Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-14 / 215. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. SZEPTEMBER 14.. SZERDA Levél a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorának A mezőgazdálkodás mindeneseire lesz szükségünk Tisztelt Rektor Úr! Egyáltalán nem szeretném szerteágazó munkájában hosszan zavarni, de ha mégis úgy ítéli, hogy érdemes valamennyi időt áldozni, tisztelettel kérem, gondolja végig levélbeli felvetéseimet, hátha haszon is származhat elképzeléseimből. A mezőgazdaság, a falun élő emberek sorsa, a velük való törődés számomra elhivatás. A kialakult bizonytalanság, amely a vidéken élő embert körülvette, mindig nyomasztó volt. Most ehhez társult a tanácstalanság is, ami a jövendőt illeti, mert gazdátlan a falu, árvákra hagyottak az emberek, pedig a holnap rajtuk fordul, de nem látják a kibontakozást, mert a feléjük vetett szavakból bajos kiokoskodni, mit is vár tőlük az ország. Az agráregyetemek, így természetesen Gödöllő is százával, ezrével bocsátották ki a végzett szakembereket, hogy a magyar mezőgazdaság arcát átformálják és kolhozok helyett valódi szövetkezeteket teremtsenek az országban. Sajnos félresikerült vállalkozás lett, mert kizárólag központból irányították a gazdaságokat, de az embereket is, nem a falu, hanem az úgynevezett szocializmus érdekében. Mára az idő új feladatokkal bővíti a kikerülő gazdasági vezetők munkakörét, mert meg kell teremtődjék a gazda-vállalkozó réteg, hiszen új és régi ezrek próbálkoznak saját földjeiken, olykor gyakorlat, de főleg irányítás és támogatás nélkül. A magyar mező- gazdaság örök baja volt — és maradt mára is —, hogy termelni tudott a földdel élő ember, de értékesíteni nem! Az elmúlt negyvenöt év során sohasem sikerült a megtermelt áruk tisztességes értékesítése, a falu mindig kiszolgáltatott maradt. A régi rendszer nem tekintette teljes értékű termelési üzemágnak a mezőgazdaságot, nem kezelte megtermelt értékeit elsődlegesnek, s annak felvásárlására a legképzettlenebb, de a maguk hasznát kitűnően érvényesítő hálózatot hagyta élősködőként kiteljesedni, s ez a különítmény igen alkalmas volt arra, hogy minden kedvét elvegye a termelőnek. A magyar falu, a magyar vidék mindig saját értéke alatt kapott munkája után, gyakran örülnie kellett, hogy egyáltalán méltóztat- ják átvenni verejtékének kincseit. Ma még mindig ugyanezt emlegethetjük. Egyetlen példa a mázsánként 800 forintos búzafelvásárlási ár és 60-65 forintos kilónkénti kenyér, amely világosan bizonyítja a mezőgazdaságból élő emberek másodrendűsé- gét. De tessék sétát tenni csak megyénk, Pest megye gyümölcstermő tájain. A megtermett érték beborítja a gyümölcsfák alját, s ha kerül kéz a fölszedéséhez, legfeljebb pálinka lesz belőle (körte, alma, szilya, de még barack is), a vásárló meg vegyen banánt, az most már kapható téltől őszig, most éppen 100 forintért kilónként. Vessük össze az említett banánt (többnyire zölden szedett) a mi almánk, körténk s más gyümölcseink beltartal- mi értékeivel, a különbség minden esetben a magunké mellett beszél, de nem folytatom. A finnek a maguk zord északi égtája alatt például almatermeléssel is foglalkoznak. Amíg a maguk zöld, gyakran éretlen termése el nem fogyott, finn ember nem vásárol banánt vagy argentin almát. Ez nem nacionalizmus, egyszerűen a másik ember, a finn termelő megbecsüléséből következik, aki fontosabb számára, mint az önmagát kínáló külföldi áru. És ha a finnek példáját említettem, bizonyára rektor úr is tudja, hogy ter- melés-felvásárlás-forgalma- zás-értékesítés olyan teljes összhangban működik Finnországban, hogy abban a klasszikus szövetkezési rendszerben nem akarja senki ki- semmizni a termelőt, mert nem érdeke. Egyetlen cél érvényesül és azt úgy nevezhetjük, össznemzeti érdek. Ennek hazai megteremtésére kellene felkészülni most, többek között oly módon, hogy az egyetemekről kirajzó szakemberek a termelés mellett a felvásárlás, a hazai terítés, a nemzetközi kereslet és értékesítés kiváló szakemberei legyenek. Új szakokra volna szükség, s az új szakágak kiváló, nyelveken szóló, világpiaci friss információval rendelkező mezőgazdasági mérnökök kell legyenek, akik a nemzet érdekét képviselik a régi rossz beidegzettségű állami hivatalnokok gyakorlata helyett. Az úgynevezett földműves-szövetkezetek, s az általuk vezetett felvásárlás, értékesítés eltemetődhet a múltba, hiszen rendeltetését soha nem töltötte be. Új szervezeti formákra van szükség, de ezeket most és sürgősen kell életre hívni. Az elavult kereskedelmi — még kereskedelemnek sem nevezhető — gyakorlat termelőellenes volt. Nem szövetségben működtek, hanem megalázó alárendeltségben, amelynek kárát mindig a termelő látta. Minden új gyakorlatban gyümölcsöző elképzelés a tudomány műhelyében ková- csolódhat ható erővé, s ez a műhely az egyetem. A vidék egyeteme és ez a jelző Gödöllőre kiváltképpen érvényes. Önöknél kellene új szakágak létesítése segítségével olyan mezőgazdasági szakemberek képzését megindítani, akik a világpiac mezőgazdasági tájékozódásában otthon lesznek, akik Európa és a világ igényeinek jövőjébe is belelátnak, s ezt közvetítik a gazdákhoz, a termelőkhöz, akikkel együtt és közösen formálják korszerűvé a magyar mezőgazdálkodást. Divatos szó a menedzser, szándékosan nem használom. Nekünk a mezőgazdálkodás mindeneseire lesz szükségünk, s a mindenes több a szervezőnél, bonyolítónál. Ne restelljük a magyar szót, Mikszáth Kálmán nevezte Fáy Andrást a haza mindenesének. Tisztelt Rektor Úr! Meglehet, nyitott kapukat döngetek, s Önök, az egyetem vezetői már régen gondoltak ennél is jobb megoldásokra, én csak azt szerettem volna, ha a mezőgazdaság tudományának műhelyében mennél több és jobb ötlet születhetne a falu jobbítására és boldogítására. Elgondolásaim megismertetésére azért választottam lapunkat. Pest megye újságját, (amely e sorok közzétételével felajánlja a nyilvánosságot az intézmény eredményeinek is — a szerk.) ebben a nyílt levélformát, hogy megmozdítsam a jó ötleteket másokban is, akik a magyar falvakért kívánnak tenni, a sokak által mellékesnek ítélt fejlesztés érdekében, hiszen a magyar mezőgazdálkodás kulcs az ország felemelésében, de ezt sokan észre sem veszik. Tisztelettel köszöntőm: Fábián Gyula újságíró, tanár Budapest, 1994. szeptember 10., az új tanév küszöbén „Sohasem sikerült a megtermelt áruk tisztességes értékesítése, a falu mindig kiszolgáltatott maradt” A Szent Erzsébet otthon bérbe adná *7,6 m* alapterületű eszpresszó helyisé gél, a raktárral együtt. Az eszpresszó az otthon kétszáz lakójának és dolgozóinak kiszolgálásai biztosítaná. A teljes berendezésről az otthon gondoskodik. Érdeklődni lehet munkaidőben, személyesen (Pilisvörősvár, Szent Erzsébet u. 135.) vagy a (06-26)-330-002-es és a {06-26)-330-287-es lelelonszámon. CIPÖBÖRZE, CIPŐVÁSÁR! Őszi, téli lábbelik rendkívül kedvezményes áron. Várjuk kedves vásárlóinkat szeptember 15-én 9-től 18 óráig ÉRDEN, a Művelődési Központban, szeptember 16-án 9-től 18 óráig TÖRÖKBÁLINTON, a Művelődési Központban és SZÁZHALOMBATTÁN, a Pártok Házában. ÉLKER Gmk. f 1015 Bp. Csalogány u. 6-10. VI./253. Tel./fax: 201-0164 1 Felzárkózik a textilipar Megnyílt a Fenomén Nincs abban semmi különös, ha megnyílik egy üzlet. A Fenomén Divatáru Nagy- kereskedés új áruháza mégis megkülönböztetett figyelmet érdemel, Gáti Mátyás. cégtulajdonos ugyanis nem kevesebbet tűzött célul maga elé, mint azt, hogy a négyszáz négyzetméter alap- területű eladóteret túlnyomó- részt magyar árukkal töltik fel. Mint mondta, nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenie, hogy elhatározását véghezvihesse. A hazai termék nagyon drága, egyre egyenlőtlenebb a verseny a magyar és a külföldi, főleg távol-keleti cikkek között. Kétségbeejtő helyzetben van a textiliparunk — Lakatosné Győri Katalin, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese megdöbbentő adatokat közölt, melyek szerint gyapjúiparunk tönkrement, pamutiparunk is nagy bajban van, textilipari vállalataink kétharmada csőd- és felszámolási eljárás alá került. Hogyan juthattunk idáig? Nem is olyan régen Magyar- ország egyik legjelentősebb ágazata éppen a textilipar volt. Csakhogy azóta elveszett a nagy felvevőképességű szovjet piac, a hazai vásárlóerő is gyengült, egyedül a konfekcióipar van aránylag kedvező helyzetben, mivel a tíz-tizenöt éve meglévő konvertibilis piaca megmaradt, s ez némiképp ellensúlyozza a keleti piac kiesését. Ezen a téren is fel kellene zárkóznunk Nyugat-Európá- hoz, de ennek alapfeltétele a műszaki fejlesztés. A Fenomén Divatáru Nagykereskedés a közepes kategóriájú kereskedői rétegre számít. A múlt évben, az akkor meglévő két nagykereskedelmi üzletükben 70 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, az idén, az új áruház belépésétől a forgalom megkétszereződését várják. Pécsi Ildikó színművész- nő országgyűlési képviselői minőségében vett részt a sajtótájékoztatón. Véleménye szerint a magyar termelők és kereskedők összefogása szükséges, de az igazi piacvédelmet csak kormányintézkedés teremtheti meg. Védővámokra és mennyiségi megkötésekre lenne szükség. Gáti Mátyás végezetül azt mondta, hogy kell a kereskedelemben a verseny, de pillanatnyilag a hazai és a távolkeleti kereskedők nem azonos feltételekkel versenyeznek. Mint régi kereskedőcsalád sarja — Böhm Sándornak, a nagyapjának 1928-ban egyfilléres áruháza volt a budapesti Rákóczi úton — azt vallja, hogy jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint, azaz kisebb haszonra, de nagyobb forgalomra törekszik. Az általa kínált árucikkeknek mintegy nyolcvan százaléka magyar termék. Bízunk benne, hogy ez az arány nőni fog. P. M. Őszi BNV A fogyasztók védelméért A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az őszi BNV-n is a fogyasztók segítségére siet. Az A pavilonban információs és panasziroda működik, ahol nemcsak tájékoztatják a látogatókat, hanem felhívják a figyelmet a vásárlási tudnivalókra is. Emellett a BNV ideje alatt hétfőn építőanyagipari szakmai fórumot szerveztek, csütörtökön pedig bútoripari és bútorforgalmazási fórumot tartanak a gyártók, a forgalmazók és fogyasztók részvételével. Szeretnék, ha a gyártók és forgalmazók is fellépnének a minőségi követelmények betartása érdekében. Az építőanyag-ipari fórumon szóba került a termékek szabványosítása, minőségtanúsítása és a garancia kérdése is. A fórum sürgette, hogy az építőanyagok esetében is jöjjön létre az előzetes vizsgálati és engedélyezési gyakorlat már a vámkezelésnél. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzi az őszi BNV-n látható kínálati piacot, és felméri, hogy felkészüljenek a forgalomba kerülő termékek minőségét illetően. Ezúton is felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy gyanús eredetű, minőségtanúsítás nélküli termékeket ne vásároljanak, és tanácsért, jogorvoslatért forduljanak bizalommal a főfelügyelőséghez, illetve a megyei szervezeteikhez. (b) Forintos hírek A Német Magánvállalkozók Szövetsége Német Iparszövetség delegációja megkapta a magyar kormány támogatását ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a magyar vállalkozókkal — tájékoztatták a sajtót a Horn Gyula miniszter- elnökkel folytatott megbeszélésükről a két napja Magyarországon tartózkodó küldöttség vezetői tegnap. Az amerikai Egyesült Államokba exportáló hazai vállalatok várhatóan csak szeptember 30-án 24 óráig szállíthatják termékeiket vámmentesen az USA-ba. Ekkor jár le ugyanis az általános prefe- renciális vámelbánást biztosító rendszerről szóló amerikai törvény hatálya. Tegnapi számunkban az egyik gazdasági jellegű cikkünk címe sajnálatos módon hibásan jelent meg. A helyes cím: Megnőtt a méltányossági nyugdíj emelést kérők száma. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.
