Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD 3 Nyelvében él? Megrendítő' melegség. Talán így tudnám a legponto­sabban jellemezni azt az érzést, amely legbelül höm­pölygőit át, még valahol a hatvanas évek tájékán, elő­ször belépve az ország területére: magyar feliratok min­denütt. A főváros utcáit járva is csak ízlelgettük, ma­gunkban dédelgettük, félhangosan megszólítottuk az is­merős, de látni így még sosem látott szavakat. Varázs­pálca-suhintásra megnyíló meseországnak tűnt valami­képpen — az anyanyelv hazataláló öröme volt ez. Amint lenni szokott, az idő múlásával a megrendült- ség megszokásba vált át, az pedig elredőzi a figyelmet. Ám most, Budapest utcáin a cégek, bankok, üzletek, ét­termek, sörözők neveit, a reklámfeliratok szavait bön­gészve rá kellett döbbennem, ha nem tudnék valame­lyest németül és angolul, azonosítatlan maradna szá­mos fogalom, azaz fogalmam sem lenne, mit is látok magam előtt. Idegenül hat rám mindez, az pedig egye­nesen zavar, ha legalább a kétnyelvűségre való törek­vés jó szándékát sem vélhetem felfedezni. Mert az len­ne azért a minimum. Köziben ne feledjük: Budapest mégis a magyarság fővárosa. Változatlanul.Tudom, időközben igazi világvárossá vált, s ennek igazából örülni tudunk mindannyian. Mutassa meg és csinosít­sa magát, rendezzen világkiállítást és tárja fel mindazt, amit a nemzet egykor tudott, s amire most képes. De ne adja fel otthonosságát és ne gyanítsunk lépten-nyo- mon hamis hivalkodást. A más ajkúak számára köny- nyítsük meg az eligazodást, saját nyelvünket viszont ne sétáltassuk. Európa helyben is építhető. Én pedig rovom tovább az utcákat, mert végül is kel­lemes itt, de gyakorta nem a szobámban felejtett térké­pen múlik, hogy elbizonytalanodom, hol is vagyok. Határozatokat hozott a KDNP A Kereszténydemokrata Nép­párt intézőbizottsága szombat késő délutáni ülésén két hatá­rozatot hozott. Az intézőbizottság Tóth Imre Fejér megyei elnök javas­latát elfogadva Keresztényszo­ciális Műhely néven új szakbi­zottságot hozott létre. A mű­hely feladata, hogy fejlessze a pártnak az érdekvédelmi szer­vezetekkel való kapcsolatát, vizsgálja meg egy munkás ta­gozat kialakításának feltételeit. Surján László pártelnök ja­vaslatára az intézőbizottság ál­lást foglalt az ENSZ népesedé­A Fidesz-frakció parlamenti poli­tizálásának stílusáról, működésé­nek szabályozásáról tárgyalt a képviselőcsoport vasárnapi és tegnapi ülésén — mondta Szájer József frakcióvezető' sajtótájékoz­tatóján. Ennek jegyében Deutsch Tamás, Pokomi Zoltán és Németh Zsolt személyében megválasztották a frakcióveze­tő-helyetteseket és megállapod­tak abban is, hogy a különböző törvényjavaslatok vitája során si konferenciájával kapcsolat­ban. A bizottság sajnálatosnak tartja, hogy sem maga a konfe­rencia, sem az ott elfoglalt ma­gyar álláspont nem kapott megfelelő nyilvánosságot. Ha­zánkban a népesség fogyása a társadalom elöregedését okoz­za és ezért súlyos gazdasági problémák jelentkezését vetíti előre. A kereszténydemokra­ták szerint hivatalos magyar küldöttség csak a magyar tör­vényekkel összhangban levő álláspontot foglalhat el. A magzatvédelmi törvény ki­mondja, hogy az élet a foganta­mindenképpen egységes állás­pontra törekszenek. A plenáris ülés előtt megtar­tott tegnapi frakcióülésen az MDF-es képviselők megvitatták az önkormányzati törvénycso­maggal kapcsolatos frakciófel­szólalások tartalmát. Ezután az MDF-es képviselők meghallgatták Zsigmond Attila előterjesztésében a Parlament biz­tonságáról szóló tájékoztatót. Szintén tegnap a Keresztény­tástól fogva védendő, ezért semmiképp nem támogatható egy olyan álláspont, amely a terhesség megszakításának jo­gát emberi jogként kívánja deklarálni. A bizottság nyoma­tékosan felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a még meg nem szüle­tett magzatnak joga van az élethez, s mivel a magzat saját érdekeinek megvédésére képte­len, a társadalomnak kell ezt a jogát biztosítania. Ugyancsak elfogadhatatlan az az állás­pont, amely a terhesség meg­szakítását születésszabályozá­si eszköznek tekinti. demokrata Néppárt képviselő­csoportja megvitatta az önkor­mányzati választásokkal és az önkormányzati tövénycsomag- gal kapcsolatos teendőket — tá­jékoztatott Füzessy Tibor, a frak­ció vezetője. A témában vezér­szónokként felkért két képvise­lő, Ivanics István és Pálfi Dénes figyelmét arra hívták fel: a politi­kai érvelés mellett nagyobb hangsúlyt helyezzenek a törvény- tervezet szakmai bírálatára. Vendégünk a török államfő' A magyar—török kapcsolato­kat minden területen, a politi­kai, a gazdasági, a kulturális és a tudományos életben egy­aránt bővíteni lehet — állapí­totta meg a magyar és a tö­rök államfő', miután a Parla­mentben csaknem másfél órás eszmecserét folytattak. Süleyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke tegnap dél­előtt kezdett háromnapos hiva­talos látogatást Magyarorszá­gon vendéglátója, Göncz Árpád államfő meghívására. A kapcsolatépítésben rejlő le­hetőségeket felvázolva Göncz Árpád sajnálattal állapította meg, hogy visszaesett a két or­szág kereskedelmi forgalma. Ez jórészt annak tudható be, hogy még nem léptek életbe olyan fontos gazdasági jellegű szerződések, mint például a ket­tős adóztatást kizáró egyez­mény. Süleyman Demirel egyetér­tett a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének igé­nyével, hangoztatva ugyanak­kor, hogy Törökország fontos­nak tartja a kiegyensúlyozott növekedést. Üléseztek az ellenzéki frakciók Parlamenti napló Megkezdődött az önkormányzati törvény módosításának vitája Budapesten tárgyalt Melescanu Párbeszéd a román—magyar viszonyról (Folytatás az I. oldalról) A vizsgálódásnak, mint a hon­atya hangsúlyozta, az a célja, hogy kiszűijék a „rablókapita­lista” vagyonszerzéseket. Tí­már Györgynek egy másik in­dítványát is megtárgyalásra ja­vasolta a plénum. A kisgazda képviselő ebben azt szorgal­mazza, hogy bizottság vizsgál­ja meg: a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény hatálya alá eső munkahelyeken a veze­tők megfelelően jártak-e el a dolgozói szerződések megköté­sekor és felbontásakor. Az Or­szággyűlés végül napirendjére vette Gyimóthy Géza (FKgP) javaslatát, amely szerint segít­sék megkülönböztetetten azo­kat a munka nélküli pályázó­kát. akik a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alaptól támogatást nyerve új életet kezdhetnek. — Az 1990-ben bevezetett önkormányzati rendszer be­vált. alkalmasnak minősült a la­kosság érdekeinek megjeleníté­sére — hangsúlyozta az alkot­mány, az önkormányzati tör­vény, valamint az önkormány­zati képviselők és polgármeste­rek választásáról szóló jogsza­bály módosítását előterjesztő expozéjában Kuncze Gábor belügyminiszter. — Ugyanakkor — szögezte le — az elmúlt négy év során az önkormányzatok működésé­ben számos ellentmondást lehe­tett tapasztalni. Ez a miniszter szavai szerint a járatlanságnak. a bizonytalanságnak és a néhol felbukkanó centralizációs törek­véseknek volt köszönhető. — Ezért vált szükségessé az ön- kormányzati rendszer módosí­tása —jelentette ki Kuncze Gá­bor. A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról a miniszter kiemelte: meg kíván­ja erősíteni a polgármesterek pozícióját, hogy az elmúlt négy évben tapasztalt működé­si zavarok kiküszöbölődjenek. A módosításban egyértelműb­bé akaiják tenni a jegyző és a polgármester viszonyát is. A miniszteri expozét a bi­zottsági állásfoglalások követ­ték. (A Pest megyei képviselők véleménye lapunk 4. oldalán) (Folytatás az 1. oldalról) Készek vagyunk a parla­mentek közötti különböző szintű kapcsolatok bővítésé­re — jelentette ki Gál Zol­tán. az Országgyűlés elnö­ke, amikor fogadta Teodor Melescanut. A két parla­ment közötti kapcsolatok­ban különösen jelentős fel­adatnak tekintette az Euró­pa unióbeli felvételhez szük­séges jogharmonizációban történő együttmunkálkodást. Akár már jövő év májusa előtt aláírható a román— magyar alapszerződés, amit célszerű lenne összekötni Horn Gyula miniszterelnök bukaresti látogatásával — mondta tegnap, az egyna­pos magyarországi villámlá­togatását záró sajtókonfe­rencián Teodor Melescanu. A román külügyminiszter vendéglátójával, Kovács Lászlóval közösen találko­zott a sajtó képviselőivel. Hágára készülve A Hágai Nemzetközi Bíró­ság előtt nem kedvezőtlen, ha a demokratikusan megvá­lasztott új kormány áttekin­ti és saját szempontja sze­rint értelmezi a magyar— szlovák vízlépcsővitában el­foglalt álláspontját. Ezt James Crawford, a nemzet­közi bíróság előtt a magyar kormányt segítő magyar és külföldi ügyvédekből álló csoport vezetője mondta a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium­ban megrendezett sajtótájé­koztatón tegnap. Hátrányosnak ítélte, ha a szlovákok által is javasolt fenékküszöbökkel, duzzasz­tással valósítja meg Magyar- ország a szigetközi vízellá­tást. Az alapszerződéssel kap­csolatban Kovács László utalt arra, hogy a dokumen­tum szövegének 90 százalé­ka már készen áll, ám ép­pen a lényeget, a határok sérthetetlenségét és a ki­sebbségek védelmét illető­en kell még előrelépni. Me­lescanu külügyminiszter mostani látogatásának egyik fontos eredménye, hogy világossá vált: Romá­niának nincs kifogása egyik kérdés rögzítése el­len sem az alapszerződés­ben. Ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszter le­szögezte: Budapest a maga részéről ismételten kész deklarálni a határok sérthe­tetlenségét és a területi in­tegritás tiszteletben tartá­sát. Ami pedig a kisebbsé­gi jogokat illeti, az európai normákkal összhangban álló szavatolásuk folyamat­ként fogható fel, amelynek kiemelkedő állomása lesz az alapszerződés megköté­se. A legjárhatóbb útnak az tűnik — fűzte hozzá Ko­vács László —, hogy az ál­lamszerződés rögzítése a legfontosabb elveket, majd a kisebbségi jogok részlete­zését egy külön kisebbség- védelmi megállapodás tar­talmazná. Az erre vonatko­zó nemzetközi jogi normá­kat illetően a külügyminisz­ter megemlítette az ENSZ 1992-es kisebbségi jogi nyilatkozatát, az EBEÉ koppenhágai tanácskozásá­nak dokumentumát, illetve az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének 1993- ban kelt ez irányú határoza­tát. Hivatalos magyarorszá­gi látogatásának befejezté­vel tegnap este elutazott Budapestről Teodor Meles­canu, a Román Köztársa­ság külügyminisztere. A „Partnerség a békéért” néven tegnap megkezdődött közös magyar—brit katonai kiképzésen és hadgyakorlaton részt vevő egyik szigetországi katona magyar kollégái társaságában a kecskeméti katonai repülőtéren Egy bonyolult név Nagyon sokszor előfordul, hogy az embernek, le­gyen akár újságíró az illető, nem jut eszébe valami. Nem jut eszébe például egy név. Ilyenkor aztán gon­dolataiba merül, elkezdi mondani az ábécét, hogy hátha valamelyik betűnél egyszer csak beugrik. Az­tán van, amikor az ábécét is hiába mondja, mert a név olyan bonyolult, olyan elvont, hogy a név, le­gyen bár újságíró az illető, egyszerűen nem jut az eszébe. Kiváltképp olyankor fordul ez elő az ember­rel, ha futólag találkozott azzal, akinek a neve most nem ugrik be, ha az a dolog, aminek a neve most nem jut az eszébe az embernek, nem is a legfonto­sabb. A Kurír újságírója járt így, amikor tudósí­tott ama tüntetésről, amelyet az Ifjúsági Demokra­ta Fórum tán egy hete rendezett. Nos, azt írja, hogy valamiféle szellemi védegylet tagja is beszélt ott — mármint a tüntetésen. Nos, a valamilyen szót kérem a Magyar szóval helyettesíteni, ugyanis a Magyar Szellemi Védegylet tagja szólt az egybe­gyűltekhez. (Vödrös) MTI-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom