Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-03 / 206. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Tokos Zoltán a flamencóról, a gitároktatásról, a magára hagyott ember önmegvalósításáról Andalúziából jött gitáros Andalúziából, a gitár hazájából érkezett előadóművész, Tokos Zoltán lép fel az érdligeti plébániatemplom őszi hangversenysorozatának nyitókoncertjén, szeptember 4-én, délután 16 órakor. A négy éve a flamenco hazájában élő és tanító gitárművész koncertje nem mindennapi csemegének ígérkezik. De hát mit is kell tudnunk a gitárosok Mekkájáról, Andalúziáról és kultúrájáról, a flamencóról — kérdeztem, amikor beszélgetni kezdtünk. Andalúzia művészete a flamenco. Ami persze több mint művészet. Egy 15. század óta a világtól elszigetelten fejlődő sajátos életérzés, öltözködés, táplálkozás, tánc és muzsika — vagyis egy sajátos kultúra. Aminek természetes, mindennapi velejárója a gitározás. Egész nap szól a rádióban, a tv-ben, az utcán, ez teszi fényessé az ünnepeket. Mert mindazt, amit szavakkal nem lehet elmagyarázni, a spanyolok a muzsikával fejezik ki. A fla- mencóban van például a can- teondo, ami a mélység meg- szólaltatója — valami olyasfajta sajátos hangulaté, mint amit az erdélyi sirató hordoz. Persze, alkalmazásához technika is kell: a hüvelykujjat úgy kell pergetni, hogy ha az ember hallja ezt a basz- szust, hátra essen a székben... Ezt csak Andalúziában lehet megtanulni. És a sajátos jobbkéz-tartást, a hangképzést, a döbbenetes ritmust és hangszíneket is. Ha ez nincs, csak felületén maradunk a muzsikálásnak. Ezért a világ összes nagy gi- társztáija rendszeresen eljön ide, és megmerítkezik a fla- mencokultúrában — mondja, és hogy kissé érzékeltesse az elmondottakat, feltesz egy Paco de Lucia felvételt.' Es a pesti szobában hirtelen megváltozik a hangulat és felizzik valami: — Hallja? Ez Spanyolország! A fény, az erő! Az élet pulzálása! — rezdül rá a muzsikára, hogy alig tudom visszatéríteni az itthoni valóságba. Pedig, mint megtudom, ez a valóság nagyon is foglalkoztatja kintléte alatt is. Mert a szerencsés véletlent, hogy magyar létére Andalúziában taníthat gitárt, tavaly egy másik véletlen követte: hosszú évtizedek harca után megnyílt a lehetőség, hogy hazai munkahelyén, a debreceni zeneművészeti főiskola gitártanszékén művészképzőt létesíthesen. De a lehetőséget csak akkor tudná igazán kiaknázni, ha (felettesei elképzelésével ellentétben) nem jönne haza, hanem másfél hónaponkénti váltásban kint is és itthon is tanítana. — Igazgatómnak megmondtam, hogy a művészképző létesítése óriási lehetőség, de balkáni szinten nem érdemes megcsinálni! Meg kell teremteni a művészi képzés hátterét — mondja. — A lehetőség hallatán azonnal gyűjteni kezdtem az anyagokat. Szakkönyveket szereztem be a hangszer fejlődéséről a 15. századtól a 19. század végén megjelenő koncertgitáron át egészen a hatvanas években kifejlesztett, nagy koncerttermeken átszóló hangszerig. Aztán művek sokaságát a különböző gitár- iskolákról, stílusokról, CD- ket, kazettákat, videofelvételeket zeneszerzőkről és olyan sztárokról, mint John Williams, Julian Bream, Segovia vagy Paco de Lucia — sorolja a fiókokban, a polcokon sorakozó több száz hanghordozóra és könyvre mutatva. — Aztán minőségi hangszereket kell szerezni, hogy versenyekre, kurzusokra, koncertekre kölcsönözhessük növendékeinknek. Mindezt csak kint, és kinti fizetésemből tudtam összegyűjteni. Nem mondhatok le az óriási lehetőségről sem, amit ez a kétlaki élet hordoz: hallgatócseréket tudok kapcsolataimmal megvalósítani, szponzorokat szerezni hangszervásárláshoz, ott lenni az információk forrásánál, ami a versenyeket, kurzusokat illeti... Vagyis egyelőre nem itthon akarok ülni, hanem sajátos koordinátorszerepet betölteni. De igazgatóm erről egyelőre hallani sem akar, az