Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-31 / 203. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. AUGUSZTUS 31.. SZERDA Megkérdeztük Lesz-e ármegállapítási joga a MEH-nek? Országos hatáskörű, központi közigazgatási szer­vezetként tevékenykedik a nemrégiben megalakí­tott Magyar Energia Hivatal, amely 25 szakem­bert foglalkoztat. Felügyeletét az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium gyakorolja. Idén 50 millió fo­rintból gazdálkodik a hivatal, s az elképzelés az, hogy néhány éven belül önfenntartóvá válnak. A tervek szerint elsősorban működési engedélyek ki­adásából származnak majd bevételeik. — Milyen feladatkörrel hívták életre a MEH-et? — kérdez­tük Szabó Imre elnöktől, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen a rendszer- és irányítástechnikai tan­széket vezeti. — A fogyasztók vé­delmét látjuk el és az energiaárak kialakításá­hoz szükséges költség- vizsgálatokra épülő szol­gáltatásokat végzünk — válaszolta. — A felsorol­takon kívül ellenőriz­zük. hogy az energia- szolgáltatók eleget tesz­nek-e mind mennyiség­ben, mind minőségben ellátási kötelezettségeik­nek. A villamosenergia­törvény értelmében a vil- lanosenergia-árakat úgy határozzuk meg a jövő­ben. hogy a befekteté­sek megtérüljenek és az erőművek tartós üzemel­tetése nyereségessé vál­jon. Az árak kialakításá­nál gazdaságpolitikai, energiapolitikai és ellá­tási szempontokra is fi­gyelemmel kell lenni, az egyes fogyasztási cso­portok által fizethető árak sem különbözhet­nek egymástól. A tarifá­kat az ipari és kereske­delmi miniszter határoz­za meg hivatalunk javas­lata alapján. Ez 1997. ja­nuár l-jéig lesz így. Et­től az időponttól kezdő­dően a Magyar Energia Hivatal állapítja meg ezeket. A fogyasztói ér­dekekre továbbra is te­kintettel leszünk. Intéz­kedéseket foganatosí­tunk, ha azt tapasztal­juk, hogy a monopol­helyzetben lévő szolgál­tatók kísérletet tesznek arra, hogy a piaci árnál magasabbra srófolják áraikat. K. M. Kétéves a Két Lotti Az IBUSZ Fortuna Kft. két éve indította be saját vállalko­zásban számsorsolásos pénz­nyereményjátékát — a Két Lottit. Az első sorsolásra 1992-ben 1679 szelvény érke­zett, ma ennek negyven-öt­venszeresét dolgozzák fel he­tente — mondta Galambos Györi’y, az IBUSZ Fortuna Kft. ügyvezető igazgatója, az OTSH budai sportcentrumá­ban a 99. sorsolás után tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A több mint 86 ezer nyer­tes idáig nettó 100 millió fo­rintot kapott nyereményként. A vállalkozás induló éve egyértelműen veszteséges volt. A Fortuna Kft. idén vár­hatóan már nullszaldós ered­ménnyel zárja az évet. A kez­deti óriási költségeket még si­került „kitermelniük". Véle­ményük szerint indokolatla­nul magas — a teljes bevétel 10 százaléka — az állami költségvetésbe befizetendő já­tékadó. Az áfát sem igényel­hetik vissza. A Fortuna Kft. a nehézségek ellenére reméli, az ötéves működési engedé­lye lejártáig — 1999 február —, ha szerény mértékben is, de nyereségessé válik a vállal­kozás. Rajtaütés a parkolóban Sugárzó anyagot foglaltak le Két kilogramm egészségre ártalmas sugárzó anyagot, feltehetően urán fűtőelemet foglalt le a rendőrség hétfőn a fővárosban egy budai szál­loda parkolójában. Erről saj­tótájékoztatón számoltak be tegnap az Országos Rendőr­főkapitányság központjában. Tonhauser László ezre­des, a szervezett bűnözés el­leni szolgálat vezetője és Tápi Lajos, az Információs Hivatal hivatalvezetője el­mondta, hogy a két szerve­zet együttműködése révén si­került a veszélyes anyagot le­foglalni. A részletekről csak annyit mondtak el, hogy egy 41 és egy 42 éves büntetlen előéletű magyar állampol­gárt vettek őrizetbe, egyikük hosszabb ideig Bécsben élt. A tettenérés azonban csak félig sikerült, mert egy Maz­da 626-os magyar rendszá­mú személygépkocsi eltűnt a rendőrség szeme elől, mint elmondták, a Ladák nem bír­ták a tempót. Ebben az autó­ban foglalt helyet az a sze­mély, aki feltehetően átvette volna a kilónként 40 ezer dollárért kínált sugárzó anya­got. Az Információs Hivatal il­letékese elmondta, hogy már külföldön figyelemmel kísér­ték a két magyar állampolgár tevékenységét, és információ­ikat átadták a rendőrségnek. A sugárzó anyagok feltehető­en Oroszországból származ­nak. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a sugárzó anyaggal való illegális keres­kedelem legnagyobb veszé­lye, hogy többnyire olyan em­berek foglalkoznak vele, akik nem is sejtik ennek ve­szélyességét. Előfordul, hogy közforgalmú járműveken szállítják az egészségre ártal­mas anyagokat. Arra a kér­désre, hogy ki lehetett a két kiló sugárzó anyag megrende­lője, csak annyit mondtak el, hogy még folyamatban van a két személy kihallgatása. Az ilyen anyagokat magánszemé­lyek nem tudják felhasználni, ugyanakkor fennáll a veszé­lye annak, hogy olyan ország kezébe kerülnek, ahol esetleg nukleáris fegyverek alapanya­gaként hasznosíthatnák. Magyar—ukrán fegyverüzlet Nincs még megállapodás Az MTI kedden honvédelmi forrásból úgy értesült, hogy aligha születik meg a ma­gyar—ukrán haditechnikai megállapodás az ukrán ve­zérkari főnök szerdáig tartó magyarországi látogatása idején. A magyar és az ukrán szakértők — miközben Ana- tolij Lopata vezérezredes vi­déki katonai alakulatokat ke­resett fel — tegnap is inten­zíven tárgyaltak a Honvédel­mi Minisztériumban arról a két javaslatról, amelyet Kele­ti György honvédelmi mi­niszter vetett fel néhány hete Munkácson, ahol ukrán kollégájával, a múlt hét pén­teken leváltott Radeckij vé­delmi miniszterrel tárgyalt. A megállapodás azonban nem a minisztercsere miatt késik, hanem azért, mert az ukrán hadsereg elsősorban konkrét anyagi eszközöket szeretne kapni az általa szál­lítandó különféle katonai al­katrészekért és berendezése­kért. Ezt azonban a tárca költségvetése nem teszi lehe­tővé. Magyar részről szorgal­maznak egy másik megol­dást is, mégpedig azt, hogy a Magyar Honvédség kap­jon meg olyan szárazföldi eszközöket — harckocsikat, páncélosokat —, amelyeket Ukrajnának a párizsi szerző­dés értelmében meg kell semmisítenie. Ezek a techni­kák ugyanis még mindig jó­val korszerűbbek, mint a honi honvédség eszközei. Ezzel a megállapodással Uk­rajna megtakaríthatná a költ­séges megsemmisítést. A Magyar Honvédség száraz­földi ereje pedig csak minő­ségileg javulna, mert a pári­zsi békeszerződés Magyaror­szág számára is mennyiségi korlátokat ír elő. Politika és közigazgatás Tanácskoznak a jegyzők Az önkormányzati törvény- módosítások egyik legfonto­sabb elemével, a politika és a közigazgatás viszonyával fog­lalkozik a szeptember l-jén Siófokon megkezdődő II. or­szágos jegyző konferencia. Dr. Erdélyi László, a tanács­kozást szervező Magyar Köz- igazgatási Kamara titkára teg­nap az MTI-nek elmondta: a 2400 hazai jegyző számára kulcskérdés, hogy a politika bízik-e a néhány évvel ez­előtt gyökeresen átalakított közigazgatásban, és a nyuga­ti társadalmakhoz hasonló ke­retszabályokat alakít ki szá­mára. A törvényjavaslatból a ka­mara számára úgy tűnik, hogy a közigazgatás tovább­ra sem élvezi a politika teljes bizalmát. Jelzi ezt a polgár- mester és a jegyző közös egyetértési joga a munkálta­tói ügyekben, a megosztott hatáskör ugyanis csak feszült­ségekhez vezethet a hivata­lokban. A kamara titkára úgy véli: ha nem kapnak a jegy­zők kizárólagos hatáskört (polgármesteri egyetértés nél­kül), akkor inkább célsze­rűbb fenntartani a mai gya­korlatot, amikor a polgármes­teré a teljes hatáskör. A kama­ra mellett ezt a nézetet képvi­selik a közigazgatási szakma egyéb résztvevői, például az önkormányzati érdekszövet­ségek is. A szakmai találko­zón, amelyre eddig már több mint 700 jegyző jelentkezett, részt vesz Kuncze Gábor bel­ügyminiszter és Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter is. Az önkormányzati érdek- szövetségek egységesebb mű­ködése érdekében várható, hogy a kamara egyfajta kata­lizátorként javaslatot tesz majd az érdekszövetségek egyesülésére. Egy hét a vámosoknál Olajszcíkítés a tanyán A Vám- és Pénzügyőrség az elmúlt héten 154 pénzügyi bűncselekményt, illetve sza­bálysértést derített fel és aka­dályozott meg, összesen több mint 28 millió forint értékben. Az év eddigi részében a felderített pénzügyi bűncse­lekmények és szabálysérté­sek száma meghaladja a 7450-et. Az eljárás alá vont fizetőeszközök és egyéb tár­gyak összértéke több mint 6,5 milliárd forint volt ezen időszak alatt. Az elmúlt hét egyik legna­gyobb fogása a hegyeshalmi vámhivatal munkatársainak érdeme. M. Emil román ál­lampolgárnál, a táskájában el­rejtve, 100 ezer német már­kát és 70 ezer forintot talál­tak. A Magyarországról tá­vozni kívánó M. Emil ellen az összesen mintegy 7 millió forint értékű fizetőeszköz le­foglalását követően eljárás in­dult. Szintén Hegyeshalom­nál G. Miklós magyar állam­polgártól mintegy 1,6 millió forint értékű fizetőeszközt foglaltak le a vámhivatal munkatársai. Az olajhamisítási ügyek felderítése . változatlanul sok munkát ad a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói­nak. A múlt héten a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kis- kun megyei nyomozó hiva­tala egy jakabszállási tanya területén 30 ezer liter vegyi­leg kezelt és további 30 ezer liter kezeléshez előké­szített háztartási tüzelőola­jat foglalt le. A lefoglalt HTO-t két tartálykocsiban szállították, amelyeket a rendőrség tartóztatott fel. A hamisítók gyalogosan pró­báltak meg elmenekülni, egyiküket — V. Zsoltot — azonban sikerült kézre kerí­teni. A kihallgatás során az elfogott hamisító azt vallot­ta, hogy szökésben lévő K. Zsolt nevű társával — egy általuk ismeretlen személy megbízásából — végezték a szőkítést a tanyán lévő tar­tályokban. A nyomozó hiva­tal megkezdte az ügy kivizs­gálását. A bűntett megaka­dályozásával mintegy 2 mil­lió forinttal növekedtek az adóbevételek. Italhamisítók Nem rettent a zárjegy Régészbotrány Békéscsabán Visszakerültek a műkincsek Az italhamísítók minimálisan 150 millió forintos kárt okoz­nak évente a Buszer Rt.-nek. Erről Rédey Péter, a cég mar­ketingigazgató-helyettese tá­jékoztatta kedden az MTI-t. A szakember elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint nem igazán riasztotta vissza a hamisítókat a zárjegyek év eleji kötelezővé tétele a sze­szes italok lezárásának hitele­sítésére. A szakértők vélemé­nye szerint az égetett szeszes italnak mintegy 30 százaléka kerül illegálisan forgalomba. Ez azt jelenti, hogy az egyes cégeknek minimálisan 10-15 százalékos veszteséget okoz­nak a nem legális gyártók és forgalmazók. Vannak a hami­sítók által igen kedvelt már­kák, ezek közé tartozik több Buszesz termék, a Royal vod­ka, barackpálinka és a kom­mersz brandy. Ezért lényeges lenne, ha a zárjegyeket az ed­diginél bonyolultabb nyomda­ipari technikával állítanák elő, mivel azokat igen köny- nyű utánozni. Nem ritka, hogy az üzletekben első látás­ra valódinak tűnő. ám mégis hamis áru kerül forgalomba, mivel mind az ital címkéjét, mind a zárjegyet hamisítják. Az esetek többségében szem­revételezéssel a hamisítvány azonnal látható. Az óvatos­ság nem árt, mert a jó minő­ség már nem mondható el az üvegben lévő italokról, hi­szen azokat zugszeszfőzdék­ben állítják elő, igen kétes hi­giéniai körülmények között. A szakember felhívta a figyel­met arra, hogy ezek a termé­kek legtöbbször Szerbiából származó illegális úton ha­zánkba kerülő szeszből ké­szülnek, amelyeknek tisztasá­ga is megkérdőjelezhető. Több esetben találtak már ezekben metilalkoholt is. Rédey Péter elmondta: a Buszesz Rt. tavalyi forgalma megközelítette a hétmilliárd forintot, amelyből mintegy másfél milliárd forintot tett ki a szeszesital-értékesítés. Három teherautónyi régészeti leletet foglalt le a rendőrség a békéscsabai önkormányzat ál­tal fenntartott Munkácsy Mi­hály Emlékházban és az ősko­ri műkincseket illegálisan el­szállító régész-házaspár laká­sán. A nagy értékű régészeti anyagot a rendőrség visszaad­ta a Munkácsy Mihály Múze­umnak, ahonnan azok titok­ban elkerültek. A pénteki rendőrségi akcióban a csabai múzeum szakemberei is részt vettek. A leletek most már biz­tonságban vannak, a múzeum a vizsgálat idejére lezárta a ré­gészeti raktárait. Szabó Ferenc, a Békés me­gyei múzeumi hálózat vezető­je tegnap az MTI munkatársá­nak elmondta, hogy az ügy­ben folytatják mind a rendőr­ségi, mind a múzeumi belső vizsgálatot. A rendőrség köz­lése szerint várhatóan csütör­tökön tartanak sajtótájékozta­tót a nagy vihart kiváltó békés­csabai régészbotrányróh Augusztus 4-én Goldmann György, a békéscsabai múze­um volt régésze, aki jelenleg SZDSZ-es városatya, a helyi önkormányzat kulturális bizott­ságának az elnöke s az idén felavatott Munkácsy Mihály Emlékház vezetője, valamint felesége, Szénászky Júlia, a Munkácsy Mihály Múzeum ré­gésze — az ügyeletes muzeo­lógus tiltakozása, ellenére — egy kis teherautónyi régészeti anyagot vitt ki a közgyűjte­ményből. Miután a múzeum kérése ellenére sem kapta visz- sza a több fordulóval elszállí­tott őskori régészeti kincseket, a vezetés följelentette a ré­gész-házaspárt a rendőrségen, s ezt követően indult vizsgálat Goldmannék ügyében. A béké­si megyeszékhely politikai közéletéber tevékeny szerepet betöltő házaspár mindeddig az­zal utasította el a vádakat, hogy ők csak kiállítást akartak rendezni és a város gyermekei­nek akarták megmutatni a köz- gyűjtemény őskori régészeti értékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom