Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-19 / 219. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ 5 Érdemes volt küzdeni és bízni Megmenthető a ceglédi húsipar (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt hetekben a ceglédi húsüzem megmenté­se, ötszázötven munkatárs bizonytalan — esetleg az ut­cán végződő' — sorsa foglal­koztatta a város közvélemé­nyét. Mit ígért néhány órá­val ezelőtt a szakszervezet képviselőinek? — kérdez­tük Békési Lászlót. — Van megoldás. A ceg­lédi húsipar ebben a nehéz helyzetben is megmenthető. Akadnak olyan szakmai be­fektetők, akik képesek — a jelentős tartozások után is — tovább működtetni a cé­get. Nagy valószínűséggel mind az ötszázötven dolgo­zó munkahelyét meg lehet tartani. Ehhez szükség van — korlátozottan — állami garanciára, támogatásra. Az utóbbiak intézése folyik. Őszintén remélem, sőt egé­szen biztos vagyok benne, hogy két héten belül ezeket el tudjuk intézni. Tehát az a veszély nem fenyegeti a ceglédi gyárat, hogy októ­ber 1-jével le kell állítani a berendezéseket. Ahogy a felszámolási biztos megálla­podik a befektetőkkel, úgy az üzem rövidesen teljes ka­pacitással működtethető lesz. — Az országban sok száz hasonló sorsú cég küzd az életben maradásért. A kor­mány miért tette le a névje­gyét a ceglédiek mellett? — Ennek több oka van. A vállalat az ország legkor­szerűbb feldolgozó húsipari üzeme. Itt egyszerűen nem egy befektetőt kell megmen­teni, hanem egy termelőké­pes gyárat, amely évente húsz-huszonkét millió dol­lárt termel(het) az ország­nak. S az sem utolsóként nyomott a latba, hogy öt­százötven dolgozónak eb­ben a térségben — amely egyébként is meglehetősen kevés új munkahellyel ren­delkezik — meg lehet őriz­ni az állását. Ez a három szempont messze jobb hely­zetbe hozza a ceglédi gyá­rat, mint más, hasonló profi­lú üzemet. Tehát nem arról van szó, hogy az állam meg­menti. Valójában segíti, hogy helyreálljon a műkö­dőképessége. — Ön számára ez egy presztízsügy volt? — Semmilyen presztízs- szempont nem volt e mö­gött. Ugyanakkor nehéz len­ne nem támogatni ezt az ügyet. Annyira megalapo­zott, olyan gazdasági elő­nyei vannak, amit függetle­nül attól, hogy én vagyok a város és a környékbeli köz­ségek képviselője, minden­kinek figyelembe kellett volna venni. Fehér Ferenc Lassan épül a templom Délegyházán Szűkmarkú az önkormányzat Kis R. Sándor, a falu lelkésze bizakodóan néz a jövőbe: a templom, ha lassan is, de elkészül, a képen látható ma­kett mintájára A szerző felvétele Igaz, hogy Délegyháza mindössze ezerhétszáz lel­ket számlál, de az ott élő hívő emberek is szívesen jár­nának templomba — ha len­ne. Református templom ugyan épült a faluban, a ka­tolikusoknak azonban a mai napig a település kisiskolájá­ba kell szentmisére menni­ük. Az első tervek még 1978-ban készültek egy hit­tanteremről, melynek Felföl­éi Bertalan, a falu akkori lel­késze volt a kezdeményező­je. A tervek azonban csak tervek maradtak, különböző akadályok miatt az építke­zésből nem lett semmi. — A nyolcvanas évek vé­gén visszakaptuk az egyhá­zi telket —- mesélte Kis R. Sándor, a falu katolikus lel­késze —, s új tervek készül­tek egy román stílusú temp­lomra. 1990. júniusában megalakult egy templomépí­tő brigád, s júliusban meg­kaptuk az engedélyt a rácke­vei hatóságtól a kivitelezés­re — emlékezett vissza. A templom megépítésé­nek költségvetése közel hat­millió forintra kerekedett. Időközben megalakult a Bertalan Alapítvány, mely­nek háromtagú kuratóriuma jogosult a pénz kezelésére. Persze ehhez adományok is kellettek volna, de az egye­lőre nem érkezett. A munká­latok első szakaszára a falu népe gyűjtött össze közel 400 ezer forintot, s az alapo­zást 40 községbeli végezte el társadalmi munkában. — Szeretném hangsú­lyozni, hogy az alapozás ké­szült el a leghamarabb — kapcsolódott a beszélgetés­be Mándoki Péter magán­gyógyszerész, a munkála­tok irányítója, a kuratórium tagja. — A lelkes emberek három nap alatt végezték el ezt a hatalmas munkát. Nem túlzás, ha azt mon­dom, a falu apraja-nagyja kivonult az építkezésre ásó­val, lapáttal, talicskával. Mándoki Péter elmondta, hogy a templom már három éve épül, s számításai sze­rint még három évig fog tar­tani, mert az anyagi háttér bizony elég kicsi. Azóta jöt­tek adományok, amelyek lendítettek a munkán. Az Europäscher Hielffonds, a kelet-európai országok egy­házi segítő szervezete 25 ezer márkát küldött, a püs­pökség ez év júniusában 500 ezer forinttal járult hoz­zá az építkezéshez, s a falu olasz testvérvárosa 2 millió lírát adott. Az alapítvány többször fordult a helyi ön- kormányzathoz segítségért, de mindössze 100 ezer fo­rintot kapott. — Olyan ez az egész, mintha magamnak építe­ném a templomot — mond­ta Mándoki Péter —, márpe­dig ha elkészül, többszáz évig áll majd a helyén, nem értem tehát az önkormány­zatunk hozzáállását. Az épület most félkész ál­lapotban várja, hogy tovább dolgozzanak rajta. A mint­egy 100-150 embert befo­gadni képes imahely 15 mé­ter magas lesz, ha elkészül. A tervek szerint nemsokára tető alá kerül, most jönnek csak az igazán nehéz mun­kák: a hatalmas körgyűrű felhelyezése, a toronyépí­tés, a hat méter magas zsalu­zás. Ezek után következik majd a villanyszerelés, a fű­tés beszerelése. A pénz kevés, de a kedv töretlen, s tán valami „cso­da” folytán nem kell még három évig várniuk a dél­egyházi hívőknek, hogy végre saját templomukban tartsák szentmiséiket. Varga Csilla Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. RÁCKEVEI lUSÁfi y?-Jg q-KJMv.iaw muciintu turnt ranm : •, ur* pg TOLÓKOCSIT, kézi meghaj­tású mechanikával is felsze­relt gördülőszéket ajándéko­zott a városi szakorvosi ren­delőintézetnek Buchwarth Jó­zsef. Az eszköz járásképtelen vagy mozgásukban erősen korlátozott betegek helyvál­toztatását teszi lehetővé. Az intézettől meghatározott idő­re díjmentesen kikölcsönöz­hető. PÁLYÁZATOT hirdetett az intézmények névadására a ráckevei általános iskola és az önkormányzati zeneiskola iskolaszéke. A pályázat jel­igés, a pályamunkákat szep­tember végéig lehet eljuttatni az általános iskolához. NAGYOBB hírverés nél­kül, a tervezettnél korábban visszaadták a forgalomnak a teljes hosszában felújított Eöt­vös utcát. Elkezdődhet a Kos- suth Lajos utcában az Árpád híd és a 76-os szám közötti szakaszon a földgázvezeték építése. AZ ELSŐK között mutatta be a vácszentlászlói kórus az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc ideje alatt született Szabadságdalt, há­rom éve, az emléktábla ava­tásakor. A külföldön élő szer­ző, Foky-Gruber Gyula most elküldte a Kisbíró szerkesztő­ségének a dal keletkezésé­nek a történetét és egy újabb, tavaly született versét. A lap szeptemberi száma adja közre az eredeti doku­mentumokat. GRATU1 ÁL a lap a köz­ség idén nyugdíjba vonuló ta­nítónőjének, Huszti András- né igazgatóhelyettesnek, aki nemrég megkapta, több évti­zedes munkájáért, az Arany János Pedagógiai Díjat. LEVÉLVÁLTÁS volt Gál Zoltán parlamenti elnök és Tóth Imre nyugdíjas tanár között. A tanár úr levelében számos közérdekű visszássá­got tett szóvá, Gál Zoltán he­lyett azonban egyik beosz­tottja küldött semmitmondó választ. A szerkesztőség megjegyzi: a két levelet azért közük le, mert élő bizo­nyítéka annak, hogy mit ér a „nép” hangja, s hogy kezelik az illetékesek, akár a legfel­sőbb fórumokon is, az „alul­ról” jövő észrevételeket. KÉT ÉVE működik folya­matosan Vácszentlászlón az önkéntes polgárőrség és nem is eredménytelenül. Gond azonban, hogy tagsága fogy, mint a gyertyaszál. Az illeté­kesek most felhívják a hadra fogható férfinépet, hogy aki tud és akar, az segítsen a kö­zösségen. SZÁMON TARTJÁK leg­jobbjaikat a vácszentlászlói- ak, így például Balogh Péter friss diplomás zongoramű­vészt is. Az ifjú tehetség most olyat tett, ami ritkaság: Szent Ágoston napján bevo­nult a Gödöllői Premontrei Szerzetes Kanonok Rendbe. Noviciátus lett, megkezdte a rend kötelékében, Zsámbé- kon, az egyéves próbaidőt. A MI ÚJSÁGUNK HAGYOMÁNYAIRA büsz­ke Kiskunlacháza. A helyi lap ezúttal Horák Mihálynét mutatja be, aki egy nagyon szép népi kismesterségnek, a szalmafonásnak a kiváló mű­velője. Éva néni az ősztől a művelődési központ szomba­ti programjain adja át tudá­sát az érdeklődőknek. TIMAUBAN, a kis olasz- országi városkában táboro­zott a lacházi cserkészek egy csoportja a nyáron, s velük voltak dunakeszi cserkészek is. Egy másik csoport az or- fűi táborban vett részt, itt ők látták vendégül olasz társai­kat. AZ ÚJ TANÉV első szülői értekezleteit ma tartják Vi- segrádon, az Áprily Lajos Ál­talános Iskolában. Az iskolá­ban 154 tanuló kezdte meg a tanévet, az első osztályba húsz gyermek jár, tíz pedig — a legkevesebb — a hato­dik osztályba. 75 ÉVE hunyt el Schulek Frigyes, a Halászbástya épí­tésze, a budavári Mátyás­templom helyreállítója, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia tagja. Kevesen tudják, hogy 1872-től éveken keresz­tül dolgozott a visegrádi vár­rendszer feltárásán, műemlé­ki- megóvásán, s hogy a vi­segrádi temetőben van elte­metve. TÍZ NAP alatt felépítettek egy paticsfalu vályogházat a Cserehát-hegységben találha­tó Szanticskán, a nyári tábor­ban, ifjú városvédők. Har­mincöt fiatal vett részt a tá­borban az ország különböző településeiről, köztük hár­man Visegrádról; az orszá­gos város- és faluvédő pályá­zaton elért sikerüknek kö­szönhették a részvételt. Visegrádi Hírek KÉTÉVESEK voltak július­ban a vecsési hármasikrek: Polyovka Józsi, Peti és Regi­na — adja hírül a Vecsési Barátok Baráti Körének lap­ja. Mint édesanyjuk elmond­ta, a kicsik szépen fejlődnek, minden rendben van körülöt­tük. OTP-SZÉKHÁZ épül Ve- csésen az egykori strand terü­letén. Mint hírlik, az OTP már ki is fizette a vételárat, s jelenleg folyik a csaknem 700 négyzetméteres, három- szintes korszerű épületnek a tervezése. Az építkezés a jövő év elején indulna, s ’96 tavaszára fejeződne be. ÜGYES. Egy ismeretlen elkövető nyolc ablakot és egy ajtót pakolt fel Lada sze­mélygépkocsijának utánfutó­jára és ezzel 150 ezer forint­tal károsította meg az egyik vecsési vállalkozót. ÁLL a vecsési rendőrőrs átépítése. Az év elején min­den jól ment, aztán minden lelassult. Nemrég a kivitele­ző kft. már a szerszámokat is elpakolta a helyszínről. Ma­gyarázatot a helyi lap munka­társának senki nem tudott ad­ni. VECSÉSt J ÁJÉKOZTVJ ri AZ M0-ÁS körgyűrű Ve- csést érintő legújabb fejlemé­nyéről számol be részletesen a helyi önkormányzat idősza­kos kiadványa, amelyhez díj­talanul juthatnak hozzá a pol­gárok. A cikkből kiderül, hogy a képviselő-testület el­képzelhetőnek tartja az M0 olyan nyomvonalváltozatát, melynél az autópálya Vecsés belterületének északi határa közelében halad. Testületi „igen” azonban csak akkor van, ha előbb — vagy egy­idejűleg — megépítik a 4-es út Vecsést elkerülő szaka­szát is. KOMOLYZENE KLU­BOT indít a művelődési ház és a Concertino Kamarazene- kar. Az iskolásoknak hang­versenybérletet terveznek az idén, két alkalomra. Az első koncert szombaton délután lesz. HADIFOGLYOK MISÉ­JÉRE szóló meghívót adott közre a Vecsési Tájékoztató. Mint írják, 1990-től kezdve szeptember utolsó vasárnap­ján az Oplébánia hívei az egykori hadifoglyokra emlé­keznek. Ezért a Fogolykivál­tó Boldogasszony napját kö­vető harmadik vasárnap, szeptember 25-én délután 3 órára váiják az egykor elhur­colt civileket, katonafoglyo­kat s a hozzátartozóikat a szentmisére és az azt követő beszélgetésre. Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jö­vőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom