Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-19 / 245. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 19., SZERDA 5 Újra indulnak-e a polgármesterek a megyében? Elkezdtük, be kell fejeznünk f Újra jelöltetik-e magukat a közelgő önkormány­zati választásokon? — tettük fel a kérdést me­gyénk néhány települése polgármesterének, kik­nek válaszát sorozatban közöljük. Még nincs jelöltjük Ellenzéki szövetség Szob ért Az önkormányzati választásokra készülve egymás után alakulnak megyénkben a különböző — általában ellen­zéki — szövetségek. így történt ez Szobon is, ahol az MDF, az FKGP, a KDNP, a MIÉP, valamint a Nagycsa­ládosok Egyesülete a napokban aláirtotta meg a „Szö­vetség Szobért” választási koalíciót. Pátrovics Benedek, Pusz- tazámor polgármestere: újra indulok, és azt hiszem, ez természetes. Nehéz, de szép időszak volt ez a négy év, szép eredményeket ér­tünk el, ezek közül a legna­gyobb, hogy függetlenítet­tük a településünket. Sok mindent megkezdtünk, sze­retnénk befejezni, ezen kí­vül új terveink is vannak. Négy évvel ezelőtt függet­lenként indultam, most is így lesz, a mi falunkban nincs bejegyzett párt, így a párttámogatás eleve lehetet­len. A családom örül az eredményeknek, de aggód­nak is értem, mert ez a hiva­tás rengeteg stresszel jár, és féltik az egészségemet. Rozbora Andor, Tárnok polgármestere: jelöltetni szeretném magam újra. Az előző választáson az MDF támogatott, most az MDF és a kisgazdák is felajánlot­ták a támogatásukat. Négy éve sokat vívódtam, vállal- jam-e a polgármesterséget. Eleinte a családom ellenez­te, de azután úgy ítéltük meg, hogy el kell vállal­nom, hiszen így sokat tehe­tek a településünkért. An­nak idején a község felemel­kedése volt a fő cél, mert Tárnok is, mint sok más agglomerációs község, a legtöbb vonatkozásban fej­lesztésre szorult. Sok dolog­ba belekezdtünk, de a javát véghezvinni nem tudtuk, ke­vés volt rá az idő. Kellene még egy ciklus ahhoz, hogy a lényegesebb kezdeménye­zéseinket be tudjuk fejezni. Polgármesternek lenni azt itka pillanatok egyike életemben: nézem a te­levíziót. Szerencsétlensé­gemre éppen az egyik leg- bugyutább magyar filmso­rozat, a „Família" esedé­kes részét adják. Elmélyed­ni benne alig marad időm, amikor az egyik főhős né­hány perc alatt megszám­lálhatatlanul sokszor ek­képpen kiált fel: az „Isten­fáját”, „Úristen”, „Szűz- anyám ”, „ Jesszusom ” (sic), „Istenem”, stb. Sorol­ni sem tudom, hányfélekép­pen említi az égieket. Bosszant a dolog, s a fe­leslegesen kiejtett, sőt so­kunkat, hívőket joggal bán­tó szavak hallatán egykori hitoktató atyámra gondo­lok, aki úgy magyarázott nekünk az Isten nevével kí­sért káromlásról, mint a vi­lág legbalgább tettéről. Merthogy — mondta böl­csen tanító atyánk' —, ha hiszitek a Jóistent, akkor ne emlegessétek nevét fö­löslegesen, ha pedig nem valljátok földi és égi létét, csodatévő erejét, akkor ér­telmetlenül használjátok e szót káromlásotok kísérője- ként. Hihetetlenül eldurvult a világ, s sajnos épp a legfia­is jelenti, hogy az ember na­ponta 3-4 órával többet dol­gozik, mint hogyha más munkája lenne, sok a fe­szültség, aminek egy részét óhatatlanul hazavisszük, ezért a családom vegyes ér­zelmekkel fogadta a dönté­semet. Korompay Péter, Páty polgármestere: csak ez év januátja óta vagyok polgár- mester, természetes, ha sze­retnék végigdolgozni egy teljes ciklust. Az eltelt tíz hónap alatt nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket, be­lekezdtünk egy négyszáz- millió forintos beruházásba. Folyik a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztítómii építése, nagyon rövid idő alatt, még ebben az évben el is készül. Ezt követi majd az úthálózat kiépítése, a csapadékvíz elvezetése. Nem is lenne tisztességes, ha nem akarnám ezt tovább csinálni. Januárban teljesen ismeretlenül indultam az időközi választáson, hiszen csak az előző évben költöz­tünk Pátyra. Bemutatkoz­tam a többi jelölttel együtt a helyi kábeltévében, s úgy látszik, sikerült megnyer­nem a választók bizalmát. Igyekeztem, hogy rászolgál­jak erre, majd most elválik, hogy sikerült-e. Ismét füg­getlen jelölt leszek, de az SZDSZ jelezte, hogy támo­gatni fog. A családom már megszokta, hogy emberek­kel foglalkozom, és ezért nyitott az életünk, nincs ügyfélfogadási idő, nincs hétvége. P. M. talabbak, sőt a lányok köré­ben tapasztalom ezt. Megri­adok gyakran, ha a tanítás végeztével gyereksereg közé keveredek, Múltkorjá- ban Dabas főutcáján sétál­Káromkodás va, egy csapat iskoláslány jött velem szembe, s szinte mindegyik szájából cigaret­ta, s amellől egy-egy „ ízes ", olykor „ istenes ” káromkodás „lógott ki”. Alig néhány napos az él­mény, amikor a cinkotai— árpádföldi tisztelendő atyánk Szűz Anyát dicsérni zarándoklatra vitt többün­ket a Dunakanyarba. Az esztétikai élményekkel és jó hangulattal fűszerezett út egyik legemlékezetesebb állomása Márianosztra volt. A helybéli atya, mi­előtt a külön részünkre ce­lebrált misét megkezdte vol­na, néhány szót szólt a ko­lostortemplom együttes tör­ténetéről. Elgondolkodtató volt a múltidézés, melyből kiderült, hogy egykoron, amikor még szerzetes nővé­rek foglalkoztak a lányok­kal, mindössze két százalé­kuk került vissza e falak kö­— Véglegesnek tekinthe­tő a választási szövetséget kötöttek köre? — kérdez­tük Bárdos Szilviától, a he­lyi MDF egyik vezetőjétől. — Nem, még tárgya­lunk más társadalmi cso­portokkal is. — Mi a szerződésük lé­nyege ? — Az, hogy egy és közö­sen támogatott polgármes­terjelöltünk lesz, s hogy az általunk ajánlott képvise­lő-testületi tagokat is egyetlen listára „hozzuk ösz- sze”. Emléktábla az építőmesternek Oswald Gáspár piarista építész nemrégiben elké­szült utcanév-ismertető emléktábláját avatják fel október 27-én, csütörtö­kön, délután 3 órakor Vá­cott — tájékoztatta lapun­kat Szalay István, az em­léktáblát készíttető Váci Városvédők és Városszépí- tők Egyesületének elnöke. Az 1727-től 1781-ig élt Oswald Gáspár kora egyik legnevesebb hazai építő­mestere és egyben tervező­je volt. Számos ma is álló középület, egyebek mel­lett a Canevale Izidor ter­vezte, méltán híres váci székesegyház kivitelezésé­nek irányítása fűződik a nevéhez. r. z. zé. Most pedig, az állami „gondoskodás” korában, akkor, amikor a vasárnapi látogatások alkalmával mozdulni sem lehet a kis parkolóban a temérdek Mercedestől, alig két száza­lékra tehető azon elítéltek száma, akik soha többé nem kerülnek vissza a bör­tönbe, vagy a fegyházba. Márianosztra templomá­ban, egy oldalhajó elején csodálatos szobor látható: a Szűzanya többember ma­gasságú alakja, s előtte az egyik legvitatottabb bibliai személyiség, Bűnbánó Mag­dolna. A tisztaságban meg­élt, és a tökéletes bűnbánat által feloldozást nyert bű­nös élet találkozása azt su­gallja, hogy mindig újra le­het kezdeni, nincs megbo- csájthatatlan bűn. gyanakkor az értelmet­lenül, akaratlagosan, az Isten, s az ő szentjeinek nevével kísért káromlás, mellyel elkövetője sokakat, sokunkat tudatosan meg­bánt, hitünkben, meggyőző­désünkben megsért, nehe­zenfelmenthető bűn. S külö­nösen ártó, ha azt a milliók által nézett „nemzeti” mé­dia közvetíti... Mailár Éva — Hogyan állítják ösz- sze a képviselő-testületi ta­gok neveit tartalmazó lis­tát? — Az országgyűlési vá­lasztásokon kialakult erő­sorrendet figyelembe véve. — Döntöttek már a pol­gármesterjelöltjükről? — Egyelőre nem. A vá­lasztási szövetséget alkotó négy párt egy kérdőív se­gítségével éppen ezekben a napokban tudakolja a la­kosság véleményét arról, hogy miként értékeli a je­lenlegi polgármester és Bonczos István nagyszalon­tai író vetette papírra elhall­gattatása idején: „Érdemei­met — ha voltak — a józa­nul gondolkodók ma még aligha vitatják. Ám az ér­dem olyan, akár a harmat. A nap felszippantja, s fele­dés borul rá.” Nyilván iga­za volt. Sorsában százak és ezrek osztoztak, Magyaror­szágon éppúgy, mint Er­délyben. Kivált ha a Rend­nek is az volt ,az érdeke, hogy érdemük, életmunká­juk a háttérbe szoruljon. Nálunk a rendszerváltás után terelődött a figyelem a tudatos vagy passzív nem­törődömség miatt elfelej­tett hétköznapi hősökre. Azokra, akik nem feltétlen voltak mártírok, csak a nap mint nap megismétlődő, év­tizedekig folytatott áldoza­tos munkájukkal emelked­tek ki az átlagemberek sorá­ból. Ilyen volt Sereg Gyula iskolaigazgató és Gürtler Magda tanár, akik a magló- di iskolák katedráin élték le aktív életük nagyrészét. Magdi néni közel ötven évet, Gyula bácsi több mint harmincat. Eközben generációk kerültek ki a ke­zük alól, akik később, fel­nőttként, a maglódi szorgal­mas, becsületes lakosság sorait gyarapították, vagy ha másfelé vetődtek, Mag­lód jóhírét növelték. Túl ezen Sereg Gyulát mint iskolaépítőt emlege­tik, az ő nevéhez fűződik két iskola felépítése, az egyik falán márványtábla őrzi emlékét, amit halála­kor, 1992-ben emeltek. Gürtler Magda szerencsé­re ma is él és dolgozik. Fá­radhatatlanul kutat, gyűjt, Maglód monográfiáját ké­szíti, de emellett a helyi lap szerkesztésében is köz­reműködik. Életútját és cse­lekedeteinek rugóját egyet­len mondatba sűríti: a sza­bad kezdeményezést gúzs­ba kötő politikai viszonyok közt is igyekeztem céljai­mat megvalósítani. képviselő-testület munká­ját, milyen polgármestert szeretne, s mit tart a leg­fontosabb helyi feladatnak az elkövetkező időkben. A kérdőívek értékelése után döntünk a jelöltünkről. — S kik jöhetnek szóba ? — Valószínű, hogy a je­lenlegi polgármester, Re- mitzky Zoltán, illetve a kis­gazdák jelöltje, Hauber Lajos közül fogunk válasz­tani. De az is elképzelhe­tő, hogy nem lesz jelöl­tünk, viszont erős képvise­lő-testületi névsort állí­tunk össze. — Kiket tekintenek fő el­lenfeleiknek? — A fő ellenfél az, akit az MSZP támogat, vagyis Ghyczy Tamásné, aki négy­gyermekes családanya, s A szabadidő hasznos ki­töltése, s ezen belül a sport úgyszintén fontos tényező, kivált vidéken. Ebben vál­lalt jelentős szerepet a ma 84 éves Sass Gyula, s a nemrég elhunyt Kertész Károly, aki harminc évig volt oszlopos’tagja, majd elnöke a Maglódi KSK- nak. A fentieket nem azért ír­tam le, hogy én állítsak em­léket e négy embernek. Csupán azt akartam érzé­keltetni, miért döntött úgy az önkormányzat, hogy ők kapják meg elsőként a Maglód Nagyközség Dísz­polgára címet, illetve a Maglódért emlékérmet, me­lyek átadására az önkor­mányzat megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen ke­rült sor a napokban. — A díszpolgári címet és a Maglódért emlékér­met az önkormányzat attól a céltól vezérelve alapítot­ta, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett szemé­lyeket és szervezeteket méltó elismerésben része­síthesse, valamint szemé­lyüket és cselekedeteiket megfelelően értékelve állít­hassa példaként a jelen és utókor elé — mondotta be­szédében Bezzegh István polgármester. Gürtler Magda szemé­lyesen vehette át a díszpol­gárságról szóló oklevelet és emlékplakettet, míg a Sereg Gyuláét a családnak adták át. Az alapító okirat értelmében, róla, mint el­hunytról — és majdan min­den díszpolgárról halála után — arckép készül, amit a községháza díszter­mében helyeznek el, hogy örök időkre emlékeztessék az utódokat a példakép elő­dre. A Maglódért emlékér­met Sass Gyula kapta meg, Kertész Károly posz­tumusz kitüntetését pedig a család. (gyé) érzésem szerint igen nép­szerű Szobon. Megítélé­sem szerint jó esélye van a választás megnyerésére, annál is inkább, mert má­jusban az MSZP-s jelölt nálunk 200 szavazattal töb­bet kapott, mint az utána következő. De nem elha­nyagolható ellenfél a helyi péküzem vezetője, Polo- nyi Éva vállalkozó sem, aki bizton számíthat az MSZP-vel rokonszenve- zők szavazataira is. — Nem említette az SZDSZ, illetve a Fidósz je­löltjeit... — Nem, mivel Szobon mindkét párt elhalt. A he­lyi SZDSZ szervezet hiva­talosan is bejelentette a fel­oszlását. H. P. Német adomány a kórháznak 3É£. Donaueschin­gén, Vác egyik testvérvárosa 'ÍSpv' vöröskeresztes szervezetének adomá­nyaként a napokban harminchét darab kivá­ló minőségű, guruló kórházi ággyal gazda­godott a térségi felada­tokat ellátó Jávorszky Ödön Kórház. — Az ágyak két né­metországi kórházból származnak, s bár oda­kint már selejtként po­rosodtak, itt, a váci kór­házban kifejezetten korszerűnek számíta­nak — mondta lapunk­nak Szőnyi Mihály, az intézmény orvos-igaz­gatója. — Lévén, hogy ágyainknak jelentős ré­sze elavult, s nem selej­tezhető le, mert nincs anyagi keret a pótlásuk­ra, túlzás nélkül állítha­tó: olyan szükségünk volt a mintegy egy­másfél millió forint ér­tékű adományra, mint az éhezőnek egy falat kenyérre. — Szavaiból az de­rül ki, hogy nem okoz­na gondot a kórháznak további, másutt már le­selejtezett, ám hibátlan ágyak elhelyezése sem. — Pontosan így van. Mindent összevetve mintegy háromszáz rendkívül elhasznált, idejétmúlt ágy találha­tó a kórház különböző osztályain. — A most kapott har­minchét ágynak meg­van már a pontos he­lye? — Meg bizony: a há­rom elmepavilon egyi­kében mostanában léte­sülő új intézményrész­be, a hosszabb idejű ápolásra szoruló bete­gek fogadására kész ge- rontopszichiátriai ápo­lási részlegbe kerülnek. (ribáry) A hétköznapok hősei Maglód díszpolgárai lettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom