Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-03 / 206. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT 5 Akik népszavazást szeretnének Vélemények az expóról A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felka­varta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős ré­sze helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely népszavazásra szólít a világkiállításért. La­punk hasábjain az aláírókat kérdezzük, hogyan véle­kednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezé­séről. — Én tudom, hogy mit gondoljak erről az expó­zűrzavarról — mondta Varga Tamás százhalom­battai lakos. — Az egész ország elkezdett készülőd­ni, s most meg kiderült, hogy mindent abba kell hagyni, ugyani« a rendez­vény veszteséges lenne. Vagy az előző kormány nyújtott hamis képet a vi­lágkiállításról, vagy a je­lenlegi. Állítólag mindkét alkalommal szakemberek végezték a számításokat, s mégis különböző eredmé­nyek születtek. Kinek higy- gyek? Az országnak való­ban jót tenne a rendez­vény idegenforgalom szempontjából, hiszen ren­geteg turista áramolna ide Európából. És az lendíte­ne a kereskedelmen. Az infrastrukturális fejleszté­seket előbb-utóbb el kel­lett volna kezdeni, bármeny­nyibe is kerülnek. Állító­lag ezekre nincs pénz. Mi­ért, később lesz — kérdez­te. — Folyik az aláírás- gyűjtés a népszavazásért, és sokan adják a nevüket. Nekem közvetlen hasznot nem hozna az expó, de én is alá fogom írni. Dr. Lábán Józsefné Bu­dapestről így vélekedett: — Bizonyára nagy anyagi terhet rótt volna az országra az expó meg­rendezése, de abban is biztos vagyok, hogy az ál­dozat megtérült volna. Férjemmel együtt aláír­tuk azt az ívet, melyet a népszavazás ügyében bo­csátottak közre. Mindket­ten nyugdíjasok vagyunk, személyes érdekeink nem fűződnek a világkiállítás­hoz. Mi az ország előrelé­pését szeretnénk látni vég­re. Az expó kormány álta­li félig-meddig lemondá­sa negatív hatást okoz mindenben, még a hangu­latban is. Nem tudom, mi fog történni, hogy lesz népszavazás, vagy nem, s hogy mi lesz a világkiállí­tás sorsa. Mindenesetre férjemmel együtt remél­jük, hogy a mostani zűrza­varos helyzet ellenére az expót megrendezik ’96-ban. Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanél­küliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Buda­pest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Buda­pest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185- 2411/126-os mellék. Dabas-Sáriban túrával kezdenek Tanulmányi út Szlovákiába Az új tanévet háromnapos, szlovákiai túrával kezdi a dabas-sári Szent János Álta­lános Iskola, melyen vala­mennyi, tehát mind a százöt tanuló részt vesz — tudtuk meg ' Kilincsányi Tamás igazgatótól. Két nagy és egy kis busz indul a gyerekekkel és kísé­rőikkel hétfőn reggel Da- bas-Sáribói a szlovákiai Já­szára. Az iskola ugyanis itt, Jászón vendégeskedik majd a premontrei apátságban. Az érkezés estéjén közös szentmise lesz, majd ezt kö­vetően tábortűz. A második napon az alsó­sok a közeli barlangokat, forrásokat nézik meg, míg a felsőbb osztályok tanulói a Magas-Tátrába kirándulnak busszal. Az utolsó napon az isko­la Kassára érkezik, itt a dómban vesznek részt szent­misén Pásztor Győző' atyá­val. A gyerekek ezután kis műsort is bemutatnak, s ha minden jól megy, Kassára újabb két busz érkezik ezen a napon — Sáriból hozza a népviseletbe öltöző embere­ket. Az iskola tanulói meg­koszorúzzák majd Rákóczi Ferenc és Thököly sírját is. Még nem bizonyos, de el­képzelhető, hogy ekkor és itt találkozik Keszthelyi Fe­renc váci megyés püspök a kassai püspökkel. Ha az idő engedi, akkor utolsó szlová­kiai túraként Krasznahorka várát tekintik majd meg az iskolások. A kiránduláson nemcsak tanulni lehet sokat, de a szlovák nemzetiségű gyere­kek anyanyelvűket is gyako­rolhatják. A háromnapos utat egyébként meglehető­sen ügyesen gazdálkodta ki a Szent János Általános Is­kola. A gyerekek a jászói premontrei apátság vendé­gei lesznek, azaz a szállá­sért nem kell fizetni. Az úti­költséget a katolikus plébá­nia, az egyházközség, s az iskola állja. A tizennyolc új első osz­tályos kisfiút és kislányt el­kíséri három óvónő is, hogy ne hirtelen szakadjanak ki az eddig megszokott közös­ségükből. (nádai) Az őszibarackszezon végén, a szőlő kezdetén árusok kínálják zamatos gyümölcseiket a 70-es út diósdi szaka­szán MTI-felvétel Új tornaterem és posta épül Pomázon t Lassan a végéhez közeledik Pomá­zon a 3. Számú Ál­talános Iskola új tornatermének építése — mondta lapunk kérdésére Kulin Imre, a nagyközség polgármestere. Mint mod- ta, úgy tervezik, hogy a több mint 60 millió forin­tos tornatermet talán még e hónap végén, de legké­sőbb jövő hónap közepéig át tudják adni az iskola ta­nulóinak. Fontos beruházásként említette a polgármester az új postahivatal építését is. Elmondta, hogy ehhez az önkormányzatnak csak az építési területet kellett adni, az építkezés költsé­geit teljes egészében a pos­ta fedezi. A munkálatok egyébként augusztus vé­gén kezdődtek, és reméli, hogy december végén át is tudják adni az új épüle­tet. Megtudhattuk még, hogy a közeljövőben terve­zik a Hősök terének meg­szépítését, valamint a Hu­nyadi utca rendbehozatalát is. Ezek a munkálatok a tervek szerint szeptember elején kezdődnek majd. Végül — az önkormány­zat munkájáról szólva — Kulin Imre elmondta, hogy a két hónapos nyári szünet után az első önkor­mányzati ülés szeptember 6-án lesz. Ezen szó lesz többek között a felújítási munkálatokról, a temetők rendjének kialakításáról, az óvónői pályázatok és a művelődési ház igazgatói posztjára benyújtott pályá­zatok elbírálásáról, vala­mint az egyházakkal törté­nő kapcsolattartásról is. Fenyvessy Richard Az aszály miatt csökkent a talajvíz Ebben az évben sajnos is­mét jelentős csapadékhi­ánnyal kellett szembenéz­nie hazánknak. Okkal ve­tődik fel a kérdés, vajon milyen hatással van a szá­razság a felszíni és fel­szín alatti vizeinkre? Erről érdeklődtünk Szi­lárd Györgytől, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgató­ság munkatársától, aki el­mondta, hogy a felszíni vi­zek minősége és mennyi­sége kielégítő volt, így se­hol nem kellett vízkorláto­zásokat bevezetni. Hang­súlyozta azonban, hogy a karsztvizekkel és a talajvi­zekkel más a helyzet, hi­szen azok szintje folyama­tosan csökkent. Mint mondta, júliusra a talaj­vízszint süllyedése oly mértékű volt, hogy ekkor a víz szintje általában 50—200 centiméterrel volt a sokéves júliusi át­lag alatt. A legrosszabb a helyzet azonban a Kiskun­ságon és Eszak-Bácská- ban, ahol a vízszint 4,8—5,1 méterrel alacso­nyabb, mint a sokéves át­lag — mondta végül Szi­lárd György. Bírósági végrehajtás vállalkozási alapon? Szemben az alvilági figurákkal Szeptember l-jén lépett életbe a bírósági végrehaj­tásról szóló törvény, mely­nek újdonsága, hogy önál­ló jogállású vállalkozóként dolgozhatnak a. végrehaj­tók. Mi a helyzet jelenleg, és milyen változások várha­tók? Lapunk tegnapi szá­mában írtam meg tapaszta­lataimat, melyeket akkor szereztem, mikor elkísér­tem útjára a Pest Megyei Bíróság végrehajtó irodájá­nak egyik munkatársát. Summázva az eddigie­ket: a munka jellegéből adódik, hogy a végrehajtó sehol sem szívesen látott vendég. így van ez akkor is, ha diszkréten viselke­dik, és nem veri nagydobra a szomszédoknál, hogy mi­ért keresi X. urat, vagy Y. asszonyságot? Hiába csönget Kétségtelen, hogy a szituá­ciók nagyon különbözőek. A végrehajtó gyakran meg­fordul olyan lakásokban, ahol hiába igyekszik lefog­lalni, mert a néhány ezer forintos közüzemdíj-tarto­zás fejében, nem talál érté­kesíthető holmit. De van­nak olyan adósok is, akik már élőre berendezkedtek arra, hogy rajtuk aztán mi­nél kevesebb követelést le­hessen behajtani! A lakás az elvált feleség nevén van, a kocsi a gyereké és így tovább. Az sem ritka­ság, hogy többször kell visz- szatérni egy címre, mert a háziak nincsenek otthon, vagy olyan hangosan szól a rádió, hogy nem hallják a csöngetést. Tapasztaltam azt is, hogy a listán szereplő cí­mekre nem mindig aszfal­tozott úton lehet eljutni. Olykor tengelytörő hepehu­pákon haladtunk a vállalati gépkocsival, és a polgár- mesteri hivatalban kellett egyeztetni a címváltozáso­kat. Mindez egyelőre kö­tött munkaidőben, fix fize­tésért történik. Vajon ho­gyan működik majd vállal­kozási formában, A végrehajtó, akinek munkáját megfigyelhet­tem, egyelőre várakozó ál­lásponton van. Egy hónap áll mindenkinek a rendelke­zésére, hogy nyilatkozzon, óhajt-e vállalkozó lenni? Mindenesetre előnynek látszik a várhatóan na­gyobb személyes érdekelt­ség. Hasznos lehet az is, hogy ha valaki önállóan osztja be a munkaidejét, esetleeg késő délután tér vissza azokra a címekre, ahol egyébként zárt ajtót ta­lál. Néhány pofon A sok behajthatatlan követe­lés arra vezet, hogy az em­berek könnyen folyamod­nak törvénytelen módsze­rekhez. Az utóbbi években elteijedt bűncselekménnyé vált az illegális pénzbehaj­tás. A hitelezők, amikor lát­ják, hogy egyébként hiába futnak a pénzük után, meg­bíznak néhány markos le­gényt (az sem hátrány, ha börtönviselt, garázda is van köztük), hogy jelenjen meg az adós lakásán. A pszichi­kai fenyegetést olykor egy­két pofon, vagy ökölcsapás is kíséri, hogy „jobb belátás­ra” bírják az adóst. Nyilvánvaló, hogy ennek gátat kell vetni, és nem csak azzal, hogy megbünte­tik a bűncselekmények elkö­vetőit. Nyilván nem fordul­nának az emberek alvilági figurákhoz, amennyiben tör­vényes lehetősége lenne an­nak, hogy rövid határidőn belül behajtsák a jogos kö­veteléseket. Dr. Krejniker Miklós bí­ró, a Pest Megyei Bíróság végrehajtó irodájának he­lyettes vezetője részt vett a törvény előkészítésében. A munka jelenlegi hatékony­ságára vonatkozóan el­mondta, hogy évente mint­egy 200-250 ezer végrehaj­tási ügy keletkezik országo­san, s ezek felénél behajtha­tatlanok a követelések. Pest megyében évi 20 ezer ügy­gyei lehetett eddig számol­ni és az arányok hasonlóak. A tendenciákat tekintve azonban az ügyek száma emelkedik és két éven belül elérheti az 500 ezret. Véle­ménye szerint ez nem az el­szegényedéssel függ össze, mert például a nálunk jóval gazdagabb Ausztriában a végrehajtási ügyek száma évenként 800 ezer—egymil­lió között van. A fizetési morál sehol sem kifogásta­lan. A szolgáltatás ára Kétségtelen, hogy Magyar- országon jelenleg a végre­hajtás bizonyos fokig kiszá­míthatatlan és meglehető­sen lassú szolgáltatás. Az átfutási idő két-három esz­tendő. Igaz, az elhúzódó ügyeknél évi 20 százalékos kamatot is felszámítanak, de az inflációt figyelembe véve ez sem kedvező meg­oldás. S milyen lenne ugyanez vállalkozási formában? A változásnak természetesen anyagi hatásai vannak. A pénzüket követelő állampol­gárok eddig három százalék illetéket fizettek az állam­kasszába, melyet most egy százalékra csökkentettek. Ä maradék két százalékból kel­lene megszabni a vállalko­zás díjtételeit. Az érdekel­tek pedig keveslik ezt a ke­retet. Álláspontjuk, hogy le­gyen ez egy jól megfizetett, de színvonalas szolgáltatás. Hiszen nem véletlen, hogy megjelentek az alternatív szervezetek, melyek egyi- ke-másika alvilági módsze­rekhez folyamodik. Mit höz a jövő? Egyelőre még kialakulatlan a helyzet, de alig néhány nap telt el a törvény megjelenése óta. Tény viszont, hogy az állam­polgárok jogbiztonságot akarnak és azt, hogy behajt­hassák jogos követeléseiket. Lehetőleg persze nem túlsá­gosan drágán. Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom