Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-31 / 203. szám
É PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. AUGUSZTUS 31.. SZERDA 3 Átlagbér Most fogom elsírni magam. A szegény képviselők alig keresnek a semminél valamivel többet. Pedig „szinte a hét minden napját munkával töltik”— nyilatkozza Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Egy- egy bizottsági tagság tiszteletdíját is beszámítva, ösz- szesen bruttó 98 ezer forintot tesznek zsebre az „átlagos” honatyák. „A vidékieknek ehhez hozzájön még a lakás bérköltsége, amelyet az állam fizet” azaz természetesen mi, adózó polgárok. Ez — a mai pesti árakat ismerve — a legkevesebb havi 30 ezer forint lehet, s így már jóval száz fölött kerekedik ki az ösz- szeg. S akkor még nem szóltunk — Gál Zoltán is hallgat erről — az esetleges bizottsági elnöki, alelnöki és más mellékesekről. Azt mondja Gál Zoltán, hogy ha a honatyák „ösz- szes munkával eltöltött idejét összeadjuk, teljesen átlagos órabér jön ki jövedelemként”. Így mondja, szó szerint: teljesen átlagos órabér! Az. Országgyűlés jelenlegi elnöke ugyancsak tisztában lehet honi viszonyainkkal. Biztosan naponta jár például a nagykőrösi konzervgyár munkásai, a dányi gobelinező asszonyok vagy akár a gödöllői agráregyetem tanárai között, ha ilyen pontosan tudja, mennyi az órabérük. Sőt, járhat ő másfelé is, mert az előbbi bölcsességekre rátesz. még egy lapáttal. Azt nyilatkozza ugyanis a továbbiakban, hogy „hasonlóan kvalifikált munkát végzők a közigazgatásban... legalább annyit keresnek, de inkább jóval többet...”Márpedig ha ez így igaz, akkor Pest megye 183 településének község- és városházáin vagy nem „annyira”kvalifikáltak a dolgozók, vagy hónap elején rendre letagadják otthon az asszonynak a fizetésük felét. Aggódom tehát a többségében szocialista és liberális képviselőinkért, s nem utolsósorban azért is, mert hirtelen, szinte egyik napról a másikra fordult rosszabbra a soruk. Mégy esztendeig ugyanis szinte egyebet sem harsogott a szociálliberáíis tömegkommunikáció, sikerrel ingerelvén a valóban nehéz körülmények között élő választópolgárt, mint hogy a képviselők degeszre keresik magukat. Most meg tessék, száraz kenyérre is alig marad nekik valami. Igaz., akkor többségében konzervatív, nemzeti, keresztény elkötelezettségű képviselőik ültek a padsorokban... Hogy két éve — mert, mint mondja Gál Zoltán, azóta nem volt képviselőéknél fizetésemelés — jóval többet ért ez a pénz.? Lehet. Csakhogy a bruttó száz- valahányezer ma is százvalahányezer, amiből azért még most is el lehet tengődni valahogy. Deregán Gábor Vezetőváltások Az MTI értesülése szerint szeptembertől több főosztály- vezetői szintű vezetőváltás lesz a Főpolgármesteri Hivatalban. Honti Mária helyett, aki a művelődési tárca köz- igazgatási államtitkára lesz, Czimmer Lászlót bízzák meg az oktatási ügyosztály irányításával. A közellátási és kereskedelmi terület élére Rekedi Györgyöt, az eddig megbízott vezetőt nevezik ki. A vezetői beosztásáról lemondó Mohácsi Piroska helyett pedig Bihari László veszi át a jogi ügyek irányítását. Tiba Zsolt főjegyző, a hivatali munkáltatói jogosítványok gyakorlója az MTI érdeklődésére sajnálattal állapította meg, hogy a köztisztviselőkre vonatkozó szigorú mellékfoglalkozási szabályok, illetve a köztisztviselői bértábla színvonala miatt kénytelen volt tudomásul venni a jogi főosztályvezető távozását. Mohácsi Piroska egyébként ügyintézőként továbbra is a főosztályon marad. Bizonytalan a nyugdíj A kormányzat szerint megvalósíthatatlan a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének azon javaslata, miszerint a nyugdíjasok még az idén 8 százalékos, januárig visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésben részesüljenek. A nyugdíjbiztosító elnöksége viszont kitart elképzelése mellett és legfeljebb technikai jellegű eredményre hajlandó — nyilatkozta az MTl-nek Szeremi Lászlóné. a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnöke az elnökség keddi ülését követően. Parlamenti napló Terítéken a házszabály A képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalásával az Országgyűlés folytatta az új házszabályra vonatkozó előterjesztés általános vitáját. Bihari Mihály, a szocialisták vezérszónokaként azt hangsúlyozta, hogy a házszabálynak kettős feladata van: egyfelől a racionális döntés- hozatalt. másfelől a parlamenti demokrácia érvényesülését kell segítenie. A házszabály új elemeit összegezve a szocialista politikus különösen fontosnak tartotta, hogy a kisebbségi, azaz az ellenzéki vélemény hangsúlyos szerepet kapjon a parlamenti döntéshozatalban. A szabaddemokrata vezérszónok, Szigethy István szintén azon a véleményen volt, hogy hatékonyabbá és ésszerűbbé válhat a.jövőben a törvényalkotói munka az új házszabály segítségével. így különösen lényegesnek nevezte azt. hogy a plenáris tárgyalás mellett nagyobb teret kap a bizottsági tevékenység, sőt — a kifejezetten szakmai előterjesztések esetében — a bizottsági munkára kerül a hangsúly. Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka emlékeztetett arra, hogy az előző parlamenti ciklus során az Órszággyű- lés többször is módosította a házszabályt. A törvényalkotói munka felgyorsítása, ész- szerűsítése szempontjából jelentősnek ítélte a kivételes eljárásban történő tárgyalás intézményének bevezetését. Ugyancsak fontos elemként említette a politikai vitanapot, amely — mint mondotta — nem új, ám újonEltűnt a szolidaritás Országnyi közöny mérgez Hétfői napirend előtti fölszólalásában Torgyán József, az FKGP elnöke megdöbbenésének adott hangot az erdélyi Vass-Kiss Előd öngyilkossága körüli tisztázatlanságok miatt. Követelte a belügyminisztertől, Kuncze Gábortól az ügy részletes kivizsgálását. Lapunk Csa- pody Miklós, a parlament külügyi bizottsága tagjának álláspontjáról érdeklődött. — Nem kívánok kommentárt fűzni a Torgyán—Kuncze szópárbajhoz. Szomorúan kell azonban emlékezetbe idéznem. hogy sok ehhez hasonló tragédia történt a húszas-harmincas évek Magyarországán. Trianon ismert következményeként az akkori Menekültügyi Hivatal jelentése szerint 200 ezer magyar hagyta el Erdélyt s érkezett egy gazdaságilag és morálisan megnyomorított országba. A korabeli sajtó szenzációként tálalta ezeket az egyéni tragédiákat. Miként ma is. A lényeges kérdés pedig itt nem' az, hogy öngyilkosság volt-e vagy sem. Sütő Andrással egybehangzóan úgy látom, arról van szó, hogy ez a tragédia nem következett volna be, ha VassKiss Előd nem jön el a szülőföldjéről. Ha otthon marad. Az otthon, a család, a közösség megtartó ereje életre serkentette volna. O azonban azt hitte. hogy Magyarország az ígéret földje. Sokkal nagyobb lehetőségei lesznek, mint Romániában. Sajnos, tévedett. Ez a tévedés, az ebből fakadó iszonyú csalódás lehetett az indoka végzetes tettének. Mást várt az anyaországtól. Rá kellett azonban döbbennie, hogy nincs lehetősége a kitörésre. De nem hallgatható el äz a lelki teher sem, ami minden erdélyi magyart meggyötör. Nevezetesen: románnak nevezik őket, miközben magyarok. — Óhatatlanul fölvetődik azonban a felelősség kérdése. Ón szerint mégis ki a felelős, vagy senki sem hibáztatható? — Hogy ki a felelős? Nem hiszem, hogy bármilyen rangú rendőr vagy maga a belügyminiszter, esetleg valamelyik kormánytisztviselő. Úgy vélem, az okokat a társadalom közönyében kell keresni. A kisebbségből hozzánk érkezőt a társadalom túlnyomó többsége nem testvérként fogadja, de ellenszenvvel és kenyérféltéssel. Fel kellene tárni azokat az okokat, amelyek ide vezettek. Választ arra a kérdésre, miért nincs igazán tartós szolidaritás bennünk? Mert az igaz ugyan, hogy vannak hihetetlen meleg, tevékeny, lélekemelő aktusok, emlékezzünk csak az erdélyi falvakért tartott több százezres tüntetésre, a "89-es romániai fordulat egész országot lázba hozó adakozására, vagy a karácsonyi gyűjtésre. gyógyszerakcióra a vajdasági magyarok számára, ám ezek idővel kihunynak. és nem vagyunk képesek tartósan táplálni manan intézményesített a házszabályban. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka úgy vélékedett: elsősorban az ellenzék konstruktivitásá- nak köszönhető, hogy az új házsszabály hatpárti konszenzussal került az Országgyűlés elé. A házszabályba új pontként beiktatott, úgynevezett azonnali kérdések órájáról szólva annak a nézetének adott hangot, hogy az nem felel meg eredeti funkciójának, mivel a kérdéseket már egy órával korábban írásban be kell nyújtani. A KDNP vezérszónoka, Gáspár Miklós elsősorban az új házszabályban az ellenzéknek biztosított jogosítványokat értékelte, s azon az állásponton volt, hogy az előterjesztés korrekt módon szabályozza a parlamenti többség és a kisebbség viszonyát, sőt több helyen pozitív diszkriminációt alkalmaz. Úgy vélte azonban, hogy az új dokumentumban túlzottan erős a képviselői kezdeményezési jog korlátozása. Ezt azért is nehezményezte, mert — mint rámutatott — a törvénykezdeményezési jog az országgyűlési képviselő legfontosabb szuverén joga. Trombitás Zoltán, a Fidesz vezérszónoka szintén az ellenzéknek biztosított garanciákkal foglalkozott felszólalásában, kiemelve a parlamenti vizsgálóbizottság felállításának lehetőségét. Fontosnak tartotta azt is, hogy a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz az eddigi kétharmados támogatás helyett a jövőben négyötödös szavazati arány szükséges. Demeter Ervin MDF-es képviselő az ipari tárca vezetőjéhez interpellált' kedden délután, s azt feszegette, hogy milyen vélemények figyelem- bevételével döntött a kormány az expó elmaradásáról. Az MDF-es képviselő szerint a kabinet előkészítő munkája minden gondosságot nélkülözött, és felszínes, szubjektív állításokra támaszkodott. Demeter Ervin véleménye szerint nem volt tárcaegyeztetés, nem kérték ki sem az expófőbiztos, sem pedig a világkiállítási szervezetek véleményét. A távol lévő ipari miniszter válaszát Soós Károly Attila államtitkár olvasta fel. Pál László utalt arra: a parlament által is elfogadott kormányprogram kötelezte a kabinetet, hogy a helyzet ismeretében sürgősen foglaljon állást az expóról. A miniszter-válaszában felsorolta azokat a szervezeteket, így a Világkiállítási Programirodát, a társadalmi tanácsot, valamint az expóirodát, amelyek véleményét az előterjesztés elkészítése előtt kikérte, s azt is leírta, hogy személyes konzultációt folytatott Barsiné Pataky Etelka főbiztossal, a főpolgármesterrel és a tárcavezetőkkel. A közigazgatási államtitkárok értekezletére a kormányülés előtt szintén meghívták az ex- pófőbiztost. Demeter Ervin a választ nem fogadta el. mert megítélése szerint az valótlan tényeket tartalmaz, s Pál László — a képviselő szavai szerint — már hétfőn félretájékoztatta a parlamentet. A Ház a miniszteri választ 201 szavazattal. 62 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett elfogadta. gunkban a szolidaritást. S nem anyagi okoknál fogva elsősorban. Barátom, Szörényi László, aki jelenleg római nagykövet, egyik tanulmánya jut hirtelem eszembe, amelyben úgy fogalmaz, hogy Magyarországot az utóbbi évtizedekben nem a nemzet, hanem a lakosság alkotta. A lakosság pedig a múlt tradícióinak birtokában nem képes megfogalmazni még a nemzeti minimumot sem, tehát a társadalom jövőjének perspektíváit. Kizárólag csak a jelenre gondol. Saját jövője sem érdekli, nemhogy még a nemzeté. A kiváló szociológus Tőkéczki László szerint a társadalom egy részének olyan a mentalitása, mint a római proletáré, akit csak a cirkusz és a kenyér bűvölete tartott fogságban. Ezzel kellett szembesülnie Vass- Kiss Elődnek, s meggyőződésem. nem volt elég ereje hozzá, hogy magáramara- dottságában más utat válasszon. Banos János Késett az MTI? Az Ifjúsági Demokrata Fórum tüntetést szervezett az expó megtartása érdekében. A Vörösmarty téren kezdó'dő, s a Parlamentnél befejezett demonstrációról a rádió esti hírműsora megfeledkezett. Mára megtudhattuk, hogy mindez azért következhetett be. mert a Magyar Távirati Iroda késve adta ki a jelentést. Ez minden bizonnyal megtörténhetett, ám ne nagyon, csak egy picit erőltessük meg emlékezetünket, s gondoljunk arra, hogy ha az elmúlt négy esztendóljen az ellenzék bármilyen tüntetést szervezett, akkor a Magyar Rádió várt-e a Magyar Távirati Iroda híranyagára. Jól tudjuk: a Demokratikus Charta az expó megtartásánál sokkal jelentéktelenebb mocorgásaira riporterek tömege vonult ki, s azt ügy adták elő, mintha a chartások világrengető ügyekben szólaltak volna meg. Természetesen akkor a kormány rátelepedett a hírközlő szervekre, amelyek a rátelepedés ellenére, lám csak, akkoriban sokkal rugalmasabbak voltak, mint most, amikor várakoznak az MTI-re. A várakozás természetesen érthető, hiszen esett az eső, és ilyenkor nincs rádiós, aki szívesen mozdul ki a stúdió fedele alól, amiről — mármint az esőről — hála Istennek a demonstrálok másképpen vélekedtek. No de, azért éppen a chartások még úgynevezett esernyős tüntetést is tartottak a Vérmezőn, s akkor derék rádiósainkra korántsem volt oly bénító hatással az égi áldás. Persze a dologhoz hozzátartozik, hogy a rátelepedésnél maradva, most, mint ez a példa is mutatja, a média igyekszik visszatelepedni a közéletre. Arról meg szót is kár ejteni, hogy mit rendezett volna az ellenzéki sajtó, ha egy petíciót Szabad György házeinök helyett Icuka, a gépírónó vesz át. (Vödrös)
