Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-31 / 203. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. AUGUSZTUS 31.. SZERDA Kivonulás a Baltikumból Az utolsó orosz katona is elhagyja szerdán a vonat­kozó csapatkivonulási megállapodások szerint a balti országok területét. Észtországból az utolsó orosz katonavonal távozá­sa után tegnap elindult egy teherhajó, amely Kali- nyingrádba (Königsberg- be) szállít hadfelszerelést és katonkat. A hajónak ere­detileg hétfőn kellett vol­na kifutnia, de a viharos tenger miatt egy nappal el­halasztották útját. Kedden Lettországból távozott az utolsó nyolc páncélozott szállítójármű, illetve annak személyzete, s a létesítmények átadását végző orosz tisztek is tá­voznak Rigából. Fjodor Melnyicsuk tábornoknak, az Észak-nyugati Hadse­regcsoport helyettes pa­rancsnokának vezetésével. Észtországban, Paldiski- ben marad viszont még mintegy 250 orosz szakem­ber, akik a helyi kiképző- bázis oktatási célt szolgá­ló két atomreaktorát szere­lik le. , Bűnös vagy áldozat? Egyes szerbiai lapok szokatlanul nagy teret szenteltek egy bizonyos Dusko Cvijetkovics, boszniai szerb ese­tének, akit az osztrák hatóságok nem régen azzal fog­tak perbe, hogy háborús bűnöket követett el a volt Ju­goszlávia központi köztársaságának muzulmán lako­sai ellen. A salzburgi ügyész által összeállított vádirat szerint ugyanis 1992 július 14-én részt vett az egyik müzül faluban történt népirtásban. A belgrádi Politika című kormányhű napilap kivo­natosan ismerteti az osztrák News hetilapnak Cvijet- koviccsal készített interjúját, amelyben a vádlott ta­gadja, hogy egyáltalán volt a fronton. Elmondása sze- rinr ugyanis egy szerbeket befogadó menekülttábor konyhájában teljesített szolgálatot és közelében sem járt a harcvonalnak. Állítása szerint az egyik volt szomszédjának hamis tanúzása alapján tartóztatták le, pedig éppen az illető muzulmán állt őrséget a falujuk szerb és muzulmán részét elválasztó „határon”, még­pedig állig felfegyverkezve. Cvijetkovics azt is felró­ja az osztrák hatóságoknak, hogy egy olyan egyént „választottak" koronatanúnak, akit néhány évvel ez­előtt bűncselekmények elkövetése miatt kiutasítottak az országból, most pedig hamis vallomására építik a vádat. Az osztrák és a belgrádi lap szerint is tulajdonkép­pen ez lesz. az első eset, hogy valakit Ausztriában bíró­ság elé állítanak, aki az ország területén még szabály- • sértést sem követett el. Talán mondani sem kell, hogy e precedens alapján egyszerűen lehetetlen bizonyítani a vád, vagy akár a vádlott állításainak tényszerűségét, hiszen az évek óta tartó balkáni vérzivatarban valóban az égvilágon min­den megtörténhetett. Még az is, hogy a szóban forgó Dusko Cvijetkovics valóban ártatlan és — amint állít­ja — politikai játék folyik körülötte. (b. m.) V annak olyan szavak a tömegkommunikációban — és ennek megfelelően a (közéleti témájú) hétköznapi kom­munikációban is —, amelyek egyszerűen a bunkó szerepét töltik be. Hiába, a nyelv már csak ilyen, mint Pavlov is meg­mondta volt; a második jelzőrendszerben a jel mindig az első jelek jele. A negyven-egynéhány évig tartó állampárti diktatúra ide­jén ilyen bunkóval felérő bélyeges szó volt a „fasiszta”, nagy előszeretettel sütötték rá másokra olyan bolsevisták, akik minden fasisztoid rémtettüket ezzel próbálták igazolni: ha mi nem vagyunk itt, és nem tesszük ezt meg ezt, majd jönnek a fasiszták! Mára már valamit szelídült a helyzet: a „fasiszta” szóbun­kó helyét kezdi átvenni a „szélsőséges” minősítés. (Magán- beszélgetésben, illetve -vitában is vannak már, akik érvek helyett ilyen címkéket osztogatnak.) Csak az a kínos, hogy nemegyszer ugyanazok mondják ugyanazokra, akik azelőtt a fasisztát. Vagy olyanok, akik annak idején közösséget vál­laltak ezekkel a fasisztázókkal. Kétségtelen, hogy a fasisztázás bumerángként működött, ma már ez a szerszám használhatatlan, hiszen ’56-ot is „fa­siszta ellenforradalomnak” nevezték a fent említettek. A „szélsőségesezés” természetesen sokkal mérsékeltebb, ele­gánsabb vagdalkozóeszköz. Azon persze nincs mit csodál­koznunk, hogy aki hajdan fasisztát kiáltott, és most szélsősé­gest kiált, annak a számára kizárólag jobboldali szélsőség lé­tezik. Nincs kedvük a saját portájukon sepregetni. Sajtójuk — ahogyan ezt az azóta megszün(tetet)t Pesti Hírlap egyik írása találóan állapítja meg — a baloldali elfogultságot nor­A kurd belviszályt külső erők szítják Testvéri megbékélés az iraki Kurdisztánban Maszúd Barzáni és Dzsalál Talabáni kibékülése A Közel-Keleten élő, mintegy 26 milliónyi hazátlan kurd nép belső ellenségeskedését elsősorban kívülről szítják azok az országok, amelyek érdekeltek a kurdok további széttagoltságában és megosztottságában. Az Észak-Irakban két évvel ezelőtt létrehozott kurd regio­nális államban az elmúlt napokban kibékült a két legna­gyobb politikai párt. A második Öböl-háború egyik következményeként 1992 májusában az ENSZ és más világszervezetek kez­deményezésére, illetve fel­ügyelete alatt Észak-Irak kurdok lakta területének egy részén megalakulhatott a re­gionális kurdisztáni kor­mány. Az Erhüben székelő kurd kormány létrehozását megelőzte az, hogy az Öböl-háború idején háromil- lió kurdot űztek el a szülő­földjéről. A kurd regionális állam létével mindmáig nem békültek meg a térség orszá­gai: Irak, Irán, Törökország és Szíria. A khomeinista kor­mányzaté Irán leginkább a fundamentalista iszlám ta­nok Kurdisztánba történő át- plántálásával, illetve az otta­ni fanatikus vallásosok moz­gósításával igyekszik belvi­szályt szítani az iraki Kur­disztánban. A teheráni kor­mány sikerként könyvelhet­Kutaiba Dzsanábi felvétele te el azt, hogy az elmúlt hó­napokban szembeállította egymással a két legnagyobb pártot, a Dzsalál Talabáni ve­zette Kurdisztáni Hazafias Uniót és a Maszúd Barzáni irányította Iraki Kurdisztáni Demokratikus Pártot. Au­gusztus 26-án Talabáni és Barzáni találkozóján a két politikus elhatározta, hogy véget vetnek az idegen érde­keket' szolgáló és kívülről szított belviszálynak. Meg­egyeztek abban is, hogy a két vezető párt ezek után is­mét együttműködik egymás­sal, s Érbil városában pedig újrakezdi munkáját a kur­disztáni parlament. Raouf Hallo A nagyvilág hírei-*■ Andrej Kozirev orosz külügyminiszter egy ne­gyedik genfi Jugoszlávia- értekezlet összehívását ja­vasolta kedden. A politi­kus mindezt azzal indo­kolta, hogy az immár ha­gyományos külügymi­niszteri találkozó kereté­ben kellene megvitatni a boszniai béketerv belgrá­di támogatása nyomán kialakult új helyzetet és megfelelően kellene érté­kelni a változásokat. 4k Jane: Drnovsek szlovén kormányfő szerint Róma megsértette a két ország közötti kétoldalú megálla­podásokat, amikor felaján­lotta annak a lehetőségét, hogy az egykor Olaszor­szághoz tallózó szlovén te­rületek lakói felvegyék az olasz állampolgárságot. Róma ezzel a döntésével megszegte az Olaszország és Jugoszlávia között alá­írt 1947-es békeszerződést és a határokat rögzítő 1975-ös osimói szerződést is. Hivatalos adatok sze­rint eddig mintegy 4000 szlovén kért olasz állam- polgárságot. * Az ENSZ Butrosz Gá­liról elnevezett kitünteté­sét kapta Teng Nan, Teng Hsziao-ping kínai vezető lánya — közölte hétfő este a kínai nemzeti televízió. Atlasz típusú rakéta se­gítségével új amerikai ka­tonai meteorológiai mű­holdat helyeztek pályára hétfőn — jelentette az AFP. Az új műholdnak az a feladata, hogy az Egyesült Államoknak a világ bármely részén vég­rehajtandó katonai műve­leteihez szükséges adato­kat biztosítson. VÉLEMÉNY Szélsőség és igazság maként, a nemzeti elkötelezettséget pedig szélsőségként adta (adja) el. Mindezek után most azt rebesgetik, hogy a legfőbb közjo­gi méltóság törvényjavaslatot készül előterjeszteni, mely azt is tartalmazná, hogy a „szélsőséges kijelentések” három évig terjedő börtönbüntetéssel legyenek sújthatok. Logikus, hogy minden tisztességesen gondolkodó emberben fölmerül a kérdés: ki dönti el, hogy mi tekinthető vagy tekintendő szélsőséges kijelentésnek? Talán olyan „független magyar bíróság” (függetlennek ki­kiáltott), amilyen ’56 után is ítélkezett? Milyen jó, hogy jártam marxista szemináriumokra és megtanultam, hogy a jogrendszer és a törvényhozás a min­denkori uralkodó osztály hatalmi monopóliumának fenntar­tására szolgál. Hogy ez az elvtársi uralomra fokozottabban érvényes volt, mint bármelyik uralkodó osztályéra, arról már persze nem az elvtársak, hanem az élet írta a tankönyve­ket. És úgy tűnik, hogy írja ma is. Ha már azok, akik a legin­kább tartoznának vele, nem teszik. Pedig az elhallgatott igazságok vésődnek be sokszor a leg­mélyebben az emberek emlékezetébe. De emlékezetesek le­hetnek az igazság elferdítésére irányuló önleleplező megkö­zelítések is. Az (ex)elvtársaknak az igazsághoz való viszo­nya pl. az igazságtételi törvényekhez (-tervezetekhez) való viszonyukból derült ki a legvilágosabban. — Igazság? De kié? — kérdezték többször, ha olyan bűnöst kellett volna akár erkölcsileg elítélni, aki a bolsevik hatalmi terrorban való részvételével „tüntette ki” magát. Nem jutott eszükbe, hogy az igazság ilyenfajta relativizálásával nemcsak a bolse- vizmust, hanem a fasizmust is igazolni lehet? Nemcsak a bolsevista, hanem a fasiszta tömeggyilkosok is mentegethe- tők? Persze hallhattunk és olvashattunk az elmúlt négy év alatt már ilyesmit is (amit szintén bizonyos szélsőségesek meg- leckéztetésének szántak): nem az igazság kimondása a fon­tos, hanem a játékszabályok betartása. Akkor a továbbiak­ban talán már azon sem lesz miért csodálkoznunk, ha ilyen végzést hoznak illetékes elvtársak: amit mondtam vagy ír­tam, az akár még igaz is lehet, de megsértettem bizonyos já­tékszabályokat, pl. azt, hogy erről vagy arról hallgatni kell (mint pl. annak idején ’56-ról), tehát szélsőséges kijelentést tettem. Büntethető és büntetendő vagyok. Hiszen a játéksza­bályokat ők állapítják meg (egyre több jel utal arra, hogy eh­hez még a parlamentáris formákat sem kell betartaniok), hogy mi számít szélsőségesnek, azt ők döntik el. D e legalább láthatom majd, mennyire időszerűek lehet­nek a mai vagy a holnapi Magyarországon (is) a Ko­dály Psalmus Hungaricusában idézett Dávid-zsoltár szavai: „Akarok inkább pusztában laknom, Vadon erdőben széjjel- búidosnom, Hogynem mint azok között lakoznom, Kik igaz­ságot nem hagynak szólanom.” Kiss István

Next

/
Oldalképek
Tartalom