Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-03 / 206. szám
<4.) MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Dabas-Sátor Szemben a Székely Adám í az alvilági publicisztikája ff (2. oldal) • / figurákkal ■ j (5. oldal) -----------------------------Réthy professzor ellenjavaslata marihuánaügyben (8. oldal) Orvoskonferencia Ráckevén Az orvosok csaknem 50 százaléka vállalkozó háziorvosként gyakorolja hivatását. Az 6 helyzetük elemzéséről kezdődött tegnap háromnapos konferencia Ráckevén 200 orvos részvételével. Az előadók hangoztatták: e vállalkozói rendszer ugyan még finomításra szorul, mégis nagy előrelépést jelent a betegek ellátásában, hiszen ebben a rendszerben az orvos még lelkiismeretesebb munkában érdekelt. Indokolt az eddigi finanszírozási gyakorlat változtatása, a kistelepüléseken élő vállalkozó orvosok ugyanis hátrányban vannak, 1800 tb-kártyán felül aránytalanul kevés juttatást kapnak, márpedig éppen rájuk hárul az átlagosnál is nagyobb feladat. Pénzügyi ámokfutás Kiskunlacházán Dollármilliók a levegődben A magyarországi önkormányzati rendszer fennállása óta példátlan eset történt Kiskunlacházán. A nagyközség képviselő-testülete augusztus 22-i ülésén, miután a tagok áttanulmányozták a település pénzügyi-gazdálkodási helyzetéről készült beszámolót, csődöt kényszerült jelenteni tartós fizetésképtelenség miatt. Ennek okairól lapunk Fehér Antal polgármester-helyettestől és Lim- bek Tamás képviselőtől kért tájékoztatást. Fehér Antal elmondotta, hogy Kiskunlacházán, az ország más helységeihez hasonlóan, infrastrukturális fejlesztések egész sora indult meg az elmúlt négy esztendőben. A gázszolgáltatás bevezetése, mellett egy szennyvíztisztító mű megvalósítását és a csatornahálózat kiépítését tűzték célként maguk elé. Közműtársulatot szándékoztak létrehozni, ám ehhez a lakosság kétharmadának a beleegyezése kellett volna, s a polgároknak csak a fele értett egyet az elképzeléssel. A gáznak a lakásokba való bekötését fontosabbnak tartották, melynek kivitelezése akkor már folyamatban volt. Kocsis Mihály, az azóta állásából felfüggesztett polgármester azonban ázzál állt elő — az emberek orra előtt elhúzva a mézesmadzagot —, hogy a tisztítómű és a csatorna a lakossági közmű-hozzájárulás nélkül is elkészíthető. A polgárok hittek neki, s várták a beruházás munkálatainak elkezdését. A polgármester a nagyközségben élők támogatásától felbuzdulva a képviselő-testületnek (ez az 1992. november 2-ai ülésen történt) azt javasolta, hogy egyezzenek bele hárommillió dollár felvételéhez, mely devizahitelt az osztrák Creditanstalt Bank nyújtotta volna. A képviselők félve attól, hogy a nagy összegű dollárköl- csön megingathatja az ön- kormányzat fizetőképességét, elvetették az ötletet. (Folytatás a 4. oldalon) Ahol tilos a kommunisták dicsérete Ugye, emlékeznek még arra, amikor nemrégiben „ezek”lapjaikban azzal froclizták a magyar közönség froclizható részét, hogy Csehszlovákiában minden más, mert ott mély gyökerei vannak a demokráciának? Amióta a szövetség szétvált, a szöveg hirtelen elmaradt. Annak ellenére, hogy a levált Csehország még demokratikusabb és polgáribb a korábbi föderális államnál. Hogy ez miért van így, mindenki tudja. A jó svejki polgárság ugyanis egy olyan kormányt választott magának, amely ezeknek legalább öt nagyon fontos okból is roppant kínos. 1. Jobboldali-konzervatív és keményen antikommunista, 2. rendkívül sikeres, 3. az európai közösségi normákhoz a legnagyobb sebességgel viszi a rábízott országot, 4. Prága virágzó .kultúrája — hála az ottani konstruktív értelmiségnek — messze túlszárnyalja az energiáját a gyűlölködésre és teljhatalma megszerzésére fordító Charta-értelmiség által Uralt budapesti kultúrát, 5. a cseh siker modellértékű és kontraszthatásával még inkább gusztustalanabbá teszi a neokommunista román—magyar—szerb—szlovák út csődjét és balkanizmusát. Mivel most ezek nem beszélnek Csehországról, beszéljünk mi. Mégpedig egy cseh kisváros legújabb rendeletéről. Mint talán az olvasók emlékeznek rá, a cseh parlament 1993 júliusában a korábbi kommunista rendszert törvénytelennek mondta ki. Az északmorva Vysoké nad Jizerou helyi önkormányzata azonban most ennél is továbbment. Augusztus 16-i hatállyal a kisvárosban tilos a kommunisták mindenfajta nyilvános támogatása. A rendelet megsértőit 500 és 1500 korona közötti bírsággal sújtják. A rendelet háttere a következő: a háború idején a nácik a városka lakói közül tizet halálra ítéltek. Amikor még Agri-mech ’94 Gödöllőn Itt nem csak vártak az expóra! • • Otvennapos kormánymérleg A kormány nem zárkózik el egy magyar—román csúcstalálkozó elől — nyilatkozta a Horn-kabinet működésének 50. napján, tegnap a Nap-keltében Horn Gyula miniszterelnök. Hangsúlyozta: minden előzetes híreszteléssel ellentétben kormánya szívén viseli az erdélyi magyarság sorsát, de elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a magyar— román államközi viszony. a hetvenes években a mártírok tiszteletére emlékművet avattak, a kommunisták nem engedték a tíz név felvésését, mert egyikük kivégzése előtt az Egyesült Államokban élt, ahol a kommunisták szerint a bolsevikok ellen küzdött. Most, június 18-án, amikor a náci tárgyalás ötvenedik évfordulóján a kommunisták az emlékműnél szónokolni akartak, a városka derék polgárai nyomást gyakoroltak a városházára, hogy ne engedjék őket beszélni. A polgármester hallgatott választóira, és így született meg a rendelet. A rendelet persze alkotmányba ütközik, és nem valószínű, hogy azt véglegesítik a Semilyben lévő regionális központban, ahova a cseh közigazgatási törvény értelmében a rendeletet végső jóváhagyás céljából el kellett küldeni. Václava Kodejsová, Semily polgármesternője annyit mondott, hogy a rendeletet megkapták, de döntés csak a jogászok szabadságának leteltével várható. A történetnek persze tanulsága nincs. Csak az, hogy jó Csehországról írni. Mint a médiáról. Mindkettő, mondhatnánk, civilizatorikus feladat és tájékoztatási kötelesség. (Folytatás a 3. oldalon) Lovas István Tanácskozik a Magyar Újságírók Közössége A magyar jövő a tét Lakos László nyitotta meg a kiállítást. Mögötte Mészáros György, az FMMI igazgatója, Gémesi György polgármester és Kocsis Károly, a GATE rektora Erdó'si Agnes felvétele Háromnapos tanácskozás kezdődött tegnap Törökkop- pányon, amelyen a sajtó választások utáni helyzetének értékeléséről és az ebből való kilábalás lehetőségeiről esett szó. Ezzel a kiállítással fr-jh * a Gödöllői Agrártu- dományi Egyetem y/r és a mögéje felsorakozó kutatóintézetek azt bizonyítják, hogy a magyar agrártudomány élgárdája képes nyitni a törpe- és középgazdaságok irányába is — mondotta Lakos László földművelésügyi miniszter a második Agri-mech mező- gazdasági gép- és eszközkiállításon, mely tegnap nyílt meg Gödöllőn. A szervezést, valamint a kiállítás anyagát Lakos László tömören így minősítette: kiváló. A GATE, a mezőgazdasági szaktanácsadási és kutatásszervezési intézete, az FM Műszaki Intézete, valamint az Agri-ex- pó beruházási iroda mindent megtett annak érdekében, hogy a háromnapos rendezvénysorozaton mindenki megtalálja az őt érdeklő dolgokat. (Folytatás a 4. oldalon) Megnyitóbeszédében Kása Csaba, a MŰK elnöke többek között hangsúlyozta: a választások után senki sem lépett ki a MUK-ból, mint ahogy azt ellenfeleink megjósolták, éppen ellenkezőleg, gyarapodott a belépők száma. Elmondta azt is, hogy ez a tanácskozás újabb erőgyűjtése lehet a nemzeti szellemű újságírásnak. Az elnöki megnyitó után Stefka István, a Tv- Híradó utolsóként menesztett főszerkesztője szólalt meg. Véleménye szerint a sajtóban, a médiákban mérhetetlen cinizmus, lenézés, közöny uralkodik, s az úgymond győztesek hatalmi mámorban „úsznak”. Elmondta, hogy a rendszer- váltással a sajtó az ellenzéki pártok szócsövévé vált, s megkezdődött a kormánypártok lejáratása. Az elmúlt négy év a médiaháború négy éve volt a rendszer- váltást lejárató és a rendszerváltást elősegítő, támogató újságírók között. (Folytatás a 3. oldalon)
