Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER /., SZOMBAT A Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfelső döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa tegnap reggel megkezdődött kétnapos őszi ülésszakának kezdetén szavazással úgy döntött, hogy külön napirendi pontként foglalkozik az RMDSZ által, román— magyar alapszerződés kérdésével kapcsolatban kiadott állásfoglalás megerősítésével. A 45 szavazattal, 8 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadott döntés az eredeti napirendet abban módosította, hogy ezt a kérdést kiemelte a szövetségi elnök, Markó Béla politikai tájékoztatójának általános vitájából. Az eredeti 13 pontos napirend külön nem foglalkozott az alapszerződés kérdésével. A Katona Ádám nevével fémjelzett erdélyi— magyar kezdeményezés szeptember 11 -én Homo- ródjánosfalván elfogadott határozatában nehezményezte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége által megfogalmazott, mind a román, mind a magyar külügyminiszterhez eljuttatott állásfoglalást — a keresztény népi-nemzeti irányzatú EMK szerint — nem előzte meg kellő egyeztetés az RMDSZ- ben képviselt platformokkal, pártokkal. Katona Ádám a kérdés külön napirendi pontként való megvitatásáról folytatott vitában „létkérdésnek” nevezte ezt a témát. A kérdésről kétszer szavaztak, először egyenlően oszlottak meg a voksok, másodszor az érvek hatására a külön napirendi pont hívei kerültek többségbe. Légicsapások várhatók Boszniában? A NATO védelmi minisztereinek tanácskozásán az amerikai, a brit és a francia védelmi miniszter tegnap megállapodott, hogy azt javasolják majd kormányaiknak és a világszervezetnek, hogy az eddigieknél hatékonyabb légicsapásokat kell mérni azokra, akik megsértik az ENSZ boszniai biztonsági övezeteit. Ezt az AFP szerint tegnap Sevillában egy magas rangú francia tisztségviselő közölte. Olyan légicsapásokról van szó, amelyeket nem feltétlenül a kiváltó incidens helyszínén, adott esetben pedig akár több célpont ellen is végrehajthatnának. A NATO eddig csak mintegy jelképes légi csapásokkal élt, nem folyamodott ellenben olyan légiakciókhoz, amelyek a biztonsági övezet megsértőit valóban elrettenthették volna további hasonló cselekményeiktől — idézi az AFP a francia tisztségviselőt. A NATO legutóbb szeptember 22-én támadta meg a boszniai szerbek egy már üres harckocsiját. G yermekkönyvek kedves történeteiből, olvasókönyvek tanulságos szemelvényeiből egy életre megtanulhattuk, mennyire szerette Vlagyimir Iljics a gyermekeket. Gyarló módon már-már kezdtem elfeledkezni nagy Leninünk eme kétségtelenül pozitív tulajdonságáról, amikor is a Betlen-féle Híradó hétközi alakítása kapcsán feleszmélhettem: Hóm Gyula is ugyanúgy szereti a gyermekeket. A háttér persze közismert, a szándék jó, valamikor hónapokkal ezelőtt kihirdették a Ha én miniszterelnök lennék című pályázatot, amelyben kisiskolások ezrei fejtették ki naiv és tiszta, dicséretre méltó gondolataikat. Ne legyen munkanélküliség, csukják le a bűnözőket, legyenek olcsóbbak a mesekönyvek és a játékok, megannyi hamvas és bájos gondolat. Az is üdvözlendő, hogy a sok ezer kismókus közül a pályázat nyertesei eljuthattak a Parlament épületébe, mi több, a miniszterelnök dolgozószobájában fogadta őket. S hogy erről a legfontosab közszolgálati hírműsor, a Betlen-féle Kék Híradó tudósított, teljességgel érthető. Mi akkor a bökkenő ezzel a Betlen-féle kékséggel? Bármennyire is fontos esemény volt a miniszterelnök találkozása a kisdedekkel, a Kék Híradónak azért tudnia kellett volna arról, hogy aznap mik történtek a parlamentben. Ehhez képest alig két percben tálalta az eseményeket. Pedig folyt az ádáz vita, az alkotmányt, az alkotmányos demokráciát alapvetően érintő kérdésekről, az önkormányzatokról, a választási törvény módosításáról, a köztársasági megbízotti intézmény várható megszüntetéséről. Sajnálatos ugyan, hogy a részletes vita gyér érdeklődés mellett zajlott, ugyanis ezzel egy időben négy-öt bizottság, továbbá a koalíció egyik pártja, természetesen az SZDSZ teljes tagsága is ülésezett. Ezek okán némileg szánalmas volt nézni az ellenzéki felszólalások üres padsorok előtti sorozatát, az azonban mindenképpen a Kék Híradó hibája, hogy nem fedezte fel a hozzászólások politikán túlmutató szakmai aggályait. Miket is beszélek, mi az hogy nem fedezte fel, proA kormányalakításnál dói el minden Szlovákia választ (Folytatás az 1. oldalról) A belső és külső sikertelenségeket felismerve — s már nem bedőlve a demagóg magyarázkodásoknak — fogadta el a szlovák parlament a bizalmatlansági indítványt, és menesztette Meciart, aki mindaddig az önálló Szlovákiáért kivívott harc első emberének szerepében tetszelgett, s szorgalmasan építgette az egyeduralmon és a leplezetlen nacionalizmuson alapuló pozícióját és politikáját. Vladimír Meciar most is kiapadhatatlan energiával és a legváltozatosabb eszközök bevetésével folytatta választási kampányát, ám a sajtó mintha lassan elpártolna tőle, Kovác államfő pedig — tovább vállalva a súlyos politikai harcot — máris kijelentette, választási győzelme esetén sem ad esélyt Meciar- nak a kormányalakításra. S az alkotmány szerint erre joga is van. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb, közvetlenül a népszavazás megtartása előtt közzétett adatai szerint a polgárok többsége a DSZM után a baloldali pártokat és a Zöldek Pártját tömörítő négyes koalícióra (Közös Választás) voksolna, ami közel 20 százalékot jelent. Minden felmérés szerint biztosan tartja harmadik helyét a magyar koalíció, amely 11 százalékra számíthat. A pozsonyi Új Szó című napilap nemrégiben tette közzé a kizárólag a szlovákiai magyar lakosság körében végzett véleménykutatás adatait, azok egyértelműen bizonyítják, hogy a Felvidéken élő magyarság saját politikai képviseletet akar, s támogatja az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egységes fellépésének szoros vagy részleges formáit. Más szóval: a szlovákiai magyarok megköny- nyebbüléssel és nagyfokú rokonszenvvel vették tudomásul, hogy a három magyar párt választási szövetségre lépett, s a helyzet rendkívüliségét is megértve minden eddiginél nagyobb számban járulnak majd az urnák elé. Köny- nyen előfordulhat, hogy az eddigi 14 helyett 18, akár 20 magyar politikus is bejut a szlovák parlamentbe, s az már valóban komoly politikai tényezőt jelent. Még korai arról beszélni, hogy a választások lezajlása után ki kivel próbál meg koalícióra lépni, a magyar politikusok azonban máris kijelentették, adott esetben részt tudnak vállalni a kormányzásban. A szlovák pártok taktiai okokból egyelőre nem jelezték még szándékukat a magyar koalícióval lehetséges későbbi együttműködést illetően, még az egyébként mérsékelt, s az ott élő magyarság körében is népszerű két szlovák politikus, Jozef Moravcík eddigi kormányfő és Michal Kovác államfő is tartózkodott ennek latolgatásától, csak Ján Camogurskynak, a szavazatok minden bizonnyal valamivel 9 százalék feletti részarányával rendelkező Kereszténydemokrata Mozgalom elnökének kijelentése képez kivételt, egyszersmind világosan jelzi is némely szlovákiai pártok szándékát a magyar koalíció irányában. Camogursky a következőképpen fogalmaz: „Ha a magyar kisebbség pártjai visszalépnek azon követelésüktől, amelyek mögött egyesek a területi autonómia kialakításának szándékát sejtik, pártjaink valószínűleg hajlandóak lesznek együttműködni velük egy közös kormányban.” Amennyiben tehát Meciar nem talál partnereket, illetve nem kap lehetőséget kormányalakításra, akkor valószínűleg amolyan jobb-bal kabinet jön majd létre, a Közös Választásban domináns, Peter Weiss vezette Demokratikus Baloldal Pártjának, a kereszténydemokratáknak, néhány polgári pártnak, s ez esetben a magyar koalíciónak is a részvételével. Ez a változat biztosítaná a feltételeket annak a politikának a folytatásához, amelyet Kovác és Moravcík neve fémjelez, s mely — szándéka szerint — a polgárosodás folyamatát és a privatizáció ütemét kívánja egyér- telműsíteni és felgyorsítani, a tolerancia és a korszerű gondolkodás szellemében. Teljes baloldali győzelem esetén viszont az történik majd, amit Meciar néhányszor már végigcsinált. Európa vagy Balkán. Ez most a tét Szlovákiában. Sinkovits Péter A nagyvilág hírei í Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad ölte meg Robert Maxwell brit sajtómágnást — állítja a szervezet volt ügynöke, Victor Ostrovsky hamarosan megjelenő könyvében, melyből tegnap közölt részleteket a Jediót című független izraeli lap. % Egészében kedvezően értékelték, a tegnapi moszkvai lapok a csütörtökön befejezéídött washingtoni amerikai—orosz csúcstalálkozó eredményét, noha több lap is korainak tartotta a végleges mérleg megvonását. 4 A Dzsamáa Isziámija szélsőséges földalatti szervezet vállalta a kedden Hurgadában végrehajtott merénylet elkövetését, melyben két egyiptomi és egy német turista vesztette életét. Tegnap közzétett közleményében újra arra figyelmeztette a külföldieket, hogy kerüljék el Egyiptomot 4* Ismeretlen tettes csütörtökön késő este meggyilkolta az azerbajdzsán parlament elnökhelyettesét. A Gejdar Alijev államfő egyik közeli emberének számító 48 éves Afijaddin Dzsalilovot Baku egyik főutcáján érték a halálos lövések. Göncz Árpád köztársasági elnök franciaországi látogatásának tegnapi, utolsó napját a fővárostól 300 kilométerre levő Poitiers városában töltötte. A látogatásra elkísérte őt Alain Madelin, a francia kormány vállalkozási és gazdaságfejlesztési minisztere is. EGY HÉT Lenin lámpácskái fi Híradónk nem is akarta feltárni, esze ágában nem volt két percen túl foglalkozni ezzel az alkotmányosságot érintő és a demokráciát mélyen sértő eljárással. Mi az, Kék Híradó, hogy a plenáris ülés alatt négy-öt bizottság ülésezik, mi az, Kék Híradó, hogy a plenáris ülés alatt, a részletes vita idején az egész SZDSZ-frakció távol marad? Ezek tudatában valóban a legfontosabb, hogy miniszterelnökünk fogadja a gyermekeket. Szerencsére a Sonda Ipsos sem tétlenkedik, hetente hozza nyilvánosságra varázslatosabbnál varázslatosabb felméréseit. Nemrég azt vizsgálta, melyik Híradó, a Pálfy G. vagy a Betlen-féle stáb munkája nyomán volt szélsőségesebb a hírműsor. Jól tetszenek olvasni: szélsőségesebb. Nem arról van tehát szó, hogy elfogult vagy elfogulatlan, érdekes vagy unalmas, jó vagy kevésbé az, hanem arról, hogy szélsőséges. Nem borzolva a kedélyeket, gyorsan elárulom, hogy a felmérés szerint a régi Híradó elsöprő százalékban minősült szélsőségesnek, amíg az új kékség^ — természetesen szintén elsöprő arányban — nem az. Órákon át meditáltam, nem sok sikerrel, vajon mitől lehet szélsőséges egy hírműsor. Hogy egy-egy személy vagy csoport eszmerendszere alapján (bár ez is relatív) szélsőségesnek minősül, az még érthető. De egy ekkora nézettségű, ösz- szetett hírműsort utólag annak nevezni, kissé meglepő. Kétségtelen azonban, hogy az új stáb a kéken kívül új színt is hozott a képernyőre. Megtudhattuk például, hogy a miniszterelnök pedáns lakó, aki maga viszi le a szemetet. Másutt meg azt, egy divatdiktátor jóvoltából, hogy Boross Péter előnytelen arca és rosszul megválasztott öltözéke mellett Hóm Gyula jó arcú, jó megjelenésű politikus s ha nyakkendőkollekcióján kismértékben módosít, még előnyösebbé válhat. Mindezek nem egy délelőtti vagy éjszakai rádiós háttérműsor keretében hangzottak el, hanem A Hét főműsoridejében. A hét közepén megismerhettük azt a közvélemény-kutatást is, amely a Hom-kormány tagjainak, illetve az általuk vezetett minisztériumok tevékenységének lakossági megítélését vizsgálta. Bizonyára jóleső érzés a kabinet számára az a rendíthetetlen bizalom, amely a megkérdezettekből árad. A nullától százig terjedő alkalmassági skálán (ahol a száz a kiválóan alkalmas) a kormánypárti szavazók szegény Baja Ferencet tették az utolsó helyre, de még a környezetvédelmi miniszter pontszáma is 62, tehát magasan a középérték felett áll. Hogy jó néhány úgynevezett sikerminiszter pontszáma az egeket súrolja, szóra sem érdemes. Az is örvendetes, hogy valamennyi minisztérium pontszáma e hónapban emelkedett. Az itt sereghajtó szegény munkaügy augusztusban még 40 pontot kapott (hogy miért, nem tudom, talán a nyári szabadságok miatt), most azonban hála a munkakezdésnek, máris 43 a mutató. E lindult és révbe ért a héten a médiahajó is, erről a vidám eseményről azonban a tragikus kompbaleset miatt nem ildomos írni. Nagy beszédet mondott — immár szélesebb nyakkendőben — a kormányfő is. Ha mások nem, legalább a hajléktalanok megnyugodhattak: „Ha az ország el tud tartani ötvenezer menekültet, el kell tudni tartania százezer magyar nyomorgókat is.”. Örültek tehát a Parlamentbe látogató gyerekek, örülhetnek a hajléktalanok is. Csak én nézek kissé tanácstalanul, mert sem ez, sem az nem vagyok. Ez is valami. Székely Ádám RMDSZ-álláspont Létkérdés az alapszerződés