérdezhet tőlem, amit akar”. Nos, azt, hogy ki ült vele szemben, egy pillanatra sem láthattuk, s egyetlenegy kérdés sem hangzott el a sorosi szózuhatagban, csupán az előbb már említett Bodor Pál enyelgését kaptuk premier plán­ban. Elgondolkoztatott, hogy a milliárdos világpolgár, ez a minden hájjal megkent profi milyen szánandóvá vált a képernyőn. Mert lám csak, a világ összes pénze sem elegendő egy jó portréfilm elkészítéséhez akkor, ha őszintétlen a hang, ha önmagán akarják túlerőszakolni a riportalanyt. George Soros remélem ezt ugyanígy látja, miért is biztos vagyok benne, nyílt szívvel veszi tudo­másul (mint ahogy az egy nyílt társadalomban illik), hogy fölajánljuk neki a Pest Megyei Hírlap (szeretném figyelmeztetni, a szabadelvű Kossuth ennek a megyé­nek küldötte volt a korabeli országgyűlésben) ösztöndí­ját. Az ösztöndíj első pontja szóljon arról, hogy George Soros itt valóban saját nézeteit fejtheti ki, s nem fogják őt gondolataitól eltéríteni holmi dalnokok, holmi, hol Ceausescu, hol őmellette dörgölődző narrátorocskák, il­letve az ülepét nyaldosó álriporterek. Itt például azt is elmesélhetné, hogy kórházakat támogat, hogy a pénzén pesti iskolákban tejet osztogatnak, amely egyáltalán nem lényegtelen tényezőkről riporterecskék s miniszte- recske egyaránt megfeledkezett. Egy szó mint száz, olyan szégyenteljes portréfilm ké­szült George Soros médiabirodalmában, Budapesten, George Sorosról, amely akár sértő is lehet a különben nagyon rosszul öltözött mágnásra nézvést. Szeretném, ha soraim igazolása érdekében ezt a portréfilmet a Ma­gyar Televízió fő műsoridőben, ott ahol tegnapelőtt a miniszterelnök kapott helyet, megismételné. S még egy­szer felhívom George Soros úr figyelmét, hogy ha nem holmi (hogy a régi szakmájára térjek vissza) üres reti- külként kíván megmutatkozni, hát éljen a Pest Megyei Hírlap által számára biztosított, teljesen ingyenes ösz­töndíj elfogadásával. Különben a műsornak egyetlen szimpatikus vonása is volt. Több cég szponzorálta a portréfilmet, ám ezek közül (mily tapintatos!) a Soros Alapítvány most kimaradt. S ha a nyílt társadalom királya él lapunk ösztöndíjajánlatá­val, akkor azt is megígérhetjük, figyelmeztetni fogjuk, ne mondja magáról azt, hogy személyiséggé vált. Soros úr nyilván nem ismeri tökéletesen nyelvünk finomságait, nem taníthatták ezt a nyílt társadalom világnézetileg sem­leges iskoláiban, de öreg fejjel is jó megtanulni: nem illik az embernek ezt önmagáról megállapítania. Kár, hogy a világfit körülvevő filmkészítők (nyilván lejáratási szán­dékból) erre nem figyelmeztették. Végezetül a portréfilm megtekintése után mély szánalommal üdvözlöm a pénzé­vel igenis sok jót tevő, ám gyakorta (tán egy nyílt társada­lomban nem túlzás ez a kijelentés) marhaságokat kiötlő pénzmágnást, aki lássuk be, nem érdemelte volna meg tá­mogatottjaitól ezt az otromba mélyütést. (Vödrös Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom