Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-08 / 210. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1994. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK INNEN — Alternatív versenyautó A Chrysler autógyár Patriot nevű versenyautója kilo­méterenként mindössze 1 gramm szennyező anyagot bocsát ki, tört részét annak, amit egy turistabusz vagy Forma—1-es versenyautó. A Patriot meghajtási elve teljesen újszerű: egy folyékony gázzal üzemelő turbina két elektromotort működtet, s ezek közvetlen meghajtással forgatják az első kerekeket. A motorok által fel nem használt elektromos energiát, valamint a kocsi fékezési energiáját egy vákuumban forgó lend­kerék tárolja, amely maximálisan 58 ezer percenkén­ti fordulatszámra képes. A lendkerékben tárolt ener­gia aztán gyorsításkor többletként hozzáadódik a tur­bina 500 lóerős teljesítményéhez. Míg a szokásos versenyautók az üzemanyag energi­ájának mindössze 15 százalékát hasznosítják, a Chrysler szakemberei remélik, hogy autójuk hatásfo­kát hamarosan 30 százalékra tudják növelni. Autójuk jelenlegi legnagyobb sebessége 320 km/óra. A nehézsúlyú Tejút Amerikai tudósoknak sikerült közvetett módszerrel megállapítani Tejutunk tömegét. Elsősorban azt hatá­rozták meg, hogy milyen gyorsan kering körülötte a Nagy Magellán-felhő. Ez nem egyszerű feladat, mert Tejutunknak ez a kísérője Amerika felfedezése óta mindössze egyetlen ívmásodperccel mozdult el. A nagy távolság miatt azonban ez a kicsi optikai elmoz­dulás 855 ezer km/óra sebességet jelent Tejutunk kö­zéppontjához képest. Ebből viszont ki lehetett számí­tani galaxisunk tömegét, ami 600—800 milliárd nap­tömegnyinek bizonyult. Ez 6-8-szorosa a csillagok alakjában megfigyelt tömegnek. A tömeg többi része talán abban a hatalmas, de számunkra láthatatlan gömbhéjat képező anyagban rejtőzik, amely galaxi­sunkat körülveszi. Hosszú életű gyümölcslegyek Jó egészségben, magas életkort élnek meg az ameri­kai tudósok génmanipulált gyümölcslegyei. Két olyan gént ültettek beléjük, amelyek szervezetükben a kataláz és a szuperoxid-dizmutáz enzimek túlterme­lését idézi elő. Az eredmény: kezeletlen társaikkal szemben ezek a legyek egyharmaddal tovább élnek, és magas életkorban is nagyobb a vitalitásuk — jelen­tik a Dallasi Egyetem kutatói. A két enzim feladata a szervezetben az anyagcsere agresszív bomlástermékeinek, a szabad oxigén-gyö­köknek a lekötése. Ez a kísérlet az első megerősítése annak az elméletnek, mely szerint a szabad gyökök ál­tal előidézett sejtkárosodások okozzák az öregedés fo­lyamatát. Az enzimeknek a legyekre gyakorolt kedve­ző hatása újabb lendületet adhat az olyan kutatások­nak, amelyek az oxidációt gátló anyagok, mint a C- és az E-vitamin életmeghosszabbító hatását vizsgálja. Naprepülőgép Harmincegy méter fesztávolság, 200 kilogramm súly — ezek a legfontosabb adatai annak a napenergiával hajtott repülőgépnek, amely még tavaly október 20-án hagyta el a Földet. A következő modell kétszer ekkora lesz, 20 kilométer magasságba emelkedik, és a légkör vizsgálatára használják. Az AIDS és a depresszió Sok szakorvos, kutató úgy vélekedett — legalábbis eddig —, hogy a depresszió elősegítheti azt, hogy az AIDS valóban ki is fejlődjön az e betegség vírusával, a HIV-vel fertőzöttekben. Baltimore-i kutatók most ezer fertőzött férfin végzett megfigyelésük alapján ki­mutatták, hogy ez a feltételezés alaptalan. Nyolc év alatt a depressziósok 54 százalékában, a lelkileg egészségeseknek pedig 52 százalékában vált akuttá az immunrendszernek ez a súlyos betegsége. A kábí­tószerek és más szenvedélybetegségek rabjainál azon­ban a depressziósok veszélyeztetettsége sokkal na­gyobb. •— ONNAN A szuperszonikus repülés megalapozója: Kármán Tódor Magyarul álmodott és számolt Az Akadémia Könyvkiadó végre könyvet jelentetett meg Kármán Tódor életéről és munkásságáról. (Kármán Tó­dor—Lee Edson: Örvények és repülők.) Szerte a világon job­ban ismerik Kármán Tódor ne­vét, mint Magyarországon. Ő is azok közé a tudósok közé tartozik, akik nem Magyaror­szágon, hanem az Egyesült Ál­lamokban