Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-07 / 209. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. SZEPTEMBER 7., SZERDA Megkérdeztük Lovascentrummá válik-e Isaszeg? Az isaszegi Ilka-majorban Lovasok Baráti Találkozóját rendezik meg szeptember 17-én. Fodor Tamást, a lovasklub munkatársát az összejövetel céljáról, körülményeiről kérdeztük. — Isaszegen első alkalommal rendezünk ilyen nagyszabású találkozót — kezdte válaszát. — Az Ilka-major tökéletes helyszínt nyújt majd a versenyek lebonyolítására is, mivel végre teljesült régi vágyunk, s kialakítottunk egy színvonalas verseny- pályát. A találkozót a Szadii i SE Lovas Szakosztály- lyal az ez évben elmaradó szadai találkozó miatt közösen tartjuk. A program nem csak bemutatót, komoly versenyt is kínál, melyben lesz díjugratás amatőr, ifjúsági és felnőtt nevezők részére, szintén díjugratás igazolt versenyzőknek, majd az eredményhirdetés után játékos lovasvetélkedőn vehetnek részt a sportbarátok. Aki versenyezni akar, feltétlenül hozza el a lovát. Igaz, még jó pár nap van hátra a rendezvényig, de a visz- szajelzések magas részvételi arányról tanúskodnak. Számításaink szerint 300—350 fő jön el, s ebből 50—60-an hoznak lovat. A sportolás és szórakozás mellett a célunk, hogy összekovácsoljuk végre a lovassport kedvelőit, s azt szeretnénk, ha az Ilka-major egy központi lovascentrummá alakulna. V. Cs. Rendkívüli ülés Egyszerre fizessek ki a nyugdíjakat! (Folytatás az 1. oldalról) A testület ezt a megoldást is elutasította. Mint Mészáros Tamás elmondta: a szakmai-gazdasági kifogások mellett az is szerepet játszott, hogy a közeljövő áremelései — a 12 600 forintos átlagnyugdíjat figyelembe véve — nyilvánvalóan ezt a réteget érintik a legsúlyosabban. Az önkormányzat elnöke a nyugdíj- biztosító költségvetéséről szólva kifejtette: igyekezetük arra irányul, hogy kintlevőségeikből legalább 5,6 milliárd forintot behajtsanak. Igényt tartanak annak a mintegy 100 milliárdos vagyonnak a hozamára is, amelyet 1993-ban kellett volna megkapniuk. Ez 8,9 milliárdos bevételt jelentene számukra, de a hiány így is mintegy 9,5 milliárd forint lenne. Harsányt László, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta, hogy folytatódik az alku az önkormányzat és a kormány között. Véleménye szerint az a legvalószínűbb, hogy köztes kompromisszum születik. E szerint a nyugdíjasok ugyan nem kapnák meg egyszerre a pénzüket, de a novemberi visszamenőleges emelés nem kettő, hanem három, esetleg négy hónapra terjedne ki. Dabas-Sáriban tart a sátorozás Még mindig dúlnak a csaták Dabas-Sáriban az iskola kettéosztása körül. Az önkormányzati iskola szülői munkaközösségének javaslatára továbbra is az udvaron elhelyezett sátorban oktatják a gyerekek egy részét, mert a nagy létszámú világi iskolában kevés a férőhely. Amíg az időjárás lehetővé teszi, ennek különösebb hátránya nincs is, de ha a szülők továbbra is eszköznek használják a gyerekeiket, bizonyos, hogy nem ez a jó megoldás. Az igazgató szerint minél előbb változtatni kell a helyzeten, mert a „sátrazás” már mindenkinek kárára van Vimola Károly felvétele Baranyában a török köztársasági elnök Példát mutatunk az egész világnak Siileyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke tegnap Baranya megyébe látogatott. A magas rangú vendéget a megyeházán Szűcs József, a közgyűlés elnöke köszöntötte, s tájékoztatta őt Baranya múltjáról és jelenéről, a török kori műemlékek helyreállításáról, valamint a megye és a törökországi Kütahya tartomány közti kapcsolatok fejlődéséről. A török államfő Pécs jelentőségét méltató rövid válaszbeszédében hangoztatta: a délmagyarországi város a magyar és a török kultúrának közös, gazdag kincsestára s a híd szerepét töltheti be a két nép közti kapcsolatépítésben. Süleyman Demirel hangsúlyozta hogy a magyar—török kapcsolatok története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza s az egykor ellenséges két nép megbékélése az egész világnak példát mutat. Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a békés együttműködés a jövőben is folytatódik — jelentette ki a török államelnök —, s a baráti kapcsolatok iránti készség szép jelképe a fél évezrede született, és Szigetvár ostrománál elhunyt II. Szulejmán szultán emlékművének felállítása. A török köztársasági elnök külön is megemlékezett Mendele Ferenc építészet-történészről, aki a siklósi Mal- kocs bej dzsámi helyreállítását irányította. A török templom rekonstruálását nemrégiben Europa Nostra-díjjal jutalmazták. Befejezésül a pécsi születésű Ibrahim Pecsevi történetírót idézte Süleyman Demirel. A középkor krónikása azt írta, ha újra születhetne, ismét Pécsre születne, s ha Allah ezeréves élettel ajándékozná meg, mind az ezret Pécs városában élné le. A török államfő és népes kísérete a délelőtti órákban megtekintette Pécs török kori műemlékeit, Jakováli Hasszán minaretes dzsámiját, amely felszentelt muzulmán imahely ma is, majd Merni pasa fürdőjének maradványait, illetve az ott berendezett kütahyai kerámiakiállítást, végül a legnagyobb épségben maradt magyarországi török kori műemlék épület, Ghazi Kaszim pasa Pécs főterén álló dzsámiját, amely ma katolikus templom. A pécsi városnézést követően Baranya megye közgyűlésének elnöke ebédet adott Demirel'elnök és felesége tiszteletére a Palatínus Szálló Bartók-termében. Baranyai látogatása során megtekintette a pécsi Jakováli Hasszán dzsámit Süleyman Demirel török államfő MTI-telefotó s ír törvényhozók a Parlamentben Támogatják az EU-csatlakozásunkat Az Országgyűlés elnökének meghívására hazánkban tartózkodó ír szenátus és parlament delegációja tegnap a Parlamentben megkezdte hivatalos tárgyalásait a magyar Országgyűlés Gál Zoltán házelnök vezette küldöttségével. A találkozón — mint arról a sajtóiroda a távirati irodát tájékoztatta — az Országgyűlés elnöke tájékoztatta az ír törvényhozókat a választások eredményéről, a magyar társadalomban meglévő politikai áramlatok támogatottságáról. Áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, melynek megítélésében eltérő a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki pártok véleménye. Kiemelte a külföldi tőke jelenlétének és növelésének fontosságát, különös tekintettel a termelő beruházások területére. Külpolitikai kérdésekről szólva Gál Zoltán kiemelte, teljes az egyetértés a parlamenti pártok között a magyar külpolitika prioritásait illetően. Sean Falion, az ír szenátus elnöke, a delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy nagy figyelemmel kísérik a magyarországi változásokat és Magyar- ország csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, amelyet Írország teljes körűen támogat. Kifejezte reményét, hogy a meglévő ír—magyar közös vállalatok száma, a gazdasági kapcsolatok a közeljövőben növekedni fognak. Az ír képviselők felajánlották tapasztalataik átadását a magyar törvényhozók számára az Európa Unióba való magyar belépés feltételeinek megteremtéséhez. Szorosabbra fűzik kapcsolataikat Együttműködő régiók Kevesebb kukorica Fekete milliárdok A munkavállalói oldal sarkalatos kérdésként kezelte az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) tegnapi plenáris ülésén, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás előkészítése során önálló témakörként szerepeljen az adót nem fizető, illegális gazdaság visszaszorítása. Az ÉT plenáris ülése a munkavállalói oldal javaslatára foglalkozott a társadalmi-gazdasági megállapodás témaköreivel, a tárgyalások ütemezésével. A munkavállalói oldal hosszas vitát követően is fenntartotta eredeti igényét az illegális gazdaság korlátozásának önálló tárgyalására. Mint hangsúlyozták, mintegy 900 milliárd forintra nincs rálátása az országnak, a fekete vagy félillegális gazdaság jóvoltából. Ha csak tíz százalékát sikerülne beszedni ennek a pénznek, az 90 milliárd forinttal könnyítené a költség- vetés, illetve a becsületes adófizetők, főként a széles munkavállalói tömegek helyzetét. A munkaadói oldal rámutatott: a munkavállalók egy része haszonélvezője az illegális gazdaságnak, hiszen csak így jutnak munkához, jövedelemhez. A munkavállalói oldal válaszában kifejezte: hosz- szabb távon ezek a dolgozók is rosszul járnak, hiszen nem fizetnek utánuk nyugdíj- és társadalombiztosítási járulékot, vagy csak a minimálbéren jelentik be őket. A munkavállalók elvárják, hogy a kormányzat ne csak óhajokat fogalmazzon meg, hanem tényleges intézkedéseket tegyen e probléma megoldására. Meglévő kapcsolataikat akarják szorosabbra fűzni a dunántúli és a felső-rajnai régiók, ebbéli szándékukat Győrött megállapodásban rögzítették. A Rába-parti városban a Regio Triagonalis Egyesület látta vendégül a felső-rajnai térségek képviselőit. Horváth József címzetes államtitkár, az egyesület elnökségi tagja az MTI érdeklődésére elmondta: a találkozón megvitatták az együttműködés lehetőségeit és egyetértettek abban, hogy különösen a gazdasági, a környezetvédelmi, az infrastrukturális, továbbá a tudományos és a kulturális területen lehet sűrűbbé tenni a két térség közötti találkozási pontokat. A vélekedést alátámasztani látszik az a tény — mutatott rá Peter Gloor, a Regio Basiliensis Egyesület elnöke —, hogy a Franciaország, Svájc és Németország határán tevékenykedő egyesületük három évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tekintetben, mennyi türelem, nyitottság és jóindulat árán lehet szomszédokkal baráti kapcsolatokat megalapozni és fenntartani. Tapasztalataikat készséggel átadják a két évvel ezelőtt létrejött triago- nális egyesületnek, amelyet Ausztria, Szlovákia és Magyarország azzal a céllal alakított, hogy elősegítse az együttműködést, a kapcsolatépítést az élet számos területén a három ország határának közös érintkezési pontját övező térségben. A győri találkozó osztrák és szlovák résztvevői kinyilvánították együttműködési szándékukat a felső-rajnai régiókkal. A tárgyaló felek döntöttek arról, hogy a munkát még ez év őszén megkezdik. Az utóbbi három évben csaknem tizenöt százalékkal csökkent a kukorica hektáronkénti termésátlaga hazánkban — elsősorban a sorozatos szárazságok, de számottevően a termőhelyi viszonyokhoz nem mindig igazodó fajtakiválasztás miatt is. Többek között ezt állapították meg a keszthelyi agrártudományi egyetemen a Pannoninform-program keretében tegnap rendezett országos fajtabemutatón és tanácskozáson. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei éppen ezért úgy vélik: el kell „felejteni” a nagy testű, későn virágzó kukoricafajtákat és mindinkább a szárazságot megelőzően virágzó, rövid — 127—130 napos — tenyészidejűeket érdemes előnyben részesíteni, különös tekintettel a FAO 200-as hibridekre.
