Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Rendkívüli intézkedések A pápa biztonsága Szarajevóban Az összes lehetséges óvin­tézkedés ellenére senki sem képes teljes mértékben szavatolni II. János Pál pápa személyes biztonsá­gát Bosznia háború sújtotta fővárosában. Ezt hangsú­lyozta a szerdai olasz la­pokban megjelent nyilatko­zatában Jaszusi Akasi,- az ENSZ főtitkárának jugo­szláviai különmegbízottja. Feltehetően a biztonsági problémák miatt késik II. János Pál döntése a szara­jevói utazásról. A pápa a múlt hét végén — rövid nyári szabadáságnak befeje­zésekor — értésre adta, hogy mindenképpen szeret­né felkeresi a boszniai fővá­rost. Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő szer­dán a Vatikánban tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a pápa még mindig nem hozott határozatot. II. János Pál szeptember 8-ra tervezett szarajevói lá­togatása a rendkívüli körül­mények miatt alaposan el­tér majd a világjáró pápa eddigi külföldi útjaitól. A katolikus egyházfőt szállí­tó különrepülőgépet a NATO vadászbombázói kí­sérik majd a boszniai lég­térben, de ez a kíséret is csak viszonylagos védel­met nyújt majd az út legve­szélyesebb pontjának tar­tott szarajevói te-, illetve fölszálláskor, mert a kör­nyéken nyüzsögnek a Sam típusú föld-levegő rakéták­kal felfegyverzett szerb egységek. A szarajevói repülőtéren — mivel a légikikötő ENSZ-felügyelet alatt áll — a kéksisakosok feladata lesz a pápa védelme. Ahogy a gép leszáll, az Un- profor brit és francia páncé­lozott járművei veszik kö­rül, s ezek egyike lesz most a „pápamobil”. A re­pülőből kilépő pápát a kék­sisakosok elit alakulata ve­szi majd védőgyűrűbe, s igyekszik előbb járműre ül­tetni, bár feltehető, hogy II. János Pál — ahogy min­den külföldre érkezésekor teszi — most is megcsókol­ja majd a földet, melyre első alkalommal lép. A katonák a városba ve­zető út első szakaszát tart­ják különösen kockázatos­nak, mert az út menti dom­bokon és a szétlőtt külváro­si romok közt könnyen el­rejtőzhetnek páncéltörő fegyverekkel is felszerelt csoportok. A város köz­pontjába vezető utat min­den bizonnyal a lehető leg­nagyobb sebességgel szá- guldva teszi majd meg a ka­tonai járművekből álló pá­pai kocsisor. A repülőtéren kívül a biztonságért a bosz­niai kormány a felelős. A városban az orvlövé­szek jelentik a kiküszöböl- hetetlen fenyegetést. A pápa biztonságára felügye­lőknek csak az jelent némi megkönnyebbülést, hogy II. János Pál az eredeti ter­vektől eltérően nem nyílt színen, a romos olimpiai stadionban, hanem egy ki­sebb, zárt sportcsarnokban fog misét pontifikálni. Márpedig a kommunizmus győzni fog! — csak ezt Európa Uniónak fogják nevezni. A kommunisták mimikriképessége lenyűgöző: vol­tak ők már illuminátusok, jakobi­nusok, szabadkőművesek, liberáli­sok, szoedemek, szocialisták, bol­sevikok, internacionalisták, koz­mopoliták, trockisták, láncos ku­tyák, forradalmi munkásparasz­tok, sőt: fasiszták is, hiszen a fasiz­mus a bolsevizmus plágiuma, (s a bolsevizmus a kereszténység démoni paródiája). A kommunista nem egy kulturális-politikai szellemisé­get képvisel, a kommunista az ember alatti ember (Unter­mann), aki a változó történelmi helyzetekhez igazodva, kü­lönböző álarcokban viszi végbe a pusztítást. Megbocsátha­tó tévedésünk, ha azt gondoljuk: nem vagyunk baloldaliak, tehát mi mások lehetnénk mint az ellenkezője — jobbolda­liak. E tévesen konzervatív jobboldalnak nevezett osztha­tatlan Egy soha nem változik: nem osztható se jobbra se balra. Szellemiségünk iránytűtengelye mindig az ég felé mutat. Ha az Egy megbomlik, ha az északfok sugárzása gyengül, az alsóbb erők azonnal északkelet felé lendítik kultúránk vertikális tengelyét, magukkal rántva a titokza­tos és — vakító fénye miatt — láthatatlan Északot jobbra és nyugatra: a sötétség felé, hogy láthatóvá alacsonyítsák a kiismerhetetlent. Addig kísérleteznek, míg a hanyatló Nyu­gat egyre mélyebbre süllyed és mindkét oldal a kelet—nyu­gati horizontális tengelyben tükröződik egymásban: ez az egyesülés pillanata. A szellemsugárzás- teljessége az ördö­göt nem engedi kilendülni, meg se tud moccanni, és örökre délen marad. E sugárzás a magyarság számára — egyedi magányosságával Európában — a Szent Korona. Igaz, kis­sé megroggyant és jobbra hajló kereszttengelyével. A brüsszeli feketemágusok — akiket ugyanazon sötét erők irányítanak, mint a szifiliszagyú Lenint marhavagon­Berlini búcsú Kivonulás díszmenetben Jelcin orosz elnök és Kohl kancellár a Schauspiel­hausban tartott ünnepség után Berlin-Treptowban közösen koszorúzta meg a szovjet hősök emlékmű­vét. A monumentális em­lékművet 1949-ben a berli­ni csatában elesett több mint húszezer szovjet kato­na emlékére állították. A koszorúk elhelyezése után Jelcin és Kohl rövid beszé­det mondott a háború hőse­ire emlékezve. — Mint felszabadítók és barátok távozunk. Majd­nem ötven évvel ezelőtt azért jöttünk, hogy az em­beriség történetének leg­szörnyűbb, a népirtást és a rablást állami politika szintjére emelő rezsimjét felszámoljuk — kezdte be­szédét az orosz elnök. Megindultan emlékezett a második világháborúban elesett szovjet katonákra és parancsnokaikra, külön kiemelve Zsukov marsaik. A szovjet hadsereg hősies harcai nélkül elképzelhe­tetlen lenne a mai Európa, A Szolidaritásnak vissza kell térnie az országos po­litika színpadára — jelen­tette ki Lech Walesa len­gyel államfő kedden, mi­után Gdanskban találko­zott a szakszervezet orszá­gos bizottságának tagjai­val. A Marian Krzaklews- kivel, a Szolidaritás veze­a mai virágzó Németor­szág. Mi nem felejtjük el a szövetségesek, az Egye­sült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország ér­demeit a győzelemben, bár minket nem hívtak meg — közölte Jelcin, utalva arra, hogy a nor­mandiai partraszállás ötve­nedik évfordulóján tartott ünnepségekre Moszkva nem kapott meghívót. Az elmúlt évtizedekben Németország és a világ megváltozott, de a múlt ár­nyéka máig vetődik, még­is ez a nap a múlt utolsó napja és a megbékélés nap­ja — jelentette ki az el­nök. Megbékélést, a kivo­nulásnak, mint szükséges lépésnek a megértését kér­te Jelcin a jelen lévő orosz veteránoktól, akik között helyet foglalt Szokolov, Kulikov és Jefimov mar­sall. Az orosz elnök arra kérte a németeket, hogy tartsák rendben a szovjet katonai temetőket, ame­lyekben 650 ezer katona nyugszik. tőjével közösen tartott saj­tóértekezleten elmondot­ta, hogy nincs nagy kü­lönbség a szakszervezet és az ő alkotmányterveze­te között, a probléma lé­nyege: miként tudják elér­ni, hogy e tervezeteket a parlament figyelembe ve­gye. Az államfő hangsú­Kohl azt emelte ki, hogy a két ország történe­tének egy sötét fejezete ér véget, a két nép a múltban sok szenvedést okozott egymásnak. A második vi­lágháború áldozataira em­lékezve a kancellár meg­ígérte az orosz elnöknek és az orosz katonáknak, hogy elesett honfitársaik emlékét tisztelettel megőr­zik Németországban. Ismé­telten hangsúlyozta, hogy országa barátságot és part­neri viszonyt akar Oroszor­szággal. A beszédek elhangzása után a Németországot utol­sóként elhagyó berlini bri­gád ezer katonája díszme­netben vonult el a két or­szág vezetői előtt, majd a Bundeswehr 600 katonája masírozott. Befejezésként az orosz egységek oroszul és németül is elénekeltek egy külön erre az alkalom­ra komponált dalt, amely­ben békét, barátságot kí­vánva, kinyújtott kezet ajánlva búcsúztak Német­országtól. lyozta, hogy nemcsak le­hetséges, de feltétlenül szükséges is a Szolidari­tásból „kibújt” erők ösz- szefogása, ahogy az a bal­oldalnak sikerült. Ha nem jön létre a baloldal ellenfeleinek egysége, eszméik vereségre ítéltet­nek. A nagyvilág hírei % Murajama Tomiicsi japán miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy országa százmilli- árd jen (egymiiliárd dollár) költségvetéssel tízéves csereprogra­mot indít a béke és az ázsiai országokhoz fű­ződő baráti kapcsola­tok erősítése érdeké­ben. A program egyfaj­ta jóvátétel a japán hadsereg által a máso­dik világháború idején elkövetett kegyetlenke­désekért. ■sk Andrej Kozirev orosz külügyminiszter Berlin­ben úgy nyilatkozott, hogy ha a boszniai szer- bek elfogadnák a nem­zetközi' összekötő cso­port béketervét, utána módosítani lehetne Bosz­nia-Hercegovina felosz­tási térképét — jelentet­te az AFP. Jk Kína szerdán beje­lentette, hogy felszá­molja Hongkong önál­ló törvényhozását, amint a brit gyarmat kínai fennhatóság alá kerül. Az Új Kína hír- ügynökség jelentése szerint 1997. július 1-jén, amikor Kína helyreállítja szuvereni­tását Hongkong fölött, eltörlik a — Chris Pat­ten kormányzó reform­jai nyomán kialakult — politikai szerkezetet és újat hoznak létre. Feléled a Szolidaritás? VÉLEMÉNY Európakolhoz ba tuszkolok és exportálók — vajon elgondolkodtak-e már azon, hogy hol húzódik Európa keleti határa? Az Uralnál? — mert akkor Szibéria és Vlagyivosztok is egyesül ve­lünk, s innen már csak egy kőhajításnyira van Alaszka. Oroszországnak esze ágában sincs kimaradni az Unióból és a NATO-ból. Stratégiailag nem engedheti meg magá­nak, hogy három potenciális erőközpont közé szoruljon: nyugatról Európa, keletről az USA, délről Kína és az isz­lám. E hatalmas kiterjedésű Bermuda-háromszöget a mai globális gondolkodás már játszva elképzelheti — a világ zsugorodik, az erővonalak átrendeződnek. Thomas Mann szerint a Keletnek megvan a mélysége, de nincs formája, a Nyugatnak van formája, de nincs mély­sége. Ötven év alatt az USA coca-colonizációja belülről lú- gozta ki a Nyugatot, tudattalanul bosszút állva gyökértelen- ségükért, az emigráns népcsoportok összemosásáért, majd gettósításáért. Keletet a T—34-esek gázolták le, elpusztít­va mindent, amit lehetett, de csak a felszínen. A mélyben megmaradt az a megfogalmazhatatlan valami, amelyért a Nyugat, legyőzve a balkanizmus-szlávizmus elleni idegen­kedését, mégis vágyakozik. A bolsevizmus ötven évre hi­bernált minket, s most döbbenten figyeljük saját nyelvünk és kultúránk lassú és alattomos felszámolását. (Az erdélyi magyarságot nem Románia fogja beolvasztani —- hetven évig nem sikerült nekik —, hanem a „Magyar” Televízió és a „magyar” hírlapírás.) Az egyesülés — bármily fájdalmas — elkerülhetetlen. A világ kozmikus ciklusait nem tudjuk átugomi vagy visz- szafordítani. De bevonszoljuk-e önként a hegy nagyságú falovat — elmeveszítő üdvrivalgások közepette, megbont­va a Kárpátok várfalait —, vagy döfjük gyomron Laokoón gerelyével, hogy kihívjuk magunk ellen az istenek és a te- nedosi kígyók haragját? Késő ezen gondolkodni. A bűn­mester Ulixés tölgyparipája itt van közöttünk — még látha­tatlan —, s elli magából a petőboyokat, leninmolyokat, agyunk labirintusába millió petét lerakva, hogy megszüles­sen Pasiphaé Minotauros-hadserege. Fanatikus gyepűszel­lemünk és önfeladó beolvadáskultuszunk egyaránt kárté­kony magatartás, mert a lényegről terelik el a figyelmet: a túléléshez meg kell építeni a Hajót. Ahhoz pedig, hogy az egyesülésből ne legyen egyoldalú beolvasztás, először ön- nönmagunkkal kell elbeszélgetnünk — egyáltalán: megis­mernünk saját történelmünket. Nem akarom kétségbeejteni politikusainkat, történésze­inket és alkotmányjogászainkat, ezért nagyon halkan mon­dom, csak suttogom: a király meztelen. Magyarország mai legitim államformája a király nélküli királyság. Károlyi Mi­hályt, miután fölesküdött IV. Károlyra, senki nem hatal­mazta föl a köztársaság kikiáltására — az esküt nem lehet visszavonni vagy visszakérni. Horthy, a királypuccsok elle­nére, mindvégig hűséges maradt esküjéhez. A királyt, halá­láig, törvényes uralkodójának tekintette. A „palástos hó­hér” Tildyt csupán a megszálló oroszok és honi lakájaik ha­talmazták föl, Rákosi ’49-es népköztársaságáról nem is be­szélve. A ’89-es oroszok és a titkos társaságok által ellenőr­zött újra-köztársaság is nélkülöz minden legitimitást. A szabad politikai választásokat nem illik összetéveszteni egy 1100 éves államforma eltörlésével. Ezt csak egy alkot- mányozó nemzetgyűléssel egybekötött népszavazás teheti meg. Ezzel a mai napig — és még sokáig — életben tartott ta­buval kell szembenéznünk, s utána jöhet az Özönvíz. Ha meg gyávák vagyunk hozzá, ördög vigye a lelkünket — az már mit sem ér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom