Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-23 / 223. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. SZEPTEMBER 23.. PENTEK Hatékonyabb piacvédelmet a magyar termelőknek A Mezőgazdasági Sző vetkeződ és Termelőid Országos Szövetsége hatékonyabb piacvédelmet, valamint vámemelési intézkedéseket sürget az új kormánytól, illetve a mezőgazdasági tárcánál. Az ezzel kapcsolatos észrevételüket, álláspontjukat és javaslatukat Farkasdi Gyula, az MSZTOSZ főtanácsosa összegezte lapunk részére. Hazánkban a piacgazdaság kiépítésével párhuzamosan a nemzetközi kereskedelem bővítésének feltételei folyamatosan teremtődnek meg. Az Európai Közösséggel történt megállapodás, valamint az Európai Unió és a GATT (Általános Vámtarifa és. Kereskedelmi^ Egyezmény) keretében történt eddigi tárgyalások lehetővé teszik mezőgazdasági termékeink bővülő exportját, más oldalról viszont a korábbinál nagyobb mértékű importliberalizációt is megkövetelnek. Az elmúlt években az import mennyisége, valamint aránya — a szűkülő hazai fogyasztás és piac mellett — egyre nő. Ennek következtében a hazai termelők értékesítési lehetőségei korlátozódnak, mind több termelőkapacitás kerül leállításra, folyamatosan nő a mezőgazdasági munkanélküliség. A piacvesztéssel egyidejűleg növekszik a jövedelemhiány, végső soron az agrárágazat teljesítményének fokozatos leépülése valósul meg. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége megítélése szerint a mezőgazdasági import az elmúlt években — indokolatlanul, a nemzetközi kötelezettségeinket meghaladó mértékben — folyamatosan emelkedik. Egyértelmű, hogy a hazai mező- gazdasági termékek importtal szembeni védettsége nem kielégítő. Figyelemmel a GATT Uruguay-forduló mezőgazdasággal foglalkozó egyezményeire, ebben az évben Magyarországnak még lehetősége van a szükséges védelmi intézkedések megtételére. Az elmúlt években — 1990—93 — az ágazati export 25-26 százalékos csökkenése mellett 16 százalékkal nőtt a mezőgazdasági és élelmiszerimport. A kivitel és behozatal ellentétes irányú és kedvezőtlen változása miatt az évek óta 2 milliárd dolláros ágazati kiviteli többlet 1993-ban alig haladta meg az 1 milliárd dollárt. A hazai importvédelem konkrét lépéseit indokolja az a tényező is, hogy legfontosabb kereskedelmi partnereink, így Nyugat-Európa is saját mezőgazdasága érdekében a szükséges lépéseket már korábban megtette. Amennyiben a legfejlettebb nyugati országokhoz hasonlítjuk magunkat, azokhoz, melyek 50 százalék körüli átlagos mezőgazdasági támogatással, hozzánk viszonyítva többszörös importvédelemmel állítják elő többlet-, exportra szánt termékeiket, amelyekkel minket szorítanak ki, például Kelet-Európa piacairól, akkor megállapíthatjuk: további konkrét intézkedések szükségesek a fejlett piac- gazdaságok bevált megoldásait és a hazai tapasztalatokat ötvöző, nemzetközileg is versenyképes magyar agrárgazdaság megteremtéséhez. Mindenáron el kell kerülni az olyan helyzetet, amely az EK-megállapodás aláírásával létrejött, amikor is az importoldalt nem kezeltük súlyának megfelelően, s így Magyarország kárára aszimmetria alakult ki. Például Magyarországon a 4/4-es marhahús esetében a nominális vámszint 20 százalék körüli, az EK-ban 260 százalék. A szarvasmarha-ágazatban — az importvédelem hiánya miatt — különösen kedvezőtlen helyzet alakult ki. Marhahúsnál az import egyre olcsóbb, mennyisége pedig évről évre nő, ezért szükséges a védelem. Ugyanakkor az olcsóbb import ellenére árkiegyenlítésre nem került sor. Az olcsóbb import a fogyasztói árakban nem jelent meg. A folyamatosan érkező import miatt a hazai felvásárlási árak csak mérsékelten emelkedtek, és így a termelők termelési költségei az elérhető árakban nem térültek meg. A veszteségek mérséklése érdekében az állatok létszámát évek óta csökkentik. Kétségtelen, hogy a növekvő import számos esetben — a feldolgozást követően — export árualapként jelent meg. Ugyanakkor az itt biztosított 15-30 százalékos exporttámogatás csak az állami kiadást növelte. A feldolgozók a támogatással növelt bevételeikből a szarvasmarhatartók és hústermelők részére pénzügyi forrásokat nem juttattak visz- sza. A beérkező import nyomott felvásárlási ára mellett még arra is lehetőséget adott, hogy egyes időszakokban és körzetekben a hazai alapanyag sem került felvásárlásra, illetve esetenként a kényszerű továbbtar- tás újabb termelői költség- növekedést jelentett. Ugyanakkor a piacvédelem érdekében történő vámemelés költségvetési többletbevételt jelentene. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960. Nehéz helyzetben vagyok. Szeretnék híveket — no meg termelőket — toborozni egy zöldségfélének, de magam sem ismerem igazán e növény „titkait”. A Lajtán túl aligha van olyan piac vagy élelmiszer- bolt, ahol ne lelnénk meg a brokkolit. Frissen vagy mélyhűtve, esetleg kon- zervként. Nálunk viszont még a szakirodalomból is hiányzik. 1984-ig visszamenőleg átböngésztem négy könyvtár kertészeti könyveit. Úgy tűnik, megrekedtünk a karfiolnál. Már ami a közkézen forgó könyveket illeti. A brokkolival néhány évvel ezelőtt egy olasz kisvárosban találkoztam először konyhakészen. Előttem főzték meg egyszerű, sós, cukros vízben, majd lehűtve kolirózsák a boltokban, ám itthon, Magyarországon hiába kerestem. Valamikor a nyár elején, egy némedi gazdától megtudtam, megtört a jég, valaki ráállt a brokkolira. Némedi és Bugyi közt a Duna—Tisza-csatorna egyik mellékága mellett egy hektáron termeszti. Meg is találtam az illetőt, éppen palántáztak. Nem állítom, hogy örült jöttöm- nek, de végül is összebarátkoztunk. Egyetlen kikötése volt, név szerint nem említem meg. Nos, a brokkoli a hűvösebb éghajlatú tájakat kedveli, nagybani termesztése Hollandiától a skandináv államok kevésbé zord régiójáig terjed, de alighanem Távol-Keleten, Japán északi tájain is termesztik. Ezt Ez már a másodtermés megöntözték olívaolajjal és ecettel. Köretnek tálalták. Kellemes íze a spárgára emlékeztetett, míg küllemre hasonlít a karfiolra. Később Ausztriában és Németországban ismerősként néztek vissza rám a brokabból következtetem, hogy a fajtiszta magot a japán Sakota cég forgalmazza Magyarországon. Egy szem brokkolimag ára 70 fillér. Ezeket május közepén vetik el a szabad földben, a kikelési idő öt Formabontás egy hektáron hét, a palántázás július elején, közepén kezdődhet, s 40-50 nap múlva érik be a főrózsa. Ennek súlya akár az egy kilót is eléri, ameny- nyiben rendszeresen öntözik. Két héttel később a mellékrózsák is beérnek, ezek kisebbek, gyengébbek. Júliustól szeptemberig rendszeresen kijártam, szemmel követtem a brokkoli fejlődését egész a szüretig. Menet közben rájöttem, a gazda ideális helyet választott, s ez kivált ebben a csapadékszegény nyárban mutatkozott meg. A közvetlen közelben folyó csatorna vízhőmérséklete alkalmasabb az öntözésre, mint a 15-20 méter mélyről felszivattyúzott jéghideg kútvíz. A föld minősége is jól lett megválasztva, laza összetételű, 14-16 aranykoronás. Azt viszont jó tudni, egy szezon után a földet pihentetni kell, pontosabban más kultúrával bevetni, lehetőleg pillangós növénnyel. A talaj-előkészítés során csak szerves trágyát szabad használni, ez előírás az átvevők részéről. Ugyanis a hazai brokkolitermést teljes egészében nyugatra exportálják, ahol tudvalevőleg elsősorban a biotermékekre van kereslet. Az átvételre, kandíro- zásra, kiszerelésre, tárolásra és kiszállításra a Pest közeli hűtőházak szakosodtak. Ezek a termelőkkel már tavasszal előszerződést kötnek fix árakkal, s így nincs gond az értékesítéssel. Paradox helyzet. Magyar földön terem egy Igazi salátaínyencség nagy tápértékű, vitamingazdag, kellemes ízű zöldségféle, amit a magyar fogyasztó nem ismer, ám néhány száz kilométerre, Nyugaton, közkedvelt, keresett, bár nem olcsó csemege. Anonim ismerősöm szerint a hazai fogyasztók eleve idegenkednek minden újtól, például a balkáni országokban és Nyugaton egyaránt népszerű padlizsánt is csak egy elenyészően kis réteg igényli. Ugyanez a helyzet a kelbimbóval vagy a kínai kellel, jóllehet árban alig különböznek a karfioltól vagy a kelkáposztától — amire viszont nincs kereslet a külföldi piacokon. A brokkoli mellett elsősorban ez szól: a külföldi kereslet. A termelő nincs kiszolgáltatva a hazai piac szeszélyeinek. Ezt ismerték fel néhányan, köztük riportalanyom is, akinek volt bátorsága a formabontáshoz, mert befektetni egy új kultúrába. Megérte, a brokkoli „meghálálta” a bizalmat. Nemzetközi gazdanapok Bábolnán Szerdán megnyílt a III. nemzetközi gazdanapok rendezvény Bábolnán. A négynapos fórumot Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg, hangoztatva az ilyen jellegű seregszemlék fontosságát. A bábolnai gazdanapokon kétszáznál több kiállító vesz részt, a tavalyi 12 helyett immár a világ 17 országa képviselteti magát termékeivel. Magyar részről az immár világhírű Bábolna Rt. és IKR Rt. mellett elsősorban olyan kiállítók kaptak helyet, akik részt tudnak vállalni a magyar mezőgazdaság új típusú kapcsolatainak létrehozásában. A neves cégeken kívül 800 külföldi és közel 1000 hazai vendég jelezte részvételi szándékát, valamint különböző érdek-képviseleti szervezetek, köztük a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöksége is jelen van. Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár Végre egy jó hír Kárpótlással kapcsolatban ritkán kapunk jó hírt, mint mondani szokás, e téren több az üröm mint az öröm. Ezért köszöntjük a kecskeméti Auto S. Cardoen Hungária Vállalat kezdeményezését örömmel, akik az országban elsőiként mezőgazdasági gépet, a képen látható kistraktort kínálják kárpótlási jegyért cserébe. A szerencsés ötletet szíves figyelmébe ajánljuk a Pest megyei mezőgazdasági gépeket forgalmazó cégeknek MTl-foto: Medgyasszay Béla