dolgoztak. Utoljára 1962-ben járt itthon, és Szente­si György akkor még meghall­gathatta Kármán Tódor buda­pesti előadását Csodálatos emberrel talál­koztak akkor az MTESZ-ben a jelen lévő hallgatók. Kármán Tódor éppen a szófiai asztrona­utikai kongresszusról visszaté­rőben, majd negyven év után érkezett Magyarországra. Ak­kor már 81 éves volt, de úgy találtuk, hogy mintha el se ment volna, olyan szépen, tisz­tán beszélt magyarul, és kizá­rólag azokat a szakkifejezése­ket mondta angolul, amelyek az ő korában még nem létez­tek. — Kármán Tódor nem ka­pott Nobel-díjat, nem dolgo­zott az atombombán, és ezért valahogy kimaradt abból a hí­res magyar tudósok című név­sorból, amit itthon mindig em­legetni szoktak. — Igen, pedig Kármán Tó­dor hihetetlenül sokat tett a re­pülésért, és ezen nemcsak a re­pülőgépeket értem, hanem a rakétákat is. Úttörő volt a gáz­dinamika, a hangsebesség fe­letti repülés aerodinamikája te­rületén. Rengeteg olyan felfe­dezést tett, amelyeket a mai hangsebesség feletti gyorsasá­gú szuperszonikus repülőgé­pek fejlesztésében alkalmaz­nak. Ezenkívül úttörő volt a ra­kétatechnika területén, hiszen az amerikai rakétafegyverek első változatait éppen az ő irá­nyításával fejlesztették ki. Tu­lajdonképpen az első, folyé­kony hajtóerőműves, tüzérségi rakéták voltak ezek, amelyek a nagy rakéták ősei. — Világéletében a katona­ságnak tervezett? — Nem. Rendkívül kiterjedt elméleti kutató tevékenységet folytatott, szélcsatorna-kísérlete­ket, laboratóriumi vizsgálato­kat. Különleges felfedezéseket tett a nagy sebességű repülés­ben, ezenkívül a hőtanban, és életének utolsó szakaszában még a folyékony rakétahajtó anyagokkal is foglalkozott. —Mikor ment el Magyar- országról? — Magyarországról a hú­szas évek elején ment el, mégpedig Németországba. Az aacheni műegyetemen ta­nított és repüléssel kapcsola­tos kutatómunkát folytatott, és a göttingai hidrodinami­kai intézet megalapításában is részt vett. Innen ment 1930-ban az Egyesült Álla­mokba, ahol a kaliforniai műszaki egyetemen nagy se­bességek aerodinamikájával foglalkozott, és a harmincas évek közepétől kifejezetten rakétatechnikával. Részt vett 1944-ben a sugárhajtású-la­boratórium megalapításá­ban, és mint említettem már, két tüzérségi rakéta kifejlesz­tésében. Munkásságát oly nagyra értékelték, hogy 1950-től hosszú időn keresz­tül a NATO-nak a repülés jö­vőjével foglalkozó különle­ges bizottságának volt az el­nöke. Tulajdonképpen min­denfajta díjat és jutalmat megkapott, amit az Egyesült Államokban lehetett. A leg­nagyobb tudományos díjat Kennedy elnök adta át neki. Közel harminc műszaki egyetem tiszteletbeli doktorá­vá választotta. Rengeteget írt, és ráadásul különös fi­gyelmet fordított arra, hogy amikor a nevét leírják, a két a-n feltétlenül rajta legyen a vessző. (Angol nyelvterüle­ten nem egyszerű dolog az a-ra rátenni a vesszőt, a nyomdászokat ezzel mindig kétségbeesésbe kergette.) — Kötötte-e más is Ma­gyarországhoz, mint a Kár­mán néven lévő két vessző? — Úgy vélem, igen. Meg­kérdezték tőle, amikor itt járt, hogy melyik nyelv áll legközelebb hozzá, hiszen rengeteg nyelven publikált. Erre azt válaszolta, hogy a magyar, mert magyarul ál­modik, és magyarul számol. A Budapesti Műszaki Egye­temmel kapcsolatban állt. Ennek elődjén, a József Ná­dor Műegyetemen végzett, itt volt tanársegéd Bánki Do- nát keze alatt, és a Budapesti Műszaki Egyetem is díszdok­torai között üdvözölhette. A magyar tudományos élet ve­zető munkatársaival mindig is kapcsolatban állt. — A '60-as évektől az Egyesült Államokban a raké­tatudósok egy része megvá­lik a katonaságtól, és az őr- hajózással kezd foglalkozni. Kármán Tódor még beleka- csingat-e az űrkutatásba? . -— Kezdettől fogva érde­kelte a téma, és egyik szerve­zője és megalapítója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. Az űrhajózás nagy eredményeit, az első műholdak felbocsátását, az első emberek kilépését a vi­lágűrbe még nyomon követ­hette, de a ’63-as halála tulaj­donképpen lehetetlenné tet­te, hogy a holdraszállást vé­gigkísérje. A holdraszállási programról komoly ismere­tei voltak, hiszen annak ter­vezésében ő is részt vett. Sajnos Magyarországon Kármán Tódor nevét csak a szűk szakma ismeri. Őszin­tén remélem, hogy ez < könyv, amelyik most megje­lent, megismerteti a magyar társadalommal Kármán Tó­dort, emberi és tudományos nagysága helyére kerül. P. T. A természet kalendáriuma Szeptember — ószeló' I. Az előző hónapok neveihez hasonlóan szeptember hónapunk neve is római ere­detű. Eredetileg márciustól kezdték számí­tani az esztendő hónapjait. Innen ered a szeptember név, ami latinul hetediket je­lent. Régi kalendáriumokban találkozhatunk a szeptember régies neveivel is. így haj­dan nevezték Szent Mihály havának vagy őszelőnek. Az ősz kétségtelenül a leghangulato­sabb és legnyugalmasabb évszakunk, amely szeptemberrel kezdődik. Erre a hó­napra már a gyümölcs- és termésérés a jel­lemző. Az élővilág lassan, fokozatosan ké­szülődni kezd a télre, amelyet a fajok igen változatos módon próbálnak átvészelni. Szeptember hónappal búcsúzik a nyár. A nappalok egyre inkább rövidülnek, az éjszakák hűvösebbekké válnak, és a ter­mészet palettáján mindinkább az ősz szí­nei válnak uralkodóvá. Az évszakok közül nálunk leginkább az ősz nevezhető gombatermő időszak­nak, különösen csapadékos időjárás után. Ebben a hónapban bőven találunk még íz­letes vargányát, rizikét, galambgombákat, korallgombákat, csiperkéket és őzlábgom­bákat is. Énjeinkben mindinkább az ősz színei kezdenek uralkodni. Nagyon sok fafajunk termése szeptemberben kezd érni. így a fenyőfélék közül a jegenyefenyő, a boró­ka, a duglászfenyők és a tiszafa termése is. A lombos fák egy jelentős részénél is érett terméseikkel találkozhatunk. így a ju­harfák, égerek, somok, kecskerágók, hár- sak, berkenyék és tölgyek jelentős részé­nél szeptemberben kezdődik a termés be- érése. Ugyanakkor, míg a fás növények több­sége már termését érleli, a fügefa, a nyári orgona és a hibiszkusz még ebben a hó­napban is rendszeresen virágzik. Néhány fafajunknál megfelelő időjárás esetén má­sodvirágzást is tapasztalhatunk ebben az időszakban. Különösen hajlamos erre a je­lenségre az akác és a vadgesztenye. Az augusztusi erdők, mezők után szep­temberben már jóval kevesebb vadvirág tűnhet a szemünkbe, ám számuk még min­dig jelentős. Ezeknek a virágoknak túlnyo­mó részét már augusztusban, vagy még jó­val korábban is láthattuk. Szeptemberben még nyílik az őszi füzértekercs, és gyö­nyörködhetünk az őszirózsák, imolák virá­gaiban is. A szeptemberi rétek, homok­puszták dísze a fehér vagy rózsás színű, rojtos szirmú kései szegfű (I. ábra). Szep­temberben még virágzik a mezei szarka­láb, az őszi vérfű, a fehér somkóró, a vaj­színű ördögszem, a kék üstökű csormo- lya, a kék szamárkenyér, a csarab, néhány menta- és kutyatejfaj is, míg szikeseink őszi díszei a lilás virágú sziki lelleg vagy sziki sóvirág hatalmas mezői. Néhány faj, mintegy a természet utolsó fellobbanásaként most kezdi szirmait bon­togatni, mint a vetővirág és a lila, vagy bí- boros-ibolyás virágú őszi kikerics (2. áb­ra). Augusztus végén, szeptember elején bontja ihat nélküli, feltűnő kékeslila vagy pirosaslila színű virágát az igen ritka őszi csillagvirag. Lápréteinket a védett, apró vi­rágú fehér májvirág díszíti. Hegyi réteink egyik különös, védett növénye a szártalan bábakalács. Csipkés-tüskés bogáncsleve­lek koszorújában, csaknem a földön ül a közel 10 cm átmérőjű, igen dekoratív fé­szekvirágzata. A nyárvég és őszelő egyre fogyatkozó virágmezőinek jellegzetes színfoltjai a tár­nicsok. Lápréteink sötét égszínkék dísze a komistámics vagy tüdőtámics, amelyet egykor a tüdőbaj gyógyítására használtak. Kőszeg környékén ez idő tájt virít az azúr­kék virágú fecsketámics, melynek harang formájú virágai belül csíkozottak. Ma még középhegységeink számos pontján virít a ciklámenlila színű, harang alakú vi­rágairól felismerhető hegyi támicska is. A hónap végére növényeink zöme elvi- rágzik és termését érleli. Októberben már csak elvétve találkozhatunk virágzó növé­nyekkel. Andrási Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom