Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-19 / 245. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. OKTOBER 19., SZERDA Sokszorosítóval hamisíthatok a régiek Új öt- és tízdinárosokat nyomtatnak Az utóbbi időben Szerbia keleti részén tömegével jelentek meg a Bulgáriában nyomtatott hamis öt- és tízdíná- rosok. A rendőrség csupán egyetlen esetben nem kevesebb, mint tízezer darab tízdinárost foglalt le az egyik határátkelőhelyen. Mivel a hamis pénz, különösen ha igen nagy mennyiségben kerül a piacra, újból meglendítheti az infláció kerekét, Kis-Jugoszlávia kormánya, illetve a Nemzeti Bank vezetése úgy döntött, hogy hamarosan becserélik a jelenleg forgalomban levő címleteket. Végleges döntés még nem született, de aligha hihető, hogy nem kerül rá sor, mert a boszniai szerbek ellen bevezetett szerbiai zárlat is jócskán hozzájárult a dinár higulásához. A krajinákból ugyanis, elsősorban a szabadkai utcára úgyszólván zsákszámra érkezik az egyébként Szerbiában nyomtatott dinár és a nepperek a megszokottnál nagyobb felárat fizetnek vele a márkáért. Részben ez is oka annak, hogy a szabadkai bolhapiacon ismét elsősorban német valutában szabják meg a szajré árát a csempészek, s csak külön kérésre hajlandók 1:1,5 arányban közölni dinárban is az értékét. Mivel az említett két címletet gyakorlatilag egy korszerűbb sokszorosítógéppel is lehet hamisítani, az illetékes szervek a dinárcsere bejelentésével tulajdonképpen elismerték, hogy a papírszeleten alig van védő jelzés és kénytelenek megfelelőt nyomtatni. B. M. * Állami támogatást ígérnek Ellentmondásos helyzetben a nagybani piac Százezrek a nyolcaknak Nem számítottak nyereségre Szükség van egy hazai zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi rendszer kialakítására, mivel ez kiegyensúlyozottabbá tenné a piaci viszonyokat — így összegezte Lakos László földművelésügyi miniszter tegnap hajnalban a budapesti nagybani piacon tett látogatásának tapasztalatait. A miniszter szerint a jelenlegi piaci helyzet ellentmondásos, mivel kínálnak nagy mennyiségű és jó minőségű, kitűnően ad- jusztált árut, de ugyanakkor jellemző a sokféle, eltérő minőségű kistételű felhozatal is. Ezért lenne szükség a hazai zöldséggyümölcs nagykereskedelmi rendszer újjászervezésére. Ez egyben a termelési együttműködés térnyerését is szolgálná. Az esetenkénti piaci túlkínálat levezetésére egy úgynevezett kiegyenlítő rendszer szolgálna, de ilyen hatása lehetne a regionális nagybani piacok hálózata megteremtésének is, melyhez Lakos László minisztériumi — azaz állami — támogatást ígért. (Folytatás az L oldalról) A területi üzemmérnökségek vagyonát a hatáskörükbe tartozó települések közösen kapták meg, ezek értékesítéséről s az így befolyt pénz felosztásáról az érdekelt önkormányzatok közösen döntöttek. Ezekkel tehát nem volt gond, viszont a budaörsi központi vagyon felosztása —; székház, nyaralók, raktárak, lerakatok stb. — már 93 települést érintett, amiért is az érdekeltek úgy döntöttek, hogy megbíznak egy nyolctagú bizottságot, egyrészt felszámolással, értékesítéssel, másrészt a befolyó pénz igazságos elosztásával. Erre 1992-ben került sor. Jutalomról, térítésről nem volt szó Az eredeti elképzelés szerint ez a nyolc közös képviselő egy kft. keretében bonyolította volna az ügyeket társadalmi munkában, de mert az alapítás törvényes akadályokba ütközött, végül is egy felszámolási biztost neveztek ki 1993-ban Szegedi Pál. személyében, aki a megyei önkormányzat gazdasági bizottságának a vezetője. Nem vitás, Szegedi Pál alaposan ismerte a felszámolással járó valamennyi problémát, nála aligha találhattak volna alkalmasabb személyt erre a posztra. Mindazonáltal némelyekben felvetődött az ösz- szeférhetetlenség kérdése, s a tiszteletdíj meghatározásában sem volt egyetértés, egyesek sokallták a havi 200 ezer forintot. A megbízó szerződés egy másik pontja ellen nem emelt senki kifogást: nevezetesen az ellen, hogy az értékesítésből befolyó ösz- szeg 5 százaléka a felszámolási biztost illeti meg. Nos, a közelmúltban befejeződik a felszámolás, s a végelszámolás is olyan stádiumba jutott, mely lehetővé tette az önkormányzatok központi vagyonrészének részarányos átutalását. Ezt megelőzően Szegedi Pál körlevelet küldött az érdekelteknek, melyben többek között arról is szó van, hogy a vagyonátadásban, -értékesítésben és -felosztásban részt vállalt nyolcaknak személyenként nettó 400 ezer forint tiszteletdíjat javasol, jóllehet, erről az induláskor szó sem volt. A levél arról' nem tett említést, hogy az ő részesedése 25 millió forintra rúg a megbízói szerződés értelmében, s a közelmúltban megtartott közgyűlésen is csak úgy került terítékre ez a téma, hogy Bezzegh István, Maglód polgármestere felszólította Szegedit, nyilatkozzon, mit szándékszik tenni a jelentős ösz- szeggel. A bizottság munkaidőiben ténykedett Nos, Józsa László a 400 ezer forint jogosságát vitatja, a 25 milliót pedig „égbekiáltó” soknak találja. — Induljunk ki abból, hogy eredetileg a nyolcak társadalmi munkában vállalták e tisztséget — mondja. Igaz, összesen 86 egész napos tárgyaláson vettek részt, de tudomásom szerint, munkaidőben, amiért fizetést kaptak az illetékes önkormányzattól. A közgyűlésen arról nem esett szó, hogy a Szegedi Pál által hozzánk is kiküldött javaslatra hányán adtak igenlő választ és hányán nem. Természetesen, ha én kisebbségben vagyok a nemtetszésemmel, úgy tudomásul kell vegyem azt, és ettől függetlenül a tiszteletdíjakat ki kell fizetni. Legalábbis annak, aki igényt tart rá. A községünket képviselő Madar Zsigmond nagy- kátai polgármester eleve lemondott róla. Nyilván azért, mert ő is tisztességtelennek tartja a közös vagyonból ily módon történő osztozkodást, s talán abban is egyetértünk, hogy kétes az a nagylelkűség, amellyel egyesek a tiszteletdíjuk egy részét alapítványok, avagy más közcélok javára kívánják átengedni. Ami a Szegedi Pál részesedését illeti, még ha le is vonjuk belőle az adót, akkor is olyan ösz- szeg marad, amit egy átlagpolgár tíz évig sem keres meg. Tudom, olyan időket élünk, amikor egyeseknek a mindennapi kenyér is gond, s van egy olyan társadalmi közeg is, ahol röpködnek a milliók. Röpködjenek, de ne a közös pénzből! Ne értsen félre, nem azt mondtam, hogy a bizottság tagjai, vagy a felszámolóbiztos ne kapjon semmit. De a józan önmérséklet jegyében. Annak a szem előtt tartásával, hogy a közös vagyonnal való sáfárkodásra kaptak megbízást, s nem arra, hogy megszedjék magukat. Ötszázmillióra senki sem számított Lévén, hogy Bezzegh István is érintett a kérdésben, őt is megkerestük. Véleménye nagyjából egyezik a Józsa Lászlóéval. — Józsának tökéletesen igaza van, én és a bizottság minden tagja munkaidőben végeztük a munkánkat, sőt az utazások térítését is az önkormányzatokat fizették. Értelemszerűen tehát a 400 ezer forint tiszteletdíj is az önkormányzatok illeti. Megvallom, kínos helyzetben vagyok. Mert ha most elmondom, hogy én a magam részéről a teljes összeget felajánlom a maglódi iskolák javára, úgy tűnhet, hogy olcsó választás előtti népszerűségre pályázok. Maradjunk annyiban, saját magamnak egy fillért sem tartok meg, talán egy alapítványnak utalom át. Erre szólítottam fel Szegedi Pált is a közgyűlésen, aki válaszában azt mondta, az őt megillető 25 millió forint egy részéről hasonlóan kíván dönteni. Ami Szegedi Pál részesedését illeti, a korrekt tájékoztatás érdekében le kell szögeznem, a szerződés értelmében jogos a 25 millió forint. Szemrehányás azokat illeti, akik az 5 százalék részesedést megszavazták. Csakhogy — és itt van a kutya elásva — a szerződéskötés idején az érdekeltek többsége azt hitte, nemhogy nyereséggel, hanem jó esetben nullszaldóval végződik a központi vagyonrész felszámolása. Arra senki nem számított, hogy pont Szegedi jóvoltából mintegy 500 millió forinton osztozkodik a 93 önkormányzat, aminek az 5 százaléka bárhogy is számolom, valóban 25 millió forint. (matula) A Pilisi Parkerdő Rt. ragaszkodik hozzá Lesz-e szeméttároló Pusztazámoron? A penci völgyet és Dunakeszit jelölte meg Hajdú György, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKFV) vezérigazgatója egy nemrégen a Népszabadságban megjelent beszélgetésben olyan területekként, amelyek szóba jöhetnek a budapesti hulladék tárolóhelyeiként. A hír azért meglepő, mert — ahogy arról a lapunkban is többször közöltünk cikket — Pusztazámor vezetői már több mint egy éve készülnek arra, hogy a község határában egy olyan méretű tárolót építenek, amely 25 esztendeig képes a főváros és környéke összes hulladékának a fogadására A község lakói a tervet az elmúlt esztendő nyarán népszavazáson jóváhagyták — persze nem szívszerelemből, cserébe 400— 500 millió forinthoz jutnának. Megtörténtek az első lépések az engedélyezés érdekében, s hozzákezdtek a hatásvizsgálatokhoz is. Akarja-e hát a főváros vezetése a pusztazámori tározót vagy sem, kérdeztem Siklóssy Mihálytól, az FKFV szemétszállítási és elhelyezési főosztályának a vezetőjétől. A válasz: a főváros szemételhelyezési gondjai miatt az FKFV a pusztazámori tárolási lehetőséggel is számol. Az ügyben egyébként nem a vállalat, hanem a fővárosi önkormányzat tárgyal. Ha tehát ez az indokoltnál mégis nehézkesebben halad, arról az FKFV semmiképpen sem tehet — tette hozzá Siklóssy Mihály. Megítélése szerint az esetleges nehézségek a főváros jogos igénye, a lerakás biztonságának szavatolása körül adódhatnak. A tárgyalások egyébként ezekben a napokban is folynak. A főosztályvezető megítélése szerint az sem kizárt, hogy hosszú távon több helyen helyezik el a hulladékot, így ugyanis a szállítási költségeket alacsonyabban tudnák tartani, mintha mindenünnen egy helyre vinnék. A hír nem csupán a pusztazámoriakat érintette érzékenyen, hanem a Pilisi Parkerdő Rt. vezérigazgatóját, Dobó Istvánt is. Már csak azért is, mert a reménybeli kivitelezőnek, az Utilis Kft.-nek az rt. többségi tulajdonosa. A pusztazámori tározó meg nem építésével így tehát egy összességében körülbelül hatmilliárdos beruházástól esnének el. Káruk azonban nem csupán az elmaradt haszon volna. Kidobott pénzzé válna az a több millió forint is, amelyet eddig a tervekre, a hatástanulmányok elkészíttetésére, vagyis az előkészületekre fordítottak. Ezért mindenképpen megépítik a hulladéktárolót, állítja Dobó István, legfeljebb a főváros nélkül. A tőkét és a szakértelmet a külföldi partnerük biztosítja. Teljesen azonban mégse lepte meg Dobó Istvánt az FKFV vezérigazgatójának sajtónyilatkozata, hiszen a pusztazámori lerakó létesítésére vonatkozó ajánlatát már tavaly augusztusban átadta a főpolgármesteri hivatalnak, érdemi választ azonban még mindig nem kapott. Késlekedésük annál is furcsább, mert néhány esztendővel ezelőtt éppen a főváros illetékesei kérték az rt. vezetőit arra, hogy segítsenek megoldani az egyre égetőbb szemételhelyezési gondjaikat... Hardi Péter Ha másképp nem megy, az ember befogja a szelet, s így állít elő energiát. Cegléd határában egy leleményes társaság ennek segítségével üzemelteti berendezéseit Erdősi Agnes felvétele
