Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-08 / 184. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ Szocialisták • • On se Czanka Attila kapitalista diktatúrája mondjon nemet világcsúcsot emelt Sándor András írása a világkiállításra! Szekszárdon (2. oldal) (4. oldal) (15. oldal) Kölcsey-szobor Felavatták szombaton Kölcsey Ferenc szobrát szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren. A szoboravató ünnepségre meghívták a magyar és román társadalmi, politikai és egyházi élet számos ismert személyiségét. A Himnusz költőjének szoboravatásán ünnepi beszédet mondott többek között a helyi polgár- mester és a megye prefektusa mellett Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint - Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, loan Chis, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tőkés László és Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspökök, Corneliu Bállá műfordító, az EMKE részéről pedig Kötő József irodalomtörténész, az EMKE főjegyzője. Hatszáz évre emlékeztek a bagiak Turulmadár a Peres-dűlőben A levéltári kutatások szerint 1394-ben, idén hatszáz éve említette az első okirat a Galga menti Bag község nevét. E jeles évforduló alkalmából leplezték le tegnap a Peres-dűlői új lakónegyedben azt a gyöngyössolymo- si kőből készült obeliszket, melynek tetején kiterjesztett szárnyaival bronz turulmadár óvja a falu népét. A Helytörténeti Baráti Társulat hároméves tervét közadakozásból valósította meg. Pénzzel, kétkezi munkával vagy éppen virágokkal, mint Nagy József kertész, számosán segítettek. Sári Szabolcs és Hajnalka trombitaszóval jelezte az ünnepség kezdetét, amit kétszázan tiszteltek meg bagiak és a községből elszármazottak. Az avatás szónoka vezetéknevével tartozik a faAz obeliszk felirata: Baag 1394. Hatszáz éve ebben a formában szerepelt a község neve egy okiratban Balázs Gusztáv felvétele luhoz: Bagi Gábor, hazánk horvátországi rendkívüli meghatalmazott nagykövete. Beszédében felidézte a település és a Galga mente múltját, amiből kitűnt: ez a vidék az ezeréves magyar történelem összes frontját végigküzdötte. Büszkék lehetnek erre a bagiak és a Ba- gik. (Folytatás a 4. oldalon) Gyermekliget Veresegyházon Néhány nap múlva már beköltözhetnek a lakók Hetek óta tart a kánikula, de van, ahol örülnek ennek az időjárásnak. A Veresegyházon épülő gyermekligetben a hét végén sem áll le a munka: tartani kell az átadási határidőt. Augusztus 19-én kerül sor az ünnepélyes avatásra, majd a leendő kis lakók vehetik birtokba az igazán hangulatos épületeket. Fehér falak, archaikus külső és belső formák, benn folyosók, búbos kemencék. Itt-ott ajtókat festenek, másutt az út menti lámpákat állítják föl. Nagy a sürgés-forgás, az utolsó simítások, a befejezés előtti hangulat uralja a hét végét. — A központi és három Vimola Károly felvétele „A” típusú épület kivitelezése volt a mi feladatunk — mondotta Kiss Imre, a Monoban Kft. ügyvezetője. — Ez év május 3-án kezdtünk, augusztus 3-án pedig már a befejező munkálatoknál tartottunk. Az utolsó hibák javítása 9-én zárul le. (Folytatás a 4. oldalon) IMF-hitel A Nemzetközi Valutaalap 791 millió dollár készenléti hitelt hagyott jóvá Lengyelországnak, így kívánja támogatni azt a programot, amely lényegesen felgyorsítja a gazdasági növekedés ütemét az évtized végéig. Az összeg a jövőben csak növekedhet, ha Varsó megállapodik adósságátütemezéséről. Mikor szólal meg Nagy Sándor? A szocialista évtizedek számos álsága közül az egyik a szakszervezetek működése volt. Tudom persze, hogy voltak olyan bizalmik, akik igyekeztek kihasználni a számukra szabott szűk teret, s amit lehetett, kiügyeskedtek — vagy ha úgy tetszik —, kiharcoltak az őket megválasztó munkások számára. Azt azonban ók is pontosan érezték, hogy meddig mehetnek el. Vagy ha esetleg mégis túlontúl komolyan vették a megbízatásukat, hamar helyre tették ókét... S hogy a szakszervezetek működését még csak véletlenül se lehessen valóban komolyan venni, az ország irányítói a legfőbb vezetőiket mindig beültették a legszűkebb politikai döntéshozó testületekbe. Az utolsó ilyen vezető' Nagy Sándor volt. Az 1990-es politikai változások után azonban mintha kezdte volna komolyan venni a feladatát. Szóvá tette sokak egyre nehezebb életkörülményét, az ugrásszerűen növekvő' számú munkanélküliek gondjait, a válságövezetekben élók nemegyszer szinte kilátástalan helyzetét. Kezdett úgy viselkedni, mint ahogy mindenütt a világon illik a szakszervezeti vezetőknek. A dolog szépséghibája csupán csak az volt, hogy következetesen elfelejtette megemlíteni: az ország gazdasági lecsúszása, sokak elszegényedése nem 1990-ben kezdődött... A munkavállalók mindenesetre hittek neki, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon az általa vezetett MSZOSZ elsöprő'győzelmet aratott. Nosza, kaptak is utána az MSZP vezetői, s a parlamenti választásokon az országos listájuk második helyével tisztelték meg. Még Békési Lászlót is megelőzte... Nyilván számosán szavaztak a szocialistákra miatta. Azóta viszont hallgat. Pedig a kormány egymás után hozza a fogyasztást könyörtelenül visszaszorító intézkedéseit, a létminimum alatt élók tábora pedig tovább növekszik. Illene hát végre megszólalni az elmúlt években hirtelen oly nagy szociális érzékenységről tanúbizonyságot tévő Nagy Sándornak, s illene tiltakoznia a szociálliberális kormány ugyancsak szembetűnő szociális érzéketlensége miatt. Mert különben, azt hiszem, egyre többen lesznek hajlamosak azt hinni, hogy az előző kormányok alatti hangoskodása nem a tömegekért szólt, hanem csupán a hatalmon lévők ellen. Hardi Péter Ki kért bocsánatot Pozsonyban? Titokzatos hangszalag A magyar kormányfővel pénteken Pozsonyban folytatott megbeszélése után személyesen Michal Kovái szlovák államfő mondta el a cseh hírügynökség pozsonyi tudósítójának: „A magyar miniszterelnök,1 Horn Gyula kijelentette, hogy bocsánatot kér mindenért, ami a múltban történt, az összes sérelemért, ami a Magyarországon élő kisebbségeket érte.” A szlovák államfő nyilatkozatát az újságíró, Peter Svec hangszalagra rögzítette. Kovác a CTK tudósítása szerint hozzáfűzte, hogy noha a magyar miniszterelnök nem érez személyes felelősséget a múltbéli konfliktusokért, kötelességének érezte a bocsánatké; rést, és arra szólított fel: a két ország ne engedje, hogy a múlt tehertételt jelentsen a mai problémák megoldásában, hanem ellenkezőleg, ténykedjenek a kölcsönös megbékélés érdekében. Kovác államfő ebben teljes mértékben egyetértett a magyar kormányfővel — idézte az elnököt a CTK. Az MTI kiküldött tudósítóját erről a cseh hírügynökség pozsonyi irodája tájékoztatta, azt követően, hogy a cseh sajtó közölte a CTK jelentését, és azt Forró Evelyn kormányszóvivő a magyar rádiónak nyilatkozva cáfolta. A szlovákiai lapok közül csak a magyar nyelvű Új Szó, valamint a Národná Obroda és a Sme említette meg a magyar küldöttség látogatásáról közölt szombati tudósításában Kovác elnök kijelentését, de különös figyelmet egyik sem szentelt az idézetnek. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy Kovác államfő kijelentését kizárólag a cseh hír- ügynökség tudósítója előtt tette, ezért más tudósító a helyszínen erről nem értesülhetett, s legfeljebb a rádióhírekből vagy a cseh hír- ügynökség sajtóköréből menthette az információt.
