Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-06 / 208. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD Önállósodnak a ceglédiek Szentendrei beruházások Szemléletváltozás a véradóknál Tavaly elkezdődött Dél-Pest megye vérellátásá- ' i&'i nak megújhodása. Vajon az elmúlt egy eszten- dőben az ügy kimozdult-e a holtpontról. Erről faggattuk dr. Bíró Jánost, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet vértranszfúziós osztálya főorvosát, aki kérdéseinkre egyebek mellett azt is kifejtette, manapság profi személyekre kell bízni a véradások szervezését. Annál is inkább, mert a régi agitációs propagandamódszer ideje lejárt Bíró főorvos beszélgetésünk elején hangsúlyozta a nemzeti vérkészlet fontosságát. Az utóbbi megvalósításához némi szemléletváltás szükségeltetett. Korábban egy-egy véradó állomáson a kollégák levették a vért, s ellátták a betegeket a területükön. Persze akadtak országos programok, és a fővárost is segíteni kellett. Időközben fejlődött a technológia. A feldolgozás sokrétűbb lett, javult a minőség. Ugyanabból a mennyiségből többféle betegséget gyógyíthatnak. Az illetőnek azt a véralkotó elemet adják be, amire szüksége van. Ma már országos szinten gondolkozva, sokkal hatékonyabban kell hasznosítani a vért. A feldolgozást célszerű egy-egy központban elvégezni. Emiatt aztán elkerülhetetlen a szorosabb együttműködés. Semmi manőverezés A transzfuziológiát világosan ketté kellett választani. Van a gyógyító- és vérellátó (feldolgozó, forgalmazó) tevékenység. Az utóbbival nem érdemes a kisebb véradó állomásokon foglalkozni. A tervek szerint a jelenlegi hatvannégyből mintegy harminc önálló vérellátó intézmény lesz majd. A többi pedig transzfúziós osztályként látja el a helyi teendőket egy-egy kórházban, klinikán belül. István Lajos professzor, miniszteri biztos az év elején végigjárta ezeket az egészségügyi szervezeteket. Az általa készített felmérés alapján —- amelyben kollégái is közreműködtek — lehet dönteni. A ceglédiekről kedvező képet rajzoltak. Ennek ellenére a gárda —- élén a főorvossal — arra törekedett, hogy a szigorú szakmai követelmények teljesítésével bizonyítsa: alkalmas az önállóságra. A ceglédi vértranszfúziós osztályon — amely maradéktalanul teljesíti Dél-Pest megye vérellátását, Budapestet segíti, s az országos programban is részt vesz — a korábbi időkben, s az elmúlt hetekben sem volt gond a vérkészlet miatt. Jóllehet a megyében a véradások, és az arra jelentkezők száma — a tavalyi ötezerötszáz donorhoz képest az idén körülbelül ötezer lesz — csökkent. Ám ez egyáltalán nem okozott semmiféle zavart. Egyetlen műtétet sem kellett elhalasztani. Sőt, az osztály segíteni tudott sürgős esetben is. A minap hajnalban egy szülő kismamát — aki ráadásul ritka vércsoportú volt —- nagyon erős vérzéssel szállítottak a ceglédi kórházba. Szerencsére az intézményben tároltak számára életmentő vér- készítményt. Az asszony egy nap alatt túljutott az életveszélyen. Profi szervezők A főorvos szerint ez a megelőzött tragédia is bizonyítja, manapság profi személyekre kell bízni a véradások szervezését. Annál is inkább, mert a régi agitációs propagandamódszer ideje lejárt. Ma már az nem megy úgy, mint hajdanán, amikor a párttitkár „odahajtotta” az embereket a véradásra. Olyan véradószervezők kellenek, akik transzfuziológiai ismeretekkel, tapasztalatokkal bírnak. Lényeges a harmonikus együttműködés a Vöröskereszttel, különben a két szervezet egymás munkáját hatástalaníthat )ja. Ajándékot kapnak Bíró főorvos akként vélekedett, egy ország egészség- ügyi és egyéb kultúráját az is jelzi, hogy miként becsüli meg é.s védi a donort. Az utóbbi egyébként szeret segíteni, és nem pénzt vár. Dél- Pest megyében évek óta ajándéktárggyal kedveskedtek a véradóknak (ez ma sincs másképp). Ám lényeges az adat-, személyiségjogi és egészségvédelmük is. Mindezt tartalmazza az a rendelettervezet, amit a szakemberek már elkészítettek. Fontos lenne mielőbb rendezni azt is, hogy a véradó munkaidőben is adhasson vért. A főorvos cáfolta azt, hogy új cégek — kft.-k, részvénytársaságok — csak a pénzre gondolnak. Cegléden is akadt arra példa — miután a káefté gazdasági vezetőjével megegyeztek —, hogy munkaidőben szerveztek véradást. Végezetül Bíró János elmondta, a ceglédi transzfúziós osztály stratégiai helyzetben van. A szakma megítélése szerint is reális az az elképzelés, hogy az intézmény önállósodjon. A munkatársak mindent megtettek azért, hogy ezt tevékenységük színvonalával bizonyítsák. F. F. Szigorú az igazgató Tanévkezdés Szobon Az iskolakezdés mindig is nehéz feladat volt; nehéz a tanároknak, nehéz a szülőknek és ugyancsak nehéz a gyerekeknek. A legnehezebb azonban azon gyerekek számára, akik elkövetkező pár évüket a szülőktől távol, egy kollégium falai között töltik majd el. Csütörtökön megtartották a tanévkezdő ünnepséget az egy éve beindult szobi laza- rista Szent László Gimnáziumban. A most beiratkozott három első osztály közel nyolcvan tanulója egy teljesen új, vasfegyelmet követelő intézménybe került. Az évnyitó után kíváncsi voltam, miként vélekednek szülők és gyermekek egyaránt erről az iskoláról, mit várnak tőle azok alapján, amiket az igazgató és a kollégiumi nevelő elmondott. Ha a gyerek becsületesen helytáll ebben a négy évben, és nem lesz vele semmi probléma, akkor úgy gondolom, tisztességes ember lesz belőle. Tudom hogy nagyon nehéz lesz neki, főként az első időkben — felelte egy mosolygós anyuka, mikor megzavartam búcsúzkodását feltehetően egyszem fiával. — Mit is várok az iskolától? Azt hiszem, itt a szigorral rá leszünk kényszerítve a tanulásra. Nem hiszem, hogy túl sok szabadidőt engedélyeznek, de majd meglátjuk, mennyire lehet bírni a tempót ;— szólt a fiú is. Az egy kicsit elriasztott először, hogy az igazgató úr mindenért az eltanácsolást helyezte kilátásba. Bár az is lehet, hogy pont ezzel az alaphanggal tudnak majd igazi fegyelmet tartani az iskolában és a kollégiumban. — Milyen itt lenni lányként? — kérdeztem egy zavartan körbe-körbe pillantga- tó, ijedt szemű leányzót, — hiszen huszonhármán vagytok, míg a fiúk több mint százan. Nem lesz zavaró? — Nem hinném, hogy az lenne. Mi ugyanis kizárólag bejáró tanulói leszünk a gimnáziumnak, így a fiúkkal csak órán találkozunk. Azonkívül jónak tartom, hogy lányok is járhatnak ebbe az iskolába, hiszen nem jó, ha egy iskola csak fiúkból vagy csak lányokból áll. Természetesen nem minden szülő és gyerek ilyen derűlátó, sokan voltak a szülők között is, akik az igazgató beszéde alatt félhangos, gu- nyoros megjegyzéseket tettek. Ami igaz, az igaz, a tanévnyitó nem volt a hagyományos értelemben vett évnyitó, mert az igazgató inkább a gyerekeket próbálta bevezetni az iskola életébe — több humorral, mint tény- közléssel —, és ez talán nem minden szülőnek volt igazán szimpatikus. Mindamellett meg is ijedtek az igazgató szavaitól, amikor az a különböző fegyelmezési módszerekről beszélt. —- Megvallom őszintén, kissé meglepődtem az ilyenfajta szigor láttán és hallatán. Nem tartom szerencsésnek, ha egy gyereknek mindig engedélyt kell kérnie, ha az üzletbe szeretne menni. Természetes, hogy a kocsmázást ne engedjék meg, de a kettőt egy lapon említeni, azt hiszem nem szabadna. Szó se róla, nem árt a szigor a gyerekeknek, az enyémnek sem, de remélem, hogy nem az ellenkező hatást fogja kiváltani a gyerekből — mesélte egy idősödő apuka korántsem bizakodóan. — Én is félek egy kissé az iskolától, de leginkább az igazgató úrtól. Mindenért eltanácsolással és megbukással fenyeget. Mindenesetre azt már most tudom, hogy itt nem babra megy a játék. Itt tanulni kell, különben már itt sem vagyok — hadarta kissé idegesen egy jól megtermett szőke fiú. Mindent összevetve, azt hiszem, az igazgatónak volt igaza, amikor azt mondta az évnyitó ünnepségen: mi partnereket keresünk a gyerekekben. Ha nem, úgy a szülőkön áll a döntés joga, hogy a gyerek marad vagy megy. Bizonyára az idő igazolni fogja az igazgató szavait és az iskola szigorát. (w. b.) Tornaterem a ferenceseknél # A közelmúltban fejeződött be Szentendrén a templom- dombi általános iskola tanterembővítése, amit a tetőtér beépítésével oldottak meg. így az iskola 8 tanulócsoportnak tud helyet biztosítani a tanuláshoz — tudtuk meg Németh Gábortól, a város polgármesterétől. Szintén tetőtér-beépítéshez folyamodtak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium esetében, ahol a gimnáziumi osztályok elindításához volt szükség az új tantermekre. Jelenleg is folyamatban van a katolikus iskola bővítése és felújítása. Az iskola bővítését a katolikus egyház finanszírozza, a felújítás költségeihez azonban az önkormányzat is hozzájárul. Ezeken kívül egy másik egyházi iskolában — a ferences gimnáziumban — is nagy átalakítások voltak a közelmúltban — mondta a polgármester. A ferences szerzetesrend finanszírozásával ugyanis új tornaterem építésére és tanterembővítésre is sor került. Ennek köszönhetően az eddigi négy osztály helyett immár hat osztályt tudott indítani az iskola. Mindezek mellett azonban Németh Gábor úgy vélte, hogy a legjelentősebb beruházás a város szennyvíztisztító telepének bővítése. Mint mondta, a telep Szentendrén kívül Tahitót- falu, Leányfalu és Pomáz szennyvizét gyűjti össze és tisztítja meg. A beruházás költsége 550 millió forint. Emellett Szentendrén új szennyvízcsatorna-hálózatot is építettek, amelynek költsége 120 millió forintot tett ki. Mindezek mellett a polgármester úr említést tett még egy új bevásárlócsarnok építéséről is. A 7 ezer négyzetméteres létesítmény azonban a városnak nem került egy fillérjébe sem, a kiadásokat ugyanis egy német beruházó állta. Az önkormányzat két hónapos nyári szünet után, szeptember 6-án lát újra munkához. Beszámolót hallhatnak az önkormányzat első féléves költségéről, valamint a rendőrkapitány beszámol a város közrendjéről és közbiztonságáról. Ezenkívül döntést hoznak a rendőrkapitányság vezetőjének kinevezéséhez szükséges önkormányzati hozzájárulásról, és szóba kerül majd a költségvetési rendelet módosítása is — mondta végezetül Németh Gábor polgármester. Fenyvessy Richárd Fóliás sonkát is készítenek Újjáéledt a vágóhíd Még a nyár elején 'i jiU / százmilliós nagy- s^grendű privatizá- CK', útján a fővárosban székelő Meatland Kft. birtokába került a korábban a Pest-Nógrád Megyei Húsipari Vállalat tulajdonát képező váci vágóhíd, ahol ekkor a korábbi jóval nagyobb létszámú munkatársi gárdának már csak a töredéke, alig ötven ember dolgozott. — A vágóhíd jelenleg kétszáz embernek, köztük a megmaradt dolgozóknak ad munkát, de ez a szám még növekedni fog — mondta lapunknak Ulakcsai Antal, a Meatland Kft. ügyvezető igazgatója. A cég egy száz embernek munkát adó, idén várhatóan 800-900 millió forintos forgalmat bonyolító kereskedelmi vállalat, melynek a vágóhíd mellett van még két nagykereskedelmi raktára — az egyik a fővárosban, a másik Bala- tonlellén található —, valamint négy kiskereskedelmi bobja Vácott, illetve Budapesten. — A tulajdonosváltással némiképp a vágóhíd tevékenységi köre is megváltozott. Miben áll pontosan ez a változás? — Abban, hogy „csak” kereskedelmi tevékenység, illetve húskészítmény-előállítás folyik a vágóhídon, vágás és élőállat-felvásárlás nem. A termelést, bérbe véve az ehhez szükséges épületeket, illetve berendezéseket a Meatland Kft. egyik résztulajdonosa, az R-KO-N Kft. végzi. Ez a cég Magyarország egyik legnagyobb húsipari vállalata, mely a vörösárutól (párizsi, szafaládé...) a rú- dárun, (olasz, veronai, szalámi...), sajtokon, kenőárun át a füstölt, illetve sült húskészítményekig az úgynevezett kommersz termékek minden fajtáját előállítja, és speciális készítményei is vannak. Ilyen például a fóliás sonka, a nyíri csípős, az aranykutter, ezüstkutter... A sor hosz- szan folytatható. — Amikor a Meatland Kft. megvásárolta a vágóhidat, annak épületei, berendezései, járművei igen rossz állapotban voltak... — Ez valóban így van, ám a helyzet azóta sokat változott. Ahogy megtörtént áz adásvétel, nagyszabású rekonstrukció -— épületátalakítás, illetve -karbantartás, gépbeszerzés és -felszerelés — kezdődött a vágóhídon. A munka még jó darabig eltarthat. — Mekkora költséget jelent mindez? — A vágóhíd vételárát is beszámítva az indulásig — a kereskedelmi tevékenység július közepén, a termelés pedig három hete kezdődött — 210-220 millió forint között mozgott az ösz- szes ráfordítás. R. Z.