Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-05 / 207. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ 7 Expó helyett áfa-emelés Demagóg érvelések a világkiállítás ellen Beszélgetés Rubovszky Andrással A világkiállítás lemondása megdöbbentette az egész idegenforgalmi és vendéglátóipari szakmát, vallja Rubovszky András, a Gellért Szálló igazgatója, aki az elmúlt periódusban a Magyar Szállodaszövetség elnöki tisztét töltötte be, s jelenleg a szervezet tiszteletbeli elnöke. A szövetség támogatta a világkiállítás megrendezését, egyben óvott attól is, hogy az expónak a magyar idegenforgalomban betöltött szerepét túlértékeljék. Forintos hírek Értékesítette a dunaföldvá- ri volt szovjet laktanyát a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. Az objektumot a Dunaföldvári Szakoktatási és Ipari Centrum Kft. vásárolta meg. Az aláírt adásvételi szerződés szerint a vevő 124 millió 665 ezer forintért vásárolta meg a volt szovjet laktanyát Az elmúlt években megsokszorozódott a jegybank szakemberei által regisztrált és a forgalomból kivont hamis bankjegyek száma. Amíg 1989-ben mindössze 19 darab hamis forintot találtak a szakemberek, addig ezek száma 1990-ben 83-ra, 1991ben 76-ra, 1992-ben 586-ra és tavaly már 2160-ra emelkedett. Szakértők véleménye szerint az emelkedés oka az, hogy az 1990-es évektől elterjedt színes fénymásológépek révén jelentősen leegyszerűsödött a bankjegyek hamisítása. Az ezredfordulóig több mint másfélszeresére, 1,5 millió kilométerre növekszik a kiépített autóutak hosszúsága Oroszországban, ha megvalósul a kormány erre vonatkozó átfogó fejlesztési programja. Az úthálózat állapotáról beszámolva Vitalij Je- fimov közlekedési miniszter égető feladatnak nevezte a korszerűsítést, ugyanis a meglévő 927 ezer kilométernyi útból csak 560 ezer kilométer aszfaltozott. Csaknem 350 hazai és külföldi kiállító részvételével hetedik alkalommal nyíltak meg tegnap a Budapest Sportcsarnokban, az olimpiai csarnokban és a Körcsarnokban a Budapesti Divatnapok. A rendezvényt Pál László ipari és kereskedelmi miniszter nyitotta meg. Az ipari és kereskedelmi miniszter elmondta: a feldolgozóipar területén a könnyűipar termelése csökkent a legkevésbé. Kína 250 millió dollárt fektet a következő néhány évben a hazai személygépkocsi-gyártás bővítésébe, hogy ezentúl évente legalább 150 ezer teljesen kínai gyártmányú gépkocsi gördüljön ki az összeszerelő műhelyekből a jelenlegi hatvanezer helyett — jelentette ki a China Daily című, angol nyelvű kínai lap heti gazdasági melléklete, a Business Weekly. — Igazgató úr, nagyon sokan szakmai körökben és a szakmán kívüliek egyaránt úgy vélték, hogy az expó megrendezésével megoldódnak a magyar idegenforgalom problémái. — Előrebocsájtanám, hogy az idegenforgalmi szakma soha nem úgy tekintett az expóra, mint néhány évvel ezelőtt a vizes-lobby a nagymarosi erőmű építésére. Tehát sohasem küzdöttünk önös érdekből a világkiállítás megrendezéséért. Öt-hat évvel ezelőtt olyan elképzelésekről is lehetett hallani, miszerint legalább húsz 4-5 csillagos szállodát kellene még építeni Budapesten az expó idejére. Mi ez ellen tiltakoztunk, mondván, bármilyen jól sikerüljön is a világkiállítás, a szállodákat az utána következő években is meg kell tölteni vendéggel. A szállodás szakma ugyan mindig is konzekvensen ragaszkodott az expó megrendezéséhez, de sose állítottuk, hogy az a féléves rendezvénysorozat képes lesz a magyar idegenforgalom problémáit megoldani. Mindig azon a véleményen voltunk, hogy az idegenforgalomnak olyan hosszú távú fejlesztési programra van szüksége, amilyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal még Téglást Tamás vezetése alatt kidolgozott közel két és fél éves nagyon alapos piackutató munkával. Ennek a programnak jelentős állomása lehetne a világkiállítás, amely ha valóban elmarad, szegényebbek leszünk. Azok a nyári időszakbeli vendégek, akik a forró nyarakon a fővárosból hiányoznak, az expó idején itt tartózkodnának. A világkiállítás hat hónapig tart, de van egy előkészítő időszaka is. Már most fogadtak a fővárosi szállodák olyan üzletembereket és delegációkat, akik a világkiállítás miatt érkeztek. Ha tehát elkezdődik a pavilonok építése, berendezése, akkor a megnyitás előtti hónapokban is megnövekedett forgalomra lehet számítani. — A kormány rideg számadatokra hivatkozva veszteségesként ítélte a világkiállítás megrendezését. — Az idegenforgalom szakembereivel együtt magam sem értem a lemondás indoklását. A döntés előtt a kormány bekérte a világkiállítási programiroda véleményét, s az igenlő volt. A Világkiállítási Fórum, amely az üzleti élet meghatározóinak és szakértőinek összessége, szintén a megrendezés mellett foglalt állást. Létrehozott a kormány saját embereiből egy bizottságot, s az 5:1 arányban szintén igent mondott. Mindezek után érdeklődéssel várom, mivel győznek meg arról, hogy nem szabad megrendezni, mert a közzétett adatok erre nem alkalmasak. Tekintélyes szakemberek — köztük a Köz- gazdasági Egyetem kutatócsoportja, akiket igazán nem lehetett az MDF-vezette kormány iránti rajongással vádolni -— 10-12 millióra becsülik a látogatók számát. Ha ennek csak a fele igaz, akkor is olyan óriási tömeggel számolhatunk, amelynek hatása a szállodák, az éttermek forgalmában, a belépőjegyek értékesítésében nem lebecsülhető. Egy biztos, minél több vendég érkezik, annál több embert lehet foglalkoztatni, és evvel együtt magasabb az adóbevétel. — A kormány a lemondást avval indokolja, hogy a beruházások nem térülnek meg. — Tudomásom szerint egyetemet építenek. Én nem hiszem, hogy józan ésszel bárki arra gondolna, hogy egy fél évig tartó világkiálllítás hasznából megtérülhet egy egyetemi épület építésének összes költsége. Ami a lemondás indoklását illeti, néhány nagyon szakszerűtlen, sőt demagóg kijelentés is elhangzott. Az egyik szerint a főváros fejlődése szempontjából szükséges beruházásokat a világkiállítás nélkül is megvalósítják. Ha ez így igaz, akkor miért nem lehet ezeknek a költségeit a világkiállítás költségvetésétől elkülöníteni? Sőt a főváros fejlesztését akár az ezredfordulón túlra is el lehetne húzni. Ehhez a legjobb módszer, ha töröljük azokat a programokat, amelyek bizonyos kényszerhelyzeteket teremtenek a város fejlődése érdekében. — Vigasztalásként avval nyugtatják az országot, hogy az elmaradt expó helyett millecentenáriumi ünnepségsorozatot rendeznek. — Honfoglalásunk 1100-adik évfordulója a magyarság ünnepe. Kizártnak tartom, hogy tömegesen fogja vonzani a külföldi érdeklődőket. Az a mi saját ünnepünk. Nem Európa és nem a világ közös ünnepe. Kétségtelen, hogy megnövekedhet a belföldi forgalom, vonzza majd a Kárpát-medencében élő magyarokat, de ők bizonyosan nem a luxus szolgáltatásokat veszik majd igénybe. — A vidéki programok szervezőit, rendezőit avval biztatja a kormány, hogy ha programjaikat a honfoglalási ünnepségek keretén belül is megtartják, számíthatnak a támogatásra. — Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, ha a világkiállítás megrendezésére nincs pénz, akkor miért és honnan van pénzünk támogatni olyan rendezvényeket, amelyek látogatottsága enyhén szólva kétséges. Én adófizető állampolgárként azt mondom, olyat támogassanak, amiből bevétel származik, és ne támogassanak vigaszágon olyan rendezvényeket, amiből nem lesz haszna az országnak. Ezek óriási ellentmondások, amelyeket véleményem szerint nem lehet komolyan venni. — Szakemberként mire alapozza, hogy a világkiállítás megrendezése kimutatható anyagi hasznot hoz? — Miután az Expo ’96 szakvilágkiállítás, a látogatóknak tekintélyes része nem a saját költségén utazik, mert az őt foglalkoztató szervezet, vállalat vagy akadémia küldi. Másik részének — még ha a saját költségén is tartózkodik itt — módjában áll az adójából valamennyi kiadását leírnia. Ez a vendég 100-500 dollár közötti összeget könnyedén el fog költeni, s várható, hogy itt tartózkodása idején leutazik például a Hortobágyra. Ha elmarad az expó, ezek a külföldiek bizonyosan nem utaznak ide, csakhogy megnézhessék a kiskun- majsai népi együttest. Ezért nem igaz, amit a lemondás ellensúlyozására felhoznak. — Az idegenforgalmi szakmán belül hány ember boldogulását segítené eló' a világkiállítás megrendezése? — Magyarországon 350-400 ezer ember él az idegenforgalomból. Sokat dolgoztak és bíztak, s most mélységesen csalódniuk kellett, mert lemondták az évszázad legnagyobb hasznot hozó idegenforgalmi eseményét. E helyett azt kaptuk „ajándékba”, hogy a kereskedelmi szálláshelyek általános forgalmi adóját tízről huszonöt százalékra emelték. A Gellért szálloda esetében ez 50 milliós többletkiadás, ami megfelel a hotel egész évi fenntartási költségének. Az elmondottakat ösz- szegezve, nem értem, miképp lehet majd az idegenforgalom húzó ágazat. Kassovitz László A daru az acélhuzalokat emeli Krekács Róbert felvételei Az építkezés még nem állt le...
