Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-06 / 183. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM _____________________LAA____AlL Á ra: 13,50 forint 1994. augusztus 6., szombat Nem lesz \ .«.ríj/ Szoboravatás Barabbás székely pavilon Kölcsey Karinthy Frigyes Cegléden szülőfalujában írása (4. oldal) (6. oldal) (7. öldal) Pozsonyi aláírás Kovács László magyar és Eduard Kukán szlovák külügyminiszter tegnap délben Pozsonyban aláírta a két ország közötti vízummentességről és a kettős adózás elkerüléséről szóló, valamint az úgynevezett toloncegyez- méiiyt. Az ünnepélyes aláírási ceremónián jelen volt Horn Gyula magyar miniszterelnök, aki egynapos hivatalos látogatáson tartózkodik Pozsonyban, valamint vendéglátója, Joz.ef Moravcík szlovák kormányfő. A délelőtt folyamán a két küldöttség mintegy másfél órás tárgyalást folytatott. Ezt követően Jozef Moravcík munkaebéden látta vendégül a magyar küldöttséget, a tárgyalások színhelyén, a kormánypalotában. A pozsonyi palotát egyébként a Batthyány-család építtette a XVII. században, majd a XVIII—XIX. században az esztergomi hercegprímás nyári rezidenciájául szolgált. Ellenőrök a váci piacon Két kasszára dolgoztak Váratlan és nagyszabású ellenőrzést tartott tegnap a váci piacon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatósága. A vizsgálat végére kiderült, hogy a kereskedők kétharmada elmulasztotta a kötelező nyugtaadást. Bár kora reggel, a revizorok eligazításakor kissé túlzottnak tűnt, hogy Men- ráth István főosztályvezető egy rendőrségi járőrkocsit is kért a piac elé, később bebizonyosodott: ez cseppet sem túlzás. A csoport tagjai a piac elé érve szétváltak, s kettesével-hár- masával megkezdték a próbavásárlásokat. Volt. aki a büfébe ment, mások fehérneműket, - ruhákat néztek, vagy éppen a műszaki cikkek között válogattak. Az előre megbeszélt időpontban aztán — ki itt, ki ott — mindannyian felmutatták az igazolványukat, s kiderült melyik kereskedő Vásárlók a piacon. Kockáztatni azonban nem érdemes, hiszen bármelyikükről kiderülhet: APEH-ellenőr szolgálja ki szabályosan a vásárlóit, s melyik hágja át a törvényeket. A büfénél hamar kitudódott: az1 alkalmazottak két kasszára dolgoztak. Azaz: volt olyan tétel, amelyet — az előírás szerint — beütöttek a pénztárgépbe, ám számos esetben elmulasztották a nyugtaadást, s a Itt minden rendben van, A hosszan tartó kánikulában nemcsak a hagyományosan strandimádók keresnek felüdülést a hűs vízben, hanem olyanok is, akik egyébként kirándulással, kerti munkával, olvasással vagy mással szokták tölteni a szabadidejüket. A nagy kérdés mehet tovább a motorcsónak persze, hogy hová menjenek. A strandbelépők drágák, így- maradnak a szabad vizek: a tavak és a folyók. Elsősorban a Duna, amely ugyan piszkos és veszélyes is, de mégis csábító. Valóban olyan -veszélyes ez a folyó? Pénteken délelőtt a Dunai Vízirendészet Belgrád rakparti őrsén jártam, majd a mentőjárőröket, Majoros László járőrvezetőt, Bak Zoltán járőrt és Kaposi Zoltán hajóvizsgálót kísértem el ellenőrző útjukon. (Folytatás a 16. oldalon) pénzt egy külön fiókba tették. A büfé tulajdonosa nem tartózkodott a helyszínen, az alkalmazott viszont — noha először néhány gyenge magyarázattal kísérletezett — végül elismerte: tény, hogy két kasz- szára dolgoztak. (Folytatás az 5. oldalon) Felháborító a dabasi vádaskodás Igazságügyi orvos szakértő vizsgálta meg a ceglédi városi bíróság kérésére a dabasi polgármesternek és öccsé- nék elmeállapotát az ellenük folyó bírósági per kapcsán. Nem sokkal ezután a Pest Megyei Főügyész megállapította: az ügyészi indítvány megalapozatlan, s emiatt a polgármestert és öcs- csét hátrányosan érintő intézkedésekre került sor. Több polgármestertől érdeklődtünk, hogy vélekednek a felháborító esetről. Gyaraki F. Frigyes nagymarosi alpolgármester egyszerűen érthetetlennek tartja, hogy kollégája beszámít- hatóságát megkérdőjelezte a képviselő-testület néhány tagja. És azt is, hogy emiatt Horváth István elmeorvosi vizsgálatnak volt kénytelen alávetni magát. (Folytatás a 4. oldalon) Hogyan tovább, Erdély? A médiaháború naponta fel-felszálló torkolattüzeinek füstjében (is) jóleső' érzés volt nemrég a Duna Tv-ben végigkísérni a pozsonyi író-politikus, Dobos László beszélgetését Széles Géza költó'-politikus, az RMDSZ mindenese és Kántor Lajos szerkesztő-politikus (a kolozsvári Korunk főszerkesztője) társaságában. A beszélgetés témáját akárki kitalálhatja: Erdély sorsa, holnaputánja volt a terítéken. A felvételek a Duna Tv nem régi székelyföldi útja során készültek Csíkszeredán. Szót ejtettek ott sok mindenről, többek közt arról, hogy az erdélyi magyarság magára találása, aztán talp- raállása a ’70-es években indult meg — az anyanyelv-és a hit műhelyeiben, melyek közül a Désen szolgáló Tőkés László köre, valamint a kolozsvári napilapnál, az Igazságnál összeverbuválódott ifjúsági melléklet, a Szűcs Géza szerkesztette Fellegvár vállalkozott merészebb tettekre: nyílt szembeszegülésre a diktatúrával. (Innen az egyetlen erdélyi szamizdatnak, az Ellenpontoknak a címe.) Elhangzott azonban, mintegy megrovásként (szinte az emlékezetes Csoóri-féle vádoló hangon, mikor is árulással, lapulásféleséggel aposztrofálta az erdélyi magyar értelmiséget), nos, elhangzott e beszélgetésben olyasmi is, hogy bizony-bizony, akkor, amikor Désrűl erőszakkal kiköltöztették Tőkés Lászlót, az Ellentpontok szerzőit pedig üldözték, letartóztatták és meghurcolták: akkor az erdélyi magyar értelmiség nem alkotott élő láncot köröttük. Persze lehet okoskodni: azt a láncot előbb össze kellett volna eszkábálni. Úgy tűnik, az akkori alakuló erdélyi politikusi magatartás az épp élő (és tömegbázissal rendelkező— hogy ezt a borzasztóan rút fogalmat használjuk) irodalmi és művelődési körök, vidéki alkotóműhelyek keményedő hangját volt kényteleti mellőzni. Épp a belső lánc kiépítésének a hiánya miatt. És ezt szélesíteni lehetne, ki lehetne terjeszteni azokra a szerkesztőségekre is, amelyek nem a Kárpátok Géniuszának a szekerét tolták. Minap Erdélyben jártam, s tapasztaltam nagy fájdalommal, hogy bizony foszJadozik a '89-es erkölcsi tőke erdélyi magyarjainknál Az a szellemi és erkölcsi lánc, amely végre-végre összeállt a marosvásárhelyi események és a megannyi megharcolt iskola után, mintha darabokra szakadt volna. Úgy tűnik, Erdélyben is „kikapott" a nemzeti vonal feljövőben a liberálisok, talajtalan ott is a fiatalság. Hogyan tovább, Erdély? Bágyoni Szabó István Van még remény... Tanácskozás az expóról Elkészült az expó E variációja, amelyet hamarosan eljuttatnak a kormányhoz, előtte azonban ismertetik a sajtó, a szakma képviselőivel az új elképzeléseket — jelentette be Kassai Róbert, a Világkiállítási Fórum elnöke azon a kibővített értekezleten, amelyen elbúcsúztatták Barsiné Pataky Etelkát, az egykori főbiztost. Mint ismeretes, a kormány július 27-i ülésén megszületett a döntés: gazdasági okokból lemondják a világkiállítás megrendezését. A határozat értelmében befejezik a fővárosban megkezdett beruházásokat, s megtartják a millecente- náriumi rendezvényeket. Az utolsó szó a parlamenté. Addig fs a Világkiállítási Programiroda élére felszámoló biztos kerül; Barsiné Pataky Etelka — az egykor főbiztos — megbízatása tegnap lejárt. A leköszönő főbiztos elmondta, hogy a világkiállítás már az elmúlt évben a megvalósítás szakaszába érkezett. Szólt arról is, hogy annak idején a kormány diplomáciai megfontolásból a világ minden országát meghívta, noha a BIE csak 45-50 ország részvételét javasolta. Eddig 28 ország jelentkezett. Kassai Róbert, a Világkiállítási Fórum elnöke közölte a részvevőkkel, összeállítottak egy új elképzelést az expóra. Az E variáció összköltsége számításaik szerint 76 milliárd forintba kerülne (a korábbi tervek szerint ez 93,7 milliárd), amit úgy értek el, hogy a kulturális és egyéb rendezvényekre helyezték a hangsúlyt az építészeti remeklés helyett. (Folytatás a 4. oldalon) Mentőjárőrökkel a Dunán
