Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-20 / 220. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 20., KEDD 5 Városfej lesztés környezetvédelemmel Cegléd általános rendezési tervének ' alapvető célkitűzései: mindenképpen egy értéknövelő város-, közlekedés- és környezetfejlesztést kell megalapozni, megvalósítani — jelentette ki Schuchmann Péter, a Pest Megyei Terület-Település Környezettervező Kft. igazgatója az önkormányzat legutóbbi ülésén, amelyen ismertette a város általános rendezési tervét. Az igazgató, irányító-tervező — Kovács Miklós és Lombár István voltak az alkotótársai — bevezetőjében elmondta, a település meghatározó személyiségei és szervezetei véleményét is figyelembe vették a program készítésekor. Az előadó szerint Cegléd közúti és vasúti csomóponti jelentősége — az országos-közlekedési fejlesztéshez kapcsolódva — növekedni fog a jövőben. Tervezik egy Székesfehérvár—Szolnok közötti vasútvonal építését, amely tehermentesítené a budapesti pályaudvarokat. Ez a leendő nyomvonal Ceglédet délről érintené, s végig a közigazgatási határ mentén. Néhány évvel ezelőtt a város akkori vezetése olyan részt jelölt ki erre a célra, ami nem igazán szerencsés megoldás. Ezért a tervezők az eredeti változathoz képest a településnek azt a szeletét ajánlják fel, amely egy kicsit távolabbra helyezi az úgynevezett Ceglédi délipályaud- var-program megvalósítását a belterülettől. A közlekedési tárca hasonló — Magyar- országot középen átszelő (kelet—nyugati) — közúti fejlesztésen is gondolkozik. Bár ez nem érintené közigazgatásilag Ceglédet, de távlatban átrendezi azt a forgalmi rendszert, ami kialakult a 4-es és 40-es útvonalon. Az igazgató kifejtette, Cegléd utcaszerkezetét több mint százéves, példamutató szabályozással hozták létre, amihez nem szabad hozzányúlni. Ezzel szétvernék a szép beépítést, ami a legfőbb építészeti értéke a városnak. Ezért három utcapár egyirányosításával — ahol mintegy hétszáz gépkocsi helyezhető el — célszerű megoldani az idővel elkerülhetetlennek látszó többlet- forgalom enyhítését. A tervezőmérnök kitért arra is, hogy fontos a kül- és belterület azonos szabályozása. Hiszen az előbbi szinte teljesen magántulajdonban van már. Minden érintettnek tudnia kell, hogy jogszerű-e, ha esetleg építkezni akar. Az előadó érintette azt is, hogy az Alföld korábbi átalakításakor a táj jelentősen változott. Az igazgató rámutatott, nincs igazán terület és igény sem arra, hogy a településen új alapfokú oktatási intézmények létesüljenek, s efféle alközpontokat jelöljenek ki. Ahogy arra sincs szükség — mivel egyre több a magánkereskedelmi egység —, hogy szolgáltató és kereskedelmi létesítményeket tervezzenek a város különböző részein. Mindenesetre egy jelentősebb, ösz- szefüggő területet tartalékolnak egy ma még ismeretlen célú intézmény megvalósítására. Egyébként a tervezők javaslatot tettek a város peremén lévő mély fekvésű, rendezetlen részek hasznosítására. A tervezőmérnök a továbbiakban elemezte azt, hogy Cegléd belterülete elegendő a jelenlegi népesség elhelyezésére, ami az utóbbi időben némiképp csökkent. Jóllehet, az ezredforduló után várható egy szerényebb növekedés. Ám emiatt aligha kell kijelölni újabb lakóterületeket, Egyébként a lakótelepek építésének a folytatására már az előző tanácsi testület sem gondolt. Végezetül Schuchmann Péter hangsúlyozta, Cegléd környezeti állapota, Pest megyét tekintve, nem lehangoló. Legalábbis nincsenek riasztó, kedvezőtlen jelenségek, amelyek rontanák a polgárok életterét. Éppen ezért minden itteni környezetet veszélyeztető fejlesztést meg kell akadályozni. S csak azt az elképzelést lehet támogatni, amely tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos garanciákat. Az általános rendezési tervet véleményeztetik a szakhatóságok illetékeseivel, a polgárok pedig lakossági fórumon mondhatják el észrevételeiket. S az előbbieket figyelembe véve készül el a végleges változat. F. F. Egy levélváltás margójára A „tettek embere”, Budapest főpolgármestere a napokban levél útján értesítette Dunakeszi ön- kormányzatát friss döntéséről: nevezetesen arról, hogy a főváros ismét szállíttatni fog területéről pernyéi és salakot a Dunakeszi határában lévő hulladéktelepre. A döntéssel a szabaddemokrata főpolgármester felrúgott egy korábbi, a két város között még a tavasszal létrejött megállapodást, melynek értelmében a telepen nem helyezhető el pernye és salak. Mint arról pénteki számunkban beszámoltunk, Dunakeszi önkormányzata döntése visszavonását kérő válaszlevelet írt Demszky Gábornak, ellenkező esetben kilátásba helyezve, hogy az ügyet jogi útra tereli. A levélváltás, mondhatnák, nem nagy dolog, ám figyelembe véve a dunakesziek szakértői vizsgálatokkal alátámasztott félelmét, a város ivóvízbázisának szennyezéséről (a telep már ezzel fenyeget), kijelenthetjük: nem is jelentéktelen. Ráadásul pikáns is, hiszen Dunakeszi önkormányzata, csakúgy, mint a fővárosé, liberális többségű s a két polgármester (Örményi László és Demszky) egyaránt SZDSZ-es. Ebből elvben annak kellett volna következnie, hogy a főváros első embere kész tények elé állítás helyett döntése meghozatala előtt egyeztet Dunakeszi önkormányzatával. Nem így történt: a „tettek embere” ezúttal szabad diktátornak bizonyult. (ribáry) Csodák az óvodában Pusztazámoron akarták a szeméttelepet A község csak nyer rajta Nemrég történt, hogy egy nyugdíjast holtan találtak a lakásában. Az idó"k során összehordott szemét okozta a vesztét, rádőlt a falak mellett feltornyozott irdatlan mennyiségű hulladék és agyonnyomta. Az eset elgondolkodtató: vajon hányán járnánk így, ha nem szállítanák el rendszeresen a szemetünket? Makovecz Imre tervei alapján készült szabadtéri fajátékokat vásárolt nemrégiben Vácrátót önkormányzata a település tavaly felújított, és egyben új épületszámy- nyal bővített óvodája számára. — A Pilisi Parkerdőgazdaságban készült játékok, melyek között van például Flintstones-autó, hajó, kombinált mászóka, kétszázötvenezer forintjába kerültek az önkormányzatnak — mondta lapunk érdeklődésére Horváth Ferenc polgár- mester. Hozzátette: noha sok más településhez hasonlóan Vácrátót anyagi forrásai is szűkösek, az önkormányzat úgy ítélte meg, hogy nem felesleges kiadás az óvodásoknak nagy örömöt szerző játékok megvétele. R. Z. Egyre több hulladék képződik, és egyre nagyobb a gond, hogy mit is kezdjünk vele. A legszélsőségesebbek a szemét szó puszta hallatán felháborodnak, s bárhol akarnak lerakóhelyet létesíteni, a zöldek tiltakoznak. Hogy mennyire van igazuk, azt döntsék el mások, abban azonban egyetérthetünk, hogy a szemét létezik, s elhelyezésének problémáját nem volna tanácsos a szőnyeg alá seperni. Nyugaton mostanában olyan hulladéklerakókat alakítanak ki, amelyek környezetkímélő technológiával működnek. Szigorú előírások szabályozzák a talaj szigetelését, a szemét elhelyezését, s ilyen feltételek mellett biztosra vehető, hogy ez a fajta hulladéktároló nem károsítja a környezetet. Pusztazámor határában hamarosan ilyen telep létesül. Igent mondtak — Nem a mi ötletünk volt, hogy ilyen telepet létesítsünk — mondja Pátro- vics Benedek polgármester. — Évekkel ezelőtt a főváros új hulladéklerakó helyet keresett, mivel a meglévők megteltek, a szemétégetők kapacitása pedig behatárolt. Megkeresték a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot, s kértek egy területet, ahol telepet létesíthetnének. A pilisiek végigjárták a környező településeket, de mindenütt elutasító választ kaptak. Eljutottak Sóskútra is, úgy tűnt, hogy ott kedvező lesz a fogadtatás, de végül ebből sem lett semmi. Népszavazást tartottak, és a sóskútiak leszavazták a javaslatot. Ekkor kerestek meg bennünket. — Itt is tartottak népszavazást? — Természetesen, hiszen ekkora horderejű kérdést nem dönthet el a képviselő- testület, a lakosságnak is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy véleményének hangot adjon. Mi fontosnak tartottuk, hogy mindenekelőtt alapos tájékoztatást kapjunk. Az Utilis Kft., amely a parkerdőgazdaságból alakult, készségesen teljesítette ezt a kérésünket, így lehetőségünk nyílt rá, hogy minden részletében megismerkedjünk a tervekkel. Bemutatták egy ausztriai telep terveit, videófelvételeket vetítettek a már meglévő telepek működéséről, így, amikor 1993 júniusában nálunk is sor került a népszavazásra, a lakosság igent mondott. — - Ezek szerint most már semmi akadálya annak, hogy létrehozzák a telepet. Mikor kezdődik meg a munka? — A lakosság beleegyezése még nem biztosított zöld utat a tervnek, hiszen a telep céljára kijelölt területet először meg kellett szereznünk. Közel százhektáros föld ez, amely a Buda Vidéki Kertész Rt. kezelésében volt. A pilisiek cserébe felajánlottak másutt egy földterületet, meg is egyeztek, csakhogy a földhivatal valamilyen joghézag miatt nem jegyezhette be a cserét. Most végre ez a probléma is megoldódott, megvan a terület, rajtunk már semmi sem múlik, most a fővároson a sor. Eddig azért nem voltak konkrét tárgyalások ez ügyben, mert a főváros látni akarta a földet. Mi pedig a pilisiekkel együtt azt kértük a fővárostól, mondják meg, hogy évente mekkora meny- nyiségű szemetet fognak idehozni, mert ez a lerakási díj megállapítása miatt fontos. Lesz kijárat — Mit nyer Pusztazámor ezzel a hulladéklerakóval? — Veszíteni semmit sem veszítünk, nyerünk viszont 400-500 millió forintot, amit három-négy év alatt a település az infrastruktúra fejlesztésére fordíthat. A lerakóhely később is állandó bevételt hoz majd az itteni önkormányzatnak. Egy ilyen kis településnek, mint Pusztazámor, nagyon sokat jelent, hogy néhány év alatt évtizedeket léphet előre. Csatornahálózat épülhet, rendbe lehet tenni az utakat, talán egy új iskola is létesülhet. És ami még nagyon fontos nekünk, az az, hogy ha itt lesz ez a lerakóhely, nyitnak egy kijáratot az M7-es autópályára. Régi vágyunk ez, mert így majd elérhetőbbek leszünk, s számunkra is közelebb kerül minden. Fordulópont előtt Pátrovics Benedek arról is beszél, milyen sokat gondolkodtak azon, hogy ez a kijárat valóban jó lesz-e Pusztazámornak. A falu összesen 750 lelket számlál, csöndes, eldugott, s talán ez a legfőbb vonzereje. Innen csak eljárnak az emberek, idegen ritkán jön ide. Ha kijáratot nyitnak, megjelenik majd az átmenő forgalom, és az mindent megváltoztat majd. Nagyon sok előny származik belőle, de ki tudja, nem lesz-e több a hátránya? Csak egy biztos. Az, hogy Pusztazámor hamarosan fordulóponthoz érkezik. A faluból kivezető utat szép házak szegélyezik, a legújabbak zárják a sort. Némelyik már készen van, némelyiket csak most kezdték építem. Nyújtózik a település. Készül a jövőre, ami már a kapuk előtt áll. Pável Melinda _ Egy vasúti kocsi (vagy villamos?) az óvodaudvaron Talum Attila felvétele
