Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-21 / 221. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. SZEPTEMBER 21.. SZERDA Átfogó iparpolitikára van szükség Lefülelték a hamisítókat Támogatni kell a beruházásokat A magyar iparpolitikáról készítettek átfogó tanul­mányt a Partners is Transition-program keretében az OECD szakértői, melyet kétnapos szakmai tanácskozá­son vitattak meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um, valamint a szervezet képviselői. Az „Ipari helyzet­kép és iparpolitika Magyarországon” című elemzés főbb megállapításait és ajánlásait egy tegnapi sajtótájé­koztatón ismertették az újságírókkal. Pierre Vinde, az OECD főtitkárhelyettese egyebek mellett elmondotta: vizsgála­taik során kiderült, hogy a vállalatok többsége jól alkal­mazkodott a gyökeresen új gazdasági körülményekhez, s hagyományos piacaik ösz- szeomlása után exportjukat sikeresen irányították át új külpiacokra. Örvendetes az a tény is, hogy jelentősen növe­kedett a világpiaci áraknak a gazdaság erőforrásainak át­csoportosítására gyakorolt hatása. A külföldi cégek tevé­kenységi körüket kiteijesztet- ték hazánkra, s tőkét, techno­lógiát és nem utolsósorban nemzetközi kapcsolatokat hoztak magukkal, amelyeket a magyar termelők sok eset­ben hasznosítottak áruik érté­kesítésekor. A pozitív változások elle­nére az ipar fejlődését több tényező veszélyeztetheti — mutatott rá a főtitkárhelyet­tes. így megemlítette, ha a lassú, de mégis biztató gazda­sági növekedés enyhít a kor­mányzat szigorán, s politikai nyomásra veszteséges válla­latokat támogat. Az ipari szerkezetátalakítás erőteljes­sége gyöngülhet, ha a cégek nincsenek gazdasági kény­szerhelyzetben, ha elhúzódik az adórendszer és a költség- vetés kiadási oldalát érintő nagyszabású reformok. Az OECD szerint a gazda­ságpolitikában konzervatív hozzáállásra van szükség a hiány mérséklése érdekében, mert ezzel elkerülhető az úgynevezett kiszorítási hatás. Pierre Vinde hangsúlyoz­ta, hogy a technológiai hala­dás önmagában nem lehet iparpolitikai cél. A műszaki színvonal emelkedése in­kább eredménye annak az ál­talános modernizációs folya­matnak, amely Magyarorszá­gon ma végbemegy. A hang­súlyt a termelékenység növe­lésére kell helyezni, tekintet nélkül az ágazati megkülön­böztetésre. Az OECD szakértői első­sorban a műszaki fejleszté­sekben és a beruházások bő­vítésében látják az ipar talp- raállításának garanciáját — hangzott el. Ha ezekhez sta­bil makrogazdasági környe­zet, reális árfolyamok, meg­felelő oktatási és képzési rendszer, szilárd műszaki és tudományos intézményháló­zat társul, joggal reményked­hetünk a sikerben. A főtitkárhelyettes az ipar versenyképességéről szólva kifejtette: ez két sarkkövön nyugszik. Az egyik a privati­záció, melynek kulcsa a ma­gyar cégek részvényeinek eb adása külföldi befektetők szá­mára. Azonban a határon túl­ról érkező beruházások nem helyettesíthetik az itthoni vál­lalkozások ösztönzését. A másik a szerkezetátalakítás, mely a munkaerőnek és a tő­kének szektorok közötti át­csoportosítását jelenti. Gulácsi Gábor, az IKM közgazdasági helyettes ál­lamtitkára a tanulmány érté­kelésekor kiemelte: ennek az ipar helyzetét feltérképező ré­sze ' szemléletformáló erejű. Jól érzékelteti az átmenetben lévő gazdaságunk gondjait, s az ajánlások segítséget ad­nak ahhoz, hogy úrrá le­gyünk ezeken. Átgondolt, szigorú költ­ségvetési politikára van szük­ség — fejtette ki az államtit­kár —, amely tekintettel van a beruházások támogatására. Nem ágazatokat kiemelő, ha­nem átfogó iparpolitikát kell folytatni, amelyet egy mon­datban így foglalt össze Gu­lácsi Gábor: politikát az ipa­rért! ­(klug) Ecetgyártás világszínvonalon Néhány nappal ezelőtt csem- pészbanda akadt a magyar rendőrség horgára, akik nyil­vánvalóan olcsó hamisítvá­nyok eladásából akartak a magyar piacon gyorsan pénz­hez jutni. A szélhámosok töb­bek között a budapesti szék­helyű Buszesz Élelmiszer­ipari Rt. termékét, a kiváló minőségű Chef-ecetet is ha­misították. A cég az 1993-as üzleti év­ben 6,6 milliárd forint forgal­mat ért el. Az idei üzleti év szintén pozitívan alakul: a cég az előző év hasonló idő­szakához képest kereken ezer munkatárssal további 31,7 %-kal tudta növelni a forgalmát. Dr. Marcus Maut­ner Markhof, a Buszesz igaz­gatótanácsának elnöke sze­rint a Buszesz-ről joggal mondják, hogy az egyik leg­sikeresebb privatizált vállalat Magyarországon: sokkal több embert foglalkoztat, mint átvételkor, az ecet és az élesztő gyártásában, forgal­mazásában vezető pozíciót tölt be a piacon, és 1994-ben is kedvezően alakul a válla­lat jövedelmezősége. Az Európai Unió a közel­múltban szabályozta a szinte­tikus vegyi termék használa­ta nélkül előállított mezőgaz­dasági termékek és élelmisze­rek előállítását és értékesíté­sét. Az irányelvek szerint az Európai Unióhoz tartozó fej­lett országokban étkezési cél­ra nem hozható forgalomba szintetikus úton vagy fa le­párlásával előállított ecetsav. Az Európai Unió irányel­veit Magyarországon egye­dül a Buszesz Élelmiszer-ipa­ri Rt. követi. Közismert, hogy hazánk szűkében volt az ecetnek, és a hatvanas évek közepétől a házi terme­lés kiegészítésére tömény, szintetikus ecetsavat importá­lunk. A nyolcvanas évek kö­zepéig ez uralta a magyar ecetpiacot. A Buszesz akkor döntött a költséges, de az eu­rópai normákhoz, valamint az egészséges táplálkozásra törekvő fogyasztók igényei­nek kielégítése mellett, és fej­lesztette a biológiai ecetgyár­tást. Ez lehetővé tette, hogy 1990-től a teljes szükségletet az európai normáknak megfe­lelő természetes ecettel fedez­zék. A természetes alapanya­gokból biológiai eljárással készülő ecetfélék egyedüli nagyüzemi gyártója Magyar- országon a Buszesz, s a két esztendeje privatizált cég ki­zárólag biológiai erjesztésű ecetet tartalmazó termékeket gyárt Chef-márkanév alatt. Az ételecetek eijesztéses eljá­rással készülnek, általában 10%-os savtartalommal. A fejlesztések következménye, hogy biológiai úton képesek előállítani 15% feletti savtar­talmú ecetet is, ami a mi régi­ónkban egyedülálló teljesít­mény. A Buszesz gyártmá­nyai közül biológiailag legér­tékesebbek a gyümölcsece­tek. Alapanyaguk gyümölcs­lé, melyből először bor, majd a gyümölcsre jellemző ízű ecet készül. Az eljárás pó­tolhatatlan előnye, hogy az erjesztés megőrzi a gyü­mölcs élettanilag hasznos al­kotóelemeit, így e termékek használata egészségünk meg­őrzését is elősegíti. Azt a népi gyógyászat is hirdette, s a kutatók is megerősítik, hogy a gyümölcsecetek hasz­nálata elősegíti az emésztést, megakadályozza a szervezet­ben a zsír lerakódását, javítja az ellenállóképességet, az ál­talános erőnlétet. A kutatók kétséget kizáróan kimutat­ták, hogy a természetes ece­tek számos olyan kompo­nenst tartalmaznak, amelyek kizárólag a biológiai erjedés során keletkeznek. A kutatók megállapították, hogy a biológiai ecetekben az emberi szervezet felépítésé­hez szükséges 20 aminósav- nak kétharmada megvan, míg a szintetikus ecetsav egyetlen aminósavat sem tar­talmaz. Számottevő előnyük a biológiai készítményeknek, hogy a nyolc, ún. eszenciális aminósavból — valin, leucin, izoleucin, treonin, metionin, lizin, fenilanilin, triptofán — hetet tartalmaznak, így csak­nem teljes értékű tápanyagok­nak tekinthetők. Kevés a vásárló Állatvásár Veresegyházon A hazai állattartás válságba került, látszik ez a vásáro­kon is. A veresegyházi piacon már nem számít esemény­nek az évente kétszer megrendezett állatvásár. A még reménykedő eladók malacai alig fogynak. Drága a ta­karmány, s mire az állatok elérik a vágósűlyt, többe ke­rül a nevelésük, mint amennyit az átvételkor a vágóhi­dak fizetnek. Nem jobb a helyzet a lovak és a szarvasmarha-tulajdonosok körében sem. Sok a nézelődő, de kevés a vevő Ez a kismalac 3800 forint Eladó lónak nézd a fogát! Hazafelé baktat a csacsifogat az eladatlan borjúval Vimola Károly felvételei A ház cukrásza Egymilliárd schillinges forgalom Idén kétszázkilenc százalé­kos forgalomnövekedést tervez a Győri Plast cég, s ez a tavalyi százkilencven- kétmillió forintos forga­lomhoz képest négyszáz- milliót jelent. Ennek több mint felét — egészen pon­tosan hatvannégy százalé­kát — a PEZ-műanyagfi- gurák exportja képezi. A Győri Plast annak a Haas cégcsoportnak a tag­ja, amely a vállalat törté­netének legsikeresebb évét zárta tavaly, átugor­va az egymilliárd schillin­ges forgalomhatárt. A Haas öt évvel ezelőtt a Győri Plast résztulajdono­sává vált, majd az elmúlt évben már százszázalékos tulajdonosa lett. A kezde­ti időkben a Győri Plast mindenekelőtt a PEZ-hez gyártott műanyagfigurá­kat. A PEZ klasszikus ré­sze az édességpiacnak, s a világ több mint hatvan országában exportálják. A vállalat időközben to­vábbi beruházásokkal bő­vítette műanyagipari vá­lasztékát, s elsősorban a műanyagvödör gyártásá­ban tapasztalható nagymé­retű növekedés. A követ­kező évben a figurák ké­szítésének terén is emelke­dés várható, amely szin­tén kihat a vállalat folya­matos terjeszkedésére. A Győri Plast az elmúlt hónapokban dolgozói lét­számát kétszáznegyven főre emelte, s ezért az üz­letvezetés most megpá­lyáz egy szomszédos cég­épületet. Ez a vállalatnak egy újabb gyártási- s egy szerelőcsarnokot jelente­ne majd. A múlt év óta a Haas csoport a Hungarocandy- nél is százszázalékos ré­szesedést vett át. A Hun- garocandy a hazai és a ke­let-európai piac részére PEZ-termékeket gyárt. Néhány hónapja már a Hugarocandy is készíti a pudingporokból, desz- szertkrémekből és háziasz- szonyoknak készült termé­kekből álló Haas-alapvá- lasztékot. Innen ered új jelmondatuk: „Haas-ter­mék a ház cukrásza!” A hagyományos Haas- termékek bevezetése jó lé­pésnek bizonyult. Ezen készítmények után ugyan­is nagyon nagy az érdeklő­dés. Éppen ezért a tavalyi háromszázhatvanmillió fo­rintos forgalmat követően ötvenkét százalékos növe­kedésre számítanak. A vásárlók igényeinek lehető legjobb teljesítése érdekében jövőre új üzem építését tervezik Jánosso- morján. (n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom