Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

i PEST MEGYEI HÍRLÁP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 3 Tisztázatlan ügy Bárki bárhogyan is csűrné-csavarná, magyarázná, ez egy tisztázatlan ügy. Vass-Kiss Előd nem azért jött Magyarországra, mert itt jobb életkörülménye­ket keresett. Aki ezt hangoztatja: vagy tájékozatlan az ügyben, vagy mellébeszél. Vass-Kiss Előd az anyaországba menekült, mert menekülnie kellett. Kegyelemmel szabadult a bör­tönből, de továbbra is gyilkosként tartották nyilván. És kiszabadulása után már küldték is a címére a ka­tonai behívót. Mehetett volna vissza — a büntetőszá­zadba. Hozzánk menekült. Tele volt életkedvvel, remény­séggel, hittel. Tovább akart tanulni. Szerette^ imádta Magyarországot, csodálattal beszélt róla. Őt is so­kan szerették és támogatták itt. Szépen dolgozott, jól keresett. Az ilyen ijjú ember miért köt kötelet a nyakába? Öngyilkosság, motiváció nélkül? Amikor kihűlt testére találtak, a zsebéből hiány­zott ötvenezer forintja. Hiányzott az igazolványa, a lakáskulcsa. Nem tudjuk, hogy miért ivott, amikor a börtönből szabadulva súlyos esküt tett barátjával, Nagy Imrével, hogy egy kortyot se, soha az életben. Nem tudjuk, hogy kik voltak azok a román nyelven beszélő férfiak, akikkel vasárnap éjszaka utoljára látták. Ha egész nap ivott és részeg volt, hogyan akasztotta fel magát a fürdőszobában? Halálának körülményei — enyhén szólva is — rejtélyesek. Az átfogó vizsgálat sürgetése helyett ne beszéljünk mellé! Kosa Csaba Győri Béla gyógyulóban Szeretné már elhagyni a kórházat Győri Béla, hogy újra dolgozhasson. A rádió Vasárnapi Újság című mű­sorának volt szerkesztőjét két hete szívbántalmakkal szállították a Péterfy Sán­dor utcai kórházba. Állapo­ta azóta sokat javult, vála­szolta lapunk érdeklődésére. Győri Bélát szerencsére nem szívinfarktussal kellett kórházba vinni. Mint azt munkatársunknak elmondta: koszorűérgondokkal került be. Ezt minden bizonnyal az elmúlt időszak feszültségek­kel és idegeskedésekkel teli eseményei okozták. A volt rádiós-szerkesz­tőn többféle vizsgálatot vé­geztek orvosai, s most már nem bánná, ha minél hama­rabb elhagyhatná az intéz­ményt. Ettől függetlenül Győri Béla is elismerte, hogy jólesett egy kis pihe­nés, még akkor is, ha ez kényszerű volt. Egyelőre még bizonyta­lan, hogy mikor távozhat a kórházból, ám már hiány­zik a munka. S az itt-tartóz- kodás már csak azért is hasznos volt, mert a rövid szünet után újult erővel dol­gozhat, folytatva ott, ahol abbahagyta, tette hozzá vé­gezetül Győri Béla. . N. L. Egyelőre negyvenmilliós tétel Ukrán—magyar fegyverüzlet Negyvenmillió forint érté­kű bartelüzletről született elvi megállapodás Keleti György honvédelmi mi­niszter és Anatolij Lopata vezérezredes, ukrán vezér­kari főnök budapesti tár­gyalásán szerdán. A megbeszélést követő­en elhangzott, hogy ma- gyar gyógyszerekért cseré­be a hadsereg számára fel­tétlenül szükséges alkatré­szeket szállít az ukrán fél. Keleti György hozzátette: az üzletet még azért nem kötötték meg, mert egyelő­re bizonytalan, hogy sike- rül-e á honvédség idei költ­ségvetéséből előteremteni ezt az összeget. A tájékoz­tatás során kiderült, hogy eredetileg ennél jóval na­gyobb volumenű fegyver- üzletről volt szó, de mint az ukrán vendég kifejtette: nem politikai, hanem kife­jezetten gazdasági akadá­lya van a nagyobb értékű megállapodás megkötésé­nek. Egyúttal reményét fe­jezte ki, hogy a folytatódó szakértői tárgyalásokon megtalálják a megoldást. Mint mondta: nemcsak a magyar, hanem az ukrán hadsereg is pénzhiányban szenved. Keleti György közölte: magyar részről továbbra sem mondanak le az Ukraj­nában megsemmisítésre ítélt fegyverek átvételéről, és kérte a vendéget, hogy ezt az igényt továbbítsa a legfelsőbb ukrán politikai vezetésnek is. Anatolij Lopata beszá­molt arról is, hogy meghí­vott egy magyar felderítő szakaszt Ukrajnába közös gyakorlatra. Keleti György ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy az ilyen alegy­ségszintű gyakorlatok szoro­san illeszkednek a NATO békepartnerségi programjá­hoz, ugyanis a szomszéd or­szágok között ez bizalom- erősítő lépésnek számít. Eszmecsere az Országházban Partnerek az egyházak Komi vendég Közös érdek, hogy a ma­gyar—komi kapcsolatok­ban meghatározó szerephez jusson a gazdasági együtt­működés, és ehhez jó alap, hogy a magyar—komi áru­csereforgalom már eléri az 50 millió dollárt. Mindez azon az ebéden hangzott el, amelyet Göncz Árpád adott rezidenciáján a Komi Köz­társaság elnökének tisztele­tére, aki Pád László ipari és kereskedelmi miniszter meghívására tartózkodik ha­zánkban. A találkozót követően Fa­ragó András, a köztársasági elnök szóvivője az MTI- nek elmondta: a két államfő megbeszélésén nagy hang­súlyt kapott a gazdasági kapcsolatok bővítésének kérdésköre. Göncz Árpád jelezte, hogy magyar válla­latok szívesen közreműköd­nének a komi ásványi kincs illetve fakészlet kitermelésé­ben. Egyúttal felajánlotta a magyar gazdasági szakem­berek segítségét, valamint a komi szakemberképzés elő­segítését. A kormány partnernek te­kinti az egyházakat, mert az az álláspontja, hogy ak­tív közreműködésük nél­kül a társadalmi változá­sok nem hajthatók végre si­keresen. Egyebek mellett erről beszélt szerdán Fo­dor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a ma­gyarországi egyházak és felekezetek képviselőivel folytatott országházi esz­mecserén. A találkozón je­len volt Gál Zoltán házel­nök, aki egy felvetésre rea­gálva ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, miként lehet bevonni az egyháza­kat az őket érintő törvé­nyek előkészítésébe. Fodor Gábor az állami tá­mogatással kapcsolatban ki­fejtette: a kormány úgy íté­li, hogy az állami költségve­téstől el kell választani az egyházak finanszírozását. Ugyanakkor ebben a kérdés­ben figyelembe kell venni a társadalmi realitásokat és az egyházak elmúlt 40 év­ben elszenvedett sérelmeit is. A miniszter az egyházi ingatlanok visszaadásáról úgy vélekedett, hogy ennek ütemét csak az ország gaz­dasági helyzete lassíthatja le. A hitoktatás témaköré­ben Fodor nem híve annak, hogy a hittan az iskolai óra­rendben szerepeljen, de bi­zonyos esetekben ilyen lehe­tőséget is biztosítani kell. Jánosi György, a tárca poli­tikai államtitkára elismerte, hogy a kormányprogram né­hány pontja félreértésekre adhat okot. Seregély István érsek, a római katolikus és Hege­dűs Lóránt püspök, a refor­mátus egyház képviseleté­ben szóvá tette, hogy a kor­mánynak el kell oszlatnia a hívőkben élő aggodalma­kat a vallásszabadság jövő­jével kapcsolatban. Az egy­házi vezetők úgy nyilatkoz­tak: ők is megértik az or­szág nehéz gazdasági hely­zetét, ugyanakkor figye­lembe kell venni, hogy az egyházak például az okta­tás területén.jelentős társa­dalmi igényeket elégítenek ki. Zoltai Gusztáv, az izrae­lita felekezet képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyházak anyagi támogatása a vallásosságra irányuló szociológiai fel­méréseken alapuljon, mondván: a funkciók és nem a létszám szerint kell finanszírozni. Németh Géza, az erdélyi gyülekezet vezetője azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a szocialista frakciót — bár kezdetben volt ben­nük bizalmatlanság — nem tekintik ellenfélnek, ugyan­akkor meglátása szerint van­nak tizedrangú funkcionári­usok, akik a rendszerváltás előtti politikát akarják foly­tatni. Kormányülés Pártok központi támogatása (Folytatás 1. oldalról) A kormány várhatóan sür­gősséggel terjeszti a parla­ment elé a szükséges tör­vénymódosításokat annak érdekében, hogy a pártok hozzájuthassanak a közpon­ti támogatáshoz, ugyanis azt csak június 30-áig kap­ták meg — még az 1990-es választási eredmények alap­ján. A kormány ezenkívül tár­gyal a tudománypolitikai kollégium létrehozásáról, a magyar—ukrán határvizek­kel kapcsolatos vízgazdál­kodási egyezményről és a magyar—mongol légiközle­kedési megállapodásról. Ötnapos expó Kaposvárott Alpoktól az Adriáig A régiók közötti kapcsolatok­nak egyre nagyobb szerepet kell kapniuk, erre jó példa a mostani kiállítás is — hang­súlyozta Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a Ka­posvárott rendezett harma­dik Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítás és Vá­sár szerdán tartott megnyitó­ján. A kiállítás eseményei közé tartozó üzletember-ta­lálkozón a miniszter a kor­mány kényszerű, szigorító in­tézkedéseiről is beszélt. Hangsúlyozta: ezek nélkül hazánk jövő évi költségveté­si hiánya meghaladná a 900 milliárd forintot. Az idén is gsak a megszorító intézkedé­sek hatására nem lépjük túl a 330 milliárdos költségvetési hiányt. Pál László 1-2 száza­lékos nemzeti össztermék­növekedésre és 7-8 százalé­kos ipari növekedésre számít. A kormány jövőre terve­zett intézkedéseivel kap­csolatban Pál László saját véleményét fogalmazta meg. Szerinte elkerülhetet­len központi beavatkozás annak érdekében, hogy nö­vekedjen a beruházások száma. A külföldiek ma­gyarországi befektetései­vel kapcsolatos adókedvez­ményekhez az egyedi kor­mányelbírálás helyett újra a normatív elbírálást kelle­ne alkalmazni. Pál László a vállalkozások adminiszt­ratív egyszerűsítését ígérte. Az ötnapos expón 260 kiállítót regisztráltak, közü­lük tíz külföldi, ezek Ro­mániából, Szlovéniából, Szlovákiából és Bangla- deshből érkeztek. Részleges villamosforgalom Másfél hét múlva, szeptem­ber 10-én, szombaton — a délelőtti próbajárat után — megindul a villamosforgalom a Nagykörút Nyugati pálya­udvar és Oktogon közötti sza­kaszán. Erről Pénzes István, a rekonstrukció fővárosi biz­tosa tájékoztatott. Mint el­mondta: a villamospótló autó­buszok ettől függetlenül vál­tozatlan útvonalon közleked­nek a rekonstrukció teljes be­fejezéséig. Pénzes István szólt arról is, hogy a főváros jelentős erőfeszítéseket tesz a járdákon éktelenkedő, a vá­rosképbe nem illő bódék és egyéb „tákolmányok” eltávo- líttatásáért. Ezért ismételten felkérte a VI. és a VII. kerüle­ti önkormányzatot, hogy in­tézkedjenek a kaotikus állapo­tok megszüntetéséről. Az MSZP-é a megyeháza? MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk önt az 1994. szeptember 7-én 14 órakor a pesti megyeháza Dísztermében (Budapest, V. Városház u. 7.) tartandó tanácskozásra A i»nár-dmTÁ< témája az önkormányzati törvény és a kapcsolódó jogszabályok tervezetének megvitatása Tevékeny közreműködésére számítva részvételét előre is köszönjük. Dr. Erdélyi László Pest megye főjegyzője Mint föntebb látható, a Pest Megyei Önkormány­zat címere alatt, melyet ók használhatnak, velünk ellentétben, meghívót küldött szét. Az önkormány­zati meghívó két aláírója, dr. Nacsa János, az MSZP Pest megyei elnöke és dr. Erdélyi László, Pest megye fójegyzóje. Kérdéseim roppant egysze­rűek, vajon az önkormányzatnak minő' diszkrét kapcsolata van az MSZP Pest megyei szervezeté­vel, vajon a főjegyző úr aláírása alatt miért nincs ott, hogy az MSZP Pest megyei tagja, s egyáltalán, mégis mi köze van az önkormányzatnak az előbb emlegetett párthoz, avagy tán ez egy Pest megyei MSZP-összejövetel lesz? Mindenesetre, ha a címer­használati jog és ez a fajta „pártsemlegesség'’ ösz- szefügg, akkor már teljesen értem, hogy miért von­ták el tőlünk a megyei címer használatának jogát, s adták oda az MSZP-nek. Kedves olvasóinkat megnyugtatom, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címerével megjelenő Pest Megyei Hírlapnál a jövő­ben sem tartunk pártgyűléseket. Az ügynek persze van pozitívuma: mégiscsak jobb, ha a megyénél tartandó MSZP-s pártgyűlésre a meghívó a me­gyei címerrel megy ki, mintha mondjuk ötágú vö­rös csillaggal menne. (Vödrös) Budapest, 1994. augusztus 26. Üdvözlettel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom