Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-19 / 245. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. OKTOBER 19., SZERDA Sokszorosítóval hamisíthatok a régiek Új öt- és tízdinárosokat nyomtatnak Az utóbbi időben Szerbia keleti részén tömegével jelen­tek meg a Bulgáriában nyomtatott hamis öt- és tízdíná- rosok. A rendőrség csupán egyetlen esetben nem keve­sebb, mint tízezer darab tízdinárost foglalt le az egyik határátkelőhelyen. Mivel a hamis pénz, különösen ha igen nagy mennyiségben kerül a piacra, újból meglen­dítheti az infláció kerekét, Kis-Jugoszlávia kormánya, illetve a Nemzeti Bank vezetése úgy döntött, hogy ha­marosan becserélik a jelenleg forgalomban levő címle­teket. Végleges döntés még nem született, de aligha hihe­tő, hogy nem kerül rá sor, mert a boszniai szerbek el­len bevezetett szerbiai zárlat is jócskán hozzájárult a dinár higulásához. A krajinákból ugyanis, elsősorban a szabadkai utcára úgyszólván zsákszámra érkezik az egyébként Szerbiában nyomtatott dinár és a nepperek a megszokottnál nagyobb felárat fizetnek vele a márká­ért. Részben ez is oka annak, hogy a szabadkai bolha­piacon ismét elsősorban német valutában szabják meg a szajré árát a csempészek, s csak külön kérésre haj­landók 1:1,5 arányban közölni dinárban is az értékét. Mivel az említett két címletet gyakorlatilag egy kor­szerűbb sokszorosítógéppel is lehet hamisítani, az ille­tékes szervek a dinárcsere bejelentésével tulajdonkép­pen elismerték, hogy a papírszeleten alig van védő jel­zés és kénytelenek megfelelőt nyomtatni. B. M. * Állami támogatást ígérnek Ellentmondásos helyzetben a nagybani piac Százezrek a nyolcaknak Nem számítottak nyereségre Szükség van egy hazai zöldség-gyümölcs nagyke­reskedelmi rendszer kiala­kítására, mivel ez kiegyen­súlyozottabbá tenné a piaci viszonyokat — így összegezte Lakos László földművelésügyi minisz­ter tegnap hajnalban a bu­dapesti nagybani piacon tett látogatásának tapaszta­latait. A miniszter szerint a jelenlegi piaci helyzet el­lentmondásos, mivel kínál­nak nagy mennyiségű és jó minőségű, kitűnően ad- jusztált árut, de ugyanak­kor jellemző a sokféle, el­térő minőségű kistételű fel­hozatal is. Ezért lenne szükség a hazai zöldség­gyümölcs nagykereskedel­mi rendszer újjászervezé­sére. Ez egyben a termelé­si együttműködés térnyeré­sét is szolgálná. Az eseten­kénti piaci túlkínálat leve­zetésére egy úgynevezett kiegyenlítő rendszer szol­gálna, de ilyen hatása le­hetne a regionális nagyba­ni piacok hálózata megte­remtésének is, melyhez La­kos László minisztériumi — azaz állami — támoga­tást ígért. (Folytatás az L oldalról) A területi üzemmérnöksé­gek vagyonát a hatáskörük­be tartozó települések kö­zösen kapták meg, ezek ér­tékesítéséről s az így be­folyt pénz felosztásáról az érdekelt önkormányzatok közösen döntöttek. Ezekkel tehát nem volt gond, viszont a budaörsi központi vagyon felosztá­sa —; székház, nyaralók, raktárak, lerakatok stb. — már 93 települést érintett, amiért is az érdekeltek úgy döntöttek, hogy meg­bíznak egy nyolctagú bi­zottságot, egyrészt felszá­molással, értékesítéssel, másrészt a befolyó pénz igazságos elosztásával. Erre 1992-ben került sor. Jutalomról, térítésről nem volt szó Az eredeti elképzelés sze­rint ez a nyolc közös kép­viselő egy kft. keretében bonyolította volna az ügyeket társadalmi munká­ban, de mert az alapítás törvényes akadályokba üt­között, végül is egy felszá­molási biztost neveztek ki 1993-ban Szegedi Pál. sze­mélyében, aki a megyei önkormányzat gazdasági bizottságának a vezetője. Nem vitás, Szegedi Pál alaposan ismerte a felszá­molással járó valamennyi problémát, nála aligha ta­lálhattak volna alkalma­sabb személyt erre a poszt­ra. Mindazonáltal néme­lyekben felvetődött az ösz- szeférhetetlenség kérdése, s a tiszteletdíj meghatáro­zásában sem volt egyetér­tés, egyesek sokallták a havi 200 ezer forintot. A megbízó szerződés egy másik pontja ellen nem emelt senki kifogást: neve­zetesen az ellen, hogy az értékesítésből befolyó ösz- szeg 5 százaléka a felszá­molási biztost illeti meg. Nos, a közelmúltban be­fejeződik a felszámolás, s a végelszámolás is olyan stádiumba jutott, mely le­hetővé tette az önkormány­zatok központi vagyonré­szének részarányos átuta­lását. Ezt megelőzően Sze­gedi Pál körlevelet kül­dött az érdekelteknek, melyben többek között ar­ról is szó van, hogy a va­gyonátadásban, -értékesí­tésben és -felosztásban részt vállalt nyolcaknak személyenként nettó 400 ezer forint tiszteletdíjat ja­vasol, jóllehet, erről az in­duláskor szó sem volt. A levél arról' nem tett emlí­tést, hogy az ő részesedé­se 25 millió forintra rúg a megbízói szerződés értel­mében, s a közelmúltban megtartott közgyűlésen is csak úgy került terítékre ez a téma, hogy Bezzegh István, Maglód polgármes­tere felszólította Szegedit, nyilatkozzon, mit szándék­szik tenni a jelentős ösz- szeggel. A bizottság munkaidőiben ténykedett Nos, Józsa László a 400 ezer forint jogosságát vitat­ja, a 25 milliót pedig „ég­bekiáltó” soknak találja. — Induljunk ki abból, hogy eredetileg a nyolcak társadalmi munkában vál­lalták e tisztséget — mond­ja. Igaz, összesen 86 egész napos tárgyaláson vettek részt, de tudomásom sze­rint, munkaidőben, amiért fizetést kaptak az illetékes önkormányzattól. A köz­gyűlésen arról nem esett szó, hogy a Szegedi Pál ál­tal hozzánk is kiküldött ja­vaslatra hányán adtak igen­lő választ és hányán nem. Természetesen, ha én ki­sebbségben vagyok a nem­tetszésemmel, úgy tudomá­sul kell vegyem azt, és et­től függetlenül a tiszteletdí­jakat ki kell fizetni. Leg­alábbis annak, aki igényt tart rá. A községünket képvise­lő Madar Zsigmond nagy- kátai polgármester eleve lemondott róla. Nyilván azért, mert ő is tisztesség­telennek tartja a közös va­gyonból ily módon törté­nő osztozkodást, s talán abban is egyetértünk, hogy kétes az a nagylelkű­ség, amellyel egyesek a tiszteletdíjuk egy részét alapítványok, avagy más közcélok javára kívánják átengedni. Ami a Szegedi Pál részesedését illeti, még ha le is vonjuk belőle az adót, akkor is olyan ösz- szeg marad, amit egy át­lagpolgár tíz évig sem ke­res meg. Tudom, olyan időket élünk, amikor egye­seknek a mindennapi ke­nyér is gond, s van egy olyan társadalmi közeg is, ahol röpködnek a milliók. Röpködjenek, de ne a kö­zös pénzből! Ne értsen fél­re, nem azt mondtam, hogy a bizottság tagjai, vagy a felszámolóbiztos ne kapjon semmit. De a jó­zan önmérséklet jegyé­ben. Annak a szem előtt tartásával, hogy a közös vagyonnal való sáfárko­dásra kaptak megbízást, s nem arra, hogy megszed­jék magukat. Ötszázmillióra senki sem számított Lévén, hogy Bezzegh Ist­ván is érintett a kérdésben, őt is megkerestük. Vélemé­nye nagyjából egyezik a Jó­zsa Lászlóéval. — Józsának tökéletesen igaza van, én és a bizott­ság minden tagja munka­időben végeztük a munkán­kat, sőt az utazások téríté­sét is az önkormányzato­kat fizették. Értelemszerű­en tehát a 400 ezer forint tiszteletdíj is az önkor­mányzatok illeti. Megval­lom, kínos helyzetben va­gyok. Mert ha most elmon­dom, hogy én a magam ré­széről a teljes összeget fel­ajánlom a maglódi iskolák javára, úgy tűnhet, hogy ol­csó választás előtti népsze­rűségre pályázok. Marad­junk annyiban, saját ma­gamnak egy fillért sem tar­tok meg, talán egy alapít­ványnak utalom át. Erre szólítottam fel Szegedi Pált is a közgyűlésen, aki válaszában azt mondta, az őt megillető 25 millió fo­rint egy részéről hasonló­an kíván dönteni. Ami Szegedi Pál része­sedését illeti, a korrekt tá­jékoztatás érdekében le kell szögeznem, a szerző­dés értelmében jogos a 25 millió forint. Szemrehá­nyás azokat illeti, akik az 5 százalék részesedést megszavazták. Csakhogy — és itt van a kutya elás­va — a szerződéskötés ide­jén az érdekeltek többsége azt hitte, nemhogy nyere­séggel, hanem jó esetben nullszaldóval végződik a központi vagyonrész fel­számolása. Arra senki nem számított, hogy pont Sze­gedi jóvoltából mintegy 500 millió forinton osztoz­kodik a 93 önkormányzat, aminek az 5 százaléka bár­hogy is számolom, való­ban 25 millió forint. (matula) A Pilisi Parkerdő Rt. ragaszkodik hozzá Lesz-e szeméttároló Pusztazámoron? A penci völgyet és Dunakeszit jelölte meg Hajdú György, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKFV) vezérigazgatója egy nemrégen a Népszabadság­ban megjelent beszélgetésben olyan területekként, ame­lyek szóba jöhetnek a budapesti hulladék tárolóhelyei­ként. A hír azért meglepő, mert — ahogy arról a la­punkban is többször közöltünk cikket — Pusztazámor vezetői már több mint egy éve készülnek arra, hogy a község határában egy olyan méretű tárolót építenek, amely 25 esztendeig képes a főváros és környéke összes hulladékának a fogadására A község lakói a tervet az elmúlt esztendő nyarán népszavazáson jóváhagy­ták — persze nem szívsze­relemből, cserébe 400— 500 millió forinthoz jutná­nak. Megtörténtek az első lépések az engedélyezés érdekében, s hozzákezd­tek a hatásvizsgálatokhoz is. Akarja-e hát a főváros vezetése a pusztazámori tározót vagy sem, kérdez­tem Siklóssy Mihálytól, az FKFV szemétszállítási és elhelyezési főosztályá­nak a vezetőjétől. A vá­lasz: a főváros szemétel­helyezési gondjai miatt az FKFV a pusztazámori tá­rolási lehetőséggel is szá­mol. Az ügyben egyéb­ként nem a vállalat, ha­nem a fővárosi önkor­mányzat tárgyal. Ha tehát ez az indokoltnál mégis nehézkesebben halad, ar­ról az FKFV semmikép­pen sem tehet — tette hoz­zá Siklóssy Mihály. Meg­ítélése szerint az esetle­ges nehézségek a főváros jogos igénye, a lerakás biztonságának szavatolá­sa körül adódhatnak. A tárgyalások egyébként ezekben a napokban is folynak. A főosztályvezető meg­ítélése szerint az sem ki­zárt, hogy hosszú távon több helyen helyezik el a hulladékot, így ugyanis a szállítási költségeket ala­csonyabban tudnák tarta­ni, mintha mindenünnen egy helyre vinnék. A hír nem csupán a pusztazámoriakat érintette érzékenyen, hanem a Pili­si Parkerdő Rt. vezérigaz­gatóját, Dobó Istvánt is. Már csak azért is, mert a reménybeli kivitelezőnek, az Utilis Kft.-nek az rt. többségi tulajdonosa. A pusztazámori tározó meg nem építésével így tehát egy összességében körül­belül hatmilliárdos beruhá­zástól esnének el. Káruk azonban nem csupán az el­maradt haszon volna. Ki­dobott pénzzé válna az a több millió forint is, ame­lyet eddig a tervekre, a ha­tástanulmányok elkészítte­tésére, vagyis az előkészü­letekre fordítottak. Ezért mindenképpen megépítik a hulladéktárolót, állítja Dobó István, legfeljebb a főváros nélkül. A tőkét és a szakértelmet a külföldi partnerük biztosítja. Teljesen azonban még­se lepte meg Dobó Istvánt az FKFV vezérigazgatójá­nak sajtónyilatkozata, hi­szen a pusztazámori lera­kó létesítésére vonatkozó ajánlatát már tavaly au­gusztusban átadta a főpol­gármesteri hivatalnak, ér­demi választ azonban még mindig nem kapott. Késle­kedésük annál is furcsább, mert néhány esztendővel ezelőtt éppen a főváros il­letékesei kérték az rt. ve­zetőit arra, hogy segítse­nek megoldani az egyre égetőbb szemételhelyezé­si gondjaikat... Hardi Péter Ha másképp nem megy, az ember befogja a szelet, s így állít elő energiát. Cegléd határában egy leleményes tár­saság ennek segítségével üzemelteti berendezéseit Erdősi Agnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom