Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-27 / 252. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. OKTOBER 27.. CSÜTÖRTÖK A magyarok vére (Levél a világ legfejlettebb országok állami vezetőinek) Mottó I.: „A iegázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.” (Albert Camus: A magyarok vére, 1957.) Mottó II.: „Magyarország még nem szenvedett annyit, hogy kérhetné adósságszolgálata enyhítését.” (Egy bankár, 1994.) Uraim! Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 38. évfordulóján nem párt, nem kormány szól Önökhöz, a világ sorsára hatalmas befolyással bíró vezetőkhöz, hanem egy magyar társadalmi szervezet, mely szerény lehetőségeivel élve, egy nemzetet kíván megtartani az emberiségnek — méltóságban és szabadságban! 1956-ban munkások, egyetemisták és a csodálatra méltók közül is a legcsodálatraméltóbbak — a budapesti tizenévesek, fiúk és lányok lobbantottak lángra birodalmi acélkolosszusokat és Toppantották meg egy saját népeit, polgárait is emberhez méltatlan állapotba taszító, rabságban tartó birodalom gerincét. A kicsi, de több mint ezeréves Magyarország megfutamította a világ legnagyobb szárazföldi hadseregét, kiverte Budapestről egy kizárólagosságra törő ideológia verhetetlennek hitt katonáit. (Ez az állam ma már nem található meg a térképen.) Magyarország bejelenthette semlegességét és azt a vágyát, hogy újra a világ szabad nemzetei között foglalhassa el jói megérdemelt helyét. A bosszú azonban nem maradt el. Hiába kiáltotta világgá Budapestről a még Szabad Magyar Rádió számtalan nyelven: Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek! A Nyugattól kitartásra buzdító szavak érkeztek csupán. A szabad világ cserben hagyta Magyarországot. Ezrek estek el az újabb harcokban, százezrek kényszerültek elhagyni otthonukat, hazájukat, ezrek lettek a nemtelen bosz- szú neves és névtelen áldozataivá. A forradalmat és szabadságharcot azonban a térség egyetlen országában, egyetlen nemzetének körében sem lehetett meg nem történtté tenni! Annak erkölcsi, gondolati ereje — mártírok ezreinek vérével hitelesítve — történelmi léptékkel mérve hihetetlen mértékben fölgyorsította azt a folyamatot, mely a passzív nemzeti rezisztenciától a reformokon át a diktatúra fölpuhulásáig, majd önfeladásáig, illetve bukásáig vezetett a térség minden országában. így történhetett meg, hogy 1989-ben az 1956-os forradalmat már népfölkelésnek minősített magyar állami vezetés — jól hallva az idők szavát — a magyar—osztrák határon rést vágott a politikai Kelet és Nyugat közötti vasfüggönyön. Ez adta meg a kegyelemdöfést a volt NDK-nak és tette lehetővé előbb a berlini fal leomlását, majd a világ egyik legerősebb nemzetének újra egy államban való egyesülését. Az 1989-es bel- és külpolitikai magyar tettek lavinaszerű áradatot indítottak el Közép-Kelet-Európában. 1956 magyar vére és eszméi nélkül az idegen tankok egyetlen volt rabnemzet földjét sem hagyták volna el alig több mint három és fél évtized múltán. A magyar nemzet, a magyar állam keze azonban ma is gúzsba van kötve. A nemzet nem élhet tehetségével, nem élvezheti győzelmét, mert volt urai, kik hatalmukat, posztjukat idegen szuronyoknak köszönhették, hatalmas adósság- terhet raktak a vállára. A fölvett kölcsönök egy részét rosz- szul fektették be, elherdálták, más részét saját egzisztenciájuk jövőbeni megalapozására, illetve törvénytelen országosuk meghosszabbítására használták föl. A magyar állam adóssága több mint húszmilliárd dollár, a magyar nemzet az eredetileg felvett összegnek már eddig is többszörösét fizette ki kamat formájában. 1956 hősei, azok gyermekei, unokái nyomorognak. Magyarországon a havi átlagbér még a háromszáz dollárt sem éri el, miközben az árak a legfejlettebb államok áraival vetekszenek. Az adósságcsapdába egy törvénytelen rezsim juttatta a nemzetet, akit ezért felelősség nem terhelhet, MOST mi kiáltjuk hát helyette: Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek! Ez a hang nem diplomaták, pénzemberek, államférfiak hangja: ez az adósszíjra fűzött magyar nemzet segélykiáltása. Magyarország valamilyen formában mindig modellezte a térség jelenét — de mindenek előtt jövőjét. A magyar társadalom, a magyar nemzet, a magyar állam kiszolgáltatottsága, az ebből fakadó tehetetlenség, a sarokba szorítottság érzése beláthatatlan folyamatokat is eredményezhet. Nem vagyunk bankárok, s így nem vállalkozunk arra, hogy megítéljük, melyik nemzet mennyit szenvedett és hogy szenvedett-e már eleget. Ugyanakkor bizonyosak vagyunk abban, hogy Albert Camus emlékezetét és szavait tovább őrzi majd az emberiség akár 1957-ből is, mint egy bankárét 1994-ből. Levelünket zárva engedjék meg Uraim, hogy nemzetük és az emberiség szolgálatában végzett felelősségteljes munkájukhoz a legmélyebb tisztelettel jó egészséget és sok sikert kívánjunk. Budapest, 1994. október 23. Magyar Szellemi Védegylet * Elhangzott 1994. október 21-én a Szabadság téri református templomban, a Magyar Szellemi Védegylet 1956-os emlékünnepségén. Vita a kormány szociálpolitikájáról Keményen megadóztatják a családi pótlékot EU-nagykövetek a vámtarifáról A magyar mezőgazdaság helyzetéről, a kormány agrárpolitikájáról és az ágazat külkereskedelmi mutatóiról tárgyalt tegnap Lakos László földművelésügyi miniszter az Európai Unió hazánkba akkreditált nagyköveteivel. A tárgyalást követően a miniszter elmondta, hogy a nagykövetek többsége nem örült az egyes agrártermékeket érintő importvámok november 1 -jei emelésének. Ennek ellenére Lakos László úgy vélte, hogy ez az intézkedés nem befolyásolja majd Magyarország export- lehetőségeit kedvezőtlenül, hiszen a vámemelést nem önkényesen, hanem a GATT-megállapodás szerint döntötték el a szakemberek. A gyermekek után járó adó- kedvezménynek a jövő évre tervezett megszüntetése akkor is hátrányosan fogja érinteni a családok többségét, ha az így felszabaduló körülbelül nyolcmilliárd forintot családi pótlékhoz csatolják, jelentette ki Pusztai Erzsébet (MDF) országgyűlési képviselő tegnap a parlament szociális és egészségügyi bizottságának ülésén, amelyen az egyik fő napirendi pont a kormány- programból adódó szociálpolitikai feladatok tervezetének megvitatása volt. Ugyancsak a képviselőnő kifogásolta, hogy az előterjesztés kevés konkrétumot tartalmaz, s néhány helyen ellentmondásos. Felvetette azt a kérdést is, hogy vajon miként fognak a családi pótlék tervezett megadóztatása mellett érvelni most azok, akik az előző kormányok ez irányú szándékát még élesen bírálták. A családi pótlék megadóztatását még bruttósít- va is csak akkor szabadna bevezetni, ha az a gyermek adójával volna kapcsolatos, állapította meg Morvainé Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviseletében. A jelenlegi helyzetben azonban erről nem beszélhetünk, tanácsos tehát a tervet elvetni, tette hozzá. Megállapította továbbá: a tervezetben nem kerül kellő hangsúly arra, hogy a kormány a szociálpolitika területén miként kíván változtatni az egyre romló népesedési helyzeten. Pedig ez azért is rendkívül fontos volna, mert hihetetlen mértékben növekszik az eltartói életkorban lévők terhe. Ugyancsak Morvainé Bajai Zsuzsanna ajánlotta a jelenlévők figyelmébe azt a tényt, hogy egy 1992-es felmérés szerint a 6 éven aluli gyermekek 40 százaléka élt létminimum alatt. Azóta ez az arány csak romlott. (hardi) A svájci házelnök tárgyalásai A magyar—svájci kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt tegnap délelőtt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral Riccardo Jag- metti, a Svájci Államok Tanácsa elnöke által vezetett svájci parlamenti delegáció a Külügyminisztériumban. Az államtitkár a megbeszélés után elmondta: elsősorban a turizmus és az ökológiai együttműködés terén vannak komoly tartalékok, de hazánk szeretné, ha svájci bankok is részt vennének a magyarországi bankprivatizációban. A magyar és a svájci fél ezen kívül áttekintette az EFTA és Magyarország közötti szerződést, s megállapították, hogy mindkét ország érdekelt e szerződés fenntartásában. A svájci delegáció ezt követően találkozott az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tagjaival. GélTisztelt Elnökség! Értesítem Önöket, hogy a Független Kisgazdapárt a M1ÉP támogatásával a fővárosban közös főpolgármester-jelöltet indít dr. Szabó János, a párt főtitkárának személyében. Több parlamenten kívüli párt és társadalmi szervezet szintén támogatja jelöltünket. A jelölt az elmúlt hetekben felkereste a budapesti elnökségüket, ahol alkalma volt bemutatkozni és elképzeléseit felvázolni. Önök a KDNP-vel és a Fidesszel már több héten keresztül eredménytelen tárgyalásokat folytattak — bevonásunk nélkül — a közös főpolgármester-jelölt személyére vonatkozóan. Arra is figyelemmel, hogy az eredménytelen tárgyalásaik miatt az ellenzék máris jóvátehetetlen késedelmeket szenvedett, mi pedig a közös jelöltállítással lépést fudfuhk tartani az lért Kis Gábor (MSZP) bizottsági elnök áttekintést adott a parlamenti testület munkájáról, s az önkormányzati, valamint a kisebbségi önkormányzati választásokra való felkészülésről. A svájci delegáció vezetője részletesen ismertette hazája parlamenti rendszerét s a Svájcban élő népcsoportok egymáshoz való viszonyát. Ezt követően a küldöttség tagjai kérdéseket tettek fel a bizottság tagjainak. Sepsey Tamás MDF-es képviselő pedig egy kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy Magyarország a területén élő kisebbségekkel és nemzetiségiekkel szemben nem folytat erőszakos asszimilációs politikát, hanem megpróbál nekik a negyvenéves diktatúra után lehetőséget adni identitásuk megtalálásához, kultúrájuk ápolásához. Tőkés László a szolgaság ellen Gyásznap Mosonmagyaróváron A nemzet nemzetpolitikát, nem pedig állampolitikát vár a magyar kormánytól — mondta Tőkés László, király- hágómelléki református püspök tegnap az 1956-os sortűz áldozataira emlékező mosonmagyaróvári gyásznap ifjúsági fórumán. A püspök, valamint Surján László, a KDNP elnöke és Medgyasz- szay László MDF-es ország- gyűlési képviselő a keresztény általános iskolában találkozott a fiatalokkal. Tőkés László arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ne hajtsa újból és önként a szolgaság igájába a fejét. A szabadság nem csupán állapot, hanem magatartás is — fogalmazott Tőkés László. Elmondta, hogy a romániai kisebbség bizalmat előlegez a jelenlegi magyar kormánynak. Kérdésre válaszolva kifejtette: távolléte miatt nincs pontos ismerete az RMDSZ és a szociáldemokraták konfliktusáról. Nagy hiba történt, ha az RMDSZ esetleg nem fogadta be a magyar választások hatására felbátorodó baloldalt — mondta a püspök. Surján László kijelentette: Közép-Európa országainak számára egyetlen járható út létezik, az együttműködés. Medgyasszay László ehhez hozzátette: a gazdasági kényszer vezeti majd rá az országokat az együttműködésre. Nem félünk, féltünk Nincs önökben félelem? — kérdezte tőlem egy kedves olvasónk. Nyilván azért, mert lapunkban olyan cikkekkel találkozik, amelyek másutt már nem jelenhetnének meg. Megnyugtattam őt: nem félünk. Csak féltünk. De a félelem és a féltés érzése teljesen más tövekről fakad. A féltés szinte mindennapos élményünk, hiszen olvasóink biztosan találkoztak október 21-i számunkban Tőkés László azon kijelentésével, amely arról szólt, hogy figyelmeztetni szeretné Göncz Árpád elnök urat, pozsonyi kijelentéséhez hasonlatos kijelentéseket a későbbiekben ne tegyen. Az elnök úr ugyanis Pozsonyban azt mondta, hogy sokan a határon túli kisebbség helyzetét túldramatizálják, holott — jelentette ki a nagyváradi püspök — a helyzetük egyenesen drámai. És valóban az, mert a romániai állapotok egyre rosszabbak, ott is egyre nehezebb a napi betevőt megkeresni, miért is főképp az ifjúság köréből megint csak egyre többen jönnének munkát, feketemunkát vállalni Magyarországra, ám visszatartja őket az a hír, hogy az új magyar kormány már korántsem azzal a szemmel néz a külföldön élő honfitársakra, mint a korábbi kormány. Mint Erdély-szerte hírlik, nem vállalja őket az új magyar hatalom. Jól tudom, hírek jönnek és mennek, terjednek szájról szájra s ennek megfelelően alakulnak, formálódnak avagy éppen deformálódnak. De a hírek valóságmagva általában nem kérdőjelezhető meg. Ez esetben biztos, hogy Romániában nehéz a helyzet, s az is, hogy az onnan ideérkezők elhelyezkedési lehetőségei csökkentek. Ezek mindenképpen rossz hírek, amelyek indokolttá teszik féltésünket mindazok iránt, akik Erdélyben s más egykor lecsatolt országrészekben élnek. (Vödrös) A kisgazdapárt levele az MDF és a KDNP elnökségének MSZP és az SZDSZ szervezettségével, felajánljuk, hogy fogadják el Önök is közös főpolgármester-jelöltnek dr. Szabó Jánost, aki nagy vezetői tapasztalatokkal rendelkezik. Ellentételként választási részmegállapodásként felajánljuk, hogy mindazon budapesti kerületekben, ahol nem indítottunk polgármesterjelöltet, az Önök jelöltjeit támogatjuk és ennek megfelelő helyeken és mértékben nyilvánosságot is adunk. Ez természetesen nem érinti a kerületi kompenzációs listákat és a fővárosi közös listát, melyet a MIÉP-ppel együtt már felállítottunk. Ez a részmegállapodás csak a főpolgármesterre és a kerületi polgármesterjelöltekre vonatkozna. Javaslatunk megtárgyalásának eredményéről lehetőleg 1994. október 31-éig szíveskedjenek írásban értesíteni. ' '' '
