Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-15 / 216. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK 7 A Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülése A hétköznap embere, aki már a reggeli felkeléskor feleslegesnek érzi munkáját, jövőjét nem látja, elemi megélhetési gondok szorítják, miért is kívánkozna színházba. A színpadon felépített világ nehezen jelent ugyanis számára hihető erőt, segítséget és példát — hangsúlyozta Ablonczy László igazgató, a Nemzeti Színház hétfői évadnyitó társulati ülésén. A direktor kifejtette: a közönség érdeklődése hűvösebb lett az elmúlt években, és sajnálatos módon még nem alakult ki a művészeteket éltető öntudatos polgári réteg Magyarországon. A kedvező változás reményében a Nemzeti továbbra is alapvető feladatának tekinti az ifjú közönség meghódítását, értékes előadásokkal. Az igazgató utalt arra is, hogy a művészi önérzet csak akkor jogos, ha valaki úgy kel fel reggel, hogy különb akarással végzi a dolgát, mint ahogyan azt előző napon befejezte; csakis a fegyelmezett és alázatos munka hozhat kiváló eredményt. Ablonczy László szólt arról is, hogy a Nemzeti Színház a magyar szellem minden értékének és teljesítményének otthona kíván lenni, törekszik a műfajok változatosságára. Az évad újdonságairól az újságírók megtudhatták: Molnár Ferenc, Shaw, Móricz, Dumas, Németh László, Bródy Sándor, Pilinszky János, valamint Sarkadi Imre művei szerepelnek a premierek között. A 150 éve halott Kisfaludy Sándor Költő és huszártiszt volt egy személyben A Bakony északi nyúlványán elterülő, kora középkori váráról legnevezetesebb város, Sümeg most háromnapos ünnepségsorozatra készül. Jeles szülöttére, a Kesergő és a Boldog szerelem dalnokára, Kisfaludy Sándor költőre emlékezik. Kisfaludy 1772-ben szüle-' tett, és szülőházában halt meg 1844-ben. Történésekben bővelkedő élete során ontotta magából a szerelmes verseket és a történeti regéket. A XIX. század elejének legolvasottabb és legnépszerűbb költője volt. Verseivel — a költői álneve alapján Himfy-daloknak nevezett költeményekkel — ő szoktatta rá kora úri kisasszonyait az olvasásra. Saját versszerkezetet alkotott, a Himfy- strófát. Fiatal korában a bécsi udvarban huszártiszt, hódító lovag, később a napóleoni háborúkban katonáskodik és fogságba esik. Az 1809-es győri csatavesztésnél József nádor szárnysegéde. Hazatérte után birtokán gazdálkodik, sokat ír, és városa megbecsült táblabírája. Hatalmas kitartással és jelentős áldozattal ő hozza létre a balatonfüredi kőszínházat. Aktívan kapcsolódik be az irodalmi közéletbe. A Dunántúlon csoportosuló, Kazinczy és köre ellen fellépő ortológusok vezéralakja lesz. Az irodalmi polémiában Kazinczy mélységesen megsérti a konzervatív ízlésű, nemesi gondolkodású Kisfaludyt. Regéiért (Csobánc, Tátika, Somló) különféle díjakat, sőt még akadémiai tagságot is nyer. Későbbi színművei már nem aratnak sikert, s hosszú élete végén keserűen kell tapasztalnia, hogy elszállt felette az idő, az Akadémia sem kíváncsi regéinek felolvasására. A költő nevét szülővárosa, Sümeg gimnáziummal, kultúrházzal, múzeummal, térrel becsülte meg. Most a nemes fiára büszke város három napon át ünnepli, méltatja emlékét. Szeptember 16-ától 18-áig tart a gazdag eseménysorozat. Pénteken a gimnázium diákjai vetélkednek — többek között — a költő életéről és koráról. Később koszorúzás és kiállításmegnyitó lesz, majd a veszprémi színház művészei lépnek fel. Szombaton egyházi kegyeleti megemlékezést tartanak orgonakoncérttel. Irodalmi- múzeumi szakmai találkozó lesz előadásokkal egybekötve. A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójától kezdve más jeles irodalmi és múzeumi személyiségek jelennek meg. A gimnázium öregdiákjainak baráti köre is találkozót tart. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém megyei tagozata ülésezik e kiemelkedő eseménysor kapcsán. A Sümegi Ifjúsági Színpad Kisfaludy Sándor műveiből tart előadást. A harmadik napon, vasárnap kirándulásra invitálják a megjelenteket. Devecsertől Badacsonyig a jnúlt idők jeles költőinek kúriáit látogatják meg. Badacsonyban a Szegedy Róza-ház (Szegedy Róza Kisfaludy Sándor első felesége, múzsája volt) meglátogatásával, egy pohár finom badacsonyi bor mellett ér véget az út. Darnay László Magyar kiadó Washingtonban Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Occidental Press tevékenységéről Negyvenegy éve, 1953-ban alapította Csicsery-Rónay István Washingtonban az Occidental Press nevű magyar könyvkiadót. Csicsery-Rónay István politikus, író, publicista és könyvkiadó. Tanulmányokat folytatott a bécsi Konzuli Akadémián, az államtudományokból doktorált a budapesti egyetemen, elvégezte a József Nádor Műszaki Egyetem Közgazdasági Karának mezőgazdasági szakát, majd emigránsként könyvtárosi diplomát szerzett az Amerikai Egyesült Államokban. Részt vett a doni harcokban, ahol megsebesült, alapító tagja, majd vezetője az 1941—43-ban létesült Teleki Pál Munkaközösségnek. Bajcsy-Zsilinszky Endre javaslatára több fiatal értelmiségivel belép a Kisgazdapártba, tevékenyen részt vesz az ellenállási mozgalomban (szerkeszti például az Eb ura fakó című illegális lapot). 1945-ben a Kisgazdapárt külügyi osztályának vezetője. Ilyen előzmények után természetes, hogy az úgynevezett köztársaság-ellenes per kapcsán letartóztatják és nyolc hónapra bebörtönzik. 1947 őszén hagyja el Magyarországot, s Ausztria, Svájc és Franciaország után 1949-ben Amerikába kerül, és ott is marad az 1990-es demokratikus fordulatig. Arra most nincs terünk, hogy gazdag és szerteágazó emigrációs tevékenységét ismertessük, a kiállítás miatt most a kiadói munkája a lényeges. A New York Times-bw 1986. augusztus 27-én jelent meg egy cikk A Publisher and His Mission (Egy kiadó és missziója) címen, amely így foglalja össze az Occidental Press kiadó céljait: „Meg akaija őrizni szülőhazájának örökségét, és fel akaija hívni a figyelmet a kelet-európai elnyomásra.” Tökéletesen igaza van az amerikai cikknek. Ezért találkozunk a kiadványokon egyrészt olyan nevekkel, mint Ady, Szabó Dezső, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Márai Sándor; másrészt olyanokkal, mint Saláta Kálmán, Ily- lyés Gyula, Nagy Imre vagy Auer Pál. A Dél-amerikai Magyar Hírlap az Occidental Press- szel kapcsolatban megállapítja: ,Alig lehet elképzelni emigrációban nehezebb és bizonytalanabb vállalkozást, mint egy magyar könyvkiadó vállalatot.” Erre a nehéz és — eredményességét tekintve — bizonytalan feladatra vállalkozott Csicsery-Rónay István. A kiállítás ékes bizonyítéka annak, hogy a bátor áldozat- és kockázatvállalás eredményes volt. Az elmúlt negyven évben az Occidental Press számtalan olyan könyvet adott ki, ami itthon nem jelenhetett meg, vagy amit idehaza nem tartottak fontosnak. Hogy csak néhány szerzőt említsek: Márai Sándor, Szabó Zoltán, Auer Pál, Nagy Ferenc, vagy Illyés Gyula halhatatlan verse, az Egy mondat a zsarnokságról, mely világszerte hallhatóvá vált az Occidental Press kiadásában megjelent kazettáról vagy hanglemezről. Mert 1960 óta a kiadó alvállalata, az Ady Records számtalan kazettával és lemezzel szolgálta a vállalt célokat, így a Magyar költők Balassá- tól Adyig, a Magyar népdalok, Jancsó Adrienne műsora Csicsery-Rónay István, az újságíró-politikus és kiadó. „Megőrizte szülőhazája kulturális örökségét, miközben Kelet-Európa elnyomására figyelmeztette a világot” (Légy már legenda), vagy a Nagy Imre beszél, Nagy Ferenc beszél, A forradalom tanúi beszélnek című lemezek. Csicsery-Rónay István szerteágazó közéleti szereplésének egyik területe a Nemzetközi PEN Klub. 1981-ben a lyoni PEN-kongresszuson mondta az emigrációba kényszerült magyar írókról: „Ezek megőrizték hitüket saját nemzetük géniuszában, ugyanakkor azonban a szó legjobb értelmében internacionalistákká váltak. Népük öntudatának kihelyezett részecskéi ők, akik működésükkel hitet, tudást, távlatot, arányt és egyensúlyt segítenek teremteni agymosott, félreinformált vagy akár csak a modem tömegek ópiumával, a viszonylagos anyagi jóléttel elkábított népünk lelkében.” (Kiemelés tőlem — T. B.) Ma is aktuális tennivaló! Csicsery-Rónay István egész emigrációs működése bizonyítja, hogy mindezt nem csak mondta, hanem meg is valósította azt a részét e feladatnak, ami rajta állt. Elvhűségének legfőbb bizonyítéka, hogy a demokratikus fordulat után azonnal hazatelepedett. Az Occidental Press első itthoni kiadványa, mellyel az agymosás és a félretájékoztatás következményeit kívánta csökkenteni, a Teleki Pál és kora című kötet. Ugyanezen célt szolgálja két alapítványa: a Teleki Pál Munkaközösség Alapítvány és az Ezerkilenszáznegyven öt Alapítvány is. Mennyi mindenről nem szóltunk! Fliszen hosszú íveket lehetne összeírni a kiállításról, Csicsery-Rónay István életművéről, melynek határozott üzenete van mai magunk számára: a legreménytelenebb, a legvigasztalanabb körülmények között sem szabad csüggedni és a tétlenség lehúzó mocsarába süllyedni. Tenni kell hazánkért, népünkért, amit és ahogy lehet! Nem siránkozni, hanem cselekedni kell! Csicsery-Rónay István így élt a legnehezebb években is. Ezért igaz a már idézett lapnak, a Dél-amerikai Magyar Hírlapnak az értékelése: „Az Occidental Press a legmerészebb és legeredményesebb kiadói vállalkozása az emigrációnak.” A kiállítást pedig meg kell nézni. Október végéig ezt bárki megteheti. Török Bálint Hetvenöt éves a ceglédi vasutas vegyes kórus Vad ösztönt szelídít a dal A nemzetet próbára tevő nehéz äs feladatokhoz a művészetek, s Wv'jr/ ezen belül a zeneközösségek ad- V'^'y ták a legnagyobb erőt és kitartást. így volt ez régen, és ma sincs másképp. Ä muzsika mozgósít és példát állít nekünk — jelentette ki minap Pallos György, a Vasutasok Országos Közművelődési Egyesületének elnöke a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében, azon a jubileumi hangversenyen, amit a ceglédi vasutasénekkar hetvenötö- dik évfordulója alkalmából rendeztek. Az elnök ezután utalt arra, a XXI. század küszöbén válaszút előtt állunk. Az emberiség megteremtette önmaga teljes elpusztításának lehetőségét. Mi, emberek pedig élni szeretnénk és akarunk. Egymásra figyelve, a másikért felelősséget vállalva, mint ahogy a dalosok tették ezt az elmúlt hetvenöt évben. Egyének és nemzetek jövőjének záloga, hogy az emberiség képes lesz-e — miközben saját nemzeti képét tervezi — a közösségi gondolkodással lépni a következő évezredbe. Ezzel a kitekintéssel és világlátással kell erősíteni a régi, és felépíteni az új szövetségeket. A szónok idézte Kodály gondolatait, majd emlékezett az énekkar alapítójára, Hegedűs András MÁV-főtisztre és Benczédi Mihály karnagyra, aki három évtizeden át vezényelte az együttest. Tőle Kis István vette át a képzeletbeli karmesteri pálcát — napjainkban is ő a dirigens —, s vezetése alatt a vegyes kórus aranykoszorús lett. Befejezésül Pallos György kifejtette: az értékes, alkotó vasutasközösségeket őrizni és védeni kell, s átmenteni őket továbbra is azokra az időkre, amikor kevésbé szorongat majd a pénztelenség. Ezt követően Benczédi Mihályné, a MÁV vezérigazgató-helyettese — az egykori karnagy menye — felelevenítette az apósa hagyatékában lévő relikviákat, s átadta a Benczédi Mihály örökös vándorserleget Tátrai Rezső titkárnak. Mácz István polgármester a közművelődési egyesület elnökének korábban elhangzott gondolataihoz kapcsolódva rámutatott, amíg dalolunk, szelídítjük vad ösztöneinket, az erőszak hullámait. A kórusok énekesei azt a csodálatos dolgot művelik, hogy ápolják a nemzeti érzést, és éberen tartják lelkűnkben a magyarságot. Az ünnepi hangversenyen a ceglédber- celi Dózsa György Művelődési Ház vegyes kórusa, a nagykőrösi művelődési ház népdalköre, a szolnoki MÁV járműjavító férfikara és a jubiláló ceglédi vasutaskönyvtár vegyes kórusa mutatta be szép sikerrel műsorát. F. F.
