Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-06 / 208. szám
I .............lm M EGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD Az átalakult Magyar narkó Rózsa Norbert váci vágóhíd Szekeres László világbajnok, sikeres írása Güttler ezüstérmes (6. oldal) (7. oldal) (15. oldal) Segít a Szent Rókus Létrejött az a megállapodás, mely a határon túli magyar orvosok és felsőfokú oklevéllel rendelkező egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének lehetőségeit bővíti. A Határon Túli Magyarok Hivatala, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem és Főiskolai Kara, az Állatorvos-tudományi Egyetem és a Szent Rókus Kórház együttműködését rögzítő dokumentumot csütörtökön úják alá a felek. Lichtenberger György, a Szent Rókus Kórház igazgatója még tavasszal létrehozott egy alapítványt, melynek neve: Az erdélyi és a Szent Rókus Kórház betegeiért és orvosainak továbbképzéséért. Az alapítvány felhívását támogatja a Határon Túli Magyarok Hivatala is — tudtuk meg Lichtenberger Györgytől. Az orvosok és egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése a már említett intézményekben történne, s ezek munkáját a Szent Rókus Kórház koordinálná. N. L. Tanévnyitó a Zsámbéki Katolikus Tanítóképzőben Tanítói lesznek a szeretetnek Takács Sándor, Jánosi György és Bencze Lóránt (balról jobbra) a tanévnyitón Vimola Károly felvétele Egy változásoktól szárnyat kapott iskoláról szerezhettünk benyomást a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző tanévnyitó ünnepségén tegnap. Már a külsőségek is reményt keltő fejlődésről árulkodtak. A tavaly egyházi irányítás alá visszakerült főiskola tágas udvarán felállított széksorokban a tudósítónak már nem maradt hely, így a fák árnyékába húzódó, nagy számban megjelent másodévesek, tanárok és hozzátartozók között állva hallgatta végig az ünnepséget. (Folytatás az 5. oldalon) A kárrendezési tevékenység zavartalan A hivatalvezető maga kérte a tényfeltáró vizsgálatot „A Népszabadság augusztus 30-ai számában Hamis kárpótlási határozatok címen megjelent híradás súlyosan sérti személyiségi jogaimat, és mivel a gyanúsítások teljes mértékben alaptalanok, helyreigazítási kérelmet juttattam el a lap főszerkesztőjéhez” — nyilatkozta lapunknak Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. Hozzátette, hogy vezetőtársaival együtt tényfeltáró vizsgálatot kért Lakos László földművelésügyi minisztertől. Kérdésünkre, hogy mit várnak ettől a vizsgálattól, elmondta, hogy fény derülhet a megyei kárrendezési hivatal szerepének, a kárpótlási folyamatban betöltött súlyának tárgyilagos megítélésére. Ugyancsak feltárhatóvá válik a hivatalban lefolytatott, őket elmarasztaló célvizsgálat körülményeinek tisztázása. A cél- vizsgálatban leírt megállapítások és az erre adott hivatali észrevételeik közötti szakmai ellentmondások feloldása is várható a minisztériumi tényfeltárástól. És végül is nem elhanyagolható, hogy a hivatalát elmarasztaló feltételezett szabálytalanságok tényleges bizonyítása esetén a vétkesek esetleges felelősségre vonása sem maradhat el. Sztáray Mihály sajnálattal jegyezte meg, hogy a legnagyobb kárpótlási tevékenységet ellátó hivatal vezetőjeként óriási szakmai munkával szerezték meg munkatársaival együtt a hivatal közmegbecsülését. A megalapozatlan vádak egyéb társadalmi szerepvállalásainak ellátásában is hátráltatják. Ezért is reméli az ügy mielőbbi tisztázását. Végezetül kijelentette, hogy a hivatalban a munka zavartalanul folyik. (n.) Vendégünk volt Melescanu Párbeszéd a román—magyar viszonyról Azt szeretnénk, ha a Romániában élő magyarok otthon éreznék magukat szülőföldjükön. A magyar támogatás is ezt szolgálja — mondta Göncz Árpád a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén. Teodor Me- lescanut fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. Az államfő hangsúlyozta: magyar részről elfogadjuk, hogy ebben az évszázadban immár negyedszer is kimondjuk: a határok megvál- toztathatatlanok. Ugyanakkor Magyarország azt szeretné, ha a Romániában élő magyarok valós garanciákat kapnának identitásuk megőrzéséhez. Ez a két ország megállapodásának szükséges eleme. Teodor Melescanu a román—magyar viszonyról szólva hangoztatta: párbeszéddel megoldást lehet találni. (Folytatás a 3. oldalon) Száz diáknak szólt a csengő A Budaörsön működő magántanintézmény, a Mónos- kola tegnap indította negyedik tanévét. Jelenleg mintegy száz diák jár ide, köztük az első nyolcadikos osztály tanulói, akik 1991-ben ötödikesként kezdték tanulmányaikat a magániskolában. Az államilag elismert, alapítványoktól és társaságoktól független oktatási intézményben az alaptanterv mellett német és angol nyelvet tanulnak a gyerekek, részt vesznek továbbá számítástechnikai képzésben, úszás-, tenisz- és néptáncfoglalkozásokon. Parlamentáris vagy „népi”? Churchillnak tulajdonítják azt a vélekedést, hogy a demokráciának töméntelen hibája van, de jobbat eddig még nem találtak ki. Persze ezzel nem mindenki ért egyet. Sokáig a világ egyhatodán azt akarták elhitetni a jó néppel, hogy az igazi, a legigazibb demokrácia az úgynevezett népi demokrácia. Melyről — más oldalról megközelítve — azt állították, hogy az a proletariátus diktatúrája. Ez az állítás persze hamar megingott, amikor Berlinben, Poznanban, majd Budapesten éppen a proletariátus lázadt fel, mert rájött, hogy itt nem ő diktál, hanem a Párt (az egyetlen), pontosabban nem is a Párt, hanem annak vezetősége, só't még csak nem is ez a központinak nevezett vezetó'ség, hanem annak néhány tagja (esetleg csak egy). Ennek az egynek vágy néhánynak kellett önmagával, illetve egymással megbeszélni a dolgokat, s máris lehetett dönteni. Ilyen egyszerű volt a népi demokráciában! Nem kellett sokat vacakolni koalíciós társsal, parlamenti bizottságokkal, ellenzéki pártokkal és így tovább. A kommunista kurzus vége felé, mikor hazánkba látogatott Károly herceg angol trónörökös, joggal kérdezte a parlament épületében: „Mondják, mire használták negyven évig ezt a gyönyörű épületet?” Használni persze használták, de csak módjával. Fel is tűnt az 1990-es választás utáni gyökeres változás a parlament egyik volt kommunista tisztviselőjének, ezért mondta egy interjúban felháborodottan: „Ezelőtt harminc évig nem hangzott el annyi interpelláció a Házban, mint most fél év alatt.” Mostanában mintha visszatérőben lenne az 1989 eló'tti gyakorlat. A minap, este kilenc után valamivel, kinyitom a rádiómat, éppen a hírek közepén. Mit hallok? Horn Gyula miniszterelnök arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy tekintsenek el bizonyos dolgoktól (amik a parlamentáris demokráciákban szokásosak), mert a kormánynak sürgős feladatai vannak. Miről is lehet szó? Sokkal gördülékenyebb a kormányzati munka, ha a döntés előtt nem szól mindenki bele a munkába. Ez a kérés ugyan csak most hangzott el, de a gyakorlat eleitől fogva ez volt. Gondoljunk csak a polgár- mesterek képviselőségét lehetővé tevő törvénymódosításra, a médiaelnökök szabálytalanul gyors kinevezésére, vagy az expó törvénysértő lemondására. Rákosi is megirigyelhetné ezt az expeditivitást. Nem csoda, ha egyik újságíró kollégánk ilyen megállapításra jutott a szocialista miniszterelnök eddigi tevékenységét elemezve: „Ebben a minőségben (Vagyis miniszterelnökként — T. B.) még csak hibái váltak láthatóvá.” Nem én mondtam. De azt én mondom, hogy a szociálliberális kabinet munkastílusa és a demokratikus kormányzás között óriási különbség van. Körülbelül akkora, mint a népi demokrácia és a parlamentáris demokrácia között. Ezen sürgősen változtatni kell! Hiszen az előbbiről még önkritika formájában sem volt szó, határozottan parlamentáris demokráciát ígértek! Török Bálint Parlamenti napló Megkezdődött az önkormányzati törvény módosítása Napirend előtti hozzászóló nem lévén, kormányzati és képviselői indítványok napirendre tűzésével kezdte meg őszi ülésszakának első munkanapját tegnap az Országgyűlés. Határoztak arról, hogy sürgős tárgyalással tűzik napirendre az idei költségvetés módosítását kezdeményező törvényjavaslatot. Az önálló képviselői indítványok közül a parlament napirendjére vette Torgyán József előterjesztését, amelyben a kisgazda honatya bizottság felállítását javasolja annak feltárására: kielégítő- ek voltak-e a rendőrség intézkedései a Parlament XIX-es kapujánál júniusban történt robbantás kivizsgálása során. Napirendjére tűzte még a Ház Tímár György (EKGP) azon indítványát, miszerint állítsanak fel privatizációs bizottságot annak feltárására: kiknek, milyen körülmények között és milyen ellenszolgáltatásért került a tulajdonába a volt állami vagyon. (Folytatás a 3. oldalon)
