Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-07 / 209. szám
IS PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 7., SZERDA 5 Akik népszavazást szeretnének Vélemények az expóról A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről. — En ugyan még nem írtam alá semmilyen ívet, melyet a népszavazásért bocsátottak közre, de mesz- szemenőkig expópárti vagyok — közölte a nagykőrösi Szalay Albertné. — Ugyanezt elmondhatom a nagykőrösiek többségéről is, akikkel eddig beszéltem, mindenki szeretné a világkiállítást. A hölgy elmondta, hogy közvetlenül nem hozna hasznot neki a rendezvény, a szervezésbe nem igazán tudna bekapcsolódni, viszont Nagykőrös életében jelentős, pozitív változásokat hozna a turistaforgalom. — Ha már egyszer elindult a szervezés folyamata, nem lenne szerencsés lépés abbahagyni, hiszen ez több kárt okozna mint hasznot — mondta. — Nem tartom ellenszenvesnek a jelenlegi kormányt, az intézkedéseiket, hiszen például az áremelkedéseknek így is, úgy is be kellett volna következniük, de az expóval kapcsolatos elutasító döntésüket egyszerűen nem értem. Nem tudom elfogadni azt a bejelentést, hogy nincs pénz a rendezvényre, szerintem biztosan ki lehetne gazdálkodni valahogy, s mivel a turisták itthagynák a valutájukat, jelentős haszonban részesülne az ország — vélekedett. Elmondta, hogy a népszavazás gondolatát jónak tartja, s úgy vélte, a kormány figyelembe venné annak eredményét. — A szavazás azonban csak akkor járna sikerrel, ha kérdőíveket küldenének ki — állította. A megszokott szavazórendszer már nem működne, az emberek belefáradtak, nem mennének el. V. Cs. (Folytatás az 1■ oldalról) Ebben az esetben két kilométeres körzetben kő kövön nem marad -— állítja Bata Ambrus, majd feleleveníti a veszélyes háborús örökség megsemmisítését. — A tűzszerészek felügyeletével és rendőrségi biztosítással kivittük a községtől távol, a Gyál-patak mellé. Itt a Gimesi István polgármester által kirendelt erőgépek ástak egy három méter mély gödröt. Ebbe helyezték el a bombát, két kiló trotillal, majd betemették, s föléje még két méter magas földprizmát emeltek. A robbantás előtt valameny- nyien elhúzódtunk egy domb mögé, úgy kétszáz méter távolságra. Nem elő- szőr vettem részt hasonló esetnél, de ilyen detonációt még nem tapasztaltam. A rét hullámzott, remegett alattunk, s a földkoloncok három emelet magasra röppentek föl. A robbanás centrumában egy öt méter mély, tizenöt méter átmérőjű kráter keletkezett. A föld alól tömegesen bújtak elő az üregi nyulak, a légnyomástól szédelegtek, bukdácsoltak, az orrukból, szájukból, fülükből szivárgott a vér. Még rágondolni is borzasztó, ez az akna mindösz- sze másfél méter mélyen feküdt a felszíntől, s ötven éven át gyanútlanul jártak az emberek fölötte. A halál felett táncoltak! — Miként kerülhetett ez az akna oda? — kérdeztük Gimesi Istvántól, aki bár nem élt még ’44-ben, ám, mint őslakos, kiváló ismerője a községnek. — Azokban az időkben, a Toldi utca környékén, egy beépítetlen, mocsaras terület húzódott, az akna ebben a laza közegben nyilván elfulladt, nem robbant fel, csak belefúródott a talajba. Nem egyedi eset, alig múlik el év, hogy ne találnánk néhány hasonló, fel nem robbant aknát vagy bombát. Legutóbb augusztus elején egy ötvenkilós légvédelmi repeszgránátot kotort elő a földgyalu. Nyolcszáz méterre álltam attól a helytől, ahol a tűzszerészek felrobbantották, ennek ellenére egy gyufásdoboz nagyságú repeszdarab alig két méterre csapódott be mellettem. Ha fejen talál, alighanem ott maradok a helyszínen. Az infrastruktúrát szolgáló beruházások — ivóvíz- és gázhálózat-bővítés, csatornaépítés, korszerűsítés — során sok helyen bolygatják meg a talajt Gyálon, következésképp több a lehetőség „elfekvő háborús készletre” bukkanni. Ilyenkor a legböl- csebb, ha ugyanúgy járnak el a helyiek, mint az elmúlt vasárnap. Értesítik a rendőrséget, és a polgármestert, akik tudják, hogy mit kell tenni ilyenkor. Hozzányúlni, mozgatni, szállítani nem szabad a robbanószereket, s ha lehet, ne keltsen senki pánikot. Talán — merjük remélni — egyszer kiürülnek a föld alatti arzenálok. Matula Gy. Oszkár Páty csatornát és munkát kap Menedék épül az árváknak Korompay Péter nyolc hónapja vezeti a Zsámbéki- medence egyik legszebb részén fekvő Páty község ön- kormányzatát. Elődjének sajnálatosan korai halála miatt került január első hetében a polgármesteri hivatal élére. Bátran állítható, hogy a falu lakossága túlnyomó többségének támogatásával foglalhatta el posztját, mert programja elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeit vázolta fel, melyek hiánya már évek óta komoly gondot jelentett a pátyiak mindennapi életében. Az elképzeléseket, mint az úthálózat korszerűsítését, az önálló szennyvíztisztító telep felépítését és a csatornahálózat megvalósítását persze könnyű volt papírra vetni. Ahhoz azonban, hogy ezek az ígéret szerint két-há- rom év alatt elkészüljenek, pénz, méghozzá rengeteg pénz kellett. A beruházások az év eleji számítások szerint 225 millió forintot emésztettek volna fel. Ennek felét az államtól céltámogatások formájában, pályázatok útján nyerte el a település. A hiányzó 112 millió 500 ezret pedig saját források mozgósításával teremtette elő Páty ön- kormányzata. A pénz tehát rendelkezésre állt, azonban időközben kiderült, hogy a tervbe vett fejlesztések költségei jóval többre rúgnak. Ugyanis a csatornázás tervei csak a falu kétharmadát ölelték fel, az infláció következtében jelentősen megdrágult a Páty és a Biatorbágy közötti csatlakozóvezeték megépítése. Az úthálózat — a rendszeres karbantartásra nem jutott pénz — állapota pedig olyannyira megromlott, hogy a tervezettnél nagyobb ráfordítást igényelt. A kezdetben 225 millió forintra számolt költségek ezek következtében elérték a 400 milliót. Nem volt mit tenni, a megoldást csak egy kedvezményes, kormány által támogatott, tíz évre szóló hitel felvétele jelenthette, melynek lakosságra eső kamata 8,4 százalék. Ehhez csak úgy lehetett hozzájutni, ha Pátyon, más Pest megyei községekhez hasonlóan csatornaépítő társulatot alakítanak. Az ötlet felvetésétől számítva két hónapnak sem kellett eltelnie, s megalakult a Dél-budai Térségi Víz- és Csatornamű Társulat, melynek első ülésén döntöttek a lakossági hozzájárulás mértékéről. Ennek értelmében egy összegben történő befizetés esetén negyvenezer, míg részletfizetéskor hatvanezer forintot kértek lakásonként a csatornázásra. A jelenlegi árak ismeretében úgy tűnik, az ebből befolyó összeg a beruházásnak mintegy húsz százalékára nyújt csak fedezetet, a többit saját erőből kell előteremtenie az önkormányzatnak. Pátyon nemrégiben kezdődtek el a vákuumos szennyvízcsatorna-hálózattal kapcsolatos munkálatok, melynek során a polgármesteri hivatal illetékesei a polgárok véleményére is kíváncsiak. Megbeszélik velük a házakba való bekötés módjait, s keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel az építkezés fennakadás nélkül és a legkisebb kényelmetlenséggel bonyolítható le. — Megszűnt a szippantott szennyvíz leeresztése a faluban — hangsúlyozta lapunk tájékoztatásakor Korompay Péter. — Megállapodtunk Budakeszi és Telki önkormányzatával, hogy a két település tisztítóművei fogadják Páty szennyvizét. Nyomatékosan felhívom lakosaink figyelmét arra, hogy községünkben ezentúl szigorúan tilos az illegális ürítés. Természetesen csak addig veszik igénybe a környező helységek segítségét, amíg Pátyon nem készül el a szennyvíztisztító mű. Kivitelezését a Purátor Kft. vállalta fel, melyhez a hetekben látnak neki. Csak az nem fog pénzt keresni, aki nem akar vagy nem tud munkát vállalni — jelentette ki a polgármester arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a beruházások milyen munkalehetőséget teremtenek Pátyon. Majd hozzátette: reméli az állásnélküliek élnek majd a lehetőséggel. Ez az önkormányzat számára is fontos, mert ha a jövedelempótló támogatásból tengődő emberek elmennek dolgozni, több jut majd az idősek, a betegek, egyszóval a rászorultak segélyezésére. Nem beszélve arról, hogy az eddig munka nélkül lévők biztos kenyérre találva jobb körülmények közé kerülnek családjukkal együtt. A csatornaépítést vezető Geotorr Kft. a polgármesteri hivatal melletti volt iparcikkboltban rendezte be irodáját, a Kossuth út 81. alatt — tudtuk meg Korompay Pétertől —, ahol a polgárok nemcsak munkára jelentkezhetnek, hanem a kivitelezéssel kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak a cég szakembereitől. Hamarosan befejeződik a telefonvonalak bekötése az előfizetők otthonaiba, ezt követően pedig megkezdődik az új igények felmérése — mondotta a polgármester. — A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából néhány hét múlva kezdünk hozzá a Gondviselés Házának felépítéséhez, mely ha elkészül, árva gyermekeknek nyújt majd menedéket — ismertette jövőre vonatkozó tervüket végezetül Korompay Péter. (klug) Kötik a telefont, ássák az árkot Év végére gázzal fűtenek Ez év végére várhatóan nagyot lép előre Tinnye is a közművesítés terén. Szeptember hónap a faluban a telefonhálózat kiépítése és a gázvezeték fektetésének megkezdése jegyében telik el — tájékoztatta lapunkat Bak Ferenc polgármester. Polgármesterek a megmérettetésről A család nem örülne az újraválasztásnak A vízhálózat a községben már három évvel ezelőtt elkészült. Az önkormányzat akkoriban szerződött le a Matávval is a telefonhálózat kiépítésére. A kivitelező tavaly év végére ígérte a munka befejezését, de a tervek készítésekor már csúszás volt tapasztalható. Az eredeti határidőt ezért a Matáv nem tudta tartani. Időközben kiderült az is: az eredetileg Piliscsabával közösen tervezett központ helyett külön építenek egy befogadóépületet Tinnyére. A fogadóház már készen van, és ha minden jól megy, a harmincezer forintért befizetett telefonok már e hónap végén élni fognak, és ezzel a környéken is mód nyílik további telefonok bekötésére. A másik örömteli esemény, hogy még szeptemberben megindul a gázvezeték építése is. Tinnye 1992. második felében csatlakozott a Zsámbéki-medence és. környéke tizenhárom települését összefogó gázprogramhoz. A gázfűtést a község lakosságának hatvan százaléka igényelte ötvenezer forint hozzájárulás befizetésével, de magasabb áron az utólagos csatlakozás is megoldható. A most induló munka befejezését szintén év végére ígérik, amire a fővállalkozó Innoterv Rt. felvonulása a garancia. A csatorna a polgármester szerint még a jövő feladata, hiszen megvalósítása nagyon költséges, és az állami céltámogatás igényléséhez sincs meg még a szükséges saját forrás. Az önkormányzat tervei között ennek ellenére szerepel, és lehetőség szerint ezt is szeretnék megvalósítani. N. T. Sorozatban tervezzük bemutatni megyénk települési és városi polgármestereit, mindegyiküknek feltéve a kérdést, vajon indulnak-e az őszi önkormányzati választásokon. Harcsa Lajos, Budakalász polgármestere: Tervezem az újraindulásomat. Eddig is független voltam, most is így kívánok indulni. Természetesen á családom nem nagyon örül a gondolatnak, hogy újra polgármester lehetek. Maleicsok János, Galga- györk polgármestere: Indulásom közel sem biztos, mondjuk úgy, hogy nyolcvan százalék. Teljesen attól teszem függővé, hogy milyen lehetőségeim lesznek a jövőben, esetleg sikerül-e munkahelyet találnom, ha igen, akkor valószínűleg nem indulok. Ha mégis, akkor függetlenként. A családom így sem örül az esetleges újabb négy évi munkámnak. Zsadányi Lászlóné, Hernád polgármester asszonya: Tervezem, hogy indulok, de még nem nyilatkoznék, hogy milyen színekben. Majd meglátjuk. László József, Majosháza polgármestere: Függetlenként indulok a választásokon. Természetesen szívesen veszem valamely párt támogatását is, azonban nem érzem kötelezőnek, hogy engem valaki is támogasson. A jövőben is szeretnék a község problémáival foglalkozni, de nem szeretnék belefolyni a nagypolitikába, csak ha feltétlenül szükséges. Vásárhelyi Nagy Antalné, Makád polgármester asszonya: Tervezem az indulást, mint független jelölt, és várom a pártok támogatását is a megmérettetésen. A családom nem lelkesedik az ötletért, azt mondták, hogy öt évvel tovább élhetnék, ha nem vállalnám el a következő négyéves ciklusra a polgármesteri státust. (w. b.) Gyálon aknára bukkantak Ötvenéves haláltánc
