Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-27 / 252. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTOBER 27CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Lesz-e zöld szíves találkozó a hét végén? A budapesti zöld szívesek szombatra hirdették meg a második találkozójukat. Sőt az idei alkalomra jelszót is választottak: a városi madarak jegyében — szólt a felhívás a fővárosi iskoláknak. Miről lesz szó e találko­zón? — kérdeztük Orgoványi Anikót, a pomázi szék­helyű Zöld Szív mozgalom vezetőjét. — Szomorúan kell kö­zölnöm — válaszolta, hogy ezen a hétvégén, sőt idén egyáltalán nem tart­ják meg a II. budapesti zöld szíves találkozót. Úgy alakult ugyanis, hogy a tavalyi meglehetősen si­keres bemutatkozás, szer­veződés és megalakulás után meghirdettük a fővá­rosi iskolák számára, hogy jelentkezzenek az idei találkozó szervezői­nek. Vállalkozókedv, s szervezéstől, a kiadások­tól való félelem miatt egyetlen budapesti iskola sem jelentkezett nálunk. A történtek ellenére sem vagyunk szomorúak: tud­juk, hogy ez a távolmara­dás nem a mozgalomnak szól. Erről győzött meg bennünket az is, hogy már most jelentkezett egy fővá­rosi oktatási intézmény, a maglódi úti Mezőgazdasá­gi Szakmunkás Intézet, mely 1995-ben felvállalja a második budapesti zöld szíves találkozó megszer­vezését. Természetesen megpróbáltuk mi is keres­ni a távolmaradás okait. Arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a nagyon jól sikerült tavalyi, a Város­majorban tartott találkozó után, nem volt egyetlen fő­városi iskolában sem bá­tor kezdeményező ahhoz, hogy megszervezzen egy ilyen gazdag programmal fűszerezett találkozót. Ami a tavalyi, valóban szép élményekkel zárult programot illeti, arról any- nyit még el kell mondani, hogy az ottani helyszín, a zöld szíves gyermekek ál­tal megmentett és szépí­tett városmajori park ihle­tett meg bennünket arra, hogy a következő ilyen bu­dapesti eseményt a városi madarak jegyében tartsuk. Számtalan olyan különle­ges madárfaj él ugyanis Budapesten, melyről nem is hinnénk el, hogy honos ebben a környezetben. Mindenesetre marad egy esztendeje a fővárosi zöld szíveseinknek arra. hogy jobban kinyissák a szemü­ket, s észrevegyék: milyen gazdag is valójában az ő természeti világuk. M. É. Űrtávközlési állomás Budaörsön (Folytatás az 1. oldalról) Pillanatok alatt elérhe­tők vele a már kiépült ha­sonló berendezések, akár több ezer kilométer távol­ságban, egészen az Urál vonaláig. A New York-i székhelyű SFMT Montana keletről nyugati irányba építi ki informatikai rend­szerét, lehetővé téve a kül­kereskedelmi vállalatok fo­lyamatos kapcsolattartását. A budaörsi központ megva­lósítása 300 millió forintjá­ba került az amerikai cég­nek; a beruházás a szolgál­tatást igénybe vevő cégek távközlési díjából hosszú távon térül meg. Az állomást Lotz Ká­roly közlekedési, hírközlé­si és vízügyi miniszter teg­nap avatta fel. A váci Forte a szakvásáron A három napig tartó fényképészeti szakvásáron a váci For­te Rt. is kiállította termékeit, amelyek film és fotópapír nyersanyagokból állnak. A Profocus kiállítás Közép-Euró- pa egyik legjelentősebb fotós szakkiállítása péntekig látha­tó a budapesti Stefánia úton a honvédség kultúrházában. Bemutatkoznak olyan világcégek is, mint a NIKON és a CANON a legújabb, szemmel vezérelt élességállítású ka­merájával és videójával Vimola Károly felvétele Német sírokat tártak fel Végső nyugalom előtt A minap egy német I antropológus cso- ' port befejezte — Cegléden és a kör­nyékbeli településeken — a II. világháborúban elesett katonák sírjainak feltárását. A szakemberek kétszázegy keresett honfitársukból száz­ötvenhármat exhumáltak, azonosítottak. A földi ma­radványaikat majd Budake­szin, a közös német katonai temetőben helyezik végső nyugalomra. Az a Német Katonai Baj­társi Szövetség kezdemé­nyezte ezt a kegyeleti gesz­tust, amely 1920 óta fontos­nak tartja bármely harcban elhunytak felderítését és új­ratemetését. A munkálatokban kezdet­től segédkezett dr. Surányi Dezső akadémikus, a város- fejlesztési bizottság vezető­je, aki helytörténeti kutatá­saiban összegyűjtötte és megörökítette a civil és ka­tonai áldozatok névsorát. Az akadémikustól megtud­tuk, az előkészületek idején elküldte ezt a jegyzéket Ru­dolf Stromay érnék, a szerve­zet magyarországi koordiná­ciós irodája vezetőjének. Természetesen a lista nem lehetett teljes, mert az orosz felderítő alakulatok egyike megsemmisített egy teljes halotti anyakönyvet. Szeren­csére az iroda kétszázegy dossziéja — hála a német precizitásnak — tartalmaz­ta a ceglédi és környékbeli községek harcaiban meg­halt német katonák pontos adatait, amelyekből még az is kiderült, hogy ki milyen ruházatot viselt. Szeptemberben megér­keztek az antropológusok, s az akadémikus kalauzolásá­val végigjárták a helyszíne­ket. Ezután felgyorsultak az események. A szakemberek Cegléden az újvárosi, a re­formátus és a Csengettyűs temetőben összesen hatvan­öt német (valamint két ma­gyar) katona csontjait talál­ták meg. Abonyban negy­venöt személyt azonosítot­tak. A többi áldozatot a tá- piószőlősi, tápióbicskei és tápiószelei temetőben exhu­málták. Az akadémikus lelkesen újságolta az igazán örvende­tes hírt, egy német tábornok arról értesítette, hogy meg­van a világhírű magyar bo­tanikus dr. Hargitai Zoltán sírja. (A kolozsvári egye­tem egykori magántanára írta meg Nagykőrös flóraku­tatását.) Éppen ezért, ameny- nyiben a nemzet hazahozat­ja a botanikus földi marad­ványait, azokat alighanem a körösi templomkertben te­metnék el újra. Végezetül Surányi Dezső elmondta, a ceglédi feltárá­si munkálatok sikeréért so­kat tett Juhász József, a Vá­rosgazda Rt. igazgatója. Egyébként a részvénytársa­ságtól bérelt helyiségben őr­zik — lezárt, címkézett mű­anyag zsákokban — az azo­nosított földi maradványo­kat, amelyeket hamarosan a budakeszi német katonai te­metőbe szállítanak. F. F. Végállomásába tart a MÁV? (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a téren olyan súlyos a probléma, hogy a pályáknak mindössze hét százalékán tudnak a vonatok az egyéb­ként megengedett sebesség­gel biztonságosan közleked­ni. A teherszállításra rátérve Sipos István hangsúlyozta, hogy ha a vasút meg akar újulni, akkor három alapve­tő dolgon mindenképpen vál­toztatniuk kell. Először is sokkal gyorsabbnak kell len­niük, hiszen jelenleg az áruk elindítása és megérkezése között olyan sok idő telik el, mintha 3,6 kilométerórás át­lagsebességgel történne a szállítás, ami tarthatatlan. Másodszor — folytatta Si­pos István — módosítani kell a tarifapolitikán, ami azt jelenti, hogy az export­import szállítás és a belföldi szállítás díjtételeit egy szint­re kell hozni, kialakítva ez­zel egy — Nyugat-Európá- ban már elfogadott — egysé­ges díjrendszert. A harma­dik nagyon fontos dolog Si­pos István szerint a szolgál­tatások mennyiségének és minőségének javítása. Az első ponttal, a gyorsa­sággal — illetve anak hiányá­val — szorosan összefügg az, hogy egy-egy terminálon nagyon sokáig vesztegelnek a konténerek — sokszor hete­kig —, mert nehézkes a nyil­vántartásuk, az ellenőrzésük és a továbbszállításuk meg­szervezése. Mindezek meg­gyorsítására a Budapesti Mű­szaki Egyetem Közlekedés- üzemi Tanszékének logiszti­kai munkacsoportja kidolgoz­ta a BJKONT (Budapesti Jó­zsefvárosi Konténemyilván- tartás) rendszert, amit a Jó­zsefvárosi pályaudvar rendel­kezésére bocsátott. Mint megtudhattuk, a rendszer el­sődleges feladata a terminál­ra érkező, az átmenő és a fel­adott konténerek valamennyi kísérő adatának kezelése, nyilvántartása, a terminál mű­ködéséhez szükséges listák, keresési és lekérdezési lehe­tőségek biztosítása. Üléseztek a vízügyesek Az elmúlt öt hónap alatt végzett munkáját — eny- nyi idő telt el ugyanis elő­ző tanácskozásuk óta — értékelte tegnapi ülésén a Közép-Dunavidéki Intéző­bizottság elnöksége, ame­lyen a testület először Fábján Lajos főtitkár be­számolóját hallgatta meg. Fábján Lajos egyebek mellett szólt arról, hogy május közepén az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um felhívására jelentést terjesztettek elő, amely­ben az 1990—1994 közöt­ti tevékenységükről adtak áttekintést. Ebben kitértek arra is, hogy az ez évi költ­ségvetés végrehajtása so­rán jelentős finanszírozási gondjaik támadtak. A főtitkár ismertette azo­kat a programokat, amelye­ket május elejétől szeptem­ber végéig rendeztek meg. Bővebben beszélt a Szo- bon megtartott Börzsöny Baráti Kör elnökségének üléséről (ezen a kisrégió időszerű fejlesztési problé­máit tárgyalták meg), a Pest Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottságá­nak letkési összejövetelé­ről, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem megnyitásáról mint kiemel­kedő eseményekről. Az elnökség ezután a váci és a szentendrei infor­mációs irodák működésé­ről tájékozódott, megtudva azt, hogy ezek fenntartása egyre nagyobb nehézséget jelent. Napirenden szerepelt még a szervezeti és műkö­dési szabályzat módosítása, — ezt határozatképtelenség miatt elhalasztották —, majd a közelmúltban meg­alakított ad hoc bizottság észrevételei és ajánlásai ke­rültek az elnökség elé, ame­lyek az intézőbizottság meg­újítására vonatkoztak. A testület foglalkozott az idegenforgalmi alapból megmaradt 1 millió 730 ezer forint sorsával is, me­lyet támogatás formájában ítéltek oda különböző célok­ra. Majd a Pilisi Területi Bi­zottság munkáját, végezetül pedig az 1994. évi idegen- forgalmi tapasztalatokat te­kintette át az intézőbizott­ság. (k. in.) Katalógusáruház fogorvosoknak Londonból a dunakeszi raktárba Új név, új üzleti filozófia, vadonatúj árukészlet: ezek a fő sajátosságai annak a ma Dunakeszin megnyíló raktáráruháznak, ahol fogorvosok vásárolhatnak egy katalógus alapján a Londonból érkező csaknem 15 000 áruféleségből. Henry Scheinnek, az áruház­lánc megalapítójának és a magyarországi Dentál Express Hungária katalógusáruháznak közös a jel­szava: a legjobb minőségen, elérhető árakon. Három hete ugyan már nyitva van, de ünnepélye­sen még csak ma adják át a szakembereknek azt a ka- talógusáruházat, melyet az amerikai helyszínről indu­ló Henry Schein hálózat el­sőként nyit az egykori ke­leti tömb országaiban. Sőt, ezt a Dunakeszire tele­pített raktáráruházát az ala­pító a láncolat közép-ke- let-európai központjának is tekinti. A Henry Schein Válla­lat, melyet az 1930-as években alapított egy ame­rikai gyógyszerész első­ként orvostudományi esz­közökkel, felszerelésekkel látta el a rendelőket, illet­ve a fogászati szakágazat igényeit elégítette ki. Idő­vel, felmérve a gyógyá­szat számtalan, hasonló fontosságúvá vált terüle­tét, a vállalat jó minőségű és elérhető árú termékeket kezdett forgalmazni a gyermek- és a nőgyógyá­szatban, illetve a szemé­szeten dolgozó orvosok ré­szére. A későbbiekben az alternatív egészségügyi gondozáshoz, sőt az állat- gyógyászathoz is nélkülöz­hetetlen eszközök és fel­szerelések árusítását is vál­lalta a Henry Schein Válla­lat. Szűkebb hazánkban Dentál Express Hungária Kft. néven alapítottak rak­táráruházát: itt a világszer­te elismert fogászati, egészségügyi termékeket és szolgáltatásokat rendel­hetik meg a hazai szakem­berek. Az üzlet különle­gessége, hogy a raktáráru­házban a vásárlók kézbe kaphatják azt a kataló­gust, melyből a benne ta­lálható mintegy 15 ezer féle árucikk közül kivá­laszthatják és a London­ban lévő Henry Schein köz­pontból kiszámítva 24 órán belül kézhez is vehe­tik a szükséges felszere­lést, eszközt. A hazánkban is egyre népszerűbb csomagküldő szolgálat ezen új láncsze­me nemcsak abban külön­bözik a hasonló cégektől, hogy itt a leendő vásárlók kézbe vehetik, hazavihe- tik, illetve megrendelhetik a már említett katalógust (melyet más cégek ügynö­keik útján mutatnak csak meg az érintetteknek), de a Dentál Express Hungá­ria Kft. garantáltan a leg­magasabb színvonalú egészségügyi termékeket közvetíti, forgalmazza, s mindezt a legalacsonyabb áron. (mé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom