Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP tudósítás 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD Megkérdeztük Mikor lesz telefonjuk a letkési határőröknek? Bár feltétlenül szükség lenne rá, jelen pillanatban nincs sem telefon, sem telefax, sem számítógép a hosszú éve­kig csak ritkán — szinte kizárólag jeles ünnepnapokon — átjárható, alig több mint egy hét óta viszont folyama­tosan, pontosabban minden nap reggel 8 és este 8 óra között használható letkési határátkelőhelyen. Várható- e, s ha igen mikor, hogy ez az áldatlan állapot megszű­nik? — kérdeztük Kőműves József alezredest, a határ­őrség helyettes szóvivőjét. — Jelen pillanatban már folyik a határátkelőhelyen a Vám- és Pénzügyőrség tulaj­donát képező szolgálati épü­let felszerelése — kezdte vá­laszát Kőműves József. — Az épület egyik helyiségét, melyet a határőrség bérel a Vám- és Pénzügyőrségtől, az „új” határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő kilenc fő útlevélkezelő és egy csoport- vezető beosztású határőr használja. Hamarosan tele­fon, telefax és számítógép is rendelkezésükre áll majd a kis szobában. Ezek felszere­lése mintegy 250 ezer forint­jába kerül a határőrségnek, amely idei költségvetésében előirányozta ezt az összeget. (ribáry) Tizenkét taszári áldozat Megkezdődött a tárgyalás A vádirat ismertetésével és a 21 éves teherautó-vezető, Petró Csaba kihallgatásával tegnap megkezdődött a januári taszá­ri tömegszerencsétlenség tárgyalása Kaposváron, a megyei bí­róságon. A baleset során tízen a helyszínen, ketten pedig rö­viddel a szerencsétlenség után életüket vesztették. Az ügy je­lentőségére tekintettel a balesetet, Mózes Gábor tanácsvezető bíró elnökletével, már első fokon ötös tanács tárgyalja. Mint a korábbi híradások­ból ismert, a pótkocsis teherau­tó egy utasokkal teli autóbusz- szal ütközött, amely Taszárról Kaposvár felé tartott. Az ütkö­zés során a pótkocsi több mint öt tonnányi vaslemezrakomá­nya szétnyírta a busz oldalát. A balesetben vétkesnek tartott teherautó vezetőjét akkor őri­zetbe vették, majd két hónap után szabadlábra helyezték, s a most megkezdett tárgyaláson is így védekezhet. A vádirat szerint a fiatalem­bernek „halálos tömegszeren­csétlenséget eredményező köz­úti baleset gondatlan okozásá­nak vétsége miatt” kellett a bí­róság elé állnia. A bírák, az ügyész és a szakértők kérdé­sei főként a rakomány elhelye­zésének szakszerűségére és a rögzítés mikéntjére vonatkoz­tak, de részletesen tudakolták a gépkocsi műszaki állapotát és a vádlott vezetési gyakorla­tát. Petró Csaba elmondta, hogy tudomása szerint a pótko­csin szállított vaslemezeket már Zalaszentgróton le kellett volna rakodni, ezért is került a pótkocsi hátsó tengelye fölé a rakomány. Az ottani diszpé­csertől azonban azt az utasítást kapta, hogy vigye tovább az árut. Kaposvárig többször is megállt és núnden alkalommal ellenőrizte a leszorító hevede­reket, amelyek rögzítését biz­tonságosnak ítélte meg. A bal­eset bekövetkezéséig semmifé­le rendellenességet nem tapasz­talt, a szerelvény a megszokott módon viselkedett, minden szükséges manővernél — áhí­totta. Petró egyébként egy éve vezette a pótkocsis Liaz-t, s ez idő alatt 50 ezer kilométert tett meg a járművel. A minden részletre kiterje­dő kihallgatás során a baleset közvetlen előzményeiről, an­nak bekövetkezéséről Petró Csaba — ügyvédje javaslatára — nem nyilatkozott a bíróság előtt. Védője — újságírók kérdé­seire — úgy érvelt: a fiatalem­ber sokkos állapotba került, nem emlékezhet pontosan a részletekre, így olyasmit is mondhatna a bíróságnak, ami saját érdeke ellen való, s ami nem is történt meg valójában. ítélethirdetésre a héten való­színűleg nem kerül sor. Előfizetni nem elég? Nem érkezett meg a dabasi ön- kormányzathoz lapunk szom­baton megjelent száma, bár — mint arról Hon’áth István polgármester tájékoztatott — a hivatal előfizetett a Pest Me­gyei Hírlapra. Az általuk meg­rendelt négy darab újság en­nek ellenére nem érkezett meg. A város vezetője érdeklődé­sére a helyi postán azt a vá­laszt kapta, hogy aznap kevés érkezett Dabasra a Pest Me­gyei Hírlapból. Ekkor Hor­váth István megkereste a Hír­lapkiadó Vállalat terjesztési osztályát is. Itt megígérték, hogy utánanéznek az esetnek, s azt is, hogy elküldik a hiány­zó példányokat. Horváth István polgármes­ter kérdésünkre elmondta: el­képzelhetőnek tartja, hogy bi­zonyos alkalmakkor azért nem kap a hivatal újságot, mert az a város életével, az ott történtekkel foglalkozik. A lap­ra pedig azért fizettek elő, hogy akkor is eljusson hozzá­juk, ha esetleg az újságosstan­dokra valóban kevés érkezne a Pest Megyei Hírlapból, (n.) Megyei képviselők az önkormányzati törvény módosításáról Megnehezül a koalícióalakítás Tegnap került a parlament ple­náris ülése elé a helyi önkor­mányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról szóló törvény módosítási javaslata. A módosítás hasznáról és kárá­ról kérdeztük meg megyénk or­szággyűlési képviselőit. Vankó Magdolna (MSZP): Elsődleges szempont a módosí­tásnál az volt, hogy az idei helyhatósági választások jóval olcsóbbak legyenek, mint négy évvel ezelőtt. Nem használnak majd drágább technikát, és a tény, hogy a választás egyfordu­lós lesz, mind költségmegtaka­rítást eredményez. Azt hiszem, az emberekben él még a máju­si választási lelkesedés, és így jó reményeink vannak arra, hogy sikeres lesz az idei önkor­mányzati választás. Fontos elemnek tartom még azt is, hogy ez évben felállnak a ki­sebbségi önkormányzatok, le­hetőséget nyújtva arra is, hogy — például az én körzetemben, Aszódon — a svábok, a szlová­kok és a cigány nemzetiségűek is tevékenyen részt vehessenek az ország munkájában. Az egyfordulós választás­nak azonban van egy nehézsé­ge is, mégpedig az, hogy ellen-. tétben az eddigi gyakorlattal, most nem tudnak a pártok vá­lasztási szövetségeket kötni egymással, így minden politi­kai erőnek jól meg kell fontol­nia, hogy milyen jelölteket állít a választásokra. Ennek érdeké­ben tájékoztató fórumot fogok tartani körzetem polgármestere­inek. * Bálint György (SZDSZ): Úgy érzem, hogy eddig a bizottsá­gokban békességes és egyetér­tő szellemű vita folyt a módosí­tási javaslatokról. Lényegi vál­tozás nem lesz a rendszerben, hiszen ebben a négy évben iga­zán jól működtek az önkor­mányzatok. A könnyebbség azonban abból adódik majd, hogy a képviselők és a polgár- mesterek tudni fogják mire is vállalkoztak. Az egyetlen válto­zás a köztársasági megbízott hi­vatalának megszűnése, ami egyrészt nagyobb feladatot és felelősséget ró a képviselőkre, másrészt ellenben szélesebb te­rületről meríthetnek ötleteket és információkat. Fontos, hogy ez a választás rövidebb lesz az eddigieknél, kisebb terhet ró az adófizetők nyakába és az állam­nak is sokkal kevesebbe kerül. A megye helyzete az elmúlt négy évben elég zilált volt véle­ményem szerint, a mai napra azonban már letisztult minden, és átláthatóak az erőviszonyok. * Mészáros Gyula (KDNP): A most tárgyalás alatt álló módo­sítás további sorsa, úgy vélem. nem kétséges: a koalíció bizto­san megszavazza. Maga a mó­dosítás három részből tevődik össze. Az első a polgármeste­rek közvetlen választását szabá­lyozó rész, amellyel a keresz­ténydemokraták is egyet érte­nek. A második a megyei kép­viselők közvetlen választása, és a harmadik az egyfordulós választási rendszer, amivel mi nem tudunk egy véleményen lenni a beterjesztőkkel. Az em­berben felmerül a kérdés, mi szükség van az elmúlt négy év majdnem minden jogszabályá­nak a megváltoztatására. Azt hi­szem ezek a törvények elég de­mokratikusak voltak. A válasz­tási törvény ilyetén módosítása több hibalehetőséget is magá­ban rejt. Először is a kis pár­tok, amelyeknek el kellett érni­ük egy bizonyos küszöböt, most teljes mértékben le fog­nak szakadni. Másodszor nincs lehetőség a fordulók között vá­lasztási koalíciókra, amelyek egyértelműen az ellenzék ellen vannak. Ha nem tudunk össze­fogni, mi ellenzéki pártok, ak­kor a szavazatok újra elapró­zódnak és esetleg egyetlen je­löltünk sem jut vezető szerep­hez. A lényeg tehát, ahol csak lehetőség van rá, ott össze kell fognunk, hogy a szociálliberá- lis koalíció további előretörését megakadályozhassuk. (w. b.) Nem érdeksértó' Magyarázat a húsimportra Az alapanyaghiány indokol­ta a múlt hét végén nyilvá­nosságra hozott négyezer tonnányi sertéshúskeret en­gedélyezését Az intézkedés az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság javasla­tára a földművelésügyi mi­niszter egyetértésével tör­tént Ezt Mike Imre, a Húsi­pari Szövetség titkára mond­ta tegnap. A szakember kijelentette: a jelenlegi sertéshúsimport csu­pán a feldolgozókapacitások egy részének lekötésére ele­gendő, és a hazai piacon mu­tatkozó sertéshúshiányt pótol­ja. A jelenlegi behozatal mint­egy 1600 dolláros tonnánkén­ti áron történik, amely nem ol­csóbb, mint a hazai vásárlás, jelenleg ugyanis már 140 fo­rintot adnak az élősertés kiló­jáért a feldolgozóüzemek, sőt néhol még ezt az árat is meg­haladják. A magyar tenyész­tők érdekeit a behozatal nem sérti a Húsipari Szövetség tit­kára szerint. Ugyanakkor a je­lenlegi helyzetben visszatükrö­ződnek az elmúlt 6-7 év hibás döntései. Mike Imre úgy gon­dolja, hogy a termelők elége­dettek lennének a 125—130 forintos kilogrammonkénti ár­ral, ha ez folyamatosan bizto­sítható lenne számukra, tehát kiküszöbölhető lenne a szinte állandó nagy áringadozás. Támogassa szavazatával az expót! Nyílt levél Miakich Gábornak, Pest megye 11. számú választókerülete országgyűlési képviselőjének Tisztelt Képviselő Úr! Amikor az EXPO ’96 ügyében a kormány által létreho­zott bizottság néhány nap alatt jelentést tett, már sejtet­tük, hogy képviselő úr pártja, a vezető kormánypárt — választási ígéretével ellentétben — „új alapokra fogja he­lyezni” a koncepciót. Gondoltuk, engedni fog koalíciós partnere nyomásának, és törli a rendezvényről mindazt, ami „nemzeti”. Amikor a kormány elhatározta az expó leállítását, és erről értesítette nemzetközi partnereit, meg sem várva a parlamenti vitát és a valódi döntést, mindany- nyian megdöbbentünk. Amikor a miniszterelnök úr a kormány egyhangú döntését indokolta, már kétségeink támadtak. Nyilvánvaló volt az érvelés képtelensége! Mi nem kérhetjük számon Önön a kormánypártok sza­vahihetőségét, mert ez a szavazótáborának a dolga. Nem hivatkozhatunk a kormány belpolitikai rövidlátására, vagy arra, hogy a nemzet szándékos lejáratására töreked­ne, mert ezek részünkről demagógiának tűnnek. Ezt az expónyilatkozatot csak egy szűk kabinet által felbocsá­tott politikai próbaléggömbnek tudjuk tekinteni, amivel a nemzet tűrőképességét, a kormánypártok frakciófegyel­mét és az ellenzék megosztottságát lehet mérni, vagy ép­penséggel a közvélemény figyelmét lehet elterelni a ter­vezett nadrágszíjszorító intézkedésekről. Mert a költség- vetés tehertételéről megfogalmazott érvek, tisztelt képvi­selő úr, másfél évvel a megnyitó előtt nem állják ki a közvélemény kritikáját. Az EXPÓ ’96-ügyben nem szabad megalapozatlan döntést hozni egy néhány nap alatt összeállított helyzetje­lentés alapján. Közpénzekről lévén szó, elvárható a kor­mánytól (és szakértőitől), hogy széles körű hatásvizsgá­lat alapján tegyen javaslatot a parlamentnek. Vajon számba vette-e valaki, hogy a leállítás következté­ben mennyi adó, mennyi munkabér és gazdaságélénkítő vá­sárlóerő marad el, és az expó megvalósítása esetén hány fő­vel csökkenne a munkanélküliség helyben és országosan? Mekkora lenne a szociális költségmegtakarítás? Tisztelt Képviselő Úr, az egész országra kiterjedő be­ruházás esetén a közvetlen és közvetett hatásokat is illik számba venni. Ha ezt a számbavételt esetünkben a kor­mány nem végezte volna el, úgy az a parlament dolga. A döntés nem alapulhat egy szűkebb értelemben vett rész­egyensúlyon a költségvetés bevételi és kiadási oldala kö­zött. Az eredmények ott is attól függenek, hogy milyen területről vonják el a közpénzeket, és mely szektort tá­mogatnak. Lehet, hogy az expó megrendezése növelné a kormány kölcsönfelvételi kötelezettségét, de létezik-e más, olyan közcélú nemzeti projekt, ami ehhez hasonló hozamot ígér? Budapest turisztikai központ, fejlesztése az egész or­szágra kihat. Az ott befektetett forintok a magasabb át­lagbérek révén magasabb adóbevételt jelentenek. A Feri­hegyi repülőtér fejlesztése évi 5-6 millió turista érkezé­sét biztosíthatja. A Budapest—Bécs vasútvonal átépítése után két órára csökkenhet az utazási idő. Ezek a beruhá­zások nem terhelik a költségvetést. Külföldi tőkével épülnek. Megvalósulásuk csak akkor remélhető, ha a be­fektető az idegenforgalmi csúcsra, azaz a gyorsabb meg­térülésre számíthat. Ezek, és a már megkezdett infra­strukturális beruházások, közvetve a gazdasági növeke­désre hatnak, üzleti vállalkozásokra biztatják a kisbefek­tetőket, akik hasznot remélhetnek, és egy újabb időinter­vallumra beindulhat a fejlődésláncolat. Ezért az azonnali és hosszú távú hasznokat (hatásokat) is számba kellene vennie a parlamentnek! Tisztelt Képviselő Úr, lehet hajdani ellenzékként egyetérteni az expóval és kormányzó erőként azt leállíta­ni, mint ahogy a vezető kormánypárt teszi, de azt tagad­ni nem lehet, hogy a térség gazdasági növekedésének (ma már egyetlen) katalizátora lehetne az expó. Katalizá­tor nélkül viszont a folyamatok késve, lassabban, na­gyobb — gazdasági — ráfordítással, vagy talán egyálta­lán nem indulnak meg. Ezért kérjük a Tisztelt Képviselő Urat, hogy a mérnök lelkiismeretességével készítsen nemzetgazasági egyenle­get, és döntésével támogassa az EXPO ’96 megvalósítá­sát. Szavazzon a Parlamentben a Millecentenárium meg­ünnepléséhez méltó, a nemzet lelkét felemelő expóra! Szentendre, 1994. szeptember 2. Független Kisgazdapárt Kereszténydemokrata Néppárt Magyar Demokrata Fórum Magyar Igazság és Elet Pártja szentendrei szervezetei

Next

/
Oldalképek
Tartalom