Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-21 / 221. szám
MEGYEI HÍRLÁP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM A Ara Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. SZEPTEMBER 21., SZERDA Csak vatrások Biaiorbágy Bíróság lettek boldogulása előtt iskolaigazgatók közös cél a tésztagyáros (2. oldal) (5. oldal) (16. oldal) Meghívó Clintonnak Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök levélben meghívta Bili Clintont, az Amerikai Egyesült Államok elnökét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójára, amelyet december 5-én és 6-án tartanak Budapesten. A meghívólevelet tegnap Kovács László külügyminiszter nyújtotta át az Egyesült Állaínok budapesti nagykövetének. Erről Szent- iványi Gábor külügyi szóvivő beszélt szokásos keddi sajtókonferenciáján. Brit vendég Háromnapos hivatalos látogatásra tegnap hazánkba érkezett W. R. McAffee vezérőrnagy. A brit kiképzési főfelügyelőt Scharrer János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség megbízott szárazföldi és kiképzési főszemlélője hívta meg Magyarországra. Tanévnyitó Gödöllőn Az egyetem díszpolgára Habsburg Ottó Habsburg Ottó előadás közben (Tudósításunk a 4. oldalon) Talum Attila felvétele Parlamenti napló — Vita az önkormányzati törvénytervezetről A kormány titkolt célja: parlamentáris diktatúra A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvény módosításának és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás általános vitájával kezdődött az Országgyűlés plenárius ülése tegnap. A vita során, amelyben főként az ellenzéki képviselők szólaltak fel, a központi kérdés az volt: vajon az előterjesztett törvényjavaslatok de- mokratikusabbá teszik-e a választási rendszert, avagy éppen ellenkezőleg, az eddiginél kevésbé alkalmasak a választók akaratának árnyalt kifejezésére. Az ellenzéki képviselők szerint a választás demokratizmusát kifejezetten csorbítja a kétfordulósról egyfordulós rendszerre történő átállás és a listás szavazás tervezett megszüntetése. Kovács Kálmán (KDNP) szerint a kormánykoalíció titkolt célja egy parlamentáris diktatúra bevezetése, és ezt szolgálja az önkormányzati választások ' szabályainak megváltoztatására irányuló szándék is. Az MDF-es honatyák — utalva arra a lehetőségre, hogy a kormányzat esetleg hajlandó a kompromisszumra az eredményességi és az érvényességi küszöb kérdésében — visszafogottabb hangnemben bírálták a javaslatokat. Ezzel együtt Kónya Imre (MDF) kiemelte: a választójognak a politikai erők egyetértésével kialakított alapelvein csak a pártok közötti konszenzus alapján lenne szabad változtatni. Egyes kérdésekben az MDF hajlik is erre, de például elfogadhatatlannak tartja a kétfordulós rendszer megváltoztatását — derült ki Szabad György felszólalásából. Ez szerintük azért csökkenti a* választások demokratizmusát, mert, amint azt Salamon László (MDF) részletesen indokolta, megszünteti a másodlagos pártpreferencia megnyilvánulásának lehetőségét, arról nem is szólva, hogy — Sepsey Tamás szavai szerint — a kompenzáció rendszerén keresztül a személyre leadott szavazatok pártokra adott személytelen vokssá válnak. A kisgazda álláspontot megfogalmazó Homoki János szerint „e sebtében összefércelt törvényjavaslat súlyosan sértené a demokratikus alapelveket”. Pártjának véleménye szerint csak minimális mértékben — technikai kiigazításokkal — szabadna változtatni az önkormányzati választási szabályokon. Kormányzati oldalról Varga Lajos (MSZP) azt hangoztatta: az ellenzék akkor is alkotmánysértéssel vádolná a kormánypártokat, ha azt az álláspontot képviselnék, hogy a törvény alaposabb kidolgozása érdekében halasz- szák el az önkormányzati választásokat. Bauer Tamás (SZDSZ) amellett érvelt, hogy az egyfordulós rendszer a kompenzációs lista bevezetésével megfelel azoknak az alapelveknek, amelyekről még 1990-ben állapodtak meg a pártok. A megállapodás ugyanis szerinte azt rögzítette, hogy egy olyan választási rendszer legyen, amelyben vegyülnek a többségi, illetve az arányos választási mechanizmusok. (Folytatás a 3. oldalon) Eltemették Szentágothai Jánost Családja, munkatársai, tanítványai és pályatársai búcsúztak tegnap a 82 éves korában, szeptember 8-án elhunyt Szentágothai János profesz- szortól, a biológiai és az orvostudomány kiemelkedő oktatójától és kutatójától. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Kosáry Domokos, az MTA elnöke vett búcsút Szentágothai Jánostól, aki 1948 óta levelező, 1967 óta pedig az Akadémia rendes tagja volt. Az MTA elnöke az iskolateremtő, nemzetközi hírű professzorra, az Akadémia egykori elnökére emlékezve méltatta Szentágothai János életútját. Felidézte az első világháború előtti éveket, amikor még útlevél nélkül lehetett Európában utazni, amikor az Osztrák—Magyar Monarchia még viták és feltételek nélkül Európához tartozott. Kosáry Domokos hangsúlyozta: Szentágothai a remélt európai egység, a visszakapcsolódás ügyét szolgálta. Polihisztor volt, akinek a tudása jósággal, természet- és humánismerettel párosult. A szétszóratás ellen A sors hozta úgy, hogy az őszi napforduló táján irodalmunkra, anyanyelvűnkre — azok napszámosaira emlékezzen az Erden éló' halandó. A Trianon utáni magyar szellemiség egyik garabonciása volt az a költő', aki sorsszerűvé tette azokat az érdi rendezvényeket, amelyek — úgymond — visszavetítik jótékony fényüket a hétköznapok gondjaiba süppedt emberekre, és nem csupán az érdiekre (!). Csuka Zoltánról van szó, aki — furcsa mód — halálával (szeptember 21-én hunyt el) „hozta életre” az érdi művelődési napokat..., s áttételesen: teremtett lehetőséget a továbbgondolásra, a továbbalkotásra és továbbélésre azoknak, akik az anyanyelv vonzásában végzik feladatukat. A költő' halálának napja Érden így lett a szó — és kép — továbbélésének a napja is. Hogy a sors véletlenje mennyire esetleges, nem a mi tisztünk elvitatni. Arról viszont igenis szólni kell, szólni kellene, hogy azok a szellemi közmunkások, könyvtárosok, tanítók, tanárok, kultúraszervezők, akik fölvállalták a nem kis fáradsággal és gonddal járó ébresztgetű szerepet, a költői üzenet továbbadását, a kérdő- és felkiáltójelek ismételt megfogalmazását, nos: azok valószínűleg nem a sors adta véletlen folytán teszik azt, amit tenniük kell. (Vajon mit szólna szegény Csuka Zoltán és szegény Fekete Lajos, ha látná: az érdi magyar szó ünnepnapjára a Vajdaságból is, hányattatásuk és vállalt, emigrációs hazájuk földjéről is eljöttek emlékezni és emlékeztetni a társak. ..) Az érdi Körösi Csorna Sándor Általános Iskola már évek óta részt vállal abból a szent feladatból, amely reánk, mindenkori utódokra hárul. És vállalása egészen sajátságos — persze, nem véletlenül: négy éve erdélyi napot szerveznek (tudjuk meg Dankóné Simon Judit tanárnő leveléből) a Székely Versmondó Körrel egyetemben. Ma a költő Király László éy a grafikus Molnár Dénes, no meg a népdalénekes Kerekes Tóth Erzsébet lesz az iskola erdélyi vendége. Érezni azonban a sorokból azt az aggodalmat is, miszerint egyre nehezebb a szervezés... nincs pénz, szaporodnak a gáncsoskodók, apad a lelkesedés. Vajon miért? — kérdezzük, hiszen az „üzenet”-reeztán mintha még nagyobb szükség volna, mint eddig. Hiszen egy kisebbfajta „szellemi Trianon”után vagyunk... Erről az oldalról vétkesnek tűnik az, aki az érdihez hasonló magunk összeszedése ellen hadakozik... akár gondolatban is. Bágyoni Szabó István Lakos László Bábolnán A mezőgazdaság fontos része a nemzetgazdaságnak A mezőgazdaság fontos része a nemzetgazdaságnak. A kormány ezért ezt az ágazatot fejleszteni kívánja. Meggyőződése ugyanis, hogy hatékony és exportképes termelésre képes. E bevételekre pedig, mint közismert, az országnak nagy-nagy szüksége van. Mindezeket Lakos László földművelésügyi miniszter hangsúlyozta tegnap Bábolnán, az IKR Rt. közgyűlésén, a ma nyíló, s négynapos III. bábolnai nemzetközi gazdanapokat bevezető tanácskozáson. A megbeszélésnek az volt az apropója, hogy az IKR Rt. — hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági integráló cége —- nehéz éveket maga után hagyva túljutott a mélyponton, s ismét vezető szerepet vállal, illetve arra képes ebben az ágazatban. Tóth László, az rt. vezérigazgatója számos adattal igazolta ezt, például azzal, hogy noha az rt. törzstőkéje némileg csökkent, de működőképesek maradtak annak eszközei, így ezentúl tovább növelheti vagyonát, és osztalékot is fizethet részvényeseinek. Bizakodásuk másik alapja az, hogy az 1994. évre tervezett 6 milliárd forintos forgalomból már július végéig 5 milliárd realizálódott. Optimizmusuk további magyarázata, hogy a múlt évihez képest megduplázódott partnereik gép- és eszközvásárlása, s emelkedett a műtrágya-felhasználás. Magyarán: a tavalyihoz képest jobbak a terméskilátások. Papócsi László, az rt. igazgatóságának elnöke egyebek mellett a tulajdonviszonyok kormányzati intézkedésekkel történő rendezését tartotta fontosnak. Hozzátette: az elmúlt években kialakult birtokszerkezet legyen megerősítve, ugyanakkor az ágazatra vonatkozó hibás törvényeket mielőbb módosítani kell. (Folytatás a 3. oldalon)
