Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-19 / 219. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. SZEPTEMBER 19.. HÉTFŐ Csúsztatások a Népszabadságban Válasz a nagykőrösi kórház ügyében Nem kelt el a Barcza-kastély Válás vagyonmegosztással Sóskút és Pusztazámor hosszú évekig voltak társközségek. Négy éve különváltak, mindkét település saját ön- kormányzattal rendelkezik. Úgy tűnik, az önállóság jót tett mindkét településnek, hiszen régen a nagyobbnak mindig tekintettel kellett lennie a kicsire, a kicsinek pedig folyvást az volt az érzése, hogy elhanyagolják, háttérbe szorítják az érdekeit. § A Népszabadságban Antal Anikó tollából 1994. szeptember 12- én megjelent, „Egy lapra tették fel a várost” főcí- mű, „Nagykőrösön csődhöz közeleg a másfél milliárdos kórházépítés” alcímű írás néhány megállapítására teszünk megjegyzéseket az alábbiakban: A dr. Abrahám Tibor országgyűlési képviselő úr és Barta István települési képviselő úr által adott nyilatkozat olyan benyomást sugall, mintha a város csődhelyzet előtt állna a kórházrekonstrukció miatt, holott ez nem fedi a valóságot. A kórházrekonstrukció bekerülési költsége a fővállalkozói szerződés szerint 1 534 000 000 Ft, ez természetesen kötelezettségeket ró nemcsak a jelenlegi, hanem a következő önkormányzatokra is. Azt hisszük, figyelemre méltó a fentieket illetően az, hogy az önkormányzat 800 millió Ft saját forrást tudott biztosítani annak érdekében, hogy jogot formáljon a lakossági érdekek szem előtt tartása mellett az állam támogatására is. Eddig az állam 371 millió Ft céltámogatással, a város és a vonzáskörzetében élő emberek, működő vállalatok és intézetek az „Alapítvány a kórházért” alapítványon keresztül 15 millió Ft-tal támogatták a beruházást. A hiányzó összegekre az önkormányzat címzett támogatási pályázatot nyújtott be az illetékes szaktárcához 1995—1996-ra, melyet még nem bíráltak el. (A címzett és céltámogatási rendszert törvény szabályozza. Az önkormányzat pályázatával nem zsarol, hanem él törvény adta jogával.) Reméljük, az állam is tartja azt az elvet, hogy „Az aki kér, először adjon”. A saját forrás 80%-a OTP- hitel, melynek fedezete az ön- kormányzat stabil gazdálkodása. Igen fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat csak azután fogott bele a kórAz április elején hatályba lépett kamarai törvény előírása szerint október utolsó napjáig kell felállniuk a megyei kereskedelmi és ipar-, agrár-, valamint kézműveskamaráknak. Az érdek-képviseleti szervezetek képviselőiből júniusban három 11 tagú ideiglenes szervezőbizottságot választottak, amelyek öt hónapos időtartamra alakultak. Feladataik közé elsősorban a vállalkozók és a cégek regisztrációjához szükséges adatok beszerzése és a tagjegyzékek elkészítése tartozik. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az ön- kormányzatok és az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartó Irodájának segítséház rekonstrukciójába, miután minden más fejlesztési elképzeléseit technikailag, és pénzügyileg rendezte, ill. szerződés szerint, egy-két tételt 1994. december 31-ig rendezi. A kölcsön visszafizetési tételei nem veszélyeztetik az önkormányzat költségvetését. A fejlesztési alapok lesznek az OTP-hitel visszafizetési forrásai 1996-tól. Befejezte az önkormányzat az elmúlt négy évre beütemezett fejlesztéseit és a későbbi költségvetési kiadásokat csökkentő beruházásait. A fent leírtakkal csak