Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-18 / 244. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER 18.. KEDD Clinton is ott lesz Izraeli—Jordán békeszerződés Az ammani királyi palotában tegnap ratifikálták az izraeli—Jordán békeszerződés okmányát. Egyiptom után Jordánia a második arab ország, amely békeszerződést írt alá a zsidó állammal. Claes NATO-főtitkár programbeszéde Biztonságot Európa valamennyi államának NATO-fó'titkársága „első' számú céljaként” jelölte meg a kelet-európai országokkal folytatott együttműködés továbbfejlesztését Willy Claes, mikor tegnap a szövetség központjában rövid beszédben vázolta a megbízatása idejére várható fontosabb feladatokat. Claes abból az alkalomból tartotta beszédét, hogy a tegnapi nappal hivatalosan is átvette a főtitkári teendőket. Tegnap történelmi esemény színhelye volt az ammani Hásimijja-pa- lota, ahol Jichak Rabin miniszterelnök és Húszéin király ratifikálta az izraeli—Jordán békeszerződést. A ratifikálást megelőző beszédében Húszéin király kijelentette, hogy a szerződés az átfogó közel-keleti megbékélés irányába tett első lépés. Rabin miniszterelnök pedig kiemelte az uralkodó bátorságát, amiért az a külső nyomás ellenére is alá merte írni Izraellel a békeszerződést. A tegnapi aláírást Jichak Rabin és Húszéin egyhetes intenzív tárgyalása előzte meg, amikor is a feleknek sikerült zöldágra vergődni a vízelosztásról, illetve a két Nem Lech Walesa lengyel államfő, hanem éppen ellenkezőleg, a vele szembenálló baloldali erők készülnek a hatalom puccsal felérő megszerzésére — állította Zbigniew Lipins- ki, a jobboldalhoz közel álló Slowo-Dziennik Kato- licki című lengyel lapban. A katolikus újság szerint (amely a kormánykoalíciót alkotó baloldallal és parasztpárttal egy kalap alá veszi a mérsékelten jobboldali, de liberális ellenzéki Szabadság Unióját) a parlament baloldali többsége megpróbálja a szejm számára kisajátítani a végrehajtó hatalom hatáskörét. Lipinski állítása szerint az államfő hatáskörének csökkentésére irányuló törország pontos határvonalának végleges meghúzásáról. Binjamin Netanjáhu, az ellenzéki Likud-tömb vezetője üdvözölte Rabin miniszterelnököt a Jordániával megkötött békeszerződés alkalmából. A tegnap ratifikált szerződés egyben azt is jelenti, hogy Egyiptom után most egy további arab állam, Jordánia is békeszerződést írt alá Izraellel. Az izraeli—jordán békeszerződés hivatalos és ünnepélyes aláírására kilenc nap múlva kerül sor a két ország közös határát képező Arava-si- vatagban. Az aláírás szertartásán többek között jelen lesz Bili Clinton amerikai elnök is. vényhozói tevékenység már önmagában is alkotmányellenes és államcsínyízű, mert meg akarja változtatni az úgynevezett kis alkotmány, a legutóbbi alkotmánymódosítás előírásait a jogkörök hatalmi szférák közti megoszlásáról. Ez pedig a szerző felfogásában rendszerváltást jelentene. Lipinski szerint az államfő elleni kampány célja világos, a baloldal meg akarja szerezni a hatalom monopóliumát, még az új alkotmány elfogadása és a jövő évi elnökválasztás előtt. Ez pedig egyértelműen alkotmány- és törvény- sértő, ami azonban a baloldalt nem érdekli, mert számára öncél a hatalom — írta Lipinski. A NATO.politikai apparátusának új vezetője mindenekelőtt leszögezte, hogy egyfelől ugyan elődje, Manfred Wörner erőfeszítéseinek köszönhetően a szövetség az elmúlt években radikális változásokon ment keresztül, ez az „átmenet azonban még nem vált teljessé”. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a szövetség egyedülálló eszközei és forrásai révén elérjék: „a tagországok által már élvezett biztonságot és stabilitást kiterjesz- szék Európa valamennyi államára”. Az új főtitkár szerint négy fő feladat vár megoldásra a következő hónapokban. ,,ElőA Vladimír Meciar vezette mozgalomhoz (HZDS) közel álló Slovenská Republika című pozsonyi napilap tegnapi számának írása szerint a jelenlegi magyar kormány sem tekint el Trianon revíziójának gondolatától, jóllehet Szlovákia is okkal tarthatna igényt a Magyar- ország területén fekvő Mátra hegységre. A lap cikkírója ezt abban is igazolódni látja, hogy Horn Gyula kijelentette: ő csak 10 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, de a határon túli magyarok iránt is felelősséget érez. „A határrevízió hatástalan doktrínáját” Budapest most azzal próbálja helyettesíteni, hogy a határok légiesítéséről beszél — s ezt Szlovákiával és Romániával szemben a rendszerváltás óta érvényesíti is, de Szerbiával és Ukrajnával szemben szőr és mindenekelőtt új kelet-európai partnereinkkel együtt azon kell munkálkodnunk, hogy továbbfejlesszük a biztonsággal szembeni közös megközelítést” kiszélesítve egyedülálló biztonsági közösségünket — szögezte le, hangsúlyozva, hogy e „történelmi feladat” teljesítését főtitkársága első számú céljának tekinti. Úgy vélte, hogy ennek során a békepartnerség eddigi sikerein kell tovább építkezni, és a szövetségi ígéreteknek megfelelően segíteni kell az új partnereket védelmi intézményrendszerük átalakításában. Hozzátette egyúttal: miként azt a januári brüsszeli kevésbé vakmerőén közelíti meg a kérdést — vélekedik a lap. A pozsonyi lap szerint megengedhetetlen, hogy Szlovákia „a saját területén véletlenül előforduló magyarok kénye-kedvének szolgáltassa ki” a szlovák többséget. A „lényeget” abban látja, hogy „a magyar kisebbségi politikusok bomlasztó politikájukat egyeztetik az anyaország politikájával”. „A jelenlegi magyar kormány szégyenkezés és habozás nélkül az európai politika mércéjévé akarja tenni az ötödik hadoszlopoknak a fasizmus által fenyegetett országokon belül kifejtett tevékenységét, azt, amit a második világháború után a nemzetközi politika, sőt, a nemzetközi jogrend is elutasított” — írja a Slovenská Republika és hozzáteszi, hogy ezt a magyar kisebbségek NATO-csúcs is kinyilvánította, a szövetség „megfelelő időben” további tagokkal is kiszélesedik majd. Rögtön leszögezte ugyanakkor, hogy ez utóbbinak „nem szabad majd újabb megosztottsághoz vezetnie, s nem akadályozhatja a NATO-t a más partnerekkel való együttműködésben”. Ennek kapcsán — immár „második feladatként” — utalt az Oroszországhoz fűződő viszony fontosságára. Mint fogalmazott: a NATO elismeri Oroszország súlyát és nemzetközi szerepét. Moszkva „nélkülözhetetlen partner a szövetség számára”, hogy megvalósítsa a tartós európai béke és biztonság szavatolását célzó törekvéseit. Végül kifejtette: önálló tényezőként kell elismerni Európa védelmi képességét, illetve meg kell erősíteni az ezt megtestesítő szervezetet, a Nyugat-európai Uniót. európai mércét meghaladó fokozott követelései tanúsítják, így aztán nehéz megfeledkezni a történelmi sérelmekről. Sajnálattal állapítja meg a pozsonyi lap, hogy a magyar sajtóban a sajtószabadság jogcímén szlovák területeket érintő követelések lámák napvilágot. „Ez ellen semmit sem lehet tenni. De miért nem ösztönzi a szlovák kormány a szlovák médiumokat arra, hogy viszonzásul a mi részünkről is hasonló követelések hangozzanak el. A Mátrára, mint szlovák történelmi területre vonatkozó igényünket nem csak az indokolja, hogy az a nemzeti felségjelünkben is szerepel. Ezt a területet ugyanis a második világháború utáni párizsi béketárgyalásokon cseh és szlovák képviselőink is kérték” t— érvel a Slovenská Republika írása. A nagyvilág hírei * Kettős kudarcot hoztak Görögországban a kormányzó szocialista pártnak a vasárnapi önkormányzati választások: az első' eredmények szerint jelöltjeik vesztésre álltak a nagyobb városokban, s rossz fényt vetett rájuk a szavazás körül kialakult káosz is. ^ Nagy mennyiségű nyersolaj ömlött a tengerbe tegnap Japán nyugati partvidékének egyik kikötője környékén, ahol hajnalban két tartályhajó összeütközött. Az olajfolt terjedését azonban néhány órán belül sikerült megfékezni. * Több mint 185 ezer bűnözőt tartóztatott le a kínai rendőrség az elmúlt két hónap alatt, ezzel egy időben országszerte több száz bordélyházat és játék- barlangot zártak be. ¥ A kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe tegnap a Moszkovsz- kij Komszomolec című lap munkatársa, miután a szerkesztőség egyik helyiségében pokolgép robbant. A Megkezdődött Bécs- ben tegnap a nők 1995. évi pekingi világ- konferenciájának európai és észak-amerikai regionális előkészítő tanácskozása. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) égisze alatt rendezett tanácskozáson Európa és Eszak-Amerika 54 országából vannak jelen hölgyek. A Zselju Zselev bolgár államfő tegnap feloszlatta a parlamentet és előre hozott parlamenti választásokat írt ki december 18-ára. A parlament mandátuma 1995 novemberében járt volna le. H. J. Walesa védelmében A baloldal puccsveszélyes Már a békeszerződéskor is kérték... Szlovák igény a Mátrára? A németek nemet mondtak a szélsőségekre Az egység kancellárja győzött Németországban ismét kormányt alakíthat az eddig is uralmon levő keresztény-liberális koalíció (CDU, CSU és az FDP), miután összesítve elnyerték a szavazatok 48,3 százalékát. Szinte az utolsó pillanatig kétséges volt az elmúlt négy esztendő koalíciójának a győzelme — de legalábbis annak aránya —, mivel Németországban egyre inkább feledésbe merül a német egység helyreállítását követő nemzeti eufória, illetve sokasodnak a gazdasági bajok. Helmut Kohl kancellár pártja, a CDU berkeiben is számítottak erre az igen szoros eredményre, s ezért a kérdés csak az volt, hogy kivel léphetnek frigyre. Az eddig is koalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP) a vasárnapi választásokon a vártnál jóval gyengébben szerepelt, s ezért a maga 6,6 százalékos sikere még Klaus Klinke! pártelnök egyéniségével együtt sem elegendő ahhoz, hogy a megalakítandó új kormányon belül fontosabb tárcákat kapjon. A Rudolf Scharping vezényelte ellenzéki szociáldemokraták (SPD) a választási hadjárat folyamán jelentős gazdasági reformokat — s az azzal járó fölvirágoztatást — helyeztek kilátásba az „ellanyhult” és „akcióképtelenné vált” keresztény-liberális vezetés alternatívájaként. Ennek ellenére a szavazópolgárok egyelőre jobbnak látták a mostani, az egyesítés okozta gazdasági válságból éppen kilábalni kezdő koalíció fönntartását, mint a bizonytalan kimenetelű ígérgetések kipróbálását. Kétségtelen az is, hogy a mostani koalíció (amely az egyesítés utáni első Bundes-választások után alakult meg) győzelme sokban köszönhető Helmut Kohl kancellárnak, akit már most is hazája, s ezen túl az egész világ egyik legjelentősebb államférfijának tekintenek. Kohl kancellár politikai nagyságát és megbízhatóságát bizonyítja az is, hogy az újra egyesített Németországot csupán egyenrangú gazdasági és politikai partnerévé kívánja tenni az európai népek közösségének, s egyáltalán nem törekszik hegemonikus szerepre. Éppen ezért elérkezett az ideje annak, hogy a higgadt és kiszámítható politikát folytató Németország a gazdasági és politikai tekintélyének megfelelően végre állandó tagja lehessen az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A mostani német választásoknak van egy további tanulsága is. A két Németország egyesítése utáni időszakban a hatóságok erélyes föllépéséig egyre inkább hallatták hangjukat — főleg a keleti tartományokban — a szélsőjobboldal aktivistái: törtek- zúztak, néha embert is öltek. A világsajtó — köztük a magyarországi is — tele volt vészjósló megállapításokkal, melynek lényege az volt, hogy Németországban ismét elszabadulhat a „barna téboly”. Nos, a vasárnapi Bundestag-választásokon az emberek döntő többsége elutasította a pártosodon szélsőséges irányzatokat. Fiaskót vallottak az idegengyűlöletet szító és a német hegemónia helyreállítását célul kitűző republikánusok. Olyannyira, hogy a Bundestag 656 mandátumából egyetlenegyet sem sikerült megszerezniük. Ennél valamivel „fényesebben” szerepelt — egyesek szerint: egyenesen leszerepelt — a keletnémet kommunisták utódpártja, az ottani MSZP, a Demokratikus Szocializmus Pártja. Az NSZEP öröksége csupán négy kelet-berlini egyéni választókörzetben volt képes nyerni. Pedig a választási kampány idején — az egykori Stasi-ügynök Gisyvel az élen — ezek a reformkommunisták eléggé igyekeztek a Kohl vezette koalíciót hibáztatni a 6 millió ember munkanélküliségéért, illetve Németország mintegy 2300 milliárd márkás államkincstári adósságáért. Német földön ez a szemfényvesztés azonban nem járt sikerrel. Hering József
