Pest Megyei Hírlap, 1994. augusztus (38. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-03 / 180. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. AUGUSZTUS 3., SZERDA 5 Cikkünk nyomán Erkölcstant mindenki tanul Kevés fiatal ismeri a hazát? Valóban így lenne? Ez ugyanis a Pest Megyei Honismereti Egyesület elnöke nyilatkozatának alapgondolata. (PMH. július 18-ai szám.) Egyben egyetértünk. Valóban: a hazát több fiatal alaposabban ismerhetné. De ez nem azt jelenti, hogy nem él az ifjúságban az érdeklődés a honismeret tudománya iránt. Szerencsére éppen a fiatal pedagógusjelöltekben sikerült élő, mély érdeklődést felkeltenünk a zsámbéki tanítóképző főiskolán. Szerencsére ebben az érdeklődésben nemcsak a zsámbéki tanítóképzős fiatalok osztoztak. 1986 óta nyolc alkalommak hívtuk össze a honismereti szakkörvezetők képző-továbbképző táborát. Hatvan-hetVen fiatalnál sohasem volt kevesebb résztvevőnk. Egy egyszerű értesítés nyomán az ország számos felsőoktatási intézményéből gyűltek össze a fiatalok, és esetenként 10 napon át tanulták a helytörténet, honismeret, a régészet, néprajz alapvető ismereteit. Az eddig megrendezett főiskolás-egyetemista táborokon legalább 500 fiatal vett részt. Vannak visszatérő táborozóink Erdélyből, Felvidékről, akik azt állítják, lelki feltöltődés kedvéért jönnek nyaranként Zsámbékra. Igaz, „tanáraink” is olyan személyiségek, mint a nemrég elhunyt kiváló történész, Benda Kálmán — akinek zengő szavait itta az ijfúság. 1986 nyarán kimondotta: Gyerekek, harminc évvel ezelőtt egységes volt ez az ország. Szavait mindenki megértettei Andrásfalvy Bertalan ismételten járt a fiatalok között, és azt tanította az összegyűlteknek, hogy a kisgyermek megnyugszik az anya melegségét érezve, úgy kell „hozzábújnunk” első számú édesanyánkhoz, a hazához, mindig van számunkra mondanivalója. Tanulnak a fiatalok korongozást, kosárkötést, fafaragást, és népdaléneklésben olyan tanárunk segít, mint Buday Ilona. Mindig a teljes haza néprajzát,, helytörténetét tanulják ezek a zsámbéki és zsámbékivá váló fiatalok a felejthetetlen 10 nap, két hét alatt. A tábor végén vagy több táboron részt véve okkal-jog- gal kapnak szakkörvezetői igazolványt. Tudja ezt a nyilatkozó is, hiszen néhány táborunkban ő is beszélt a helytörténet könyvtárban művelhető kutatásáról érzékletes, hazát szerető előadásaiban. Nemcsak egyetlen tábor a megoldás. 1988 óta vállalkozó fiataloknak a Bálint Sándor Honismereti Szakkollégiumban 240 órában tanítjuk Zsámbékon a helytörténet, honismeret, régészet és néprajz tudományát. A tantárgy oktatását úgy mélyítjük el, hogy egy-egy tanév végén országjárásra indulunk, és a régészet gyakorlati ismereteit, a műemlékvédelmet, várakat, templomokat megcsodálva mélyítjük el. A zsámbéki katolikus tanítóképzőben már megvalósítottuk, hogy szabadon vállalkozó fiatalok három tanéven át, elfogadott tanterv alapján 400 órában ismerkednek e szívet átmelegítő tudománnyal. Ebben segít a három éve ugyancsak működő Ifjú Honismereti Szakkörvezetők Egyesülete. Ennek tagjai a mostani főiskolások, és az egykori táborozok közül mindaz, aki igényli, hogy folyamatos képzést, továbbképzést kapjon főiskolai évei után is. Mintegy húszán ott voltak a XXII. váci országos honismereti Akadémián is, és a néhány éve tanító fiatalok legtöbbjének volt saját, működő iskolai szakköre, honismereti csoportja. Úgy hisszük, ez a lényeg. A honismeretet meg kell élni, és tovább kell adni. Erre vállalkozunk néhányan, az alakulóban levő honismereti tanszék oktatói, Paulovits Teréz, Walter Ilona, Kondor Endre és mások, Zsámbékon és szerte a hazában. Zsámbékon rendszeres honismereti oktatás folyik a katolikus tanítóképző főiskolán. Zsámbék központtal rendszeres honismereti szakkörvezető-képzést folytatunk az összmagyarságnak. Legalább 500 fiatal találkozott az elmúlt években a honismeret eszméivel. És hiszünk abban, amit Kanyar József, a honismereti Szövetség tudós és örök fiatal elnöke tanít táborzáró előadásában évek óta: Zsámbékot nem lehet abbahagyni! Gondoljunk arra, ha csak a Zsámbékon végzettek egyharmada, fele vezet szakköröket szerte a hazában, akkor a következő tanévben is legalább 3000—5000 kisdiák honismeretet tanul szakkörökben, iskolához kötődő néprajzi foglalkozásokon, falujuk, városuk múltját gyűjtve, vizsgálva. Ők a jó földbe hulló mag! Í995 nyarán újra összegyülekezik a honismeret iránt érdeklődő fiatalság Zsámbékon, hogy legyen nem kevés fiatal, aki megismeri és szereti ezt a hazát. 1995-ben újra országos honismereti szakkör- vezető-képző tábort nyitunk Zsámbékon a nyár elején. Meghívjuk újra előadónak Mánd- li Gyulát is, ismertesse saját honismereti tapasztalatait. Hiszünk abban, hogy ismét sok fiatal ismeri meg a hazát! Kovács József László főiskolai tanár Nagy siker volt... Vácnak szüksége van a Világi vigalomra —Bár nem " összesítés a készült nézőW) számról, a város veze- NNNj'/ tésének egyöntetű véleménye szerint rendkívül kedvező volt a második váci Világi vigalom fogadtatása — nyilatkozta lapunknak a hét végén sorra került rendezvényről Harmati Ferenc, Vác város alpolgármestere. — Hangsúlyozva, hogy ez csak hozzávetőleges adat, megítélésem szerint összességében mintegy 10 ezer helybéli polgár, illetve hazai és külföldi vendég tekintette meg a háromnapos rendezvénysorozat különböző programjait, művészeti bemutatóit, melyek közül természetesen a fő műsorszám Tolcsvay—Müller: Mária evangéliuma című rockoperájának Konstantin téri előadása vonzotta a legtöbb» érdeklődőt — tette hozzá. — Milyen céllal rendezte meg az önkormányzat, a tavalyi első próbálkozás után már másodszor, a vigalmat? — Csakúgy, mint tavaly, a cél egyrészt a „város megmoz- dítása” volt, másrészt pedig az, hogy a vigalomra ide látogató hazai és külföldi vendégek kedvező benyomást szerezzenek Vácról, s élményekkel gazdagodva térjenek haza. Véleményem szerint mindkét célt sikerült megvalósítani, amiért nagy-nagy köszönet illeti a közreműködőket: helybéli és az ország más településeiről, illetve külföldről (Komáromból, Székelyudvarhelyről, Donaues- chingenből) érkezett művészeket, művészeti csoportokat. — Ha már a közreműködőknél tartunk: mintha az idei vigalom egyöntetűbben támogatásra talált volna a város művésztársadalmában, mint a tavalyi... — Ez kétségtelenül igaz: tavaly, amikor a barokk szó is szerepelt a vigalom címében, féreértésből eredően számos helybéli képzőművész elzárkózott a közreműködéstől, azt hívén, hogy az általa képviselt irányzat nem fér bele a rendezvény keretébe. Hangsúlyozom, ez félreértés volt, amit jól bizonyít, hogy az idei, a szó címből való elhagyása ellenére a barokk jegyében rendezett vigalom programjában egy, a Váci Szalon Képzőművészeti Csoport által szervezett művésztalálkozó is szerepelt. — A településeiket képviselő művészeti csoportok kíséretében két testvérváros, Donau- eschingen, illetve Székelyudvarhely egy-egy vezetője — előbbi esetében a főpolgármester, utóbbiéban pedig a jegyző — is Vácott vendégeskedett a vigalom idején. Hogy érezték magukat? — Kitűnően. Mindketten elismeréssel szóltak a vigalomról, illetve a közreműködő helybéli művészekről, művészeti csoportokról, s magáról a városról is. — Óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan tovább? Lesz harmadik (negyedik, ötödik...) váci Világi vigalom is? — Bízom benne, hogy lesz. A vigalom egy olyan politikától független kulturális rendezvény, amelyre feltétlenül szüksége van a városnak. Ribáry Zoltán Nem előny, ha valaki katolikus A diákok még javában élvezik a nyár örömeit, a ' A'V vakációt, s valószínűleg egyikük sem gondol ar- jtv,yj ra: hamarosan új tanév kezdődik. Messze még a szeptember! — gondolják. Petrányi Ferencet, a ceglédi Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola igazgatóját (és helyetteseit) azonban e legforróbb kánikulai napokon is az iskola körüli teendők foglalkoztatják. Ezekben a hetekben ugyanis az egész intézményt „felforgató” átalakítások, felújítások zajlanak, és nemcsak a Pesti úti épületekben, de az iskola udvarán is. A tönkrement ablakszárnyakat ki kell cserélni, az emeleti ablakokra biztonsági rács kerül, a folyosók falait is újra festik, az udvar eddigi kavicsos, homokos része pedig aszfaltozásra vár. Akad dolguk a vízvezeték-, valamint a villanyszerelőknek is. — Az iskola rendbetétele már a múlt nyáron elkezdődött, amikor a katolikus egyház visszakapta az ingátlant — mondja Petrányi Ferenc, miközben végigvezet az épületen. Mutatja, hogy milyen munkálatok vannak még hátra, illetve mit végeztek már el a kivitelezők. — Tavaly az osztálytermeket kellett újrafesteni és a lerobbant ajtókat helyrehozni. Első dolgunk volt az is, hogy gondoskodjunk kerékpártárólókról, a gyerekek ugyanis azelőtt többnyire az utcán vagy az udvaron, a falnak támasztva hagyták a bicikliket. Még tavaly elkészült az egészségügyi szoba, és két orvossal szerződést kötöttünk a tanulók rendszeres egészségügyi kivizsgálására. Az intézmény vezetője arról is beszámolt, hogy kialakítottak a tanároknak egy külön WC-t, továbbá leválasztottak egy külön helyiséget a veszélyes tisztítószerek tárolására, és létrehoztak egy gépírószobát, valamint egy iskolai irattárat. — Egy ekkora intézményben szükség van ezekre a helyiségekre — vélekedik az igazgató. Az udvaron felépítettek egy szép kis büfét — meséli —, ahol már 16 forintért lehet „betétes” szalámis zsemlét kapni. Fontos, hogy a gyerekek tudjanak tízóraizni, hiszen nem mindegyikük hoz otthonról elemózsiát. — Az első évben több mint 4 millió forintot költöttünk felújításra, és ennek már szemmel látható jelei vannak — állítja Petrényi Ferenc. — Miben nyilvánul meg, hogy az iskola katolikus lett? Közelező-e a hittan, és felvesznek-e más vallásúa- kat is? — Már a legelején közöltem a szülőkkel illetve a pedagógusokkal, hogy nem leszek vallásilag türelmetlen. Nem előny, ha valaki katolikus, és nem hátrány, ha nem az. Csak az érdekel, hogy ki hogyan végzi a munkáját. Nem agitáljuk a gyerekeket és nem kötelezzük őket arra, hogy hittant tanuljanak. Az új oktatási törvény azonban előírja, hogy valamilyen etikát mindenkinek választania kell, vannak tehát olyanok, akik polgári erkölcstanra járnak. Az iskolánkban tanuló reformátusok természetesen református hittant hallgathatnak. Egyébként bármelyik más önkormányzati iskolában is van lehetőség hitoktatásra. —- Felvetődik ekkor a kérdés: mi értelme annak. hogy az iskola nevébe bekerült a katolikus jelző? — Van értelme, hiszen azok a szülők, akik felekezeti iskolába akarják járatni a gyermeküket, bátrabban mernek megnyilatkozni. Egy kérdőívet kellett kitölteniük, s otthon dönthették el: mit választanak. Nem indítottunk propagandát a hitoktatás melett, azt azonban fontosnak tartjuk, hogy már tavaly évközben huszonkilenccel nőtt a hittanra jelentkezők száma. A szülők tehát nem bizalmatlanok az iskolával szemben, sőt az elmúlt évben városszerte nőtt a tekintélyünk. Azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár az iskola 1079 tanulójából tavaly évközben tizenhatan eltávoztak, tizenkilenc diák viszont nálunk folytatta máshol megkezdett tanulmányait. — Hány új osztály indul az elsős évfolyamban az idén ? — Öt elsős osztályunk lesz, 127 gyermekkel. Többet nem is tudnánk felvenni, mivel osztályonként nemigen lehet több huszonöt gyereknél. — Milyen tagozatra lehet beiratkozni? — Két nyelvi tagozatunk van, s már az elsősök is tanulhatnak németül illetve angolul. Berendeztünk tavaly egy nyelvi labort. Egyébként a torna tagozat iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Mivel az iskola elsősorban testnevelés tagozatos, a tavalyi Mészáros-napokat „stílusosan” egy tomaünnepéllyel zártuk. Nagy erőpróba volt ez a tantestületnek, ám mindenki becsületesen kivette a részét a felkészülésből. Az idei tervek között egy számítástechnikai terem berendezése szerepel, már megvásároltuk a hozzá szükséges gépeket.Az ötödik és hetedik évfolyamban — technikaóra keretében — tanítanánk ezt az ismeretet. — Milyen a diákélet az iskolában? — A diáksportkörben tíz sportcsoport működik, a gyerekekre jellemző az aktív mozgásigény. Rendszeresen indulnak megyei, területi, illetve országos versenyeken, az idén is megnyerték például Dunaújvárosban az Országos Kenguru Olimpiát. Még tavaly, év elején hirdettük meg a „jó tanuló, jó sportoló” versenyt, amelyen Zsigmond Nikoletta és Orosz Zoltán értek el kimagasló eredményt. Zsigmond Nikoletta a városi sporttörténeti bizottság — idén először odaítélt — díját is elnyerte. A kimagasló eredményeket elérő tanulók nevét egyébként rendszeresen beolvassuk az iskolarádióban, és a Ceglédi Hírmondóban is közzétesszük. De van sulisajtó is, a gyerekek szerkesztik. Sokféle szakkör, fakultáció működik az iskolában, ám a háztartási szakkör iránt mutatkozik a legélénkebb érdeklődés. — Mit tart a legfontosabb eredménynek az elmúlt évet tekintve? — Elsősorban azt, hogy javult a morál, a gyerekek megtanultak köszönni. Ha találkozunk, az utcán is üdvözölnek. Fontos az is, hogy szeretettel vegyük őket körül, érezzék, hogy nem csak ismereteket és fegyelmezést, de szeretetet is kapnak a tanáraiktól. Szeretném azt is megjegyezni: lényegesnek tartom, hogy nálunk kötelező az úszásoktatás. Az idén májusban 109 gyermeket tanítottunk meg úszni. Úgy gondoltuk, hogy ez a legfontosabb, amit nyár előtt a gyerekekért tehetünk! Ha csak egyetlen gyermeknek is az menti meg az életét, hogy itt ta- ,nult meg úszni, már megérte! T. Á. Az iskolában egyelőre még nem tanítás, hanem felújítási munkák folynak Vimola Károly felvétele