illusztrálni akarjuk az önkormányzat reális és racionális stratégiáját, mellyel tudatosan készült a kórház-rekonstrukció bekövetkezésekor jelentkező tehertételekre. Nem értünk egyet dr. Abrahám Tibor országgyűlési képviselő úr azon megjegyzésével, hogy „... Ahelyett, hogy Nagykőrös kihasználta volna az önkormányzatiság előnyeit évtizedes háttérszerepének ledolgozására, még inkább súlyosbította hátrányos helyzetét”. Természetesen kihasználta! Fejlesztett! Szemmel látható módon! A város elvárja az országgyűlési képviselőktől, hogy e kérdésben tőlük telhetőén a legtöbbet tegyék meg a továbbiakban is. Dr. Abrahám Tibor ország- gyűlési képviselő úrtól is aktív, cselekvő támogatást várunk, nem pedig várost megosztó, hangulatkeltő, közvéleményt dezinformáló nyilatkozatokat. Meglepő dr. Andréka Bertalan volt népjóléti helyettes államtitkár úr nyilatkozata is, aki a rekonstrukció indításakor az alapkövet elhelyezte. Hiányzik a megjelent cikkből a szakma tiszta, politikamentes hangja, amely megindokolta volna, miért vált szükségessé Nagykőrösön a kórházrekonstrukció. Antal Anikó újságírónő ugyan meghallgatta a Nagykőrösi Kórház-Rendelőintézet orvos-igazgatógével fogott hozzá a vállalkozásokra vonatkozó információk összegyűjtéséhez — tudtuk meg Perjési Margit sajtófőnöktől. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal elhárította ilyen irányú kérésüket, mondván, bírósági végzés nélkül nem áll módjukban adatokat kiadni. Ez megnehezítette munkájukat, azonban kitartásuk végül meghozta gyümölcsét. Teljes körű névjegyzéket állítottak össze, melyet számítógépbe tápláltak. — A törvény kimondja, hogy a kamarai tagság kötelező' — hangsúlyozta lapunk tájékoztatásakor a sajtófőnök —, ezért nagy gondot fordítottunk arra, nehogy kihagyjunk valakit a listáról. ját, de nyilatkozatát kihagyta írásából. így ezúton újuk meg véleményünket: Nagykőrösön jelenlegi körülmények között a 120 ágyas belgyógyászati osztály társszakmák nélkül működik, péntek délutántól hétfő reggelig diagnosztikus ügyelet nincs. Még a laikus számára is nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között két lehetőség adódik: Vagy az azonnali bezárás, vagy a kórház rekonstrukciója. Nagykőrös Önkormányzata természetes, hogy a lakossági igényeknek megfelelően a rekonstrukció mellett döntött. A cikkben említett 3 nagy kórház közül a két kecskeméti kórháztól egy megyehatár választja el a nagykőrösi beteget, a ceglédi kórház szakembereivel pedig messzemenő egyeztetés történt. így nyugodtan mondhatjuk, hogy a nagykőrösi kórház szakmai programja mintegy kiegészíti a ceglédi kórházét. így épült be a programba pl.: a kardiológiai és traumatológiai rehabilitáció, melyek a helyi igényeken túl megyei és regionális feladatokat is ellátnak. Úgy gondoljuk, nem egyedi eset Magyarországon, hogy egy 30 000 lakost számláló város saját kórházat szeretne, olyat, amelyben a betegek a kor színvonalának megfelelő körülmények közé kerülnek és a szakmai színvonal is megfelel a kor követelményeinek, a minőségbiztosítás feltételrendszerének. Ezt az egységes közakaratot erősíti az a tény is, hogy Nagykőrösnek volt ilyen kórháza, amelyet 1982-ben, Magyarországon egyedülálló módon, pártállami határozattal megszüntettek. A rekonstrukció megkezdésének egyik alapfeltétele a reális elvárásoknak és a racionális szakmai igényeknek megfelelő, a szaktárca, a szakmai kollégiumok, a megyei ÁNTSZ által támogaAzonban a legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat tévedés. Ennek kiküszöbölésére a napokban gyorspostával eljuttattuk a jegyzékeket a polgármesteri hivatalokba, ahol kifüggesztik ezeket a hirdetőtáblákon. Tíz napig, szeptember I9-étó'l 28-áig tekinthetik meg az érintettek a kamarákba sorolt egyéni vállalkozók és cégek neveit. Ezalatt ellenőrizhetik, hogy helyesen szerepel-e megnevezésük, vagy ha nem kerültek a névsorba, azt jelezhetik a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. Természetesen az is előfordulhat, hogy egy vállalkozó nem ért egyet kamarai besorolásával, ez esetben átsorolását tott, elfogadott szakmai program volt. Ez 1992 júniusában elkészült, az önkormányzat szakbizottságai, a képviselő- testület elfogadták, a szakhatósági engedélyezések megtörténtek. A szakmai koncepció az elmúlt két esztendő során, mindvégig változatlan maradt, a beruházás jelenleg is ennek jegyében folyik. Fentiek ismeretében lényeges ellentmondásra utal a Népjóléti Minisztérium egykori helyettes államtitkárának cikkbeli megnyilatkozása, hiszen ezt a szakmai programot az akkori tárca hagyta jóvá, s ez nem történhetett volna meg, ha „presztízsberu- házás”-ról, „kacsalábon forgó kórház”-ról, „legfeljebb országos intézetekben indokolt” orvostechnológiai fejlesztésről lett volna szó. A közvélemény objektív tájékoztatása megla'vánta volna, hogy az újságírónő által megjelentetett cikk a fentieket is tartalmazza, ne lehessen kiérezni belőle az egyoldalú megítélést. A téma tudatos ferdítését alátámasztja az is, véleményünk szerint, hogy a kórházi rekonstrukcióhoz hozzákapcsolta a városi expóterveket is. Mi úgy látjuk, hogy kórházunk rekonstrukcióját be tudjuk fejezni, melyhez természetesen nemcsak reális pénzügyi, hanem erkölcsi támogatást remélünk. Jó lenne, ha a Népszabadság a tőle megszokott objektív tájékoztatásban lenne a továbbiakban is elkötelezett. Nagykőrös, 1994. szeptember 16. Kiss János polgármester Dr. Kruppa Ildikó az Egyészségügyi és Szociális Bizottság elnöke Dr. Elek Attila a Kórház-Rendezó'intézet orvos-igazgatója Dr. Bozlék Mihály az „Alapítvány a kórházért” kuratóriumának elnöke kérheti másik kamarába. Perjési Margit elmondotta, a német és osztrák tapasztalatok azt mutatják, egy átalakulóban lévő gazdaság fejlődését, a forgalmi viszonyok és az üzleti etika megszilárdulását, a piaci önkormányzat rendszerének kiformálódását, a kereskedelmi információáramlást, a nemzetközi kapcsolatok kiépülését csak a tagsági modell szolgálhatja kellő hatékonysággal. Így biztosítható, hogy az érintettek önigazgatása hozzájáruljon a forgalom biztonságának erősítéséhez, a gazdasági munka infrastruktúrájának, feltételeinek versenysemleges javításához. (klug) Pusztazámor nagyot lépett előre, mióta ismét a saját lábára állhatott. Az önállóság négy éve alatt gázt kapott a falu, az ön- kormányzat 9 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz, a lakosságnak ingatlanonként 59,5 ezer forintba került a gerincvezeték. A telefonhálózat kiépítése a Matáv beruházásában készül, az első lépcsőt már a múlt év októberében átadták, a befejező szakaszban az év végéig minden igénylő telefont kap 30 ezer forintos belépési díj ellenében. Az általános iskolának csak az alsó négy osztálya van itt helyben. Nem is olyan régen még összevont osztályokban tanultak a gyerekek, mostanra sikerült elérni, hogy különválasztották az osztályokat. Ezek az eredmények különösen akkor figyelemre méltóak, ha tudjuk, hogy Pusztazámor évi 22 millió forintból gazdálkodik. Ez az összeg szinte teljes egészében állami támogatásból származik, a településen ugyanis nincs semmiféle helyi adó. A faluban álló Barcza- kastély sokszor állt a találgatások középpontjában. Több alkalommal is jelentkezett rá vevő, de valamennyien elálltak vásárlási szándékuktól. Az önkormányzat ugyanis kikötötte, hogy a vevőnek megfelelő épületet kell biztosítania az óvoda és az iskola számára, a két intézmény ugyanis a kastély épületében működik, és nem lehet eladni a házat a fejük felől. A társközségek önállósulásának pénzügyi háttere is van. A közösen eltöltött idő alatt épült létesítmények közös vagyonnak számítanak, s mint a közönséges válóperek esetében, itt is el kell végezni a vagyonmegosztást. Sóskút és Pusztazámor esetében a közös vagyont egy iskola, egy közösségi ház és egy egészségház képezi, ezek együttes értékének mintegy húsz százaléka illeti Pusztazámort, tekintettel Péntek óta emelt összegű bérleti díjat kell fizetnük Vácott a gödöllői székhelyű Ker-Ber Rt. piacán — közkeletű néven lengyel piacon — árusító kereskedőknek. — Már januárban végrehajthattuk volna a bérleti- díj-emelést, de figyelembe vettük, hogy a kereskedők az év második felében boarra, hogy mindhárom intézmény Sóskúton található. Á vagyonmegosztás azonban a mai napig nem történt meg. Ennek oka egyrészt az, hogy a három létesítmény értékét nem sikerült úgy felbecsülni, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen. Az építés idején felmerült költségeket alapul venni nem volna reális, hiszen a pénz értéke azóta jócskán megváltozott. Az ingatlanok mai forgalmi értékéből sem indulhatnak ki, lévén az ingatlanok közösségi jellegűek és nem forgalmaz- hatóak. így a dolog egy helyben áll, sehogyan nem sikerül dűlőre vinni. A két település másik, pénzügyi természetű problémája abból adódik, hogy Sóskút oktatási hozzájárulást kér a náluk tanuló pusztazámori iskolásokért. Hagyományosan Sóskútra járnak a gyerekek iskolába ötödik osztálytól kezdve, mert a kis faluban az iskolának nincs felső tagozata. Sóskút az állami kvótát megkapja a gyerekek után, de ezen felül is van követelése, mondván, az oktatás jóval többe kerül, mint amennyivel az állam hozzájárul. Ezt a pusztazámoriak nem vonták kétségbe, meg is egyeztek 880 ezer forintban, ám ezt az összeget eddig nem utalták át, arra való hivatkozással, hogy Sóskút a vagyonmegosztás miatt ennél jóval többel tartozik Pusz- tazámomak, nem kellene a pénzeket ide-oda utalgatni, hanem le kellene ülni és lezárni végre az ügyet. Sóskút azonban megkötötte magát, és csak akkor hajlandó bármiről tárgyalni, ha Pusztazámor átutalja a 880 ezer forintot. Végre mozdult az állóháború. Pusztazámor átutalta a pénzt. Megkérdeztük a sóskúti önkormányzatot, mit lépnek erre, és azt a választ kaptuk, hogy alakítanak egy ad hoc bizottságot s megkezdődhetnek a tárgyalások, ha nem is ebben a hónapban, de hamarosan. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. nyolítják éves forgalmuk nagyobb hányadát — mondta lapunknak Molnár László, a részvénytársaság igazgatója. Hozzátette: a díjtételek emelését, ami a pavilonok, sátras, illetve úgynevezett napi asztalok esetében'egyaránt huszonkét százalékos, az infláció indokolta. (ribáry) Kifüggesztik a megyei jegyzéket Felállnak a kamarák p. M. Váci lengyel piac Emelkedtek a bérleti díjak
