Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-20 / 246. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK 5 Újra indulnak-e a polgármesterek a megyében? Helyes irányban Újra jelöltetik-e magukat a közelgő önkormány­zati választásokon? — tettük fel a kérdést me­gyénk néhány települése polgármesterének, kik­nek válaszát sorozatban közöljük. Megyeszerte a forradalomra emlékeznek A magyar szabadságért harcoltak Nemzeti ünnepünkön, október 23-án az 1956-os forra­dalom és szabadságharc 38. évfordulójára emléke­zünk. Pest megyében a hét végén számos ünnepséget tartanak, melyek gazdag programjából válogattunk. Mezei Imre, Püspökszi­lágy polgármestere: előrebo- csátva hogy ez még nem végleges döntés, kijelenthe­tem, szinte biztos, hogy nem szállók harcba a pol­gármesterségért. Ha végül mégis úgy határozok, hogy megméretem magam, ezt csakúgy mint 1990-ben, független jelöltként teszem. Remitzky Zoltán, Szob polgármestere: szilárd meg­győződésem, hogy helyes irányvonalat követtem az el­múlt négyéves településfej­lesztési illetve településmű­© A rendszerváltás előtti évekhez ké­pest a nagykőrösi oktatási intézmé­nyeknél, az óvodák kivételé­vel a legfontosabb változás, hogy gazdaságilag, s ezáltal persze szakmailag is önálló­sodtak. Természetesen az egyházi ingatlanok vissza­adása az eredeti tulajdonos­nak — tudtuk meg Pászti Ágnestől, a polgármesteri hivatal művelődési irodájá­nak vezetőjétől — a város­ban sem zajlott le konfliktu­sok nélkül. Az előkészítő munka még 1992 áprilisá­ban kezdődött. Az önkor­mányzati testület igyekezett igazságot szolgáltatni, s de­mokratikusan megoldani az érdekellentéteket. A legizgalmasabb kérdés az, hogy vajon milyenek az esélyeik a szakképzésben végző diákoknak. A Toldi Élelmiszer-ipari Szakközép- iskola évtizedeken át bocsá­totta szárnyra a szakmunká­sokat és technikusokat. Ám az utóbbi években a kon­zervgyár — amire elsősor­ban ez az oktatás épült — átalakult. S az utódcégek megfontolják, hogy hány szakembert foglalkoztassa­nak. Ugyanakkor még igen kevés olyan vállalkozás jött létre, amely „felszippanta­ná” a fiatalokat. Persze egy akkora oktatá­si intézménynél, mint a Tol­di, nagyon nehéz a profilvál­tás. Ennek ellenére az isko­la, a lehetőségeihez mérten, rugalmasan alkalmazkodott az elmúlt néhány évben a megváltozott körülmények­hez. Az általános és közis­mereti képzés idejét meg­hosszabbította, s elindította a mezőgazdasági ágazatot. Akik szakmunkásként vé­geznek, azok kétéves érett­ségire felkészítő nappali ta­gozaton folytathatják to­vább tanulmányaikat. Mi­vel a szakmai gyakorlóhe­lyek többsége megszűnt, az intézmény megkísérli vállal­kozóknál elhelyezni a diáko­kat, valamint a saját kon­zerv-, sütőipari és géptan­műhelyében oldja meg a ta­nulók foglalkoztatását. ködést szolgáló munkám so­rán, s az is, hogy sok min­dent tudnék még tenni Szo­bán. Ennek megfelelően arra az elhatározásra jutot­tam, hogy elindulok a pol­gármester-választáson. Hoz­záteszem: minden valószínű­ség szerint független jelölt leszek, de persze az sincs ki­zárva, hogy egyik vagy má­sik helyi pártszervezet mel­lém áll. Lévén, hogy a vá­lasztási kampány valójában csak mostanában indul, e té­ren még minden bizonytalan. R. Z. Az Ádám László Szak­munkásképző Intézet és Szakközépiskola ugyancsak alkalmazkodott az 1990-es évek kihívásaihoz. Volta­képpen mindkét iskola tö­rekszik arra, hogy a fiatalok minél hosszabb ideig járja­nak a falai közé, s talán ez­zel megóvhatja őket — leg­alábbis egyelőre — az eset­leges munkanélküliségtől. Mi tagadás, az oktatás új formáinak bevezetése beru­házásigényes. A művelődési iroda veze­tője szerint fontos az önkor­mányzat, az iskolaszékek és a gazdálkodó szervek szoro­sabb együttműködése. Az ál­landó információs kapcso­lattal lehet formálni a kép­zést a munkaerőpiac igénye­ihez igazodva. A gimnázium tanulói kö­zül — hála az oktatás színvo­nalának — szép számmal ta­nulnak tovább főiskolákon, egyetemeken. S azoknak is jók az esélyeik, akik vala­mely szakma csínját-bínját kívánják elsajátítani. Lénye­ges, hogy jól működjenek az átképzési központok. S az embereknek egyre inkább rá kell ébredni arra, hogy ma már egy szakma aligha elég. Időnként muszáj újabb kép­zettséget szerezni, esetleg pá­lyát módosítani. Végezetül Pászti Ágnes elmondta: a művelődési iro­da elkészítette „Nagykőrös város közoktatáspolitikai irányelvei ” címmel a telepü­lés oktatási koncepcióját. Ezt megvitatják az oktatási intézmények vezetőivel, szakmai szervezetekkel, szülők és pedagógusok ér­dekképviseleteiben, iskola­székekkel, diákönkormány­zatok vezetőivel, oktatási bi­zottsággal. Az előbbiek ki­egészítik véleményeikkel, javaslataikkal. Ezután dönt majd a végleges változatról a képviselő-testület. Az iroda vezetője abban reménykedik, hogy széles körű megegyezésen nyugvó program születik majd, amely hosszú távra megha­tározza a város közoktatás­politikáját. F. F. PILISBOROSJENŐN a község általános iskolá­sai állítottak össze egy műsort, melyet október 22- én adnak elő a telepü­lés lakóinak. Ünnepi be­széd is elhangzik, a helyi iskola egyik pedagógusá­tól, majd ezt követően nemzetiségi dalkórus lép fel. DUNAVARSÁNY­BAN már október 22-én megkezdődik az ünnep­ség. Ezen a napon tartják az országos protestáns na­pok megnyitóját. „A sem­mi ágán ül szívem...” című zenés irodalmi esten közreműködik Udvaros Béla, az Evangélium Szín­ház művészeti vezetője, Dévai Nagy Kamilla és Kertész Lajos előadómű­vészek. Másnap, október 23- án délután 3 órakor nemzeti ünnepünk tisztele­tére kopjafát avatnak fel a Hősök terén. Ezután kerül sor a zászlófelvonásra a cserkészcsapatotthonnál, majd a falu lakói kivonul­nak a temetőbe, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezzenek. Ünnepi be­szédet mond Pálfy Már­ton polgármester, Reiner Antal fafaragóművész, a település kopjafájának al­kotója. CEGLÉDEN október 22-én délelőtt 10 órakor a református öreg temető­ben koszorúzást tartanak. Fél 11-kor kezdődik a vá­rosháza dísztermében az az ünnepi megemlékezés, amelyen Fésűs Ferenc al­polgármester mond beszé­det. Ezt követően a refor­mátus nagytemplom kert­jében lévő Szabadság-szo­bornál ökumenikus imát és koszorúzást tartanak. VÁCOTT szombaton este 18 órakor kezdődik a megemlékezés, amelyen Fónay Jenő, a Pofosz el­nöke tart ünnepi beszédet. Ezután az ünneplő sereg a Madách Imre Gimnázium falán lévő Brusznyai Ti­bor-emléktáblához vonul­nak, ahol Russvay Tibor emlékezik meg hajdani ta­nártársáról, és koszorúkat helyeznek el a táblánál. Két helyszínen történik a megemlékezés SZÁZ­HALOMBATTÁN. Elő­ször az Óvárosi temető­ben gyűlik össze az ün­neplő közönség, ahol a Himnusz eléneklése után József Rozsnyai Júlia mondja el a „Dal azokról, akiket a holnap megkoszo­rúz” című verset. Ezt kö­vetően ünnepi beszédet mond Nagypataki Gyula, a helyi MDF elnöke, majd megkoszorúzzák a temetőben álló kopjafát. A pártok házában folytató­dik a program 17 órakor, melyen Vezér Mihály pol­gármester köszönti az egy­begyűlteket, s tart beszé­det. Az ezt követő ünnepi műsort neves előadók te­szik színessé. A megemlé­kezést a helyi televízió egyenes adásban közvetíti a város lakói számára. RÁCKEVÉN október 23-án 11 órakor az Ács Károly Művelődési Köz­pontban idézik fel 1956-ot. Kovács Tibor, a Pofosz alapító tagja mond beszédet, ezt követően megkoszorúzzák a Hősök terén álló ’56-os emlék­művet. NAGYKŐRÖSÖN 11 óra 30 perckor megemlé­kezés és koszorúzás lesz a református temetőben Bartha Margit sírjánál. A mártírok emlékművénél 15 órakor Szilágyi Fe­renc, a Károli Gáspár Re­formátus Egyetem bölcsé­szettudományi karának dé­kánja mond ünnepi beszé­det, majd az egyetem ta­nárképző főiskolai kará­nak aulájában dedikálja most megjelent „Világ csodája” című versesköte­tét. A kötetben szereplő versek eddig sehol sem je­lentek meg, s az 1956-os forradalom idején írta va­lamennyit. MONORON október 22- én délután 15 órakor a Művelődési Központban '56-os írók és költők mű­veiből adnak elő Máray Enikő és B. Horváth Ist­ván előadóművészek. Nagy Illés alpolgármester tart ünnepi beszédet, majd Fekete János refor­mátus lelkész emlékezik meg az elesettekről az ’56-os kopjafánál. A ren­dezvény koszorúzással zá­rul. GÖDÖLLŐN október 23- án a volt rendőrkapi­tányság épületében Géme- si György polgármester és Nagy Tamás kapucinus tartományfőnök emléke­zik meg a forradalomról, 16 órakor pedig a Dózsa György úti temetőben megkoszorúzzák a forra­dalom gödöllői hősi halot­tainak sírját. A művelődé­si központban 16 óra 30 perckor kerül sor a „Nem­zeti ünnepünk október 23-a” című irodalmi pá­lyázat díjkiosztójára, 17 óra 30 perckor pedig be­szélgetés kezdődik Kő András íróval, a „Tököl 1956” című könyv szerző­jével. GÖDÖN, a József Atti­la Művelődési Házban dél­előtt 10 órai kezdettel ün­nepi megemlékezés lesz, amelynek szónoka Ilyés Gizella alpolgármester. A résztvevők megkoszorúz­zák Iván Kovács László emléktábláját, majd a Fel­sőgödi Dalárda és a Hu- zella Tivadar Általános Is­kola tanulói adnak zenés­verses műsort. LEÁNYFALUN októ­ber 23-án 11 órakor a Pe­tőfi Sándor Művelődési Házban ünnepi megemlé­kezésre kerül sor. Mi- akich Gábor országgyű­lési képviselő köszönti az évfordulót, utána a műve­lődési ház színjátszó cso­portja és az általános isko­la énekkara ad műsort. DUNABOGDÁNY nagyközségben az ünnep­ség mellett tornacsarno­kot is átadnak október 23-án délelőtt a helyi álta­lános iskolában. Himnusz- szál kezdődik a program, majd az ünnepi beszédek hangzanak el. Hambuch Géza, a magyarországi né­metek szövetségének főtit­kára tartja az egyik szó­noklatot, őt követi Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke, beszédet mond továbbá Horváth Imre polgármester és Ge- linczky György iskolaigaz­gató. A szalagátvágás után az óvodások és az is­kolások műsora lesz látha­tó. Látványosnak ígérke­zik a válogatott öttusázók vívóbemutatója, és utána a futballmérkőzés. SZENTENDRE városi ünnnepségét Szabó János mérnök vezérőrnagy nyit­ja meg ünnepi beszédével vasárnap este hat órakor. Ezt követően J. S. Bach E-dúr szonátájának II. té­telét hallgathatja meg a közönség. Hegedűn ját­szik Holló Judit, zongo­rán pedig Zászkaliczkyné Lakos Ágnes. Illyés Gyu­la „Egy mondat a zsarnok­ságról” című versét a Rá­kóczi Ferenc Általános Is­kola és Gimnázium tanu­lója mondja el. Ezután hangzik el Schubert F-moll fantáziája, melyet Forrai Judit és Völgyesi Zsuzsa ad elő zongorán. Ugyancsak az általános is­kola tanulója mondja el Zas Lóránt „November­ben” című versét. A szín­vonalas műsort Saint-Saéns G-dúr szoná­tája zárja, melyet Bokor György ad elő fagotton, s Ágoston Péter zongorán. Közmeghallgatással kö­tik össze vasárnap az ün­nepi megemlékezést GAL- GAHÉVIZEN, amit a Ko­dály Zoltán Művelődési Házban tartanak meg. A polgármester és az önkor­mányzati testület az el­múlt négy évre vonatkozó munkálatokkal kapcsola­tos véleményeket hallgat­ja meg. A közmeghallga­tást az ünnepi műsor előzi meg, mely délután fél há­romkor kezdődik ünnepi litániával. Három órakor a községi hősi emlékmű­nél a helyi általános isko­la tanulói emlékeznek meg az 1956-ban történ­tekről, a forradalom és szabadságharc áldozatai­ról. Beszédet mond Basa Antal polgármester. Két napon keresztül tartják a megemlékezést VERESEGYHÁZON. Szombaton este hat óra­kor kezdődik a községi ünnepély a Hősök parkjá­ban, ahol Kurucz Márton helyi patrióta mond majd beszédet. Szabadtéren hangzanak el az irodalmi összeállítás versei és a te­lepülés kórusának előadá­sa is. Ezt követi a koszo­rúzás, majd a kegyelet gyertyalángjait elhelye­zik a szobor talapzatánál. Vasárnap délután két óra­kor családi futóverseny­nyel kezdődik a program, melyen a szponzorok jó­voltából értékes díjakat kapnak a dobogós futók. A versenyzők rajtszámait később tombolán sorsol­ják ki a szervezők. Dél­után öt órakor történelmi beszélgetést hallgathat­nak meg az érdeklődők a művelődési házban. 1956 eseményeiről értekezik majd Bokor István nyugal­mazott ezredes és Hor­váth Mihály nyugalma­zott alezredes. A házigaz­da szerepét Horváth La­jos történész és levéltáros vállalta el. A községháza előtti parkban kezdődik a tele­pülési ünnepség vasárnap háromnegyed tizenkettő­kor POMÁZON. A meg­emlékezésen közreműkö­dik Nagy Zoltán színmű­vész és a helyi zeneisko­la, melynek növendékei színvonalas összeállítás­sal állnak elő. Az ünnepi műsor után Kulin Imre polgármester beszédét hallhatja a közönség. A megemlékezéssel egybe­kötve adják át Pomáz díszpolgári címét, illetve kitüntetést azoknak, akik sok mindent tettek telepü­lésükért. A szabadság- harcra és forradalomra emlékeznek délután négy órakor. 1956 két pomázi áldozatának emlékét ele­veníti fel a lakosság, név szerint Bóna Zsigmondét és Katona Sándorét. A helybéliek koszorúkkal és gyertyagyújtással ró­ják le kegyeletüket az el­hunytak síremlékénél. (V. Cs.—P. M.—D. Cs.) így helyes! Az „Ellenzéki szövetség Szobért” című, tegnap megje­lent cikkünkből sajnálatos módon kimaradt egy betű, ám ez jócskán változtatott az írás mondanivalóján. Polo- nyi Éva -vállalkozó, a helyi péküzem vezetője ugyanis nem az MSZP-vel rokonszenvezők szavazataira számít­hat, hanem az MSZMP-ére. S ez mégsem mindegy... Több lábon kell állni Minél tovább az iskolapadban

Next

/
Oldalképek
Tartalom