Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER L, SZOMBAT 3 A kék békegalamb szárnyalása Ahogy azt mindenkinek tudnia illik, kis hazánkban egy ideje hivatalosan kitört a médiabéke. A győztesek a nagytakarítás után kegyeskedve tűzszünetet hirdettek. Kitört a béke, amely testét jóízűen nyúj- tóztatja el a tükörfényesre pucolt televízióban. A nép pedig élvezi áldásait. A különböző műsorok által adagolt béketabletták gyógyító hatású szopogatásával tölti szabadidejét. Egy ilyen pasztillát igyekeztek a minap is beadni a nagyközönségnek a Sajtóklub című újdonsült vitaműsor első adásában. A műsorvezető hölgy, aki ígérete szerint „csak sütemények és tea kínálásával tölti majd idejét”, bevezetőjében egy várva várt és talán túlságosan is jól ismert asztalról szólt, amely azzal emelkedik ki társai közül, hogy kerek, és ádáznak hitt ellenfeleket ültet egymás mellé. Csakugyan szívderítő volt azt látni, hogy az Új Magyarország főszerkesztőjének lehetősége nyílt a Népszabadaság-os Bossányi Katalin kormányt féltő, anyaion meleg duruzsolásának lélegzetvételnyi szüneteiben ellenzéki puskájából egy-két nem igazán hatásos patront el- durrantania. Mély érzelmeket kelthetett a nézőben az az átváltozás is, amelynek során a tényleg sűrűn kínálgató műsorvezető, talán mindezt megelégelve, rámenős riporterré alakult, kérdésekkel ostromolva a miniszterelnököt bírálót. A műsor zárásaként azt is megtudhattuk: a beidézett újságírók a jövőben nemcsak a csúnya és minduntalan vitát szülő politikáról, hanem más témákról is eszmét fognak cserélni. (Talán a következő műsor süteményeinek receptjeit veszik majd éles bírálat alá.) Mert így néz ki a kék békegalamb legújabb szárnycsapása. Csak egy dolog hiányzik belőle: a kiengesztelődés. Ez a béke nem más, mint a megfojtott szó csendje. Pedig az egy asztalhoz ülés, a kézfogás másról szól: a megkövető szavak csak egyszerre szólhatnak, és ugyanarról a két fél által elismert bíró, a szigorú tekintetű előtt: legyen köztünk békesség mindörökké. Nánási Tamás Tanácskozás a televízió jövőjéről Gyengült a kimondott szó hitele Parlamenti napló — Az ellenzék kivonult Egyfordulós lesz a választás A közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás együttes létéről, a Magyar Televízió tervezett átalakításáról és a készülő médiatörvényről tartott közös tanácskozást az MTV és a Friedrich Ebert Alapítvány meghívott neves német, francia, angol és más nemzetiségű médiapolitikusok és -szakértők részvételével. A jelenlévőket Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte, amelyben kiemelte: az elmúlt időszakban személyesen is igyekezett a közszolgálati- ság követelményeinek fenntartását elősegíteni, amelyre a törvény garanciája híján csak kevés esély nyílott. A bevezető szavak után Horváth Ádám, a Magyar Televízió elnöke előadásában kifejtette: ő az első olyan tévéelnök, akit nem politikai megfontolásból helyeztek az intézmény élére. Majd a nemzeti médiummal kapcsolatos tervekről szólva elmondta: a politika túlzott eluralkodása miatt gyengült a kimondott szó hitele, ezért ezt a folyamatot szükséges megváltoztatni. Fő elvük továbbra is az igazmondás, kiszámítható műsorstruktúrát kívánnak teremteni, átszervezik a tévé felépítését, csökkentik létszámát, és igényt formálnak a jelenlegi helyett egy új központi épületre is. Bővíteni szeretnék a regionális stúdiókat, nagyobb teret kapnak a kisebbségekkel és az ifjúsággal foglalkozó műsorok. Horváth Ádám a tervezett parlamenti felügyeletben ugyan a függetlenség biztosítását továbbra sem látja, mégis jobbnak ítéli, mintha üzleti körök gyakorolnák ugyanezt. Az MTV elnöke síkraszállt a két csatorna megtartása mellett is, amelynek szükségességét a svájci, német és más példák alapján tanácsokat adó külföldi szakértők is alátámasztották. A pótköltségvetés általános vitáját folytatta tegnap délelőtti plenáris ülésén az Országgyűlés. Boldvai László, az MSZP vezérszónoka elsősorban azt próbálta érvekkel alátámasztani, hogy miért vált szükségessé a törvényjavaslat benyújtása. Sorolta az egyensúlyhiány okozta problémák mutatóit, utalva arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiányáért — ráadásul eddig javuló cserearányok mellett — a külkereskedelem a felelős. A kialakult helyzetet értékelve a kormány úgy látta, hogy fennállnak a pótköltségvetés benyújtásának feltételei, hiszen az eredeti büdzsé végrehajtását jelentősen veszélyeztető körülményekkel szükséges szembenézni. A 25 milliárd forintos általános tartalék 92 százalékát már az előző kormány felhasználta, holott az államháztartási törvény erre az időszakra csak 40 százalék elköltését teszi lehetővé. — Az államháztartási törvény által meghatározott egyetlen előírás szempontjából sem kellett volna pótköltségvetést benyújtani — hangoztatta Csépe Béla, a KDNP vezérszónoka. A tarTréning sofőröknek A jövőben Magyarországon a tartálygépkocsit vezetők biztonságtechnikai programon vehetnek részt, amely a veszélyes árut szállító sofőrök veszélyérzetét erősíti. A Német Közlekedésbiztonsági Tanács (DVR) által kifejlesztett programot Budapesten a XI. nemzetközi tehergépkocsi közlekedésbiztonsági konferencián ismerhette meg a magyar közönség. Ennek háttere az, hogy a német közutakon a tehergépkocsi-balesetek 90 százaléka a helytelen emberi viselkedésre vezethetők vissza. — A hibák nem a készség hiányára, hanem a helytelen hozzáállásra utalnak — mondta Gerhard Schork, a DVR elnöke. — Ezzel azonban nem azt állítjuk, hogy a tehergépkocsivezetők rosszabb résztvevői a közlekedésnek, mint a személygépkoesi- vezetők — tette hozzá. — A DVR 1986-ban tehergépkocsi-biztonsági tréninget fejlesztett ki, s ezt három évvel később kiterjesztette a tartálygépkocsi-vezetők- re is. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete tanulmányozta ezt, s a helyszínen győződött meg annak minőségéről. Ennek fő célkitűzése, hogy megváltoztassa a balesetek okát jelentő viselkedésmódot. V. Cs. talékokat nem használta fel teljes egészében az előző kormány, a költségvetés teljesítése a kiadások és bevételek egyenlegének szempontjából jobb az időarányosnál. Az egyetlen törvényes indok a gazdasági folyamatoknak a várttól jelentős mértékben való eltérése lehet, hiszen ez már a beterjesztő mérlegelésének függvénye. A kereszténydemokrata vezérszónok szerint a javaslat benyújtásának igazi indoka egyedül abban áll, hogy új kormány került hatalomra. Gaál Gyula, az SZDSZ vezérszónoka beszédében elsősorban az elhangzott ellenzéki megállapításokkal vitatkozott. Hiányolta, hogy miközben az ellenzék előszeretettel idézi az Állami Számvevőszék véleményét a költségvetésről, arról a megállapításról megfeledkeznek, miszerint mindkét törvényi előfeltétele megvalósult a pótköltségvetés-készítési kötelezettségnek. — Nem az államháztartási reformot kérjük számon a pótköltségvetésen, de azért lehetnének benne olyan elemek, amelyek a jövő lépéseire utalnak — hangsúlyozta Urbán László, a Fidesz vezérszónoka. A Fidesz szerint a pótköltségvetés csupán egy fiskális fűnyírás. Valójában nem képes tenni azért, hogy a beruházások részaránya a fogyasztáshoz viszonyítva emelkedjen, s így nem szolgálja a gazdaság fejlődésének beindulását. Kádár Béla (MDF) kiemelte: súlyos anyagi károkat okoz hazánknak, ha pénzügyminisztere azt üzeni a nagyvilágnak, hogy az ország az összeomlás előtt áll. Nincsen ugyanis pénzügyi szolidaritás, tőkét csak a valós teljesítmény vonzhat az országba. A kormányzat által beterjesztett pótköltségvetés nem más, mint pótcselekvés — folytatta a képviselő. A t. Ház 224 igen és 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett módosította az önkormányzati választási törvényt. így egyfordulóssá válik az önkormányzati választás, megszűnik az érvényességi és az eredményességi küszöb. A polgármestereket, beleértve Budapest főpolgármesterét is, közvetlenül választják az állampolgárok, és megváltozik az ajánlások rendszere is. A szavazás előtt az ellenzék kivonult az ülésteremből. (n. t.) Jubileumi nagygyűlés Nem riadnak vissza a sztrájktól Jubileumi nagygyűlést tartott tegnap Buda1 pesten a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, amelyen az elmúlt öt év munkájáról hallhattak értékelést a megjelentek. Gaskó István: Szociális békét szeretnénk a MÁV-nál Erdó'si Ágnes felvétele A VDSZSZ azzal a céllal alakult meg, hogy újragondolják a vasúji érdekképviseletet, helyreállítsák a szakszervezeti mozgalom függetlenségét, hangot adjanak a vasutasok rossz munkakörülményeinek, az alacsony fizetéseknek, a gyenge szociális ellátottságnak, és hogy megpróbáljanak ezeken javítani — tudtuk meg Gaskó István elnöktől. Mint mondta, a szakszervezet — amelynek 14 ezer tagja van — működése sikeresnek tekinthető, hiszen az eltelt öt évben a kollektív szerződések szellemiségének megváltoztatásával jelentősen csökkent a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a bérhelyzet tekintetében is komoly eredményeket értek el. Röviddel megalakulásuk után beléptek a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájába, s tagjai a londoni székhelyű Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetségének is, azonban pártsemlegességüket és politikai függetlenségüket mindvégig megőrizték. Jövőbeli terveikről szólva Gaskó István elmondta, hogy szociális békét akarnak a vasútnál, szeretnék minimalizálni a munkaadók és a munkavállalók közötti konfliktusokat, azonban ha a dolgozók érdekei megkívánják, nem riadnak vissza a sztrájktól sem. Végül átadták az idén alapított „Vasutassá- gért” kitüntetés arany-, ezüst- és bronzfokozatát három-három olyan személynek, akik kiemelkedően sokat tettek a munkavállalók érdekeiért. Arany pecsétgyűrűt kapott Gaskó István, akinek az elnöksége alatt erősödött meg a VDSZSZ. (fenyvessy) Fővárosunk vezére vak és süket? Nem! SZDSZ-es Budapestnek van főpolgármestere, aki mint a „tettek embere” vált ismertté. A jelző idővel kissé megkopott, ma már nem annyira lényeges, de hát hogy is lenne az, amikor tettei főképp abban merültek, s merülnek ki, hogy megtorpedózza a világkiállítást. A szabaddemokrata farsúlyú fővárosi önkormányzat kiad egy hetilapot összemosva azt egy reklámújsággal, amelynek a címe: Buda-Pesti Piac. E kiadványnak harmincnyolcadik heti száma Vásármérleg címen az alábbi összegzést tárja elénk. (Nagyon kérem kedves olvasóinkat, figyelmesen tanulmányozzák, tűnődjenek el azon, hogy ha 1993-ban a vásárközpont területén megtartott kiállítás ilyen hasznot hozott, akkor vajon a fővárosi önkormányzat ugyanezt miért nem képes a világkiállításról feltételezni. A cikkben szereplő adatok nem feltevések, jóslások, hanem tények. Olyan tények, amelyekre teljesen függetlenül attól, hogy valaki mely párttal szimpatizál, feltétlenül támaszkodhat) No, de nem csigázom tovább a kedélyeket, íme a cikk: „A Fővárosi Önkormányzat Kereskedelmi és Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottsága szeptember elején kihelyezett ülést tartott a Hungexpo Részvénytársaságnál. A találkozón a cég vezetői arról adtak tájékoztatást, hogy a Hungexpo által szervezett kiállítások milyen hatással voltak a gazdaságra. A vásárközpont területén 1993-ban megrendezett harmincöt kiállításhoz kapcsolódóan a résztvevők és a látogatók összesen 11,9 milliárd forintot költöttek el, s — mert mindehhez 2,9 milliárdos adókötelezettség társult — gyarapodtak az állami és önkormányzati bevételek is. A vásárok alkalmával elköltött pénz 31 százalékát, 3,7 milliárd forintot idegenforgalmi kiadások (szállás, étkezés, szórakozás) tették ki; magáncélú áruvásárlásra 2,9 milliár- dot, közlekedésre (üzemanyag, taxi, tömegközlekedés) 656 millió forintot fordítottak. Az adatok azt bizonyítják, hogy a kiállítások nemcsak a szervezők számára jelentettek jó üzletet, hanem kedvező hatást gyakoroltak a gazdaság más területeire és a foglalkoztatottságra is.” Ha ezek a kiállítások kedvező hatást gyakoroltak a gazdaság egyéb területeire és a foglalkoztatottságra is, akkor önök szerint a világkiállítás ugyanerre miért nem lehetne, szabaddemokrata uraim, ugyancsak alkalmas? (Vödrös)