idő pedig múlik, s a növendékek újabb és újabb lehetőségektől esnek el... Az Európába jutás lehetőségétől — fűzi hozzá indulattal. Ahova szólamok emlegetésével nem fogunk eljutni: Európát használni kell! Amit egyebekben azzal is Tokos Zoltán másfél honaponkenti váltásban szeretne Andalúziában és Debrecenben tanítani elkezdhetnénk, ha hagynánk a kinti tapasztalatokat itthon hasznosítani — gondolom, amint Tokos Zoltánt tanítási elképzeléseiről hallgatom. — A gitártanszakon — mondja — a négyéves tanárképzésben továbbra is meg kell tanítani a hallgatókat a technikai dolgokra, a pedagógiai búvárkodásra. De a művészképzősöknek ezekbe a kérdésekbe nem kell olyan mélyen belemenni. Nekik jógagyakorlatokat kell tanítani, hogy kilazíthassanak az öt-hat órás gyakorlás után, koncentrációfejlesztő gyakorlatokat, kondíció- tartást, a darabok pszichés megfogalmazását. Aztán a megjelenést, az öltözködést, a hangszer, a repertoár kiválasztását, a muzsika emberi megformálását. Arra is tudatosan kell felkészíteni a művészjelölteket, hogyan menedzseljék magukat... Vagyis mindarra, amit én az életben a saját verejtékemen tanultam. És akkor nyílegyenes lehet pályájuk. — Milyen darabokat hallhatunk öntől- a vasárnapi koncerten? Vannak-e lemezei és kazettái azok számára, akik nem hallhatják élőben előadását — kérdeztem végül. — A koncerten nagyjából azokat a darabokat játszom, amelyeket most vettünk fel a Hungarotonnál, és amelyeket a boszniai háború kitörésekor adott itthoni hangversenyemkor és a kinti szolidaritási koncertre gyűjtöttem. A legkülönbözőbb népek zenéjét játszom: török, görög, kubai, japán, mexikói zenén át az andalúziai, dél-amerikai táncokig és Bartók Román táncok című darabjáig. Sajnos, az Este a székelyeknél című darabot nem sikerült felvetetnem erre a lemezre — ez majd a második sorozat egyik darabja lehet —, mondja Tokos Zoltán, akinek eddig, tíz CD-lemeze készült Spanyolországban és itthon a Naxos megrendelésére. És ahogy életfilozófiáját hallgatom, biztos vagyok benne: a második sorozat is elkészül majd. — Itt, Magyarországon sokáig minden terv irreálisnak fog tűnni, de nem szabad belenyugodni. Álmodozni kell és utánamenni a dolgoknak. Még sokáig csak az fog boldogulni, aki észreveszi a lehetőségeket, és kiharcolja, amit megálmodott. Aztán nagyobbat álmodik, és megint harcol. És akkor — ahogy a szólás tartja — az Isten is megsegíti majd. D. Veszelszky Sára Megnyitják a Cernín-palotát Hat évig restaurálták Ma megnyitják az érdeklődő látogatók előtt a cseh külügyminisztériumnak helyet adó pompás Cernín-palotát, Prága legnagyobb barokk s'tílusú épületét. A nyolcvanas években még igen leromlott állapotban lévő építményt hatévi restaurálással hozták helyre, s kapuit épp 60 évvel azután tárják ki a nyilvánosság előtt, hogy a Cernín-palo- ta a csehszlovák külügyek irányításának székhelye lett. A palotát 1669—1692 között építették Francesco Caratti olasz építész tervei alapján Chudenici Cernín Humprechtnek, az osztrák 1. Lipót császár velencei követének megrendelésére, s elkészülte után még hoszszú évekig olasz szobrászok és festőművészek dolgoztak belső díszítésén. A viszontagságos történetű barokk emléket legutóbb. 1928—1932 között állították szinte teljesen helyre Pavel Janák építésznek, a cseh kubizmus kiemelkedő alakjának irányításával. A barokk kedvelői azonban megnyugodhatnak: Janák művészeti elképzeléseinek nyomát csupán a kertben 1934—35-ben felépített úgynevezett Narancsházon lehet felismerni. Az érdeklődők szombatonként gyönyörködhetnek majd a cseh külügyminisztérium reprezentációs célokat szolgáló részeiben. Rába-parti vendégkarnagy Századik, jubileumi évadját kezdi a Győri Filharmonikus Zenekar — hangzott el a szezonnyitó társulati ülésen tegnap Győrött. A jubileumi évben az együttes csaknem 100 koncertet ad, s fellép Karintiában is még ebben a hónapban az osztrák Brahms Társaság rendezvényén. A győri muzsikusokat több vendégkamagy dirigálja a következő hónapokban, így ellátogat a Rába-parti városba a Stockholmban élő Maros Miklós is. Az Európa Könyvkiadó újdonságai A Wall Street világában Világraszóló botrányt keltett három évvel . ezelőtt Bret Easton Ellis: Amerikai pszicho című regénye, amely az Európa Könyvkiadó újdonságaként szeptemberben első ízben jelenik meg magyarul. Ä nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott B. E. Ellis műve a Wall Street üzletembereinek világába kalauzolja el olvasóit. Regényének főszereplője egy fiatal yuppie, akinek lételeme a csillogó felszín, valójában azonban értéket, mértéket nem ismerő pszichopata. Szeptemberben lát napvilágot a „Mérleg” sorozat következő darabjaként Luc Ferry: Új rend, az ökológia — Fa, állat, ember című műve is. A filozófusprofesszor, az ökológia vitathatatlanul legnagyobb szakértője ebben a könyvében világos és élvezetes áttekintést- ad -az ökológiai mozgalmakról. A könyv 1993-ban elnyerte a „legjobb esszé” díját Franciaországban. A nagy sikerre való tekintettel új kiadásban jelenik meg Umberto Eco műve, A rózsa neve. Ma is valódi bestseller az angolszász világban Hermann Hesse német író Sziddhárta című műve, amely a regényből készült Bertolucci-film bemutatójával egy időben kerül a magyar olvasókhoz. Konferencia a tankönyvhelyzetről Arellendrzés kellene „Tankönyv —- helyzetkép — jövő” címmel kezdődött tegnap kétnapos konferencia a témával foglalkozó specialisták — kiadók, tankönyvírók és szakmai szervezetek képviselőinek — részvételével. A tanácskozás az ELTE Tanárképző Főiskoláján augusztus 31. és szeptember 7. között lezajló, tankönyvbemutatóval és vásárral kiegészített „tankönyves hét” elnevezésű rendezvénysorozat része. Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára felszólalásában hangsúlyozta: a tankönyvek pluralizmusára szükség van az olyan szaktárgyak esetében, ahol meggyőződésbeli és világnézeti különbségek állhatnak fenn. Más a helyzet viszont az olyan tárgyaknál, mint például a matematika vagy a kémia. Az államtitkár — aki ez idáig több tankönyvet írt — azt is felvetette: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a könyvek elbírálásánál már rendelkezésre álljanak a gyakorlati kipróbálás tapasztalatai. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a Magyar Szakképzési Tanács elnöke kifejtette: az utóbbi években — a piaci viszonyok felé történő elmozdulás hozadékaként — számottevően bővült a tankönyvek kínálata. A minőség is javult, külföldi szakértők véleménye szerint is világszínvonalúak a magyar tankönyvek. Benedek szerint ugyanakkor szükség lenne a fizetőképes keresletet jobban figyelembe vevő árkontrollra. Ä szakképzést szolgáló tankönyvekről szólva a helyettes államtitkár elmondta: 1949. és 1990. között a tanulók jelképes összegért, 10 forintért kapták meg a meglehetősen uniformizált, a ’80-as évek közepére már elavult szakmai színvonalú könyveket. Folytatódik a történelem A XVIII. század első felétől íródik az evangélikus középszintű oktatás aszódi története. 1833-tól 1856-ig Koren István volt a scola latina rektora, s itt tanult három évig Petőfi Sándor. A híres diák 1915-ben lett névadó, ettől kezdve Aszódi Ágostai Hitvallású Evangélikus Petőfi Főgimnázium a tanoda hivatalos neve. 1931-ben készült el az új épülete, 1948-ban pedig államosították. Négy és fél évtizedes szünet után ismét lesz tanévnyitó istentisztelet — vasárnap 16 órakor az evangélikus templomban —, mert újra indul az evangélikus gimnázium. Egyelőre társbérletben az (előd) önkormányzatival, hiszen az új falakat csak ezután kezdik húzni a templom mellett. Néhány év múlva nem csak a torony lesz kivilágítva az alkonyatban. Balázs Gusztáv felvétele
